Kelet-Magyarország, 1973. november (33. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-10 / 263. szám
19TS. november Tű.KELET-MAGYARORSZA© 3. <*M A pártalapszervezetek ideológiai tevékenysége A SZÉLES KÖRŰ ÉS SIKERESEN FOLYÓ tömegpolitikai és pártoktatás nem menti fel az alapszervezeteket az önálló ideológiai nevelő tevékenység, az eszmei színvonal fejlesztésének kötelezettsége alól, • A pártalapszervezetek el_ méleti felkészültségének és a környezetére gyakorolt ideológiai hatásának jelentősége napjainkban növekszik. A szocializmus építésének ma. gasabb szintje, a szubjektív tényezők szerepének nőve. kedése azt kívánja, hogy az idapszervezet egésze és tag. jai külön-külön is járulja, nak hozzá — lehetőségeiket kihasználva — a marxizmus —latinizmus hegemóniája, nak erősödéséhez, eszméink terjesztéséhez. Alkotóan és nagyobb aktivitással alkalmazzák elveit, mélyítsék el propagandáját az alapszervezet szerepének betöltése közben, védelmezzék egysé. gét. tisztaságát és neveljék a kommunistákat az alapszervezet környezetében élő pártonkívülieket, hiteles példát mutatva az elvszerű cselekvésre, A pártélet gyakorlata félreérthetetlenül bizonyítja, hogy a gazdasági feladatok végrehajtásának, a politikai munkának és az eszmei nevelőhatásnak egységben kell érvényesülni az alapszerve, zet életében. A KB 1972. novemberi határozata és a Politikai Bizottság 1972. decemberi állásfoglalása, amikor az alapszervezeti munka színvonalának fejlesztését elemzi e kötelezettségek egyidejű érvényesítését, az elvi ideológiai hatás növelését. eszmei kezdeményezést tartja a legfontosabbnak. HA AZ ALAPSZERVEZET világnézeti nevelő tevékenysége nem hatékony, tervszerűtlen, vagy jelentő, ségét a vezetőség és a tagok nem érzik, az alapszervezet vezető szerepe, a közgondolkodás gyakorolt pozitív befolyásoló hatása gyengül, elértéktelenedik. Sodródni kezd. az eseményektől és le_ hetőségeitől elmarad. Az alapszervezet akkor képes kellő mértékben és szervezettséggel magával ragadni és irányítani környe. zetét, mozgósítani a határo. zatok végrehajtására, ha a kollektíva '■gésze és a párttagok egyenként Í6 tudják a dokumentumokat elvileg képviselni, ideológiai igazságait védelmezni, konkrét helyzetükre értelmezni, azokért eszmei értékeket felmutatva kiállni. Tetteikben, elméleti megnyilvánulásaikban egységesen úgy viselkedni, hogy álláspontjuk és tevékenységük elismerten követhető és vonzó mindenki szá. mára. Az élet azt bizonyítja, hogy átgondolt rendszerességgel folyamatosan, ideológiai, elméleti kérdésekkel is szükséges foglalkozni az operatív funkció érvényesítése közben, hogy az alapszerve- zetben élénk vitaszellem uralkodjon, hatásosan cáfolni tudja a környezetében feltűnt nem marxista nézeteket, hitelesen kritizálhassa a ..isoolgári emberi beidegződéseket és segítsen a hibáit és a szocializmus normáitól idegen jelenségek megelőzésében, helyreigazításában. Nincs olyan alaP6zervezet, amelyik ne járulhatna hozzá tagjai és köm ete marxista műveltségének gyarapításához. elmélyítéséhez és ne lennének lehetőségei ideológiai és elméleti feladatok elvégzéséhez. Hiszen már alapvető ideológiai tevékenység az is, amikor az alapszervezet mérlegeli, hogy kiket javasol továbbképzésre. eldönti, kiket von be a pártoktatás valamilyen fokú formájának munkájába és a magasabb politikai végzettséggel rendelkezőket milyen pártfeladatok elvégzésére jelöl ki és a megbízatásokat számonkéri. AZ OKTATÁSI ÉV KÖZBEN az alapszervezet ideológiai munkáját jelenti az is. hogy körültekintően