Kelet-Magyarország, 1973. november (33. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-30 / 280. szám

f. eS3a? I#tS. SSPSft'Bier 4É? • I­(FMTtatis m L (UaMI) ’ T. A Központi Bizottság összefoglalóan megállapította: az 1972. november 14—15-i ülés határidőhöz kötött határoza­tait végrehajtottuk, a hosszabb távú feladatok megoldása megfelelő ütemben folyik. A Központi Bizottság elismerését fejezi ki a párt-, álla­mi és társadalmi szervezeteknek, a párttagoknak és a párton- kívüli szövetségeseinknek azért az odaadó munkáért, amit az élet minden területén végeztek a novemberi határozat követ­kezetes végrehajtása érdekében. Szilárdan bízik abban, hogj a párttagok és a szocializmus pártonkívüli híveinek összefo­gásával, további áldozatos munkával elérjük a párt X. kong­resszusán kitűzött célokat. IV. t A Központi Bizottság megvitatta és jóváhagyta az 1974. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről szóló előterjesztést. 1. A nemzeti jövedelem 1973-ban a tervezettnél gyorsab­ban, 6—7 százalékkal nő. Erősödtek a kiegyensúlyozott fejlő­dést biztosító tendenciák: a nemzeti jövedelem termelése meghaladja a belföldi felhasználást, tovább javul az ország külkereskedelmi mérlege és a számítottnál gyorsabban nö­vekszik a munka termelékenysége. Az ipar termelése 6—7 százalékkal növekszik, ami túl­nyomó részben a termelékenység emelkedéséből származik. Az átlagosnál gyorsabban fejlődik a vegyipar, a könnyűipar és a villamosenergia-ipar. A népgazdasági beruházás a tavalyi szintet 2 százalékkal haladja meg, de némileg elmarad a tervezettől. A tervezett­nek megfelelően alakul a termelő és a nem termelő, továbbá az állami és a vállalati beruházások aránya. Ezek közül ki­emelkedik a Gagarin hőerőmű, a Barátság II. kőolajvezeték, a Tisza II. Vízlépcső, az Ajkai Timföldgyár, a Beremendi Cementgyár, a Magyar Viscosa Gyár új műanyagüzemének megépítése, a Magyar Vagon- és Gépgyár acelöntödéjének. az Ózdi Kohászati Üzemek, a Dunai Vasmű, a Lenin Kohá­szati Művek kapacitásainak modernizálása és bővítése. A mezőgazdasági termelés mintegy 5—6 százalékkal meg­haladja az elmúlt évit. Kenyér- és takarmánygabonából biz­tosított a belföldi igények kielégítése, búzából kivitelre is fiút. A zöldség- és gyümölcstermelés — főként a rendkívüli szárazság következtében — a tervezettnél kisebb, burgonyá­ból importra van szükség. A szarvasmarha-tenyésztés meg­gyorsult. A IV. negyedévtől a sertéshús-termelés is jelentő­sen növekszik. Az építőipari tevékenység az elmúlt év második felében felélénkült, és egész évre számítva a növekedés üteme 2,5—3 százalék lesz. A kapacitások és az igények összhangja a ko­rábbinál jobb. Egyes munkáknál javult a koncentráció és ke­vesebb a minőségi kifogás. Ugyanakkor nem kielégítő a fej­lődés a befejezési munkáknál. A lakásépítési tervet teljesít­sük, mintegy 85 000 lakás épül. A közlekedés és a hírközlés a terveknek megfelelően fej­lődik. A termelés szerkezete és az élénk külföldi kereslet a Vállalatokat az export növelésére ösztönözte. Az export di­namikusan, az import mérsékelten növekedett. A lakosság fogyasztása 4—5 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem 4—4,5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 2.3 százalékkal emelkedik. Ä nagyüzemi munkások reálbéré­nek növekedése eléri a tervezett 5,8 százalékot. Az áruellátás kiegyensúlyozott, b.ár évközben átmeneti ellátási nehézségek voltak húskészítményekből, zöldség- és gyümölcsfélékből. 