Kelet-Magyarország, 1973. november (33. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-28 / 278. szám
ÍOT* nöwrWEer 58. i. oíSaf A « •• **•• r * m jövő útja A MEGYÉBEN ÉPÜLT szakosított állattenyésztési telepek a közös nagyüzemi állattenyésztésnek igen jelentős bázisát és perspektíváját képviselik” — állapította meg legutóbbi ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Vagyis az állattenyésztésben a jövő útja a szakosodás — és tegyük hozzá a mai állapotokat vizsgálva, hogy nem egyszer a jövő rögös útja. Nemcsak azért, mert aki új utat próbál tömi, annak számolnia kell az úttörőknek kijáró nehézségekkel, hanem azért is, mert a szépen meghatározott célhoz az új utak nem mindig a legrövidebbek. Elég visszatekinteni öt évre, hogy lássuk, milyen nagy lépéseket tett a megye állat- tenyésztése a korszerűbb tartásért. A termelőszövetkezetek közös tehénállományának 1968-ban mindössze egy hetede volt műszakilag megfelelő istállókban, a sertéshizlaldáknál pedig ez az arány az előbbinek a felét tettek ki. Nyilvánvalóvá vált, hogy ezen a helyzeten csak a nagyarányú építéssel, bővítéssel lehet változtatni. A kedvező állami intézkedések is késztettek az üzemeket — tsz-eket és állami gazdaságokat egyaránt —, hogy a szakosított állattartó telepek építéséhez kezdjenek hozzá. Az 1969—70-ben elhatározott építkezések viszont javarészt az utóbbi időben fejeződtek be, egyes üzemeknél még a betelepítés folyik, másutt már rendeltetésszerűen működik a telep, de az első tapasztalatok mindenképpen a mostani Időszakra esnek. (Ez adja az időszerűségét annak is, hogy a megyei tanács vb napirendre tűzte a telepek helyzetét.) A termelőszövetkezetek összesen 26 tehenészeti telep építéséhez kezdtek hozzá, az állami gazdaságok négy telepet minősítettek szakosítottá. Több, mint tízezer te- hént helyezhetnek el ezeken a telepeken, s a beruházási költségek mintegy félmilli- árd forint körül voltak. Ezzel a megyében a közös tehénállomány közel felének teremtették meg a korszerű tartási formát. A sertéstelepek száma 15. Ebből kettőt építettek az állami gazdaságok, a többiek tsz-kezelésben valósultak meg, hétnél a szövetkezetek társulása révén. A terv szerint ezelr a telepek évente százezernél több hízót adnak a vágóhidaknak. A beruházások öszege itt is meghaladja a félmilliárd forintot. A BERUHÁZÁSOK JELLEMZŐJE, hogy az építésbenépesítés ütemezése általában nem a terveknek megfelelően alakult. A tehenészeti telepeken átlagosan fél év körül volt a határidő elcsúszás, a sertéstelepeknél mintegy hét hónap. A költségek eltérése viszont nem egyformán alakult a két állattenyésztési ágnál. A tehenészeti telepeknél összesen ötödével magasabbak lettek a költségek, mint ahogy a tervben szerepeltek. Akadtak viszont egész kiugró eltérések is, mint a lónyai Béke Termelő- szövetkezet, vagy a tunyog-’ matolcsi Szabad Hajnal Tsz esetében, ahol a tervezettnél 60 százalékkal lesz magasabb a teljes költség. A sertéstelepek mintegy 10 százalékos költségemelkedése viszont nem magasabb az egyéb ipari átlagnál — itt nem annyira tervezési, mint időközbeni árváltozási okokra vezethető vissza az emelkedés. Az üzemelési tapasztalatok során több helyen kiderült, hogy ráfizetésesek a szakosított telepek. Ennek az okait elemezve már a tervezésnél megtörténtek a hibák. A magas állami dotáció elnyeréséért versenyezni kellett a szövetkezeteknek, ezért igyekeztek olyan terveket készíteni, amelyek bizonyítják a gvors megtérülést. Nem vették számításba sok esetben a háttért. nem készültek fel a takarmánvbázis biztosításé ra. Vásárolt takarmánnyal pedig az országos tanasztala tok szerint is csak igen ma gas foké szervezettség