támogatja a propagandistákat, biztosítja tevékenységükhöz a nélkülözhetetlen tájékozottságot, szervezeti fegyelmet azzal, hogy következetesen ellenőrzi a különféle oktatási tervek és programok végrehajtását, vizsgálja a képzés egész menetét és hatásfokát. Az alapszervezet igénye, figyelme sokat tehet azért, hogy a propagandisták ne csak „ismereteket” nyújtsanak és „tananyagot” dolgozzanak fel. hanem tervszerűbb hatást gyakoroljanak a hallgatók egyéniségének, kommunista tulajdonságainak fejlődésére. Az alapszervezet ideológiai tevékenységének középpontjában elsősorban annak a feladatnak a megoldása áll. hogy erősítve a belső fegyelmet, a párttagságot felkészültebbé, öntevékenyebbé tegye a kongresszusi határozatok megvalósításában, az esetleges akadályozó tényezők elleni fellépésben. A visszahúzó jelenségek puszta elmarasztalása, általános ki_ átkozása kevés. A párttagságnak a konkrét tények birtokában, az esetek, folyamatok gondos elemzése alapján, egyetértőén és azonos szenvedéllyel kell fellépni mindenfajta szocializmust gyengítő jelenség ellen., A pártszervezet tagjai őszintén. pártszerűen, igényesen, folyamatosan fejlesztett elvi biztossággal és bátran — ha szükséges személyi követkéz, tetősek levonását is vállalva — önkritikusan lépjenek fel elsősorban a kommunisták kozott fellelhető elvtelen _ séggel, kispolgári magatartással szemben. Az alapszervezeti kollektíva elvi-ideológiai felkészítése és bátorítása a szocialista építés napirenden lévő feladataink megoldására egyik legfontosabb ideológiai munkaalkalom és kötelezettség. SOK KIHASZNÁLATLAN ideológiai nevelő lehetőség rejlik az alapszervezeti napirendek szervezésében és arányainak kialakításában is. A jól összeállított elméleti kérdéseket önállóan is tárgyaló napirendek erősítik a párttagság egyéni felkészültségét, igényességét és segítik felelőssegének felismerését. A hétköznapi cselekvések elvi megalapozása, a határozatok világnézeti vonatkozásainak ideológiai törvényszerűségeinek feltárása a napirendek tárgyalása közben az alapszervezet tagjainak személyiségére is hatással van. Egyéni, elméleti és politikai munkájuk, eszmei szilárdságuk pedig feltétele az alapszervezet egységének, operativitásának, a közgondolkodás szocialista alakításának. az ideológiai és politikai vezető szerep betölté. sének. Az év végi taggyűlések beszámolóinak összeállításánál sokat tehet a vezetőség az ideológiai munka erősítéséért azzal, hogy a beszámolóban ilyen feladatok elemzésére kitér, következtetéseivel vitára ösztönöz ée az alap szervezet az egyes párttagok munkáját a kongresszusi dokumentumok és a novemberi határozat követelményeivel egybevetve gondosan értékeli. Az alapszervezet ideológiai munkájában kiemelt helyet foglal el az ifjúság nevelése, a felnövekvő nemzedék önmagára találásának, társadalmi lehetőségeire és történelmi jövőjére való felkészítésének támogatása, vezérlése is. Igen fontos, hogy az ifjúsági szervezetek kommunista jellegét erősítő érzelmi és értelmi nevelést kiváltó kezdeményezéseket, a fiatalok kulturális életét, általános és szakmai műveltségének gyarapítását, művelődési programjainak kialakítását segítse, elvileg irányítsa. Napjainkban növekszik az alapszervezetnek az a kötelezettsége, hogy folyamatos és elemző kapcsolata legyen a közoktatás és közművelődés kérdéseivel. Elsősorban nagy feladat hárul ezen a téren a pedagógus és művelődés területen dolgozó pártszervezetekre. A közoktatáspolitikai határozat élveinek helyi érvényesítése, a közművelődés közvetlen