2. A Központi Bizottság elfogadta az 1974. évi népgaz­dasági terv és állami költségvetés fő előirányzatait: a nemzeti jövedelem termelésének növekedése 5 százalék a nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának növekedése 5 —6 százalék az ipar bruttó termelésének növekedése 5,8—6 százalék az országos építés-szerelés teljesítményének növekedése 4 százalék á mezőgazdasági termelés növekedése 2 —2,5 százalék áz egy lakosra jutó reáljövedelem növekedése 5 —5,5 százalék a munkások és az alkalmazottak egy keresőre jutó reálbérének növekedése 3,7 százalék a szocialista szektor beruházása 117—118 milliárd forint a kiskereskedelmi áruforgalom növekedése 8 —9 százalék lakásépítés 85 ezer ebből: állami lakás 36 ezer A beruházások között 1974-ben kezdődjék meg az adriai kőolajvezeték, a Paksi Atomerőmű L ütemének, a Bélapátfalvi Cementgyár, a Borsodi Vegyi Kombinát új pvc-gyárának, a kiskunhalasi új kötöttárugyár, a gyulai húskombinát, a Ma­gyar Viscosagyár új II. üzemének, az Ózdi Kohászati üzemek acélgyártó kapacitásának fejlesztése. Meg kell kezdeni az új nagyteljesítményű Kossuth adó építési munkáit. A munka termelékenysége a IV. ötéves tervben terve­zettnél gyorsabban, több mint 5 százalékkal emelkedjen. Az Ipari termelésen belül az átlagosnál dinamikusabban fejlőd­jön a vülamosenergia-ipar, a vegyipar és az élelmiszeripar termelése. 3. A Központi Bizottság az életszínvonal növelése érdeké­ben 1974-ben — az automatikus bérnövekedésen felül — olyan központi intézkedéseket tart szükségesnek, amelyek le­hetővé teszik, hogy az egy főre jutó reáljövedelem 5 százalé­kot meghaladó mértékben, az egy keresőre jutó reálbér 3.7 százalékkal, a lakosság összes fogyasztása pedig közel 6 szá- zelékkal emelkedjen. Ennek érdekében a Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy 1974-ben 1 milliárd 200 millió forint éves kiha­tással központi intézkedéssel emeljék — az állami szektorban 1973-ban központi béremelésben nem részesült ipari és építőipari tevékenységet folytató munkások, — az állami iparban és építőiparban a kisegítő állomány­csoportba tartozó dolgozók, — a tanácsok és szűkebb körben más helyi államigazga­tási szervek dolgozóinak, — a gazdasági és igazgatási helyi költségvetésű szervek dolgozóinak, — a kutatóintézetek, .— a színházak és színház-jellegű intézmények dolgozói Hak bérét. A béremelés mértéket, a végrehajtás időpontját a Mi­nisztertanács a SZOT bevonásával állapítsa meg. A népesedéspolitikai határozattal összefüggő szocíálpoli- tíkai jellegű állami juttatások (gyermekgondozási segély, egy'-eri anyasági segély, babakelengye, anyák gyermekápo lási táppénze, kétgyermekesek családi pótléka) 1974-től tör­ténő növelésére mintegy évi 1 milliárd 560 millió forintot kel! biztosítani. A fegyveres erők sorkatonáinak pénzbeni ellátmányát és fez eltartásra szoruló hozzátartozók családi segélyét 1974. ja­guár X-t51 tel kell 1974-be® a dolgozók újabb kategóriáinál folytatjuk az át­térést a 44 órás munkahétre. A gyermekintézményi hálózat fejlesztése és ellátottságá­nak javítása érdekében 2400 bölcsődei és 12 000 óvodai férő­helyet kell létesíteni. Az oktatáspolitikai feladatok megoldá­sát összesen 720 általános, közép- és szakmunkásképző iskolai osztályterem, továbbá 6000 kollégiumi férőhely megépítésével kell elősegíteni. Az egészségügyi ellátás további javítására 1600-al kell növelni a gyógyintézeti ágyak számát, a szociális otthoni agyak számát pedig 1000-rel. A megyei kórházak bővítésének és rekonstrukciójának folytatása mellett a járóbetegellátást 50 új orvosi körzet és napi 650 szakorvosi rendelőóra szerve­zésével is javítani kell. A fogyasztói árszínvonal emelkedése 1974-ben nem ha­ladhatja meg a 2 százalékot. A kiskereskedelmi áruforgalom növelése mellett a termelő és kereskedelmi vállalatok együtt­működésének fejlesztésével javítani kell az áruválasztékot és csökkenteni az átmenetileg hiányzó cikkek körét. A kereske­delmi vállalatok fordítsanak megkülönböztetett figyelmet ar­ra, hogy a lakosság áruellátásában a munkaidő további csök­kenése esetén se legyen zavar. 4. Az 1974. évi népgazdasági terv teljesítése megköveteli a gazdasági szervező, irányító, ellenőrző munka további ja­vítását. Ennek érdekében a pártszervezetek politikai mun­kájukkal támogassák a gazdasági vezetőket a gazdálkodás hatékonyságának növelésében, a kapacitások ésszerű kihasz­nálásában, a termelési struktúra korszerűsítésében, a termé­kek minőségének és a munka szervezettségének javításában, a munka-, technológiai, pénzügyi fegyelem további megszilár­dításában, a takarékos gazdálkodásban. A politikai tömegmunka segítse elő olyan egységes szem­lélet kialakítását, amely hozzájárul a rendelkezésre allo esz­közök minél célszerűbb felhasználásához. A pártszervezetek nyújtsanak segítséget a_ KlSZ-szerve- zeteknek ahhoz, hogy a fiatalok kezdeményezoen es tevéke­nyen vegyenek részt munkahelyük politikai, társadalmi es gazdasági életének alakításában. A szakszervezetekben és a szövetkezeti szövetségekben dolgozó kommunisták segítsék elő, hogy szervezeteik az ér­dekvédelmi tevékenység mellett következetesen támogassák a termelés hatékonyságának további javitasat, a racionális üzem- és munkaszervezést, a teljesítményhez igazodó bére­zést, a szocialista munkaverseny fellendítését. A tömegtájékoztatás területén dolgozó kommunisták gondoskodjanak arról, hogy a sajtóban, a rádióban és a tele­vízióban kapjon megfelelő hangsúlyt a lelkiismeretes es szín­vonalas termelő munka. A Központi Bizottság felhívja a pártszervezeteket, a párt valamenyi tagját, hogy odaadó munkával és példamu­tató tettekkel vegyenek részt a párt gazdaságpolitikájának megvalósításában. Felkéri a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsát, a Szakszervezetek Országos Tanácsát, az Országos Szövetkezeti Tanácsot, a KISZ Központi Bizottságát és a tö­megmozgalmak vezetőit, hogy a maguk területén segítsék elő az 1974. évi gazdasági feladatok eredményes megoldását. fill. A Központi Bizottság áttekintette a párt káderpolitiká­ját, a káder- és személyzeti munka helyzetét, főbb felada­tait és az alábbiakat állapította meg. . 1. A káderpolitika összhangban van a párt politikai fő­vonalával, célkitűzéseivel. A politikai megbízhatóság, a szak­mai hozzáértés és a vezetői rátermettség hármás követelmé­nye alapelvként bevált, egyre következetesebben érvényesül a vezetők kiválasztásában. A káderek a különböző területeken és beosztásokban összeségiikben eredményesen dolgoznak. Döntő többségük a szocializmus odaadó híve, a reá bízott jogkörrel és hatalom­mal helyesen él, aktív a közéletben, magatartása, életmódja megfelel erkölcsi követelményeinknek. Fejlődött a káderek többségének politikai képzettsége és szakmai felkészültsége. Kisebb részük nem tudja ismereteit megújítani, nem tart lépést a fejlődéssel és hosszabb távon nem tud eleget tenni a növekvő igényeknek. Egyes vezetőknél tapasztalható, hogy figyelmen kívül hagyják döntéseik társadalmi, politikai hatásait, nem foly­tatnak közéleti tevékenységet, nem fejlesztik kapcsolataikat a dolgozókkal. Helyenként előfordul vezetői gőg, a kollek­tíva véleményének semmibevevése, a jogos bírálat megtor­lása. Az ilyen jelenségekkel szemben a párt vezető szervei nek ismételt figyelmeztetése ellenére még mindig tapasztal ható békülékenység, elvtelen engedmény, a felelősségreve nás elmulasztása. A vezetők megítélésénél továbbra Is a politikai megbíz hatóság, a szakmai hozzáértés és a vezetői rátermettség hái más követelményét kell alkalmazni, de ezek tartalmát il­letően magasabb mércét kel! állítani. 