Kelet-Magyarország, 1973. november (33. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-07 / 261. szám

1973. november 7. KELET-M AGY ARORSZ AG s. oWW Ezt az oldalt a szom­szédos Kárpátontúli Te­rületen megjelenő test­vérlapunk, a Za kárpát- szkaja Pravda szerkesz­tőségének munkatársai állították össze a Nagy Októberi Forradalom év­fordulója alkalmából. Október tis AZ EGÉSZ ORSZÁG és valamennyi szovjet ember különös munkavállalásokkal készül a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 56 évfordulójának a megünnep­lésére. Ez különösen fontos azért is. mert a most folyó év az ötéves terv döntő, meghatározó éve. Ez tükrö­ződik a párt munkára való felhívásában is. Készítik a nagy ünnepre az ajándékot a Szovjet-Kár- pát-Ukrama dolgozói is. Küzdenek azért, hogy meg­valósítsák az életben az SZKP XXIV. kongresszusá­nak határozatait, az ötéves terv feladatait, hogy úi és jelentős munkasikereket ér­jenek el. Néhány adat vál­lalásaikból : A megye ipara ez év tíz hónapja alatt 102,2 százalék­ra teljesítette a tervét, és így terven felül. 13,4 millió .rubel értékű terméket adott az államnak. Az - elmúlt év hasonló időszakával össze­vetve 9,2 százalékkal emel­kedett a termelékenység. A számok azt bizonyítják, hogy a termelékenység foko­zása jó ütemben halad, és a megyében meg vannak a le­hetőségei az ötéves terv ha­táridőre történő teljesítésé­nek. Az ipari üzemek a terv túlteljesítését a munka ter­melékenységének a fokozá­sával, a nyerésé” javításá­val és más tényezők kihasz­nálásával akarják megvaló­sítani. Nálunk sok az olyan üzem, munkáskollekt'íva. amelyek példát mutatnak a lehetőségek és a tartalékok bátor kihasználására, a ma­gasfokú szervezettségre, a fegyelemre. Ilyenre példák a mukácsevói Kirov gyár, a műszergyár. az uzsgorodszkL ji mechanikai és műszer­gyár. a ruhagyár, a huszti nemez és filcgyár, a vinogra- dovszkiji műanyaggyár, és mások. Ezeknek az üzemek­nek a munkáskollektívái sza­bályként fogadták el a ha­vonkénti tervteljesítési be­számoló tartását. KÁRPÁTALJÁN r hatal­mas építkezések folynak. Épülnek új ipari objektu­mok, iskolák, lakóházak, kór­házak és más létesítmények. Elég ha csak azt említjük, hogy havonta mintegy 52 millió rubel értéket ruház­nak be. Az éves terv sze­rint a központi beruházás­ból 69,3 millió rubelt fordí­tanak kiemelt létesítmények megvalósítására. Tíz hónap alatt lakóházak építésére 6 millió rubelt, iskolák, vala­mint más gyermekintézmé­nyek létesítésére 1.2 millió rubelt, kommunális objek­tumok megvalósítására pe­dig 1,9 millió rubelt költöt­tek. Különösen 6zép sikereket értek el a mezőgazdaságban dolgozók is. A népgazdaság ezen ágazataiban példátlan eredmények születtek. IIven ritkán látott termést hoz­tak területünkön a kalászos kultúrák — az őszi búza, az árpa. a zab és mások. Ezek -a terményféleségek 33,8 má­zsás átl^atermést hoztak hektáronként. PÁRATLANUL GAZDAG TERMÉST takarítottak be ebben az évben kukoricá­ból is. A Lenin renddel ki­tüntetett rakosinoi XXII. Pártkongresszus kolhoz ta­vasszal a munkaverseny meghirdetése idején azzal a