gondjaival való törődés, az ideológiai tevékenység sok eredménnyel biztató a jövőt nagymértékben befolyásoló és még kihasználatlan lehetőségeit tárja fel. ugyanakkor szükségessé teszi az elvi jártasság, az eszmei biztonság állandó fokozását is. < A PÁRTÉLET GYAKORLATA világosan mutatja, hogy minden alapszervezet számára adódik alkalom és biztosítottak az eszközök, feltételek ahhoz, hogy elméleti-ideológiai munkát végezzen. Annál is inkább, mert az eszmei tevékenység a mindenapi munka hatékonyságának emelője és ki. fejezője annak a funkcióképességnek, ami az alapszervezet politikai tőkéjében rejlik. Simkovics Gyula „Bízunk a segítségben..." Összefogás a gyermekekért A semjéni kollégium történetéhez. Kállósemjén, a volt urasági kastély. Mint az ország hasonló helyein, itt is gyermek- lábak koptatják a százados lépcsőket — 1964-től tanyai gyerekek otthona az épület. Hatvan hellyel indultak, a tanyai kisiskolák mostoha körülményei között tanulók érdeke azonban minél több gyerek befogadását diktálta: 1972-ben már 175-ep voltak — a régi helyiségekben. A bővítés egyre sürgetőbbé vált, pénz viszont nem volt rá. 1973. szeptember 20. Estek Károly, a diákotthon igazgatója kezében tartotta egy új, 60 személyes épület komplett tervét. Az építés azonnal megkezdődött Miből és hogyan? Ez volt az első, amit Estók Károly- tól kérdeztünk. „Minden kapun benyitottam. — Hatszázezer forintot kaptunk a megyei tanácstól: gazdálkodjunk vele .. . Számolgattunk, ha anyagköltségre elég. belevágunk az építkezésbe. Bízunk a segítségben — nem restellünk kérni. S az igazgató járta a vállalatokat, intézményeket. „Minden kapun benyitottam” — mondja. Találkozott válivonogatással, sajnálkozó elutasítással is, de ahol tudtak, segítették, vagy tanácsot adtak, ajánlották valami más utat. A terveket a NYIR- TERV KISZ-szervezete készítette társadalmi. murikéban — csak ez mintegy ötvenezer forint értékű. — A KEMÉV sab-titkárá- val. Varga Andrással és Tóth Kálmán igazgatóval beszéltem először. Az alap készítéséhez betonkeverőt, szakembert "adták, nyersanyagot szállítottak. Á lábazat zsaluzását — komoly szakmunka — S. Pál Mihály és kubikos- brigádja készítette el — KE- MÉV-dolgozóik, kállósemjéní lakosok. — A fehérgyarmati téglagyárból mintegy ötvenezer tégla várt ideszállításra. A gyár dolgozói vasárnap délelőtt társadalmi munkában rakták járműre, az itteni szakszövetkezetek és tsz-ek zetorjaira. Az igazgató nemcsak vállalatokat keresett fel. Beszélt azokkal a szülőkkel is, akik gyermekeinek készül gz új diákotthon. A perkedpusztai- ak közül 16 családnál járt — az építkezésen 24 család tagjai dolgoztak. Aki csak hallott róla, eljött... — Már a tanévnyitón említettem, hogy hamarosan megkezdődhet az építkezés. Utána folyton kérdezgették: mikor lehet jönni dolgozni. Keszleréknek két gyerekük van az otthonban — az apa és nagyapa is eljött építeni. Volt, hogy valaki nem ért rá, hát napszámost fogadott, s azt küldte maga helyett. Nyújtott műszakban Az építkezés alig másfél hónapja folyik. A 320 négyzet- méter alapterületű épület falai már állnak — a második szint, a manzardos tetőszerkezet elkészítésén dolgoznak. A tetőhöz szükséges faanyag története igen jellemző: — 7,5 méteres szarufákra volt szükségünk. A TÜZÉP- néí nem kapható, az erdőgazdaságot ajánlottáik, ott dolgoznak fel ilyen méretű fény »gerendákat. Kiderült azonban, hogy bérmunkában csinálják, nem adhatnak belőle. A bérlőnél, az ÉRDÉRT budapesti központjánál közölték az árat: kb. 150 ezer forint. Ez nekünk rettentő sok. mondtam, másutt még próbálkozom. Nyíregyházán aztán kaptam egy nagyszerű tanácsot: Fehérgyarmaton van még az árvízi újjáépítéshez érkezett import rönkfákból ... Amikor megtudtam, hogy annak köbmétere 1600 forint, s a méreté is jó, szinte táncra perdültem örömömben. Rohantam a KEMÉV- hez fűrészgépet kérni: azt mondták, egyszerűbb, ha a telepükre visszük, ott azonnal feldolgozzák. A KEMÉV ácsbrigátfja Bíró Péter vezetésével hamarosan befejezi a tetőszerkezetet. Ha a falazást, nem hátráltatja a hideg, télre a belső munkák következhetnek. A villanyszerelést a TITÁSZ, ' a vízvezetéket a SZÁÉV vállalta. Felsorolni is sok lenne minden üzemet, gazdaságot, melyek valamivel hozzájárultak az építéshez. Csak egy példa: — A nyíregyházi gumigyár József Attila szocialista brigádjának négy tagja dolgozott itt tíz napig. Többet voltak munkában napi nyolc óránál — eközben a többiek a gyárban nyújtott műszakot vállaltak, hogy hiányzó társaik munkáját is elvégezzék ... Érdemes volt Varga András, a KEMÉV szb-titkára: — Augusztus végén Estók Káról ynak azt mondtam: a vállalkozás elég reménytelen, hiszen annyi minden, olyan sok ember és gép, s főleg olyan szervezés kell ehhez amj szinte megvalósíthatatlan. Ö aztán teljesén elképesztett a fáradhatatlanságával. makacs céltudatosságával, szervezőképességével. Már önmagáért megérdemli a segítséget... — Magam is meglepődtem dolgozóink igyekezetét látva. Elsősorban a középrezétés: Klapofí Miklós építésvezető minden követ megmozgatott, ha kellett, s tudjuk, az i’-á- nyitás-szervezés döntő far- tosságú. — Én Is tanyai iskolába jártam. Tudom, milyen hátránnyal kezd az onnan továbbtanuló. A tanyai Kollégium nagyszerű dolog, minél többre lenne szükség.. . A káli-'sem jár.' diákotthon é ni lésénél minden munkára van már kivitelező — a külső bu kolás okoz még gondot. V azt ís megoldják, csak ar, í..»járás befolyásolhatja a tempót. Az igazgató reméli, hogy május elsején magtart- hatiák az avatóünnepséget A kész épület — szakemberek becslése szerint — mintegy kétmillió forint értékű lesz. — Higgye ei. a gondó] - — hiszen az sem kevés — teljesen összezsugorodnak ha az ember ennyi jóindulattá1, se gíteni akarással találkozik. Mit jelent euv ilyen mondái, amit a SZÁÉV párttitkáiv* mondott — jelentés segítségük után: „Kimegyünk Sem- jenbe, e megnézzük, mit segíthetünk még.” Mielőtt belefogtunk, kudarcra ítélt vállalkozásnak mondták —■ eny- nyi pénzzel, emberek, gépek nélkül. Most már látjuk: érdemes volt bízni az emberekben. S megéri a fáradság, hiszen a gyerekekért csináljuk. Tarnavólgyi György Eqy munkásasszony kitüntetése Csendes mosollyal ült a többiek között. Az asztalon egy üveg sör, a feketekávés csésze és a debreceni páros jelezte külsőleg az ünnepséget. De mit érezhet belül az ember? Mire gondolt az asz- szony, amikor átvette a MÉM miniszteri dicséretről szóló oklevelet. Mondott néhány halk köszönő szót a kézfogásnál, aztán határozott léptekkel a helyére ment és izgalmát úgy vezette le, hogy ökölbezárta kezét, vagy legyezőként szétterültek az ujjai és simogatták a keretbe kívánkozó oklevelet azt, amelyet nem mindennap kap az ember. Később felengedett a merevség, letelt az illedelmesség negyedórája és csendült a pohár, peregtek a szavak a terített asztal körül. Kovács Sándorné önmagáról, munkájáról, életéről mondott néhány szót, mert a mellette levő kérdezte. 