Kelet-Magyarország, 1973. november (33. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-29 / 279. szám
S97S. november 29. SreTrr-MAGYARORSZA« 9. dB* plusz I millió tonna Cj OTP (ársasbiiai sÄBak ál ft közeljövőben Nyíregyházán, ft Vasvári Pál utcán. (Elek Emil felvételei Együtt a faluért Barabásén Termelőszövetkezeti tagok társadalmi munkában Záhony A ZÁHONYI VASUTASOKAT mindenütt ismerik az országban. Ha nem is személyes kapcsolat köti őket ösz- sze a munkahelyekkel, de tevékenységük kedvező hatással van szinte népgazdaságunk egészére. Rengeteg terméket fogadnak és továbbítanak az országnak és külföldre egyaránt. S hogy ezt az alapvető feladatukat minél jobban végezzék, a vasutas pártbizottság értékelte a területükön végzett gazdaságpolitikai tömegmunkát. Összegezték, hogy a pártmunka sajátos eszközeivel hogyan járultak hozzá az ország áruval és nyersanyaggal történő ellátásához, az exportküldemények pontos továbbításához. Pártbizottsági ülésen elemezték, hogy a népgazdaságpolitikai tájékoztatás, agitációs és propaganda munka és annak továbbfejlesztése mennyire hatott a 6000 főt foglalkoztató körzet tevékenységére. Ezt a munkát nem lehet különválasztani a pártbizottság egyéb irányú tevékenységétől. Ez a gondolat jellemezte legutóbbi tanácskozásukat is. Szóltak arról, hogy o gazdaságpolitikai tömegmunkát segítették azáltal is, hogy az üzem- és munkaszervezést, a beruházásokat, a fizikai munkások, a körzet dolgozóinak élet- és munkakörülményeit, a tervek ismertetését, az üzemi balesetek alakulását értékelték. Ezeknek a kérdéseknek az elemzése, a velük kapcsolatos tendenciák megismerése s mindezek kapcsán megjelölt feladatok rendszerbe foglalása, megvalósításuk segítése fontos részét képezi a pártbizottság, a pártszervezetek tevékenységének. A termelés, az átrakás-továbbítás javítását segítő tö- sanegpolitikai munka tartalmában és módszerében is lépést tartanak a követelményekkel. A pártbizottságot 30 lös gazdaságpolitikai agitá- isiós bizottság segíti ilyenirányú feladataiban. Az alap- «zervezetekbpn érvbizottságok működnek, amelyek aktív segítői a vezetőségnek, a politikai vitakörökben fo- f lyó agitációs munkának. A 1 pártoktatásban korszerű gaz- '■ daságpoljtikai tanfolyamo- ' kát állandósítottak, A párt-, gazdasági és tömegszervezeti vezetők között jól összehangolt a gazdaságpolitikai tö- megmunka. Sokat tettek a kommunisták, a dolgozók helyi tájékoztatásának javításáért: a szolgálati, gazdasági vezetők 10 naponként adnak ‘tájékoztatást a párt- és társadalmi szerveknek, s így mindig időben dönthetnek és tesznek is az aktuális kérdésekben. A szemléltető és írásos agitációt korszerűsítették: tartalmában és formájában olyan szintre emelték, hogy példájukat országos méretekben igyekeznek elterjeszteni. A GAZDASÁGPOLITIKAI TÖMEGMUNKA javulása is hozzájárult a .záhonyi körzet tevékenységének eredményességéhez. A bázishoz vihelytáll szonyítva az idén közel egymillió tonnával fogadtak és továbbítottak több terméket, ami 4,3 százalékos javulásnak felel meg. Hogy ez a szám az egyre korszerűbb technikának, az emberi tudás és leleményesség, ötletesség és tenniakarás milyen szintű összhangjának megteremtését igényelte, csak úgy lehet igazán érzékelni, ha a Záhony 30 kilométeres körzetében elhelyezett íermelőbe- rendezéseket és az érkező termékek tömegét ismerjük. S e hatalmas értéket mozgató tevékenységet az idén 6,2 százalékos termelékenységi javulással végzik. Az elmúlt évben beadott 80 újításból harminckettőt már megvalósítottak, ennek a haszna több mint 1 millió forint volt, s az újítóknak is 52 ezer forintot fizettek. Nem sokkal kevesebb újítás született az idén már eddig is. Ezek a számok azt mutatják: a Záhony körzeti vasutasok, munkások minden tőlük telhetőt megtesznek az ország egyre jobb anyagellátásáért, a termékek továbbításáért. Érdemes is jobban dolgozniuk, mert egyre na gyobb mértékben alkalmazzák a sokat emlegetett differenciált munka szerinti bérezést. A lanátos dolgozók