Kelet-Magyarország, 1973. november (33. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-04 / 259. szám

" * tfa'ä «rEtrP-ttÄÖYARORSZÄÖ w VASAKNAK MBLL«KIJ®f !Wi nwcm'See % l*1’^ 1 r-.-.T- ■ ■ II --- ---- ,..., -.•..■.^■^.■^~-r..I..L.^-^r — -f"TUM, |, ', IUI ......| -«^g^TyiP^OC-ey- —r. '-WIW ■-■--■•.r..-- WilV.-r^WfMOTMiri.'mirT-T!—■■-- ■ ■- '• T--~-T—T"‘ M TECHNIKA ü Tudomány H TECHNIKA 9 Tudomány Ü TECHNIK \ M Tudomány A rágógumi karrierje MEGNYüGTATÄS — Ne aggódjon, biztos úr, nem én vezetek, hanem a kollégám!... MENEDÉKHELY, ŐSZINTESÉG — Hü, de frissen ébredtem! Legjobb lesz hí- iá kiíratom magam az orvossal, és kirán­dulok ?gy nagyot! FORGALMI RENDŐR A gépkocsi korrózióvédelme A gépkocsik korrézjóvédelme nemcsak egyéni, hanem fontos népgazóaeági érdek is. A gépjárművek korróziójából keletkező kárt ugyanis hazánkban mintegy évi 1 milliárd forintra becsülik a szakemberek.. Ez a meg­döbbentően magas összeg abból adódik, hogy a gyártó cégek — néhány kivételtől (BMW, Volvo) eltekintve — a kocsiszekrényt 2—4 éves időtartamra tervezik, s ennek megfe­lelően látják el azokat a védőbevonattal is. A gyártás során alkalmazott felületvédelem­nek elvileg jóval nagyobb élettartamot kel­lene ugyan biztosítania, de az összeszerelés­kor és a későbbi javításokkor a védőrétegen keletkező mikro-repedésak utat nyitnak a rozsdásodást okozó víz behatolásához. A leg_ nagyobb baj az, hogy a gépjármű üreges ré­szeibe behatoló víz — különösen, ha vala­milyen oldott sót is tartalmaz — éppen a nehezen észrevehető helyeken indítja meg a lemez rozsoásodását, „átmaródását”, A gépjárművek korróziójának népgazda­sági jelentőségét felismerve az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság is foglalkozik a témával. Ennek eredményeként az' Xnterag Rt. kezelésében létrehoztak Budapesten egy korrózióvédelmi állomást. Itt kidolgozzák a személygépkocsik korózióvédelmére a ma­gyar viszonyoknak legjobban megfelelő tech­nológiát és kiválasztják a megfelelő anyagokat. Körültekintően és hozzáértéssel A szervizben a korrózióvédelemre bevitt gépkocsi összes hozzáférhető részeit először nagynyomású forró vízzel lemossák, az erő­sen olajos helyekre zsíroldó anyagokat is juttatva. Ezután a rozsda eltávolítása követ­kezik, a könnyen hozzáférhető helyekről dörzspapírral vagy szemcseszóró berende­zéssel, a nehezen hozzáférhető helyekről rozsd aátalakító vegyszerekkel. Fontos, hogy egyetlen négyzetcent imétemyi hely se ma­radjon, ahonnan nem távolították el a rozsdát. A kerekek leszerelése, a féktárcsák be­takart sa után — nyomban a tisztítást kö­vetően — megkezdődhet a védőanyag fel­vitele a fémfelületre. A szervizben ezt szó­rási eljárással, 30—40 atmoszféra nyomással végzik. Először az alvázon lévő üregeket, majd az alvázt magát szórják be védőanyag­gal. Az üregekbe a védőanyagot vagv a meglévő nyílásokon, vagy a technológiai utasításban előírt — gépkocsi-típusonként rendszerint más-más helyen lévő — fúrt lyu­kakon keresztül juttatják be. Külön figyel­met fordítanak az ajtók belső , felületének, a kerékjárati dob és a sárvédő közötti üregek, valamint az ajtóoszlopok és a lámpah 'zak védelmére. A díszlécek, lökhárítók és dísz­tárcsák belső felületét is ellátják korrózió- védő bevonattal. Uj »épkocsiknál a legjobb (és legol­csóbb) közvetlenül az átvétel után elvégez­tetni a korrózióvédelmet. Azonban tévedés azt hinni, hogy aki