1964-től dolgozik a MEZŐGÉP Vállalatnál. Mint raktáros a nyírteleki gyáregységben egyedül intézi a szerszám kiadással járó dolgokat, és ha kell, könyvel, kódol. Férje és két fia szintén a gyáregységben dolgozik. Tagja a TMK szocialista brigádnak, gazdasági munkája mellett párfcvezetőségi tag, swbt-~ zottsági vezetőségi tag, egészségügyi felelős. Tömörre fogott válaszok ezek, de miként is mondjon többet? Beszélhetne ő sok mindenről! Arról például, hogy menynyire otthon érzi magát az üzemben. Egy a munkásokkal, az ügyükkel, gondjukkal, örömükkel. Ezért is vállalt annyi társadalmi munkát. Családi hagyomány. Apja, apósa, férje munkás volt, vasas és mindig többet tettek attól, hogy termeltek. Fiai is vasasok. Négy gyermekük közül három esztergályos, egyik, a legnagyobb középiskolát végzett technológus. Élete egyik legfőbb törekvése volt, hogy fiai tanuljanak, hogy szakmát, „kenyeret” adjon a gyerekek kezébe. Sikerült. Megelégedéssel tölti el, hogy gyermekei bárhová, bármerre kerülnének az életben, megállják a helyüket. Szerényen, de jogos büszkeséggel említette a múlt küzdelmeit Nem eget-földet rengető tettekről volt szó, csak arról, hogy a becsületre nevelés mellett, a gyerekek, az akkor még szerény egy fizetésből mindent megkaptak. Úgy osztotta be a pénzt, amit a férje hazavitt, hogy a fiúk szépen járjanak, legyén ételital az ásztalon, könyv és füzet a tanuláshoz, és érezzék az otthon, a családi környezet boldogító varázsát. Amikor tanult a család — derűvel emlékezik erre — egész éven át másra sem gyűjtötte a pénzt, csak arra, hogy őszre, a tanév kezdetére minden szükséges dolog meglegyen. Ruhára, tanszerre, néhány ezer forint nem is volt elég, hiszen nem csak a négy gyerek tanult. Egyszer a nyírteleki iskolában a tanár azt kérte a gyerekektől, mondják el, hányán tanulnak családjukból. A legkisebb Kovács gyerek büszkén sorolta: hatan. Édesapja, édesanyja, és a négy gyerek. Miért tanult Kovács- né? Erre talán azzal lehetne válaszolni, hogy mindig vonzotta az iskola. Gyerekkorában nem tanulhatott, hatan voltak testvérek, s harminc- egynéhány évvel ezelőtt a vágyak csak ritkán teljesültek. Mint négy gyermek anyja pótolta a hiányt. Jelesen végezte el a nyolc általánost Akkor még a háztartást vezette, közben tanult és társadalmi munkát vállalt a községi pártszervezetben, a nőbizottságban, tanácstagi választásokkor. Még nem volt üzemi dolgozó, hogy felvették a pártba. Miért lett párttag? Egyszerű, de kézenfekvő magyarázatát adta. Munkáscsalád az övé, a párt a munkásosztály pártja, és ő, mint munkásérzelmű ember, a párthoz tartozik. Érezte, és érzi, többet kell tenni a társadalmi haladásért, a gyorsabb ütemű fejlődésért. A kötelességét mindenki tudja, de nem mindenki egyformán teljesíti. Kovács Sándorné, ha lehet szakzsargonnal élni „túlteljesítette és túlteljesíti a normát”. Ma már könnyebb. Kimúllak a nehéz napok. A gyerekek felnőttek, sőt a nagyobbak megnősültek, de így is négy kereset jut haza a családi kasszába. A havi 8-9 ezer forintot könnyebb beosztani még akkor is, ha több a kiadás, ha nagjmbbak az igények, az emberi vágyak. A háztartás már gépesített, három fiúnak motorkerékpárja van és melengetnek egy vágyat, egy olyan összkomfortos lakás megépítését, amelyben a víz is benn van. Idővel arra is sor kerül majd. Egy asszonyt kitüntettek; Évente, jeles alkalmakkor, (mint most is november 7-én) sokszáz, sok ezer asszonyt tütetnek ki. Kovács Sándorné egy ezek közül. Miért részesült miniszteri dicséretben? Erre saját maga úgy fogalmazta meg a választ: „Talán, mert lelkiismeretesen dolgoztam, és elégedettek a munkámmal”. Tegyük hozzá, amit tett, több volt az a lelkiismeretes munkánál. Seri*