például, teljesítményüktől függően havonta 4—5 ezer forintot keresnek. Ha az átlagot nézzük, a dolgozók keresete közel 10 százalékkal emelkedett ebben az évben. Javult a munkafegyelem. csökkent a munkásvándorlás s ma már a dolgozók közel 40 százaléka a törzsgárdához tartozó. S még egy adat: ez év áprilisában és májusában 3 ezer dolgozó 26 ezer társadalmi munkaórát végzett az átrakó körzet rendezéséért, óvoda, bölcsőde, iskola parkosításáért. A fényeslitkeiek pedig egy új óvodát építettek a vasutas dolgozók gyermekeinek, JÖL ÖSSZEGEZTE A PÁRTBIZOTTSÁG a tennivalókat is. A gazdaságpolitikai tömegmunka javításához szükségesnek tartják a munkahelyi fórumok korszerűsítését, mert soknak tartják még az ezeken elhangzó „divatos” és általános beszédet, azok bonyolult nyelvezetét, a frázisokat. Ezt úgy fogalmazták a vitában részt vevők is. hogy az üzemi fórumokat közel kell vinni az egyes emberekhez és mindenki Számára érthető, világos feladatokat kell megjelölni azokon. Korszerűsítik a helyi tájékoztatást, az agitációs bizottságok munkáját. Jobban támaszkodnak a pártcsoportokra, több helyi pártnapot rendeznek. folytatják a munkásfórumok rendezését, több po litikai vitakört hoznak létre. Olyan sokoldalú e pártbizottság munkája, hogy abból csak részleteket lehet ismertetni. Egy azonban bizonyos- sokat tettek a pártmúnka eszközeivel a termékek fogadásának. továbbításának javításáért, A barabási Béke Termelő- szövetkezetnek volt egy olyan hete az idén, amit nem egykönnyen felejtenek el, sem a tagok, sem azok a látogatók, akik ott jártak akkor. Egy és azonos időpontban építették a szövetkezet központja előtt elvezető Kossuth utcát, burkolták a majorságba onnan bevezető utat, terítették a kavicsot, lapátoltak, ástak. S hogy minden egyszerre történjék, a központ előcsarnokán is dolgoztak, malteroztak, szegeitek, festettek, díszítettek. Első pillanatra azt gondolta volna az ember, hogy a csendes ismeretlenségből az élre tört kis szövetkezet ezekkel a csinosításokkal készül a Kiváló Szövetkezet kitüntetés átvételére. A vezetők a2t mondták: nem így van. Csak véletlenül esik egybe. Ezt a barabási szerénységet szeretnénk az alábbiakban megcáfolni. Mert a felsorolt szépítési társadalmi munkák és a kiváló cím elnyerése között van összefüggés: az összeforroft- ság. Százharmincán szollak A dolog azzal kezdődött, hogy a tavaszi tanácsválasztások idején a legtöbb észrevétel éppen a Kossuth utca tarthatatlan állapotára vonatkozott. Mintegy 130-ani szóltak. Elmúlt a választás. A tanácsi vezetők leültek beszélgetni a termelőszövetkezettel és azt kérték, szervezze meg a közös gazdaság a munkát. Gyorsan megértették egymást. Valami vita legföljebb a körül volt, hogy a leginkább követ igénylő munkához egy kőbányatulajdonos szövetkezet segítségét kérték. Csakhogy a barabási kő még nem út. Meg is kell azt zúzni, henger is kell hozzá. Megszervezték a fuvart. Kölcsön kértek egy hengert az útépítőktől. És a szövetkezet vezetői — kik közt nem is egy tanácstag van — felhívták a tagságot —, akik jóformán azonosak a választókkal —hogy használják ki a henger itt tartózkodását, ne sajnálják az idejüket saját javaslataik valóra váltására. Ki is állt a falu. Százharminc felnőtt... Dolgoztak a falujukért. Társadalmi munkában. Ugvanannyian, mint a felszólalók. Balázs András elnök nevetve meséli, hogy valami családi ünnep féle volt otthon, és volt aki a családjában megsértődött, amiért nem ment haza egy percre sem, köszönteni. Kun Barna párttitkár (egyben főkertész) mosolyogva fűzi hozzá: „Bizony, én sem, mert ki akartuk használni a henger ittlétét, hadd haladjon aznap is minél hosszabb szakaszon.” Dolgozott az elnök is, m párttitkár is a többi százhuszonnyolccal. Mindketten 14 éve vannak a helyükön. Az alapítás óta. Fiafa'ok versenye Ez a tizennégy válságpk nélküli év sok mindent megmagyaráz az anyagiakon túl a közösben gondolkozás megerősödéséből. Bajnai Sándor főkönyvelő például saját bevallása szerint soha nem kerül ide, ha az árvízkor a családját nem ide menekítik. Amit akkor látott, az a „kaláka-szellem”, az szerettette meg vele a beregi falut. Az iskola tele volt menekültekkel. Estére már üres lett. Minden családot szétvittek lakásaikra a falubeliek és a hazatérésig olyan meleg barátsággal, vendég- szeretettel gondozták őket, hogy a mostani főkönyvelő, akinek a családja itt volt, felsóhajtott: — Mindig ilyen emberek között szerettem volna élni és dolgozni. És idejött. Befogadták. Azt mondja, nem csalódott. Például nemcsak utcakövezésben tudnak „ráverni” a ba- rabásiak — meséli. A nemrég befejezett almaszüreten volt egy kis vita a szüretelők munkabére körül. De gyorsan elcsitult. Ugyanis a barabási Béke a járásban elsőnek — az országban sem sokadiknak — átvette termelőszövetkezeti kezelésbe a falusi művelődésházat. Hogy a fiataloknak legven berendezése, szórakozáshoz szükséges zenéje, társadalmi munkában szedték az almát, hogy a mnnVodíjból vegyék meg az erősítőt. Ingyen — masuknak o Kiderült, hogy a társadalmi munkában, vagyis gyakorlatilag ingyen dolgozók jóval több almát szedtek naponta, mint akik teljesítménybérben végezték ugyanazt. Persze, nem ingyen. „Maguknak” — mondják és ez sok mindent kifejez magatartásukból. Már a szomszéd falvakban is hallani hasonlót. Barabás közös községi tanácsban van Vámosatyával és Gelénessel. Ottjártunkkor éppen Vámosatván volt kihelyezett tanácsülés, ott értük utói a tanácsi vezetőket. Megtudtuk Kovács Dezső tanácstitkártól. hogy most már Atván is több tízezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a falusi utcák kövezésén. Amikor pedig a tanácsülésről hazavittük Gelénesre Varga Károlyné fiatal pedagógust, aki egyben a falu népművelési ügyintézője, büszkén mutatta a szintén nagyrészt társadalmi munkával már tető alatt álló új geléne- si kultúrházat, melynek egy termét még a májusi avatás előtt télire is lakályossá teszik. Megszűnik az., hogy az iskolapadokat kell széttologatni, ha bél vagy maxi v*n. ügy látszik, a közösségi szellem ragadósai váte Be- regban. tSosMptl !£&&? 3Stiteij> Nagy Tibor Megtört fény A Sóstói út 6. előtt állt a festő. Felkelőben volt a nap, de a felhő takarta, ezért sugarai megtörve hulltak alá az út másik oldalán álló házakra. A fénynek ez a különös játéka késztette csodálatra a festőt. Valami szokatlanul különleges természeti jelenség kellett ahhoz, hogy észrevegye — amit különben derűben, borúban már annyit látott — új házak épülnek, kezd kialakulni és szépülni a Kun Béla út környéke, vagy ahogyan sokan ismerik, a Homoksor, Homoktér. A festő két tízszintes toronyházat látott, négyszintes sávházakat, ezeknek a bordó, barna, szürke falait, a mozaik kockás felületeket. Látta a 'csillogó fémrészeket a tetőn, az antennákat, a szellőzőkürtőket. s ebbe a képbe belelógott az óriás toronydaru gémje. A festő azt mondta; — Csodálatos ez, nagyszerű! Gyönyörű kompozíció. Ezt én megfestem. Ez a fény, a megtört fény. Háttérben a sötétszürke felhő és pereméről csorog az aranysugár. — Az a sötétszürke felhő biztosan hófelhő — mondta a festő mellett álló férfi —, rövidesen hó esik, hiszen már november van. — Itt előtérben ez a pár romos ház, megfelelő kontraszt — mondta a festő figyelembe sem véve azt, amit a mellette levő meg- iegyzett. — Ezeket a romokat csak néhány sötét vonallal érzékeltetem. — Szép kis családi házak voltak — szólt ismét a festő mellett álló —, helyűbe is biztos emeletes házak épülnek. — Ereje, dinamikája van az Ilyen képnek. így, ebben a fényben különösen jól mutatnak az épületek. Égre törnek a toronyházak és hull rájuk a fény. A festő mellett álló látta, hogy az hunyorog szemüvege mögött, fejét jobbra-balra dönti, s már a papírra kívánkozó arányokat méri. Ó is lehunyta fél szemét, úgy futatta a tetőtől a födszintig tekintetét. Ott lent sürög- tek-fórogtak az építők. Parányi szürke kis fóitoknak látszottak és nem állta meg, hogy meg ne jegyezze: — Na, és az emberek? A kőművesek? . is kellene néhány. Kis szürke foltocskák a képbe. — Az nem jő — mondta a festő —, embert nem tudok a képbe vinni, mert kivehetetlenül parányi pontok. A rajz, amit készítek úgy lesz jó, hogy csak az épületek, és a fény. Csak a fény dominál. A festő mellett álló ezután már nem szólt semmit. Nem értett különösebben a képzőművészethez, ezért a továbbiakban már nem is foglalkoztatta a téma. Eszébe jutott viszont hogy az e©úk szerelmes kőműves a toronyház egyik frissen illesztett portál üvegére odámázolta nagy betűkkel „Kati”. Természetesen, az ilyesmi rajzban nem dominál. Ilyen apróságokra ritkán hull a ■’•áporozó fény. Lényeg, hogy a házak lépültek és felépülnek. Ezt lehet és ezt kell megfesteni. A festő érti a dolgát. Ha a rajz elkészül, biztosan jó lesz. cSosvbsí Jfensfcí KBT A megyei Közlekedés Biztonság! Tanács ma tartja alakuló közgyűlését Nyíregyházán. Azon tanácskoznak és fáradoznak, hogy a megyénkben közlekedő sokszázezer, aki a közúton járművel halad, tudja is, amit a közúton tudni kell, számoljon is a közúti körülményekkel és akarja is, hogy baj ne legyen! A megalakuló megyei Közlekedés Biztonsági Tanács és szervei fő feladataiknak tekintik, hogy a balesetek szaporodásának üteme fékeződjék, lokalizálni igyekszik a gyakori baleseti okokat, fel- világosító, széles körű propaganda munkával. A közúti balesetek megelőzése, társadalmi bázisának bővítése során előtérbe kerül a megyei munka. A tanács nem elégszik meg azzal, hogy megyénkben, a helyi Közlekedési Biztonsági Tanácsok önzetlen, fáradhatatlan szakemberek csekély létszámú köréből álljon, hanem a gyermekek mozgalmi szervezeteitől kezdve, valamennyi nemzedék és szakma társadalmi erejét kívánja mozgásba hozni az élet védelmében. A gyorshajtás végzetessé válhat, ha az nem a körülményeknek, látási, forgalmi és útviszonyoknak megfelelően történik. Egyetlen mozdulat bajt okozhat, de egyetlen mozdulatunk meg is előzheti a bajt. A kettő között sokféle tényező hat az adott pillanatban. Azt valljuk, hogy ezek közül a döntő, a volán mögött ülő ember erkölcsi magatartása. A mai napon megalakuló megyei Közlekedés Biztonsági Tanács e nemes embert és életet védő feladatát helyezi előtérbe, K. Gy, Ajándék Hagyományos, régi női nevek követték egymást a naptárban az utóbbi héten. A virágüzletek, az ABC-k és as édességboltok kirakataiban is már jó előre figyelmeztettek bennünket a kistáblák, nehogy elfelejtsük telköszön- teni Erzsébet, Jolán és Katalin nevű Ismerősünket, kollégánkat. A szűk virágüzletekben Nyíregyházán szomorú kép fogadott Cserepes virágok árasztották el a kirakatokat és néhány fajta krizantém, de nem láttak azokat a nagy vázákat, melyekben néha hatalmas csokor szegfű, vagy egyéb vágott virág pompázik. Ha a nap valamelyik órájában érkezett is valamennyi pár perc múlva még mutatóban sem maradt belőle. Morogva, bosszankodva mentünk az édességboltokba, az ABC-kbe. A polcok tőmvo voltak cukorkákkal, csokoládékkal, de a bonbonok között csak „két-áras” volt » választék. Vagy 19—20 forintos, vagy 79-től drágább, nagy' és szép csomagolású dobozt vehettünk. Az illetékesektől rövid,; támadhatatlan választ kapunk és kissé megnyugtatnak: ők legalább annyira bosszankodnak, mint a vásárlók. A kertészeti vállalatnál azt mondják: kevés az „üveg- és a termesztőfelület”, szőkék, kiesik a boltok. Minden évben 4—500 ezer forinttal növelik a tervet és a forgalmat, de még ennél is jóval többre lenne szükség. Az élelmiszer kiskereskedelmi vállalatnál a következőket válaszolják: az édesipari vállalat monopólium, országos gond, hogy a választékot és az igényeket nem tudják kielégíteni Nyíregyházán is „szorít a kereslet”, s hogy legyen virág, az nemcsak a kertészeti vállalaton múlik. A megfelelő ellátásban, a névnapokra, az ünnepnapokra való felkészülésben a tanács termelés-ellátás felügyeleti osztálya segíthetne jobb szervezéssel a vállalatnak. Termelőszövetkezetek le vannak, ahol virágtermesztéssel foglalkoznak és talán megválóéi iható lenne, ha nemcsak a piacokon árulnának hanem a virágboltokba is kerülne a isss-et virágaiból, OUltoS* Tói!»