kezdeményező verseny fel hí­vással állt elő. hogy kuko­ricából hektáronként 100 mázsán felüli átlagtermés elérésére hívja versenyre a közös gazdaságokat. Ez a hazafias kezdeményezés a kolhozok egész sorában meg­értésre talált. A megye ku­koricából 55 mázsás hektá­ronkénti átlagtermést terve­zett. És elérkezett az ősz. A kjtóortea fiúm hagyta cser­ben a termesztőit. A Lenin renddel kitüntetett rakosinói XXII. Pártkongresszus Kol­hoz — a kezdeményező gaz­daság — 430 hektárról 102 mázsás hektáronkénti átlag­termést takarított be. Az „Ui élet", (Irsayszki.jj rgs) a „Kirov”, és . a? „Iszkra” ÍVinogrudszki.ii já­rás) az „Uzsgorodszkij” ál­lami gazdaság hektáronként szintén 10Q mázsán felüli átlagtermést ért el. Igen jelentős eredménye­ket értek el a mezőgazdasá­gi szövetkezetek és az álla­mi gazdaságok az állatte­nyésztés területén is. Ön­feláldozó munkát fejtettek ki az elmúlt télen. Ennek eredményekénoen a megve és _a husztszkiji járás az or­szág számos megyéjével és járásával együtt az össz- szövetségí szocialista mun­kaversenyben a termelés nö­vekedéséért és az állatte­nyésztési termékek leadá­sáért az 1972—1973-as téli periódusban győzött és az SZKP KB. a Szovjetunió Minisztertanácsa. a Szak- szervezetek és a Lenini Kom- szomol KB, a Vörös Zász­lóval tüntették ki. Itt kell elmondani azt is, hogy a munkában elért si­kerekért területünk kolho­zainak és állami gazdasá­gainak 286 állattenyésztőjét tüntették ki a Szovjetunió érdemrendjeivel — a Lenin Renddel, az Októberi For- radaromért 'Éro'emrenddeL a Munka Vöröszászló Éraem- éremmel és ■ másokkal. Azokról a munkasikerek­ről, amelyeket az állatte­nyésztők értek el. minden­nél meggyőzőbben beszélnek a számok. A termelőszövet­kezetek és az állami gazda­ságok az elmúlt kilenc hó­nap alatt -1 ütemezett terv szerint leadtak 5,4 ezer ton­na húst 14.6 ezer tonna te­jet. 8,2 millió darab tojást. Ezek gz eredmények szin­tén rendhagyók. A húster­melés például az elmúlt évihez viszonyítva 14 száza­lékkal. a tejtermelő? 8, a to- j Őshazám pedig 28 száza­lékkal nőtt. HOGY HOGYAN TELJE­SÍTI a mezőgazdaság egé­szében a tgrvét? Erről szin­tén a számók adnak hűsé­ges képet. A termékek bruttó növekedése vala­mennyi mutató alapján eb­ben az évben, amint azt a számítások mütátják. eléri a 36 százalékot, az ötéves terv végére pedig 28,2 százalé­kot kell hozni. Az átlagos szemestermény termesztés az 1971—73-as években — összevetve a nyolcadik öt­éves. tervvel — 57,5 száza­lékkal emelkedett; a burgo­nya 26,2 százalékkal, a főze­lékfélék 69,3 százalékkal, a szőlő 71,5 százalékkal nőtt. Hasonló példákat lehet hoz­ni a mezőgazdaság más te­rületeiről is. Mindezeket az eredménye­ket a kommunista társadal­mat építő emberek önfelál­dozó munkájukkal érték el. A dolgozók jól ismerik fel­adataikat, az SZKP XXIV. kongresszusának a határoza­tait. s meg is valósítják azt. Ez segíti a pártalapszerve- zetek tömegek közötti oda­adó mindennapos szervező és ideológiai-politikai mun­kája. Kárpátalja dolgozói szívü­kön viselik az SZKP KB felhívását a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 