Kelet-Magyarország, 1973. november (33. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-01 / 256. szám

í*rs. november T KELET- M AGY ARORSZÄO UJFEHERTO Szabolcs és Hajdú megye határán fekszik megyénk leg­nagyobb vidéki települése Ujíehértó. A mintegy 2500 hold ha­tárral rendelkező település régi időkre tudja visszavezetni tör­ténetét. Már 1222-ből vannak feljegyzések Fehértóról. Nagy Lajos királytól 1379-ben szabad vásártartási jogot kapott. Bocskay a XVII. század elején hajdúkat telepített ide. Lako­sainak száma 1820 és 30 között már elérte a 8000 főt. Ujfehér- tó 1875-ben, tehát szűk egy évszázaddal ezelőtt — mezőváros­sá lett. A következő időket azután mind súlyosabbá tették a kialakuló nagybirtokok megkötöttségei és nyomasztó terhei. A község területének nagy többségét egészen a felszabadulá­sig 26 nagybirtokos mondhatta magáénak. A lakosság — cse­lédként — hozzájuk kötődött. Ilyen viszonyokat talált 1945 márciusa, amikor 2673 csa­ládnak 9000 katasztrális hold földet osztottak ki. Nem mond­ható, hogy egyszeriben minden a megváltozott lehetőségek szerint alakult volna. Az apró parcel k új gazdái görcsösen ragaszkodtak kicsiny sajátjukhoz, amelyen semmiképpen sem volt lehetséges a mai igények szerinti korszerű gazdálkodás. A szomszédos városok iparosodásával igen sok férfi az ingá­zást választotta, eljárt a községből, míg az otthon maradot­tak csak nehezen birkóztak meg a föld művelése és a család gondjaival. A község vezetőinek ma is legnagyobb gondja, hogy a nagyszámú, főként női munkaerőt foglalkoztatni tudják. Nagy örömmel fogadták az Újpesti Gvapjuszövőgyár ajánlatát he­lyi üzem létesítésére. A megyei tanács támogatásával el is ké­szült az a munkahely, amely az iparosodás első jeleként 140 főt tud foglalkoztatni Még az idén hozzá kezdenek a 400 főt foglalkoztató szövőüzem építéséhe# Ma már büszkeséggel szólnak termelőszövetkezetük, a Vörös Hajnal Tsz munkáié­ról is. A gazdaság 1800 holdon termel gabonát. Az elmúlt év­ben 100 forinton felül fizettek egy munkanapért. A tsz veze­tősége most az állattenyésztés fejlesztéséi határozta el. Saját erőből egy épületet korszerűsítenek, ahol évenként 1800 darab sertést akarnak hizlalni. Ha Ujfehértóról szólunk, nem szabad kihagyni a Kerté­szeti Kutató Intézetet, ahol kiváló szakemberek foglalkoznak nem csak megyénket, de hazánkat is érdeklő tudományos munkával. Ahogy javul a község dolgozóinak helyzete, emelkedik a családok jövedelme, nőnek az igények is. A főtéri nagy áru­ház 30 millió forintos készlettel rendelkezik, s évi forgalma meghaladja a 120 milliót. ABC-áruházukat ma már ki­csinek tartják. Kétezerötszáz gyerek jár általános iskolába, de kevés az iskolai tanterem. Az osztályok zsúfol­tak. Hasonlóak az óvodai gondok is, ám ezen hamarosan köny- nyít valamit a sok társadalmi munkával is épülő két. ötven személyes óvoda. A községben megváltozott az utcák képe. Szép új családi házak sora épült az. utóbbi években, most dolgoznak a csatornázáson és szennyvízelvezetésen. Nemso­kára elkészül Uifehértó első többszintes lakóháza is. Az újfehértói lakosság szorgalmas, a község vezetői is­merik a tennivalókat és megfelelő támogatással, a szükséges sorrendben megválóidnak az Ujfehértó fejlődése érdekében kialakított szép tervek. Hammel József riportja Makkhándi Ferenc a megye 2. legjobb kombájnosa Üj óvoda épöl a községben Épül a három-szintes lakóház Az üveg búrák alatt vizsgálják az alma lélegzését Csatorna épül a Béke-téren Lányok az Űjpestl Szilvágyát fehértót özemében Bő áruválaszték az ABC-áruházban Főtéren áll a művelődés háza A megye legnagyobb községe:

Next

/
Thumbnails
Contents