2. A szocialista építés egyre bonyolultabb, nagyobb hoz­záértést, ügyszeretet kívánó feladatai szükségessé teszik, hogy emeljük a kádermunkával szemben támasztott követelmé­nyeket. A káder- és személyzeti munkában a Jövőben is fontos feladatunk a stabilitás biztosítása. Emellett a vezető állo­mány egészséges fejlődése és összetételének kedvező irányú változása érdekében szükség van az ésszerű és folyamatos cserélődésre. Következetesen érvényesíteni kell azt az el-, vet, hogy minden ember képességének és adottságának meg­felelő helyre kerüljön. A Központi Bizottság továbbra is helyesnek és szüksé­gesnek tartja, hogy társadalmunkban — párttisztséget kivé­ve — bármely beosztást pártonkívüli is betölthessen, aki £ szocializmus építésének programját elfogadja és annak meg valósításáért aktívan dolgozik. A kádermunkát a vezetők túlnyomó többsége fontos fel­adatának, munkája szerves részének tekinti. Az állami sze­mélyzeti munkában tovább kell erősíteni az egyszemélyi fe­lelősséget. Ugyanakkor a központi irányítás és ellenőrzés erő­sítésével, a párt,- és társadalmi szervezetek bevonásával, a bi­zalom és nyíltság légkörével, elvszerű kritikával el kell érni hogy a szocialista demokrácia fejlődéséből következően erő­södjenek a kádermunka demokratikus vonásai. Ez segíti szubjektívizmus háttérbe szorítását és káderpolitikai elvein! hatékonyabb érvényesülését. 3. A Központi Bizottság a kádermunka fejlesztésében a egyik legfontosabb feladatnák tartja a gondoskodást a terv szerű káderutánpótlásról. Fontos politikai, hatalmi kérdésnek kell tekinteni, hog: tehetséges munkások, termelőszövetkezeti parasztok tervszert előkészítéssel fokozatosan és folyamatosan vezető beoszta sokba kerüljenek. Az MSZMP Politikai Főiskoláján, a buda pisti, megyei pártbizottságok oktatási igazgatóságain mee kill teremteni a feltételeit annak, hogy a fizikai dolgozók az eddiginél nagyobb számban tanuljanak; az állami felsőokta fásban is növelni kel! annak lehetőségét, hogy a fizikai mun kasok felsőfokú tanulmányokat végezhessenek. A felsőoktatási intézményekben emelni kell az oktató és nevelő munka színvonalát, mert viszonyaink között a káder- utánpótlás egyik legfontosabb forrása ma már az egyetemei 'ét főiskolái végzettek köre. A szovjet—fndrai párbeszéd Ázsia békéjének biztosítéka é Brezsnyev az IKP vezetőinél és az Uj Delhi f parlamentben — Befelezte indiai látogatását az SZKP főtitkára Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára, Andrej Gro- miko, az SZKP Központi Bi­zottsága Politikai Bizottsá­gának tagja a Szovjetunió külügyminisztere, valamint a Brezsnyev kíséretéhez tarto­zó más személyiségek kedden találkoztak az Indiai Kom­munista Párt vezetőivel. Le- onyid Brezsnyev tájékoztat­ta az indiai elvtársakat az SZKP belpolitikai és nem­zetközi tevékenységének idő­szerű kérdéseiről, a Szovjet­unióban folyó kommunista építés menetéről. Indiai látogatásunk célja — mutatott rá Brezsnyev — országaink barátságának erősítése, az, hogy új ösztön­zést adjunk a két ország közötti együttműködés fejlő­désének különböző területe­ken. Hangsúlyozta, hogy a vi­lágszerte végbemenő új fej­lemények, a testvárpártok előtt álló feladatok megköve­telik. hogy még szorosabbra zárják soraikat a marxizmus —leninizmus, a proletár in­ternacionalizmus elvei alap­ján. Hangsúlyozta, hogy az SZKP és az Indiai KP kö­zött hagyományos testvéri kapcsolatok állnak fenn, ál­lást foglalt a két pórt kap­csolatainak további kiszéle­sítése és aktivizálása mellett. Sirpad a Dange méltatta az SZKP XXIV. kongresszu­sán elfogadott békeprogram nagy jelentőségét és hangsú­lyozta, hogy ennek a prog­ramnak a megvalósítása óri­ási hatással van az egész nemzetközi helyzetre. Nagy elismeréssel szólt arról a kezdeményező készségről és energiáról, amelyet az SZKP vezetősége és személy szerint Leonyid Brezsnyev tanúsít az egyetemes békéért vívott harcban. Brezsnyev szerdán látoga­tást tett az indiai parlament­ben, ahol beszédet mondotta képviselők előtt, majd az SZKP főtitkára csütörtökön befejezte indiai tárgyalásait. Mint Szparták Beglov, az APN sajtóügynökség Delhibe kiküldött tudósítója írja. * magas színtű