egyszer elvégeztette ezt a munkát, az „egy életre” elvetette - gond­ját. Az alvázvédő-réteget ugyanis évenként ellenőriztetni és szükség esetén javíttatni kell, kétévenként pedig fel kell újítani. A belső üregek védelmét elég háromévenként újra elvégeztetni. „Csináld magad” A gépkocsiját saját maga „kezelésbe vevő” autótulajdonos is a rozsdátlanítást végezze el. Ha jól hozzáférhető helyen van a megtisztítandó felület, drótkefével tüntés- se el onnan a rozsdafoltokat. A drótkefézé' után zsírtalanítani kell a felületet (erre a célra akár a sampon is jó) és megszárad» után át kell festeni a megtisztított részt. Az ajtók belső részein a rozsdás felü léthez nem férünk hozzá drótkefével. itt rozsdaátalakltó vegyszereket kell hasznain’ amelyek ecsettel kenhetők fel. Általában IC —30 perc alatt feloldják a rozsdát és pasz sziválják a felületet. Sokan elkövetik azt a hibát, hogv ? gépkocsit kívülről töviről-hesyire átvizsgál­ják és megtisztítják, csak éppen a belsc szőnyegek alá nem néznek be, mondván hogy oda úgy sem kerülhet víz. Pedig az olvadó hó, a cipőről, ruháról lecswrgó víz, nem ritkán a „beférkőző” mosóvíz alatto­mos dolgokat művel. Kj kell tehát venni az üléseket és a padlóborítást, s alapos tisztí­tás után védőréteggel kell ellátni a fenék­lemez belső felületét is. Végezetül: a korrózióvédelmre nemcsak a gépkocsi élettartamának meghosszabbítása és ..szépészeti” szempontokból van szükség, hanem biztonsági, életvédelmi célból i6. Kezdetben furcsáin hatottak azok a fő­ként filmen látott emberek, akiknek akkor is mozgott az állkapcsuk, amikor nem be­széltek, vagy ették. A népi humor hamaro­san „kérődzőknek” nevezte el őket. Sokáig nem tudtuk elképzelni, hogy mi jó lehet ab­ban, ha valaki jóformán egész nap ki sem veszi a szájából a rágógumit. Egy szép na­pon azután hozzánk is eljutott e „nyugati áramlat”, s ma már ott tartunk, hogy évi mintegy 50 ezer dollárért importálunk belő­le. Fogyasztói főként a fiatalok. S hogy mi jó van benne? És abban, hogy a felnőttek egyik cigarettáról a másikra gvújtanák, vagy napestig rágják a pipaszárat? KI VOLT A FELTALÁLÓ? A rágógumi őshazája az amerikai kon­tinens. Santa Ana mexikói generálist tart­ják a gumirágás „ősapjának”, aki ■— a ko­rabeli leírások szerint — kis kaucsuk-lab- daosokat rágott szüntelenül. Utánzóinak a száma oly rohamosan nőtt, hogy 1869-ben egy élelmes amerikai 50 dollár alaptőkével kisüzemet létesített a rágógumi előállításá­ra. Később egy drogista kezdeményezésére különféle aromákkal ízesítették a rágógu­mit. A múló évtizedek során egyre tökéle­tesebb lett a gyártástechnológia, a fejlődő csomagolástechnika tetszetősebb külsőbe öl­töztette a rágnivalót, a vegyészek pedig sokféle ízkombinációval tették kelendőbbé. Mindezek eredményeként az Egyesült Álla­mokban jelentős iparággá vált a rágógumi- gyártás, ma már évente kb. 250 millió dol­lár értékű árut termelnek és sok más or­szágban is jelentős a rágógumi-ipar. MI RÁGHATÓ BENNE? A rágógumi alapanyaga kezdettől fogva egy trópusi növénynek, a chicle-fának a kérgéből nyert tejnedv, amelyet szilárd hal­mazállapotúvá besűrítve juttatnak el a gyár­ba. A Közép-Amerikában és a Yukatán fél­szigeten honos, 20—25 m magasra növő és kb 1 m átmérőjű fa közeli rokona a közön­séges kaucsukfának. A chicle-fa nedve ízte­len, szagtalan és semmi egészségre káros alkotórészt sem tartalmaz. Újabban már szintetikus anyagból, a po- livinilacetátból is állítanak elő rágógumit. Ez is íztelen, szagtalan, vízben és nyálban, nem oldódik, nem ragadós, nem keményedik meg az erőteljes rágástól. Hosszas kísérletek után ezt az anyagot is mentessé tették a ká­ros egészségügyi hatásoktól és természetesen sokkal olcsóbb, mint a chicle-fa nedve, HOGYAN KÉSZÜL? Világszerte sokféle recept alapján készül a rágógumi. A természetes alapar”aguknak kb. 20 °'o-át teszi ki a chicle-gumi, és 30 % glukóz, 15 % kris'ály- és 30 % porcukor van még bennük, valamint 3 % lefölözött tej. Az ízesítő anyag mennyisége 1 %. A szintetikus alapanyagú rágógumik összetétele némileg eltér a természetestől. Kevesebb bennük a „rágóanyag”, kb. 16 %» viszont jóval több — mintegy 60 % — por­cukrot tartalmaznak. Van mag bennük 22 ®,'r> glukóz, kevés glicerin és víz, valamint 0,5 % ízesítőanyag. Akármilyen eredetű anyagot is hasmái natk fel, a kész massza már egyforma gép soron halad át, hogy megkapja végső alak­ját és nagyteljesítményű automata csomago­lógépek ruházzák fel a tetszetős külsővel. Az ízesítőanyagok nagy választékát hasz­nálja fel az ipar a rágógumi ízesítésére. Az Egyesült Államokban fodormentával és borsmentával ízesített gyártmányok a leg­kedveltebbek, Az európai ízlésnek, jobban megfelelnek a gyümölcsaromákkal ízesített rágógumik. A citrom-, narancs-, keserűman­dula-, fahéjolaj. stb. szabadalmazott recep­tek szerinti .kombinációiból jellegzetes ízösz- szetételeket hoznak létre. Egyes rágógumi fajtákat kávékivónattal, kakaófőzettel ízesí­tenek, de kedvelt a kóladió finomra őrölt porával ízesített rágógumi is. A rágógumi anyagába egyes esetekben gyógyászati hatóanyagokat is „becsempész­nek”, ha például kisgyermekekkel kell beve- tetni rossz ízű gyógyszert, vagy ha gyógy­szert lassan és egyenletesen kell fc»' a szervezetbe. EGÉSZSÉGTELEN? Hazánkba későn tört be a rágógumi í > gyasztás, talán azért, mert sokan gusztust«, lannak tartották az állkapocs szüntelen roo; - gását. Pedig az orvosok véleménye közö­sem elmarasztaló; a gumi rágása fokozza a nyál termelést és segít eltá volítani a fogakról az été1 maradékot, a lepedéket, ami a fogszu­vasodás szempontiából előnyös. Az sem me?- vetendő, hogy friss leheletet biztosít, külö­nösen a meintás ízesítésű. Ugyancsak elő­nyös, hogy az állandó „tréning” következ­tében erősödik a rágóizomzat és gyakori masszázásnak van kitéve a fogágy, ami megakadályozza az ínysorvadást. Egyes orvosok egyenesen dicsőítik a rá­gógumit: a modem konyhatechnika „jóvol­tából” a kultúremberek egyre kevesebb gondot fordítanak az étel megrázására. Káros hatása csak a túlzott rágógumi fogyasztásnak lehet: a hozzákevert cukor és ízesítőanyag csökkenti az étvágyat. Kétségtelen, nem esztétikus látvány a pofacsontok állandó mozgása, az pedig ki­fejezetten káros, ha a vékony „agyonrá­gott” gumihártyából léggömböt fújnak a gyerekek, nem szójva arról, ha a rágási szünetből a fülük mögé ragasztják a ma­radékot. Szűk társaságban, iskolában tehát ■— embertársaink iránti tapintatból — mel­lőzni illik a rágógumi. S ha valaki aggódna, hogy nálunk nincs rágógumigyártás, az téved. A Csemege Édes­ipari Gyárban üzembe állított modern gép­soron napi 24 mázsa — több mint félmillió darab — rágógumi készíthető, egyelőre csak golyó vagy párnácska formájában. Jóllehet az alapanyagot importálnunk kell, mégis ki­fizetődő a gyártás, hiszen az összes többi anyag rendelkezésünkre álL H. J. B. I. Szabolcs megyei Tejipari Vállalat AVíí íjf/í/(IS Mátészalkai Üzeme . . íf£? ff KOCSI“ j!vé!elre keres vezetőt zsqózott kazánotokét Egy hónapos időszakra személygépkocsira azonnal c'izetes megegyezés szerint. felvesz a Keietröviköt Nagyker Vállalat Lera­I , elentkezés: az üzemigazgatónái vagy kata, Nyíregyháza. Gu­főmeebaníkusnál. (1116) szev tér 3. (1115) KERESZT REJTVÉNY 19Ű6. november 4-én halt meg Kosztolányi Dezső, a Nyugat első generációjának egyik jci emel­kedő alakja. — A haladó ' lapok, a Hét, Nyugat, Világ, stb.... kö- z-3iSwgcbe*i túllőtt évek, s a kor demokratikus áramlása őt Is e^ - re. inkább a forradalmat előké­szítők táborához sodorja. Tel­jes politikai elköte’.ezésre azon­ban sohasem hajlandó, . . „ folyt, a sorrendben beküldendő; vízsz. I. , 24., függ. 35. és 13. sorokban. VÍZSZINTES: 13. Ékesít. 14. Gyógyír. 15 Kez­det. 17. Érettségi. 18. Visszaveri 19. Angol férfinév. 21. Vágó­eszköz. 22. Csont latinul 23. Aktinium vegyjele. 27. Kezese, egynemű betűi. 29. Török férfi­név. 30. Kaszáló. 31. Délles egyne­mű betűi. 32. Parazitában van! 34. Katolikus szerzetes 36. Vicc, vidámság. 37. Áruszállításról ér­tesítő. 38. Lom párja. 39. Erős keleti ital. 40. Dunántúli váro­sunk. 43. Az Innbe ,ömlő folyó Ausztriában. 44. Becézett Izabel­la 45. Cselekedetét rosszaiban veszi tudomásul. 48. A só, betűi 4S. Kiütés ökölvívásban, rövi­den. 51. Az egyik szülő megszólí­tása. 53. Mese ágynemű betűi i>4. Lő szín. 56. A Kalevalában van!!! 57. Hegedű kellék 59. Fo­gadószoba, társalgó. 62. Felesége testvérének férje. 64. Ilyen e'prr. a fluor, klór, bróm. jód. 66. Cso­portban együtt haladó gépko­csik. 87. Fog betűi, FÜGGŐLEGES: i. Kifogástalan, tiszta, becsü­letes. — angolul főnét5kusan. 2. Néhány perces időközben szüle­tett testvérpár 3. Vastag szőrös ?ya^'í5zövet. 4. Vissza: női név. 5. NÁT. 6. TaTMnm vegvio'e. 7. **ofvó a Szöviétim4óban. 8. PAM 9. H*lk betűi. jo a mex^ké* fel-, föl d déli részének nac/xrfnű'o'elt- cégű laköia a XVX. szájadban II. Juss betűi. 12 LaU. 1«. Nem fdeeen nvelven. IS. A játékokat irgalomba horó vállalP*”nV. 20. Van hozzá bátorságom. 23 Vök soló. 24. Össze vlsc-’-a lén! 25. Kö- nvöröc. 26. Éz szüli a tolvajt, 28. Konvhai kellék. Sí. Angol női aéw. SS. A Tiszába ömlő balparü fo­lyócska. 36. A férjes asszonyok megszólítása Angliában, leírva. 41. Becézett női név. 42. Vissz^: női énekhang. 46. Após a régi magyar nyelvben. 47. Dísze. 50. Francia filmszínész (Alain, 1935 — ). 52. Főként orgonára írt ze­nemű. 54. Tetőfedő anyag. 55. Szanszkrit, bizonyos vallási, fi­lozófiai tan követője. 57 Román táné (+*). 58. Iskolai figyelmez­tetés. 80. Zambia egyik fele! 81. F'gyeli a környéket. 62. Nagy m&dár. 63. Foggal őröl. 63. NM 66. Kálium és kén vegyjele. A megfejtéseket november 12-ig kell beküldeni. Csak levelezőlapon beküldőit ssegfejiésefceft í©gadm»*s ©5? Október 2M rejtvénypályáza­tunk megfejtése: „Szüret tüzei égnek, Szólnak szüreti nóták, S a szőlőhegyek hátán Venyige lombja pirkad.*' Nyertesek: Andó József, Havasi Mónika, Istvánffy Zoltánná, Pa­pik György, Veress Lászlónó nyíregyházi, Farnas Béla csengeri* Varga Andrásné gávavencsellői. Juhász Józsefné nagykállól, Dzvonyár István vásárosnaményi és Kovács Jánosné záhonyi ked­ves rejtvényfej tőink. A nyereménykönyveket postás slküldtük?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents