Kelet-Magyarország, 1973. november (33. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-10 / 263. szám
BCXX eVFOLYAM 363. SZÁM ÄRA: 80 FILLER 1973. NOVEMBER 10, SZOMBAT LAPUNK TARTALMÁBÓL! Összefogás a gyermekekért (3. oldal) Iskolabusz Nyíregyházának (6. oldal) Hét végi sportműsor (9. oldal) ihnepélysseif felavatták a Szovjet Kultúra és Tudomány Házát Beszédet mondott dr. Ajtai Miklós és V. A. Kirillin ftfapirenden a könnyűipar és az államigazgatás fejlesztésének feladatai Tanácselnökök értekezlete a Parlamentben Péntek délelőtt Budapesten ünnepi külsőségek között átadták rendeltetésének a Szovjet Kultúra és Tudó- mány Házát. A Kossuth Lajos utca— Semmelweis utca sarkán létesített új intézmény meg. nyitó ünnepivégén részt vett Aczél György, az MSZMP KB titkára, Apró Antal, a Magyar —Szovjet Baráti Társaság elnöke az MSZMP Politikai Bizottságának tag_ jai. dr. Ajtai Miklós, a kormány elnökhelyettese. az Országos Műszáléi Fejlesztési Bizottság elnöke, Katona István, az MSZMP KB tag. ja, a KB osztályvezetője. Kornidesz Mihály. az MSZMP KB osztályvezetője, valamint a politikai. kultu_ ralis és tudományos élet számos vezető személyisége a társadalmi és tömegszervezetek, köztük az MSZBT sok vezető munkatársa. Részt vett az ünnepi megnyitón V. A. Kirillin, a Szovjetunió minisztertaná_ csának elnökhelyettese. a Szovjetunió minisztertaná. csa tudományos és műszaki állami bizottságának elnöke továbbá a vezetésével hazánkban tartózkodó szovjet küldöttség. Jelen voltak a budapesti szovjet nagykövetség tagjai, élükön V, J. Pavlov nagykövettel. Ott volt B. P. Ivanov vezérezredes. a hazánkban ideiglenesén állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsno. ka. r A bensőséges ünnepségen dr. Ajtai Miklós köszöntötte a vendégeket. Beszédében többek között hangsúlyozta: — A magyar kulturális és tudományos életnek jelentős eseménye a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának megnyitása. Amikor szovjet ba. rátáinkkal megállapodtunk, hogy létrehozzuk ezt az intézményt. úgy döntöttünk, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján fogjuk megnyitni. Úgy éreztük, helyes a megnyitás időpontjával is kifejezésre juttatni, hogy a Szovjet Kul túra és Tudomány Házának létrehozása végső soron visszanyúlik azokra a hatalmas gazdasági, társadalmi é.s kulturális változásokra, melveket először a Szovjet, unióban, maid világszerte elindított a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. Ez hazánk és népünk számára !s lehetővé tette, hoav a szó cia’izmus útjára lérnen, s mély és őszinte szövetséget és barátságot teremtsen a Szovjetunióval, a szovjet néppel. — A szocialista forradalom a Szovjetunióban nemcsak a termelőeszközök társadalmi tulajdonbavételét és a kizsákmányolás megszün. tetését jelentette, hanem ez. zel együtt utat nyitott a tömegek művelődésének s hatalmas lendületet adott a tudományos és művészi alkotó munkának. — Elmondhatjuk, hogy mindama tudományos és kulturális kapcsolatok közül, melyek egy szocializmust építő kis ország szántára nélkülözhetetlenek, hazánk fejlődésében legnagyobb jelentőségű a gazdag és termékeny kapcsolatunk a szovjet tudománnyal és kultúrával. — Mint minden más terü_ létén, a kultúra és a tudomány területén is országa, ink közt egy nagyhatalomnak és egy kis országnak olyan sajátos baráti kap_ csolatai alakultak ki. ame. lyek csak szocialista országok között lehetségesek. Népünket nagy örömmel és büszkeséggel tölti el. hogy a magyar irodalom, film- és színművészet számos alkotását több tízmillió szovjet ember ismeri, és tudományunk eredményei is eljut, nak a szovjet szakemberek, hez. Kedves elvtársak’ Kedves barátaink! — Tudjuk, hogy a Szovjetunió nagyszabású gazda, sági, tudományos és kultu. rális tervek megvalósításán munkálkodni, népe és az egész emberiség javára. A nemzetközi enyhülés, amely elsősorban a Szovjetunió kezdeményezései nyomán in. dúlt meg, segítheti a prog. ramok gyorsabb és eredmé. nyesebb valóraváltását. — Nagy öröm számunkra, hogy ilyen körülmények között nyílik meg fővárosunkban a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza. Megvagyunk róla győződve, hogy ez az intézmény nagyfontosságú kulturális centrum lesz. Újabb szellemi energi. aforrás lesz; meglévő intéz, ményeink és kapcsolataink hatósugarát kibővítve, segíteni fogja művészeinket, tudósainkat, egész művelődő népünket, hogy a szovjet kultúra és tudomány újabb és újabb alkotásait minél jobban megismerjék és fel. használják nemzeti kultúránk továbbfejlesztésében. — Befejezésül szeretnék köszönetét mondani a tervezőknek, az építkezés kivi. telezőinek, az épület bérén, dezőinek, mindazoknak, akik munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy a szovjet kul. túra és tudomány méltó ott. hont kapjon fővárosunkban” (Folytatás a 8. oldalon) Hazánkba érkezett a finn honvédelmi mmlsztei Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszt.er meghívására pénteken délben néhánynapos baráti látogatásra Budapestre érkezett Kristian Gestrin, a Finn Köztársaság “honvédelmi minisztere és kísérete. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren katonai tiszteletadással fogadták. A fogadtatáson megjelent Czinege Lajossal az élen a Honvédelmi Minisztérium katonai tanácsának tagjai továbbá Rónai Rudolf helsinki magyar nagykövet Ugyancsak ott volt az érkezésnél Paul Jyrkänkallio, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete. A finn honvédelmi miniszter és kísérete délután a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt Czinege Lajos, Csémi Káról; altábornagy, honvédelemi mi nisztériumi államtitkár és t tábornoki kar több más tag ja. Rónai Rudolf, Giltner An dor, a fővárosi tanács elnökhelyettese, valamint Paul Jyrtkänkallio. A nap folyamán Czinege Lajos hivatalában fogadt; finn vendégeit és megkezdődtek a hivatalos tárgyalások a finn honvédelmi miniszterrel és kíséretének tagjaival A tanácskozáson részt vett Paul Jyrkänkallio is. Czinege Lajos este vacsorát adott a finn honvédelmi miniszter. Kristian Gestrin és kísérete tiszteletére. A vacsorán a két honvédelmi miniszter pohárköszöntőt mon dott. A Belga KP küldöttségének magyarországi látogatása A Magyar Szocialista Mun káspárt Központi Bizottságának meghívására november 5—9 között Budapesten tartózkodott a Belga Kommunista Párt Központi Bizottsága nak küldöttsége: Jef Turf, : párt alelnöke, a Politikai Bizottság tagja és lun Debrou- were, a PB tagja, a Központ Bizottság titkára. A küldöttséget fogadta Ká dár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. A vendégek megbeszéléseket folytattak Pullai Árpáddal, a Központi Bizottság titkárával. Sarlós Istvánnal, a Központi Bizottság tagjával, a Népszabadság fő- szerkesztőjével, Kornidesz Mihállyal, a Központi Bizottság osztályvezetőjével és Timmer Józseffel, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának titkárával. A megbeszéléseken résztvett dr. Be- recz János, a Központi Bizottság osztályvezető helyettese. Az elvtársi légkörű tárgyalásokon áttekintették a nemzetközi helyzet, s a nem zetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű problémáit, valamint a két párt együttműködésének konkrét kérdéseit. Ezúttal is kifejezésre jutott a két párt teljes nézetazonossága és egyetértése valamennyi megtárgyal kérdésben. A küldöttség Pénteken elutazott hazánkból. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Gyenes András, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője. Dr. Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács tanácsi hivatala elnökének vezetésével pénteken a parlament delegációs termében értekezletet tartottak a megyei. a megyei városi, valamint a fővárosi tanácselnökök. Az ülésen részt vett Varga Péter, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese is, a tanácsi vezetők elsőként a könnyűipari ágazat feladatairól tájékozódtak — a témáról Keserű Jánosné miniszter tartott, előadást. A negyedik ötéves terv főbb célkitűzéseinek várható teljesítését elmezve elmondotta egyebek között, hogy a könnyűipari ágazatnak a lakosság növekvő igényének kielégítése mellett jelentős export-bővülést is teljesítenie kell, termelésének volumenét — az 1968. évi változatlan áron számítva — 36 százalékkal kell emelnie. Elemzéseik szerint feladataiknak eleget tesznek, s jóllehet a tervet esetleg túl is teljesítik, az ágazat termelési összetétele nem mindenben egyezik meg ás előirányzattal. így például kevesebb fonal, illetve szövet készül, ugyanakkor lényegesen több kötött kelmét állítanak elő vállalataik. A termelés növekedésének üteme az idén lényegesen meggyorsult. A könnyűiparban 1973-ban kedvezően alakult a termelés, a várható növekedés eléri a 11 százalékot. Ezen belül 12—13 százalékos export emelkedéssel lehet számolni. A fejlődés érdekében az 1970-es 13 százalékról a negyedik ötéves terv végéig 23 százalékra növelik a szintetikus szálak részarányát; s 68 százalékról 56 százalékra csökkentik a természetes szálak felhasználását. A bőrdíszműiparban 1975-re a természetes alapanyagot helyettesítő termékek részaránya 85 százalékra növekszik, míg a bútoripar termelésén belül a fényezett bútorok korábbi 36 százalékos aránya 42 százalékra emelkedik. 1970-ben termékeiknek még csupán 20 százalékát adták el határainkon túlra, ez az arány 1975-re a 25 százalékot is eléri. A negyedik ötéves terv a könnyűipar fejlesztésére — különböző rekonstrukciók megvalósítására 27,5 milliárd forintot irányzott elő, 60 százalékkal többet, mint az elmúlt ötéves tervidőszakban. Az ötödik ötéves terv feladataira való felkészülésre jóváhagyott újabb összegekkel együtt 1975 végéig még ennél is többet, mintegy 29 milliárd forintot ruházhatnak be. A rekonstrukciók lehetővé teszik, hogv a köny- nyűipar korszerűsítse termelőbázisát, több automata- : gépet állítson be, megkezdje a fejlett ipari országokhoz, illetve a hazai ipar más ágai- ,hoz mért viszonylagos technikái elmaradottságának felszámolását. A tervezett ütemben folyik a bútoripar rekonstrukciója, két új bútorgyár létesült, s körülbelül egymilliárd forintot költöttek a meglevő gyárak korszerűsítésére, a kis- és középüzemek fejlesztésére. A papíriparban már dolgoznak a felépült úi üzemek, teljes kihasználásuk érdekében azonban még sok a tennivaló. Á .nyomdaipar • rekonstrukciója áthúzódik az ötödik ötéves terv idejére, a szakágazat legnagyobb beruházása, az Atheneum Nyomda fejlesztése csak 1974-ben kezdődik meg. A kiemelt fejlesztési programként kezelt ruházati rekonstrukció megvalósítása —némi lemaradással megfelelően halad. (Folytatás a 3. oldalon! Je’entés a földekről Jói haladnak az őszi mezőgazdasági munkák Csötörővel végzik a kukorica betakarítását az Érpataki tábláin. (Hammel József felvétele) A mezőgazdasági dolgozók odaadó munkája révén továbbra is ütemesen haladnak megyénkben az őszi mező- gazdasági munkák. Több vonatkozásban segítségül jött az időjárás is. Az őszi vetések alá a tanácsi terület 93 százalékában —97 472 hektáron — végeztek a szántással A tavaszi vetések magágyelőkészítését 32 ezer hektáron, a tervezett terület 32 százalékán fejezték be. Földbe került közel ezer hektár lucerna is. őszi árpát az előirányzott ezeregyszáz hektáron vetettek. A rozsvetés alig pár százalékkal marad el a tervezettől. A búzát a tervezett 61 871 hektárból 48 643 hektáron juttatták a földbe. A burgonya vetésterülete 21 384 hektár volt. A szedés befejeződött, 199 355 tonn; burgonya termett. Komplex gépsorral ebben az évber már 597 hektárról takarították be a burgonyát. Cukorrépa 6437 hektáron termett A szedés 69 százaléknál tart. Itt 169° hektár felásásában segítettek a komplex gépsorok. A napraforgó betakarftásáRózsa Ferenc szakszövetkezel val js végeztek. A kukoricatörés 73 százaléknál tart. A kukorica betakarításánál nagy segítséget nyújtottak a kombájnok és a traktorvon- latású csőtörő fosztó gépek. A szétvágás elérte a 42 százalékot. A fővetésű silókuko- ica betakarítása megtörtént. 189 398 köbméter silótért — 96 százalék — töltöttek meg eddig silókukoricával. Befejeződött a téli alma szedése is. Tanácsi területről 150 480 tonna termést takarítottak be. A szőlőt 942 hektárról — 97 százalék — szü-; retelték le.