56. évfordulójának a megünnep­lésére. A munkások, kolhozisták, értelmiségiek erre a felhí­vásra konkrét munkasike­rekkel válaszolnak. I. Miszevra, a „Zakarpatszkaja Pravda” szerkesztője 1958. október 13-án a Moszkvai Rendező Pályaudvar fűtőházában dolgozó Sztanile- vjcs-brigád szocialista vállalást tett. Ennek egyik fő pontja az volt, hogy a kollektívá­ban kommunista munkaviszonyokat alakíta­nak ki. s ha ezt elérik, felveszik a „kommu­nista brigád” címet. Ez a mozgalom töme­ges lett. Jelenleg országunkban 41 millió dolgozó vesz részt benne. A köztársaságban 8,5 millió. Lendületes alkotó munkánkra jel­lemző, hogy a kilencedik ötéves tervidőszak eddig eltelt két éve és kilenc hónapja alatt mintegy 4 millió munkás, mérnöki-műszaki dolgozó és alkalmazott kapcsolódott be eb­be a nemes versenybe. Szép hagyományai vannak ennek a mozgalomnak a' Kárpáton­túli területen is. 15 évvel ezelőtt a Berehovói Ruhagyár­ban Mucsicska Erzsébet brigádjának ítélték oda az elsők között a kommunista munka­brigád címet. Ez a kollektíva azóta is a ter­melés élvonalában halad. A kommunista bri­gádvezetőt érdemei elismeréseként a Tiszte­let Uele-rendjeilel tüntették ki. Honcsarova Ariáda, Szőlősi Pál és Bíró Magda ezenkívül jubileumi emlékérmet is kapott. A felvételen (balról jobbra): Bíró Mag­na, Tar Irén, Szőlőéi Pál, Honcsarova Arid­dá, Mucsicska Erzsébet és Bprqsik Éva. a brigád tagjai. (Kovács Alfréd felvétele) Már 1974 javára termelnek Több ezer dolgozót foglal­koztató vállalatunknál a mű­anyagöntöde az egyik leg­fontosabb munkarészleg, az előkészítő üzemrészek kö­zött. Az itt dolgozó mintegy 120 munkás és mérnök rendsze­resen túlteljesíti feladatait. A munkanaptár már október elején november végét mu­tatta. Az üzemrész jó mun­káját igazolja, hogy négv munkásunknak saját MEO bélyegzője van. Kilencvenen kommunista élmunkások. A kollektíva, amely már öt éve viseli a kommunista munkaegyüttes címet, ered­ményesen küzd az ötéves terv határidő előtti teljesí­téséért. Viscsák Ágnes. Ek- man Katalin. Szkibinszka Margit, Burmela Onufrij és még 18-an már teljesítették ez évi tervüket és szeptem­ber elseje óta 1974 javára termelnek. Petrusovics Mihály, a Mukácsevói Műszergyár mérnöke Azt mondják nekem Izán: menjen egészen Kpseiovoig. Ott kérdezze meg, hogy hol lehet megtalálni Jiruj Ivan- novics Borscsot. Valószínű­leg ott van kint a hegyile­gelőn. A révháznál így fogad a révész: — Én önt nem ismerem. Kihez igyekszik? — Pedig erre valósi va­gyok — mondom. — Lehet ismeri Borscsot, a kolho­zunk juhászát. — Borscsot?’ — mosol yo- dik el az öreg révész. Még- hogy ismerem-e? Zsenge gyerekkora óta pásztorkodik: Azt is lehet mondani, hoav pásztor dinasztija. Mindkét nagyapja juhász volt. Ope- dig . .. éjjel-nappal ott van kint a hegyi legelőkön. Amióta én csak ismerem, mindig juhászkodik. Ré”i juhász. Ráadásul kommu­nista. Közeledünk a túlsó part­hoz. De valahogy nekem nem akaródzik. átérni. Az öreg révész mesél. Meséli, hogy Jurij tizenkét éves fejjel hogyan állt el ju­hásznak. — De minderről ő maga tud majd önnek hitelesen beszélni — mondja búcsúzá­sul az' öreg révész. — Men­jen el Runyja falu széléig. Ott találja a házát... A lakás vendégszeretetet és tisztaságot áraszt. Amíg a házigazda azon gondolko­dik. hogy honnan is kezd A mesélni élete sorát, én ad­dig jól szétnézek. Kiszerel­ném' segíteni azzal, ámít. az öreg révész a kompon mon­dott, de a lakásba bejön é”v tizenegy éves fiúcska, meg egy kisebb. Megállnak Jurij Ivanovics hátánál. — Űk a segítőim — öle­li magához őket a házigaz­da. — Vaszijka már nem az első nyarát tölti a hegyi le_ A fennsík lehellete gelőn. Ezen a nyáron meg már Jurkó is ötödik hete, hogy itt van. Már oda tud­ja hajtani fejőshez az anya­juhot. Látom, hogy az apa mennyire örül fiaj sikeré­nek. Mert nagy dolog az — folytatni az apa mesterségét. Nem is foglalkozás már ez, hanem maga a megtestesült élet. Hallgatom Jurij Ivanovi­csot és csodálkozom: Min­den egyszerű, megszokott, könnyed — és mégis örök, Gondozza a nyájat, eteti le­gelteti. őrzi, nyírja őket, meg faji és készíti a gomo- lvát. De mindez csak ilyen egyszerű? És mégis milyen nagyszerű! Elbeszéléséből kiragadok néhány epizódot. ....Beköszönt a tömeges elles ideje. Ez azt jelenti, hogy nem csak egy-két kis- bárányt seeit világra napon­ta. hanem tizenötöt, húszat. Ebben az időben egy tapad­ta! sem távolodik el a ho- dálvtól. A család hordja ki neki a reggelit, ebédet és a vacsorát. Ott kell lenni a nyáj között, mert a birkák agyontaposhatják az újszü­lött bárányt, mert van olyan anyajuh, amelyiknek nem kell a saját báránya sem. ezt el kell különíteni a nyájtól, mert van olyan bá­rány, amelyik feltűnően gyenge, kell neki az emberi kéz melege, magára marad­va elpusztulna. Tökéletesen ismerni kell az állatok szo­kásait.. hogy meglehessen őket óvni az elhullástól ... Egyik nyáron a Zadnyi fennsíkra menlek legeltetni, Alig voltak olt néhány na­pot, hóvihar tört rájuk. Reggelre a füvet vastag )ió- takaró borította, a juhok di­deregtek, Igazi tél lett a nyár közepén. — Mit tudunk csinálni? — fordult Jurij Ivanovjcs az idősebb juhászhoz. Sztyepan Ivpnovics Ozsogap.icshaz. , — Lejjebb kell hajtani a nyájat, mert másképpen itt pusztul el az állatok nagy része... Elindították a nyájat egy lentebb fekvő legelőre, a Kolocsavszkij Szuhár fenn­síkra. De ott is vastag * hó­takaró fedte a füvet. Rájuk esteledett. És’ ráadásul két anyajuha már nem bírt lábraállni, nem hogy menni tudott volna. A nyájat ka­rámba terelték, maguk pe­dig tüzet gyújtottak és egész éjjel tüzeltek, melengették az állatokat. Reggel még lejjebb hajtották a nyájat; egészen Dragovoig lementek éé Mancsul alatt állapodtak meg. Csak egy hét múlva tudták ismét visszahajtani a nyájat a fennsíkra ... Száznegyven iuh tartozik Jurij Ivanovics nyájához. Ezeket naponta háromszor megfejni, minden éjjel több­ször is megnézni őket. mert az erdei vadállatok már je­lezték látogatási szándéku­kat. Hát akkor mikor lehet itt pihenni? — ősszel van egy kis idő a pihenésre — mondja Ju­rij Ivanovics. — Ez a leg­csendesebb időszak. Ilyen­kor kell az állatokat felfáo- lálni a léli időszak könnyebb