szovjet—indiai párbeszéd felkeltette az ázsiai tartós béke valameny- nyi hívének figyelmét. A Szovjetunió külpolitikai kez­deményezései azt a reményt keltik a jószándékú embe­rekben, hogy a békés egymás mellett élés és a békés együttműködés szabályai földünk valamennyi térségé­ben érvényesülhetnek. Ez különösen fontos Ázsia szem­pontjából, amely végigjárt» a gyarmatosítás elleni moz­galom tisztítótüzét és meg­szabadult az imperialist* tömbök bilincseiből. A kon­tinens most fokozott ütem­ben igyekszik megoldani égető társadalmi és gazdasá­gi jellegű problémáit. Ázsia népeinek tehát mindenkép­pen békére van szükségük. A Szovjetunió amellett van, hogy Ázsia valamennyi népe közös erővel teremtse meg a tartós békét ebben * térségben. Aligha szükkséges külön bizonyítani, mennyire érdekelt India Ázsia békés jövőjében. A Szovjetunió vé­leménye szerint Indiára kie­melkedő szerep vár Ázsia sorsának alakításában. Kö­vetkezésképpen rendkívül, fontos, hogy a két ország kezdeményezései és elképze­lései a tartós ázsiai be&a megteremtését illetően a tel­jes megértés szellemében re­alizálódjanak. Ugyanez vo­natkozik minden olyan ázsiai kormányra.* amely érdekelt a békés kapcsolatok fejlesz­tésében. Szadat elítélte as izraeli huzavonát Közös szolét—amerikai tervezet a közel-keietí békekonferenciára Izrael halogató magatartá­sát a legfelsőbb szinten ítél­te el Egyiptom: Szadat köz- társasági elnök szerdán Al­gírban, egyiptomi újságírók előtt kijelentette: Izrael mind­untalan kitér a Biztonsági Ta­nács négypontos határozatá­ban, valamint az Egyiptom és Izrael hatpontos megal- dásában foglaltak teljesítése elől és ilyenformán a (terve­zett genfi) békeértekezleten „nehéz lesz döntéseket hoz­ni”. Szadat nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a konferen­cia megkezdése előtt Kairód ban ismét fogadja Kissinger amerikai külügyminisztert. Az AP és az AFP egybehangzó értesülés® szerint a Szovjetunió és a* Egyesült Államok tervezetet dolgozott ki a békekonferen­cia lebonyolítására, s ezt le­vél formájában körözik a* érintett kormányok között. Izraelből származó jelenté­sek szerint szerdán mind az egyiptomi, mind a Szíriái fronton több ízben zajlottak le tűzszünetsértő cselekmé­nyek. A vezető posztok betöltésénél jobban számításba kell venni az erre alkalmas nőket. Határozottan fel kell lépni az előítéletek, a pozícióféltésből eredő hátrányos megkülönbözte­tések ellen, és az ajánlásoknál, kinevezéseknél azonos felté­telek esetén előnyben kell részesíteni őket. A társadalmi érdek és a vezetés folyamatossága is meg­kívánja a követelményeknek megfelelő fiatalok fokozottabb bevonását a vezetésbe, A párt- és KISZ-szervezetek tekintsék fontos feladatuknak, hogy adjanak lehetőséget a fiataloknak képességeik kipróbálására. A szakigazgatás, a kultúra, a tudomány és az egészség­ügy területén célszerű a bevált pályázati rendszer kiterjesz­tése. Az üzemi demokrácia fejlesztésével összhangban bizto­sítani kell, hogy az állami üzemek, intézmények dolgozói ér­dekképviseleti szerveik útján nagyobb beleszólási lehetőséget kapjanak vezetőik kiválasztásába és megítélésébe. 4. A Központi Bizottság elfogadta és határozatta emel­te a párt káderpolitikájáról, a káder- és személyzeti munka helyzetéről, valamint főbb feladatairól beterjesztett jelentést A határozat a Pártélet című folyóiratban megjelenik. A Központi Bizottság javasolja a Minisztertanácsnak, hogy ' e határozat, valamint a tapasztalatok alapján módosít­sa és egészítse ki a személyzeti munkáról szóló rendeletéit A Központi Bizottság továhhra is meghatározónak ♦“kin­ti a X. kongresszus útmutatását: „A pártmunka továbbfej­lesztésének és az ország fejlődésének alapvető követelménye o kádermunka javítása” úr A Központi Bizottság .elfogadta. 1374 mmHIftraúp

Next

/
Thumbnails
Contents