mellett lehel nyereségességet biz tosítani. Az eredménytelen «éghez sok esetben hozzájárult * termelési szint alacsony volta is. A tehenészet] telepeknél például tavaly csak egynél haladta meg az egy tehénre jutó tejtermelés a 3000 litert, hét telepen viszont a 2000-res átlag alatt maradt, ami rosszabb, mint az egyéb körülmények között tartott teheneknél a megyei átlag. A sertéstelepeknél nagymérvű volt a malacelhullás. A vásárosnaményi egyesülésnél és Nagyecseden ez az arány megközelítette a született malacok számának ötödét AZ EREDMÉNYESEN MŰKÖDŐ szakosított telepek viszont megmutatták, hogy a fenti példáknak nem törvényszerűen kellett bekövetkezniük. Bár a sertéstelepek egyes rendszereinél vannak olyan hibák, amelyeket ki kell javítani, a tehenészeti telepek egy részénél is kellenek műszaki és technológiai változtatások, de ugyanígy szerepet játszik a kellő szakképzettség hiánya is ott. ahol eredménytelenek a gazdaságok. Igaz, most javarészt a gondokat említettük a szakosított telepeknél, de ezek ismeretében kell megtenni az intézkedéseket a kö--^‘-ező időszakban. A korszerű állattartás mindenképpen a jövő útja, a gazdaságoknak is az a feladatuk, hogy pontos elemzéssel feltárják a hibákat. hogv változtatni tudjanak. így szinte mindenütt elsőrendű szempont, hogy megteremtsék a biztos takarmánybázist. Ehhez segítséget adnak a szövetkezeteknek a rendelkezésre álló rét-, legelő- meliorizációs támogatási keretekből. Minden szövetkezetnél egyedileg is megtárgyalják. hogy milyen segítséggel lehet pa zdasioosabbá tenni a szakosított telepeket. Fontos ez azért is, mert már meglévő, vagy befejezés előtt álló nagy értékű beruházásokról van sző. amelyeknek a hatékony működtetése népgazdaság! szempontból sem közömbös. Napirenden van a pénzügyi nehézségek tisztázása is, a minisztériumok a hitel visszafizetés határidejének módosításával, egvéb, az üzemelést biztossá tevő intézkedések anyagi kihatásának rendezésével adnak segítséget. Hogy ez milyen nagy mérvű, azt bizonyítja a sertéstelepeknél tett felmérés, ahol 13 telep esetében mintegy 93 milliós ráfordítás szukseoes. A tehenészeti telepeknél a kettős hasznosítás helvett a tovább* szakosítással kell számolni, a kidolgozás alatt lévő szabályzórendszer az évi 4—3 ezer literes tejtermelésnél fog eredményezni jő gazdaságosságot. Ezért itt a gazdaságoknak gondolni kell a betelepítés korszerűségére, a megfelelő fajták kiválasztásával. Lányi Botom! Ruha, cipó, dohány, üvegtechnikai termék Export Szabolcsiból Az év hátralévő napjaiban különösen fontos az ex. portfeladatok teljesítése. A külföldre készülő termékek, nél ugyanig nem lehet meg. várni az év végét, mert az árunak még jóval az esztendő utolsó napja előtt el kell érni a határt. Négy exportra is termelő nyíregyházi üzemből kértünk in. formációt. Irány Hollandié A Vörös Október Férfi Ruhagyár nyíregyházi üzemében ez évre 300 000 darab nadrág, 50 000 -akó és öltöny külföldre történő szállítását tervezték. A folyamatos gyártás és szállítás révén a megrendelések nagy többségének már eleget tét. tek. Nemrég egy tízezres tételt indítottak útba a Német Szövetségi Köztársaságba és ezt követően Indult el egy kamion a gyárból Hollandiába. benne ötezer darabból álló rakománnyal. Hátra van még a Szovjetunióba szállítandó termék egy részének a legyártása, csomagolása és útbaindítá- sa. o. 40 000 nadrág és a 10 000 öltöny készítése folyamatos, egy részét már csomagolják. Gyártása előreláthatóan már december 10—15-e körül befejeződik, így lehetősér van arra, hogy ez az exporttétel is elhagyja az országhatárt még év vége előtt Az ezt követő napokra is van már munka; a jövő évre esedékes holland és NSZK megrendeléseken dolgoznak. Cipő a ixov/ei piaere A Nyíregyházi Cipőipari Szövetkezet idei tervében mintegy kétszázezer pár cipő exportálása szerepel. A megrendelők között a legtöbbet vásárló partner a Szovjetunió 75 000 párral. További 83 000 pár a szocialista országokba, a többi a tőkés piacokra — Kanadába, Angliába, az USA-ba, NSZK-ba. Hollandiába és Franciaországba — került, illetve érkezik. A hét végéig a tervezett mennyiségből 159 600 párat szállítottak el. A Szovjetuniónak még 15 000 párral „adósak”, de folyamatosan készítik és szállítják, s a tervezett határidőre eleget tesznek a megrendelésnek. Most kezdték meg egyébként egy újabb, hatezer párás tétel gyártását az NSZK- nak, s kisebb megrendelé- sen dolgoznak még az USA- nak , valamint Kanadának. A megrendelt mennyiséget még ebben az évben, ide is elszállítják, de mintegy tízezer pár jut a belkereskedelemnek is. A tengeren túlra Az Elektroakusztikai Gyár UNIVERSIL gyáregysége a régi. hagyományos termékéből, az üvegtechnikai árukból továbbra is önállóan bonyolítja az exportügyieteket. A szocialista országokba irányuló exportjuk —_ melynek 90 százaléka a" Szovjetunióba kerül — 400 000 rubel értékű. A 700 000 dollár értékű exportból Peru 600 000 dollár ellenében vásárol, a többi francia, olasz és kubai szállítmány. Peruba komplett laboratóriumi berendezéseket kémek, míg a testvéri államokba egyedi laborfelszerelések és egyéb üvegáruk ke_ rü* nek. Exportszerződésük telie- sítéséből már csak egy 40 000 rubel értékű szovjet megrendelés teljesítése van hátra. Már dolgoznak rajta és elszállítására előreláthatóan december 10—15-ig sor kerül. A srváregvság idei terve — az elektroakusztikai termékeket is beleértve — összesen 128 millió forint, Országos dohánytermesztés! tapasztalatcsere^yíregyliázán Országos dohánytermesztési tanácskozást tartottak kedden a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalatnál. A tanácskozás központjában a dohánytermesztés gépesítésével kapcsolatos eddig végzett feladatok kiértékelése, a további tennivalók megbeszélése állt. A tanácskozáson részt vett dr. Botos Lajos, a MÉM termelési és műszaki fejlesztési főosztálvának ve- zetőhelvettese, Oláh János, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának munkatársa. Bacsu József, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője, dr. Móger János, a dohányipari tröszt vezérigazgatója, öt megye tsz-szövetsé- geinek képviselői és a hazánkban tartózkodó szlovák dohánytermesztési szakemberek: Kobida Istvánnak, a Szlovák Dohányipar vezér- igazgató helyettesének vezetésével, A tanácskozáson a vállalattal szerződéses viszonyban álló öt megye közös gazdaságaiból mintegy 200 dohánytermesztési szakember jelent meg. a zt ki gondolta volna az “ elmúlt évek mindent alakító forgatagában, hogy a községünk közepét díszítő kisvendéglő egyik napról a másikra olyat változik. Nem a formájára vonatkozólag, hanem a belső rendjében. Ugyanis a szövetkezet vezetősége határozatot hozott, egy nagyon régi gyakorlat ellen. Eszerint mindenkinek asztalhoz kell ülni. A pléhtetejű, csőlábú asztalkákhoz, az ugyanolyan anyagú székekre és békésen várni. Aki nem azt teszi és a pulthoz merészkedik, mint az előtte, azrt először figyelmeztetik, s ha akkor sem érti, egyszerűen nem szolgálják ki. A változtatás második reggelén, az öreg Kunt Zsiga is beóvakodott a vendéglő ajtóján. Arról volt nevezetes az öreg, hogy amikor hosszú napot tartott — lám milyen szépen nevezte el a dorbézolást? — feléje sem nézett a nyájának. Reggel csak útnak indította és a többi a kutyája dolga volt. — Tessék kérem saindenidnek helyet foglalni, tessék kérem, csak tessék, csak az asztalnál szolgálunk ki mindenkit, kérem, csak tessék — darálta a szöveget a fehérkabátos pincér. Kunt Zsigmond, mint az olyan ember, aki annyi változást és változtatási kísérletet megért, hogy a számát sem tudja, tudomásul vette a tényeket. Bólintott, vállatrántott, höttyentett, leült és rendelt. — Tessék parancsolni — mondta a pincér és a kezében tartott kendővel körül törülte a tálcát. Az öregnek megakadt a szeme a tálcán lévő poharakon. A két egyforma nagyságú, egyenlő szintig töltött, deci* öblű ipar terméken. — Hát.« hát én csak egy porciót rendeltem, hé? — Ja, igaz is — tette a Je- ledékenységet a pincér. Ne haragudjon, hogy előre nem kérdeztem meg, de az egyik & késérő. Még zártabb és egyben dalamelynek egyharmadát az üvegtechnikai termékek je. lentik. A határidő előtt teljesített közvetlen export is része annak, hogy az éves termelés- és árbevételi tér- .vüket előrel áthatóan nyolc százalékkal túlteljesítik, „Szabo'c s" a franciáknak A Nyíregyházi Dohányfermentáló Gyárnak ez évben — a tavalyihoz hasonló mennyiségű — mintegy 27 millió forint értékű dohányexportra van lehetősége. Eddig a Német Szövetségi Köztársaság vásárolt a legtöbbet; 1500 mázsa Vir- zsiniát. A Szabolcs fajtából a franciák kértek kétmillió forint értékű árut. Az eddig lezajlott tárgyalások eredményeképpen még további, mintegy 12 millió forint értékű dohány szállítására nyílik lehetőség. Egyrészt a Német Demokratikus Köztársaságba, Svájcba. de az NSZK is vevőként jelentkezik még. Tóth Árpád Veszélyes ösvény Nyíregyházán, * Homok-téri iskolában már tanítanak. (Mennyire szükség volt rá!) A Homok sori c" Ion, az épülő toronyház tövében már parkosítják az új óvodát (Még jobban kellett Ide® Körbekerítették szép vaskerítéssel. Az iskola körül ■— ahol még a kiegészítő létesítményeken dolgoznak az építők — szinté» részben ,a végleges vaskerítéssel. részben az építkezést körülfogó ideiglenes kerítéssel lezárták a terei Ami ezen kívül maradt; a Homok térből, a Hontok sorból és a Sarkantyú utcából.- hosszabb szakaszokon keskeny, alig rgv ke- csl-nyomtávnyl terület, Csakhogy ezeken az inkább gyalogos forgalomra alkalmas „ösvényeken” tehergépkocsik is közlekednek az építkezéshez. Jogos az ott lakók, még inkább a szülők aggodalma: a keskeny közökön a gyalogosokra, különösen » gyerekekre veszély leselkedik, amely a korai sötétedés miatt csak súlyosbodik. Intézkedni kellene — amíg nem történik baleset,. „ (kádárt lantosabb eé-vel mondta a kísérőt, mintahogy azt leírni lehet. — Miféle késérő — tuda- kolódzott az öreg? — Az úgy van tudja, hogy a kulturált italfogyasztáshoz ez is hozzá tartozik. Egy nyelet ebből, egy nyelet abbul és mindjárt másképpen érzi magát az ember. Na látja erről van szó... A vén juhász kijött a sodrából. Hangja vakkan tó, csaholó lett. — Micsoda marhaság ez már megint? Semmi ne ké- sérgesse az én torkomon, sem le, sem fel ezt a kis pályin- kát? Én úgy szeretem, ha mar, ha félóra múlva is érzem, hogy ittam valamit, az ...stent a kopaszégbül...! Azzal az egyik poharat, ftiy máló mozdu'attal seperte le az asztalról. Aztán felállt, majd komótosan odasomfor-' dált a pulthoz és & szokott helyén fogyasztotta el, az első porciót. Azt is jelezve vele, hogy 6 bizony nem fog többet fizetni érte, mint amennyit szokott... Nem a kopaszegét!!! Szállási LászlóPÁRTÉLET Példát mutatni Egy magvas, írásos előterjesztés, utána rövid, Í&, nyegretörő szóbeli kiegészítés és tizenegy igen hasznos, a valóságot más-más oldalról megközelítő hozzászólás hangzott el a társadalmi tulajdon kérdését tárgyaló napirendhez az MSZMP Nagykállói Járási Bizottság ülésén. Aktív, valóban pártunk vezetési stílusát, munkamódszerét tükröző tanácskozás volt. Summázva csaknem három és félórás tanácskozás lényegét: a pártbizottság ajánlására a járás pártalap- szervezeteiben a taggyűlések napirendjére kerül a társadalmi tulajdon,-védelmével kapcsolatos téma. Legfontosabb a megelőzés, a prevenció, az emberek nevelése a párttagság példamutatása, olyan közszellem kialakítása, amelyben szégyen a közösség vagyonához nyúlni. Igazán akkor erős a társadalom, ha a szocialista tulajdon és annak védelme szilárd. Miért most került a pártbizottság elé ez a téma? Elsősorban azért, mert — mint a beszámoló és a hozzászólók hangsúlyozták — időszerű volt. Ha nem is a szocialista tulajdon ellen elkövetett esetek számának növekedése, a károk mértéke, de a tapasztalatok azt igazolták, hogy idejekorán szükséges ráirányítani a pártszervek és pártszervezetek figyelmét, megóvni embereket, még párttagokat is, hogy súlyosabb hibát vétsenek. Kell ez, szükséges ez, mert a párttagok is emberek, s megtévedhetnek, ha hiányzik a felvilágosítás, az állandó, rendszeres ráhatás, nevelés, őszintén, a valóságot tárta fel a pártbizottság. Kevés olyan taggyűlés volt az elmúlt időszakban, ahol ez a téma napirendre került volna. Még ott is hallgattak róla, ahol ugyancsak vétettek — még párt. tagok, vezetők is! — a társadalmi tulajdon ellen. Sajátosan szükséges e kérdéssel a nagykállói járásban foglalkozni. Ezt követelik a szakszervezetek, ahol — egy részében — elég laza a fegyelem, s ennek következtében az utóbbi időszakban elszaporodtak a társadalmi tulajdont károsító cselekmények. Rámutatott a gondokat mélyen elemző tanácskozás arra is. hogy a párt és a gazdasági vezetők részéről még nem mindenhol egységes a fellépés a társadalmi tulajdont kára. silókkal szemben. S mintha csak a párt múlt év novemberi határozatából adódó feladatra utaltak volna, elmondták: kevés és nem elég mély a gazdasági és pártvezetés részéről — egyes helyeken — az ellenőrző munka. Nem megfelelő a pártellenőrzés. Ezt mutatjá az is, hogy a kereskedelemben egyes időszakokban «Ö- vekszik a leltárhiányok száma. Ez összefügg a helytelen káderpolitikával és az itt dolgozók hiányos szakmai. politikai felkészültségével is. A termelő üzemek egy részében kialakították a belső ellenőri hálózatot, amely az esetek többségében hatékonyan dolgozik. Gondot fordítottak arra is. hogy az értékkezelők tisztakezű emberek legyenek. (Itt még akad teendő!) Sokat tett és segített ez ügyben a népi ellenőrzés, a szövetkezetek ellenőrző és felügyelő bizottságai mind behatóbban foglalkoznak ezzel a feladattal. Felhívta a figyelmet a pártbizottság arra is, hogy a községi pártszervezetek, tanácsok a jövőben jobban igényeljék a NECS-ek munkáját, bízzák meg feladatokkal. Ráirányította a figyelmet a pártbizottság a fez. tességes, becsületes munka elismerésére, az emberek nevelésére, s hangsúlyozta, ahol a fegyelmezetlenség, a rendetlenség felüti a fejét, ott ezt kíséri a társadalmi tulajdon megsértése is. Ezt igazolják a tények. Nagyon fontos, a pártszervezetek azon munkálkodjanak, hogy olyan, a közösséghez való viszony alakuljon ki, amely a tulajdonosi felelősséget növeli az emberekben a közvagyon védelmével és gyarapításával kapcsolatban. Figyelmet érdemlő, amilyen módon összegezte sz elemzést a járási pártbizottság. „A társadalmi tulaj, dómban okozott kár összege és az elkövetett cselekmények gyakorisága azt mutatja, hogy a tett erőfeszítések ellenére a helyzet nem teljesen megnyugtató. „$p- pean ezért látta szükségesnek a vb. e ezt követően a pártbizottság feltárni a meglévő problémákat, gondokat. Ezért ajánlotta a taggyűlések fórumaira megvitatásra. farkas Kátetán T7-t / nie „Kesero