elviseléséhez. Ha pedig így van, hogy az ősz, a legkönnyebb, legcsen­desebb időszak a iuliász szá­mára, ilyenkor lehet r—• kis számvetést is csinálni. Le­het örülni az elért sikerek­nek. el lehet gondolkodni a sikertelenségen, meg lehet tervezni azt az utat. ame­lyiken a jövőben járni kell. Hogy melyik az? „A tettek útja”, vallja Ju. ríj Ivanovics. Ezen járt a nyáron is. Birkánként L7 kilogramm gyapjút nyírt. Száz anyajuhtól 115 bárányt nevelt fel. És mindezt még lehetne fokozni... Azt tervezi, hogy a kö­vetkező évben 1,8 kilogramm gyapjút ér el juhonként. A száz anyajuhra jutó feine veit bárányok számát pedig 118-ra szeretné növelni. — És mitől függ ennek a tervnek a teljesítése? — kérdezzük Jurij Ivanovicstól. — A munkától. Csakis a végzett munkától — mondja nyugodtan. — Jól készítjük elő a tejelést. Feltápláljuk az anyajuhokat. A téli szál­lást már kijavítottuk. Beta­karítottuk a teleléshez szük­séges szénát, szemes takar­mány! ég az egyéb szükséges tápot. — Ezekkel együtt a leg­csendesebb évszak az ősz? — kérdezek ismét rá a gaz­dára búcsúzás közben a kü­szöbön. Jurij Ivanovics csendesen elmosolyodik és valamiféle belső öröm önti el: — Hogy is mondjam ön­nek? Minden évszaknak meg van a maga teendője . .. Sajátos emberi melegséget, tartást, a munka és a hegyi legelők leheletét viszem ma­gammal ebből a házból. A melegség is. a hegyi legelők leheleté is a juhász szemé­ből árad. Ljuhovj Dmilrisim. Micsurin Kolhoz Huszti járás A „Sztrona“ vendegszereplése A napokban a szval- javszkijí járás „Szunyák” üdülőjében fellépett a Cseh­szlovák Köztársaság — Szlo­vákiai területének „Sztro­na” öntevékeny kulturális csoportja. Az együttesx tag- ■* jai nagy sikerrel adlak, elő szlovák dalokat és táncokat. Különösen élvezte a közön­ség az ukrán „Topák” elő­adását. I. Zavadjak Új művészeti kollektíva A pedagógusok szakszer­vezete járási bizottságának kezdeményezésére a középis­kolákban és a tudományos intézetekben Mezsgorjeban 60 taggal megalakult a Pe­dagógus énekkar. A kórus vezetői: V. V. Spontak. a zenei általános iskola taná­ra és V. B. Nazarenko, a járási művelődési otthon igazgatója. Műsorukban Le­ninről, a Kommunista párt­ról, a szovjet népek barát­ságáról szóló művek és nép­dalok szerepelnek. I. Szeljanszkij A Goverla megmászása Huszti építőanyagipsri dol­gozóból és a népművészeti üzem munkásaiból álló tu­rista csoport, valamint a III. számú iskola és más üzemek turistái Kárpátalja felszabadulása 30. évforduló­jának a tiszteletére három­napos menettel megmásztak a Goverlát. Az expedíció résztvevői megtekintették a Szovjetunió hősének, Olekszi Borkanyuknak a szülőhe­lyét. jártak a hős múzeumá­ban, virágcsokrot helyeztek el emlékművénél. Az expe­díció résztvevői a hegymá­szás befejeztével turisztikai minimumvizsgát is tettek. A. Szenyinec A „Tisza“ sílecek kitüntetése Örömhír érkezett Moszk­vából a mukáesevszkiji kí­sérleti silérgyárba, Moszkvá­ból megküldték t. .Tisza” síléceket hivatalos'' elis­merő „Kiváló siló' "ináé ségi bizonyítványát. L. Lejjer

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents