Kelet-Magyarország, 1973. november (33. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-10 / 263. szám

1975. november 10. IttflPMlAOYAHOMMO 5. oldal. •• Ötvenezer sertés év végéig Kitüntetések november 7. alkalmából Az Erdészet és Faipar Ki­váló Dolgozója címmel tűn. tették ki Dankó Gábort, Szegedi Mihályt, Kovács Ti­bort, Balázius Mihályt, Ho- monyik Istvánt, Urbán Györgyöt, Balogh Lajosnét, a Felső-tiszai Erdő. és Fafel­dolgozó Gazdaság dolgozóit. ★ Kiváló Pénzügyi Dolgozó kitüntetést adományozlak Kricsfalusi Jánosnak. a Kis- várdai Városi Tanács ősz. talyvezetőjének Magyar Jánosnak, a megyei illeték- hivatal főelőadójának. Ka. pony ás József nénak. a Nagyhalászi Nagyközségi Ta. nács csoportvezetőjének. Ár­ki Gézáménak, a Tiszavasvá- ri Nagyközségi Tanács fő. előadójának. Torma Kifoly­nak, a megyei illetékhivatal főelőadójának. Benő György­nek, a Balkányi Nagyköz­ségi Tanács csoportvezetőjé­nek. Tóth Emilnek, a Ho. dász Nagyközségi Tanács főelőadójának Huszár Mi­hálynak. a napkori községi tanács előadójának. Ádám Lászlónak, az OTP megyei igazgatósága osztályvezetőjé­nek. Kiváló Dolgozó kitüntetést kapott Székely Lászlőné, a megyei tanács adminisztrá­tora. ★ A Szövetkezetek Országos Szövetsége „Kiváló Szövet­kezeti Munkáért” kitüntetést adományozta Alagymáté Jó­zsefnek. az anarcsi ÁFÉSZ igazgatósági tagjának Már­tott Irénnek. a kemecsei ÁFÉSZ főkönyvelőjének, Szabolcsi Györgynek, a nagyhalászi ÁFÉSZ üzemve, > zetőjének, Molnár Jánosnak, a baktalórántházi ÁFÉSZ el­nökhelyettesének. ★ A Szövetkezeti Ipar Ki. váló Dolgozója kitüntetést kapott Bakó Dániel, a Gáva. vencsellői Vegyespiari Sző. vetkezet főkönyvelője. Kor­mány András, a Nagyhalászi Építő- és Vasipari Szövet­kezet brigádvezetőie. Bihari Miklós, a Nagykálíói Textil- ruházati Ipari Szövetkezet műszaki vezetője és Hagy. mási Zoltán a Mátészalkai Építő és Szakipari Szövet­kezet üzemvezetője. ★ A miniszteri kitüntetése­ken kívül többszáz Szabolcs. Szatmár megyei dolgozó kapta meg vállalatától . a Vállalati Kiváló Dolgozó megtisztelő címet és a vele. járó pénzjutalmat. HÚSPROGRAM A Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat vezetőinél érdeklődtünk, hogyan folyik a több húst célzó program megvalósítása Szabolcs-Szat- már megyében. Elmondották, hogy amíg 1955-ben egész esztendőn ke­resztül kevesebb, mint hu­szonöt ezer vágómarhát vá­sárolt fel a vállalat a megyé­ben, idén ennek a kétszerese fog sikerülni. A sertésfelvá­sárlás az említett évben hat­vanötezer darab volt: idén ez százezer lesz. Ennek is a zömét az utolsó negyedévben veszi át a vál­lalat. Ez év negyedik negyedévében 46 ezer darab hízott sertés szolgálja a me­gyei, és társvállalati vágóhi- dakon a hús- és töltelékáru ellátást. A járvány miatt valamivel esett a szaporítási tevékeny­ség. Ezért a jövő év első ne­gyed évében, valamivel ke­vesebb lesz az átvett hízó­sertések száma, de még így is elfogja érni a negyven ezer darabot, amelyből csak janu­árban tizenöt ezer hízott sertés kerül Szabolcs vágó- hídjaira. Az ismeretes szabályok szerint a termelők az értéke­sítési szerződéseiket három hónappal értékesítés előtt kell, hogy megkössék. Ebből következik, hogy a január hónapra tervezett sertés át­adások szerződését most, ok­tóber 31-ig meg kellett köt­niük a termelőknek a válla­latnál. Érdekes módon ala­kul a szabadpiaci ár és a szerződéses ár játéka, mond­A Felsőtiszai Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság terüle­tén jelenleg 198 brigád, 2D?8 taggal küzd a szocialista cím különböző fokozatainak meg­szerzéséért. A huszonkét ter­melőegység közül pedig hu­szonegy pályázta meg a szo­cialista üzemrész elnyerését. A brigádok felajánlást tettek és vállalták, hogy 4 millió 3ÓO ezer forinttal teljesítik túl a tervezett eredménytervet. A gazdaság háromnegyedéves ták az áruforgalmi főosztály szakemberei. Vannak sertés- tenyésztők, akik azt hiszik, hogy a szabad piacon maga­sabb áron sikerül értékesíte­ni állataikat. Fz néha való­ban így sikerül. Van azonban, amikor nem. A szerződéskö­tésre a vállalat azért is ösz­tönzi az állathízlalókat, mert megtörténhet, hogy torlódás van. és — bár a szerződés nélküli sertéseket is 'elvásá­rolják —, természetesen ez éppen az év első hónapjaiban nem szokott simán és zökke­nőmentesen lezajlani. Az is hozzátartozik a piaci helyzet­hez* hogy a legkedvezőbb áron értékesíthető sertések súlya kilencven—száztíz ki­logram között van meghatá­rozva. az állatok tovább híz­nak a késedelmes átvétel miatt, előfordulhat, hogy a több kilóért is kevesebb fo­rint jár. A tanács tehát úgy szól, hogy aki januárra lesz kész az állat hizlalásával, annak október 31-ig szerződést kel­lett kötnie a vállalat vala­melyik kirendeltségével, a februári sertésekre november 30-ig, a márciusra tervezet­teket pedig december 31-ig jó, ha lekötik. Ez természetesen csak ta­nács. Magától értődő, hogy a vállalatnak is érdeke. Vi­szont azt mondják a szakem­berek, hogy ha a termelő odafigyel, az ő érdekeit is szolgálják a szerződéskötés­sel, ami egyben a pontos, napra szóló átvételi kötele­zettséget is jelenti. fgnz) mérlege kedvezően alakul, ezért a gazdasági vezetés no­vember 7-e alkalmából közel 600 ezer forint értékű Jutal­mat osztott ki a dolgozók között. Ez évben több milliót fordítottak szociális beruhá­zásokra, munkásszállítások­ra, a fatermelő munkások konzerv étkeztetésének be­vezetésére, de a jövőben még gyorsabb ütemű lesz a dol­gozók munkakörülményei nek javítása. 600 ezer forint jutalom az erdőgazdaságnál Kiosztották a néprajzi és honismereti pályázat díjait Nyíregyházán, a Jósa András Múzeumban pénte­ken délelőtt kiosztották a huszonegyedik országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtöpályázatra érkezett munkák megyei díjait. Az idei pályázatra jóval többen készültek, mint a korábbi években, s mint dr. Ei'dész Sándor, a múzeum tudomá. nyos főmunkatársa a pályá. zat értékelésekor niegálla. pitotta. a pályamunkák szín, vonala is nelkedett. A nagy érdeklődés elsősorban a honismereti mozgalom megyei fellendülésének kö­szönhető, ugyanis a pályá­zatra néprajzi és honismere. ti témával egyaránt lehetett nevezni. Segítette az idei év sikereit a nyári szünetben Vásárosnaményban megren. dezett Országos Honisme, réti Diáktábor is. A díjkiosztó ünnepségen dr. Kuknyó János, a megyei tanács művelődésügyi osz­tályvezetője adta át négy kategóriában a legjobb pá_ lyamunkáknak iáró jutalma, kát. Néprajzi kategóriában külön értékelték a felnőtt és az ifjúsági tagozat munkáit, Első díjat kapott Máté Mik. lósné. kocsordi tsc-tag „Ko. osordl szőttesek és minta­kendők” című munkájáért, amelyhez a szerző kiienc da­rab néprajzi tárgyat isméi, lékelt. Ebben a kategóriában a második díj-1 nem adták ki, harmadik díjat nyert Orosz Károly, dombrádi MÁV-dolgozó „A kender kisparaszti termesztése és megmunkálása Dombrádon” című pályázatával. Honismereti kategóriában felemelt első díjat alapított a múzeum. Ezt a háromezer forintos jutalmat „Beregsu. rány község múltja és jele­ne” című monográfiájáért Angalét Sándor és D. Pethe Tstván íBeregsuránv) river, te. A tiszaszalkai Búzakalász Tsz történetének feldolgozá­sáért Kálmán Sámuelné nyerte ennek a kategóriá­nak a második díját. A pályamunkákból és a díjazásokból is kiderül, hogy az idősebbek mellett egyre több fiatal is részt vesz a múzeum évenként — meghir­detett gyűjtő és feldolgozó munkájában. Az ifjúsági kategóriában a néprajzi oá. lyázatok között Varga Lász. ló mátészalkai gimnáziumi tanuló feldolgozása kapta az első díjat, amelyben azzal foglalkozik; hogyan tükrözik a mindenapi életben haez. nálatos tárgyi és írásos em. lékek korunk társadalmi életét. Az évről-évre pályá. zó rohodi általános iskola honismereti szakköre máso, óik díjat kapott, ugyancsak második helyen végzett Kái. mán Enikő tiszaszalkai gim­náziumi tanuló .Tiszaszal­kai népszokások”, harmadik helyen Németi Mária vásá- rosnaménvi gimnáziumi ta. nuló „Babus Jolán” című munkájával. A honismereti pályázat ifjúsági tagozatának szinte valamennyi pélyadiját a nyári országos honismereti diáktáborban készült mun, kák adták. Ezúttal is dicsé­retben részesítették azokat a csoportokat, amelyek Szat. már és Bereg népszokásait, népdalait, irodalmi emlékeit, munkásmozgalmi múltját és tsz-történetét kutatták. Ebben a kategóriában tizen, hét pályamunka részesült díjazásban. Az eddigi hagyományok, hoz hasonlóan a legjobb megyei pályamunkák ezúttal is részt vesznek a később sorrakerülő országos értéke, lésen, s a díjkiosztó ünnep, séggel egyidőben meghirdet, tók a jövő évi XXII. Or. szágo6 Néprajzi és Nyelvjá. rási Gyűjtőpályázatot. Két kiállítás Nyíregyházán A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola kerengősében november 1-én két UNESCO-:.' llíiás nyílt abból az alkalomból, hogy nr !'>cr 8—10 között ilt ren­dezték meg a Magyar UNESCO Bizottság Köznevelési Albizsítsásának háromnapos ta­nácskozását. Képünkön: Érdeklődők az „Afrika művészete” című gazdag anyagból álló vándorkiállításon. Az UNICEF, az ^NSZ gyermekszervezete nemzetközi rajzpályázatán díjat nyert al­kotások láthatók a másik kiállításon, melynek színhelye ugyancsak a főiskola kerengője. (Hammel József felvételei) Friss kenyér, zsemle, vaíaskifli Jobb ellátás a nyírbátori járásban A nyírbátori járás és néhány szomszédos község, — közel ötvenötezer ember — kenyérellátásán javít, illetve oldja meg az idén, augusz. tus 20-án avatott nyírbátori kenyérgyár. Pár napja feje­ződött be a próbaüzem és már teljes termeléssel dől. gozik a gyár. A korszerű kemencékben, az intenzív dagasztógép se. gítségével két műszakban napi 130 mázsa kétkilós ke­nyeret, 15—16 ezer darab süteményt készítenek, de hétvégeken ez a mennyiség majdnem a duplájára emel. kedik. A kéthónapos gyár termékeire nincs panasz. A kenyér jó minőségű, sziva­csos, hosszú ideig friss és puha marad. A sütemények választékát egyre növelik, hogy fel tud iák mérni, melyek a legke. resettebbek. mit szeretnek az emberek. Zsemléből kifliből különböző nagyságúakat ké_ Az új lakótelep, városne­gyedek felépültével megnőtt az utcanevek jegyzéke. Bu_ dapesten kilencezer utcát, teret, sétányt és közt tarta­nak nvilván. Tíz év alatt százhúsz új newel gyarapo­dott az utcanevek listája. A városszakértők szerint hely. télén gyakorlat, hogy nem. szítenek, új termékként megjelent a vajaskifli, de kedvelt a vajaskarika, a pe. rec a tojásosak közül a bri. ós. a fonott kalács, a puf­fancs. Sütnek vajaspogácsát, mákos, diós tekercset. tu. róspitét, lekvárostáskát. A gyár bejáratánál meg. nyitott saját boltjukban még szélesebb választékot tudnak bemutatni. Minden olyan terméket kipróbálnak, amit a szövetkezeti hálózat nem gyárt, egyenlőre kísérletkép. pen, aztán majd a forgalom dönt. A próbaüzem idején újabb nagyteljesítményű gépek­kel — zsemle, kifli és liszt- manipulációs rendszerrel — gazdagodtak. A jelenleg ké_ zi vezérlésű klimaberende. zést most automatizálják, hogy a gyár 73 dolgozója megfelelő munkakörülmé. nyék között a legjobb tel. jesítményt tudja elérni. csak az új utcáknak adnak nevet, hanem gyakran a köztudatba jól begyökerese­dett elnevezéseket is fel­cserélik. A névváltoztatás ranglistáján bizonyosan Nyíregyházáé az első hely: az 1910-es utcanevek közül napjainkra mindössze öt maradt meg. Gebin van, taxi nincs Nyíregyházán baj van a taxiival. Már régen. Téma volt ez korábban, de saj­nos egyre inkább az ma­napság. A gebin lehet, hogy segített a VOLÁN-on, de semmiképpen nem oldotta még az utazni kivártok gondját. Nézzünk néhány tényt. A taxiállomáson a taxis válogat az utasokban. Van, akit nem visz el. Nem tetszik neki az utazás vég­célja, A gv iiigyárba menői akarókat egyszerűen ki- zállítják a kocsiból. A taxis válogat akkor is, ha telefonon hívják. Ha csak rövid fuvar ígérkezik, egyszerűen nemet monda­nak. Ha rossz az idő, esik az eső?... Erről nem is ér­demes szót váltani... Nem jobb a hajnali hely­zet sem. A vonathoz sietök- nek — negyed hatkor megy a Lillafüred! — este nem lehet előre rendelni kocsit. Reggel pedig nem lehet ko­csit kapni. A sofőrök meg is mondják: ilyenkor jön­nek a bárból, vannak vi­dékiek is, csak nem bajlód­nak egy állomási fuvar­ral?! A VOLÁN széttárja a karját: vezénylés nincs, gebin van, nef n lehetnek semmit. Baj van a tchertaxival is. A tehertaxis is válogat. Árut is szemlél, utast is. Ha helyi a fuvar, vagy éppen rövid, nem vállalja. Vidéki útra spórol. Jobb üzlet. Ki­csit olyan a helyzet.: lassan a sofőr fogadja fel a ren­delőt, nem fordítva. A taxi szolgáltatás. Len­ne. De Nyíregyházán nem az. Érdemes lenne a VO- LÁN-nak gondolkodni, va­jon örogbíti-c ez a hely­zet a vállalat hírét, nép­szerűségét. Nem hiszem. Ha egy szolgáltatás kiszolgál­tatottsággá változik, ak­kor az iránvftással is baj van. Megoldása belögy. Sürgőssége viszont nem. (bürget) ESTI HÍRLAP Régi utca, új név

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents