Kelet-Magyarország, 1973. november (33. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-27 / 277. szám
**•'3. november Ti: iŰBLSítf-MAÖYAiStüvt^A^ 5. oldal TűlSálni a kerítésen A helyi politika Nagyhalászban „Figyelmeztetni is szükséges néha az embert arra, hogy a kerítésen túl is vannak feladatai.” A Nagyhalászi Zsákgyár fiatal gazdasági vezetője ezzel kívánta érzékeltetni, hogy az egy-egy lakóhelyen, településen lévő üzemek, vállalatok, intézmények vezetőinek túl kell látni saját egységeik kerítésein, törődni a községgel, segíteni fejlődésében. Ez a gondolat azon a vezetői megbeszélésen hangzott el, amelyet a községi pártbizottság fél évenként tart. Társadalmi munkával Szokás már ez Nagyhalászban. Es jó szokás ebben a több mint 6 és félezer lelket számláló, s 16 üzemmel, vállalattal, intézménnyel rendelkező nagyközségben, ahol ugyancsak egy mederbe kell terelni az anyagi-, szellemi erőket, ha azt akarják, hogy megfelelően fejlődjék a település, s lakóinak az igényét mindjobban kielégítsék. Ezen a megbeszélésen is valamennyi üzem, vállalat vezetője, párttitkára részt vett. Lényegében a „kerítésen túli” teendőkről volt szó. A résztvevők kicserélték gondolataikat, megismerkedtek egymás gondjával-ba- jával a gazdasági egységek vezetői. A pártbizottság titkára értékelte mi is lett az ígéretekből, hogyan valósultak meg. Csaknem 1 millió 800 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a nagyhalásziak ebben az évben. És az a többszáz ezer forint, amit a különböző létesítmények megépítésére ösz- szeadtak! Ezért mondott köszönetét a tanács elnöke. Megnyílt a 60 személyes óvoda. Nagyhalászban minden óvodáskorú gyereket el tudnak ma már helyezni. Felújították a József Attila és az Ibrányi utakat, melyek az óvodához vezetnek. Megépült a hatósági húsbolt, korszerűsítik és házasságkötő teremmel bővítik a tanácsházát. Ezt a munkát jövőre fejezik be. Felújították 200 ezer forintos költséggel a 2- es számú orvosi rendelet. Ezzel javították a betegellátást. Cigánynapközit nyitottak, ahová 34 gyerek jár szeptember 1-től. Enyhítették a tanyán élő lakosság vízellátási gondját. A napokban kezdték meg a negyedik kút fúrását. Kövezik a Vasvári Pál utcát. Javult az áruellátás, az ÁFÉSZ korszerű ÁBC áruházát nyitott. nyal is küzdöttek, s 20 milliós termelés kiesésük van. Ugyanakkor nagy jövő előtt áll: az iparág egyik műanyagokat gyártó bázisává fejlesztik. Olyan eredményekről számoltak be a tsz-vezetők, amelyek méltán érdemelnek dicséretet. Égető gondokat említett az iskola igazgatója. Szükség- tantermekben is oktatniuk kell. E célra kénytelenek használni még a politechnikai műhelyt is. Tizenegy tanulócsoport állandóan délután tanul. Ugyanakkor megtudtuk, ennek ellenére szép sikereket értek el a tanulmányi eredményekben. Tájékoztatást kaptak a malom munkájáról, az ipari szövetkezetről, az ÁFÉSZ erőfeszítéséiről, amelyet az üzlethálózat, a korszerű kereskedelem érdekében fejt ki. Közős alap Szükség« tanteremben Ezen, a község holnapját formáló-alakító tanácskozáson nem csak egymás eredményeit tudták meg az üzemek, vállalatok, intézmények vezetői, hanem egymás gondjait is. Jó, hogy tudják: meghatározó szerepe van a zsákgyárnak Nagyhalászban. Ez a fiatal, korszerű üzem, a fiatalok üzeme. Évente 20 millió forint munkabért fizetnek itt a dolgozóknak, de nem árt ha mindenki tudja, hogy még nem gazdasá- . gos a termelés, anyaghiányDöntöttek: 1974-re közös alapot biztosítanak, s a tanács letéti számlájára ki-ki erejéhez mérten annyit fizet be amennyire képes. így segítették az óvoda, az új pártház megépítését is, így akarják elősegíteni az új 8 tantermes iskola építését is. Ez az első és legfontosabb megoldásra váró feladat 1974- ben. És sorban közvetkezik a többi: a vízműtársulat megszervezése, a rendezési terv felülvizsgálata és jóváhagyása, új üzlet építése a gyár mellé, a társadalmi munka növelése. Farkas Kálmán Hang és kép Tokajból Kapcsolatok és házasság Az ipari fejlettség bizonyos szintjén túljutott társadalmakban mindenütt jelentkezik az ellentét a fiatalok biológiai és nemi érésének meggyorsulása és a — számukra kívánatos — nyugodt és rendszeres szexuális élet anyagi-egzisztenciális feltételeinek késői kialakulása között. Ez az ellentét talán egyetlen rétegnél sem okoz akkora feszültséget, mint az egyetemre járó, vagy pályakezdő értelmiségieknél. Érthetően, hiszen a közép- és felsőfokú iskolák, egyetemek elvégzése következtében ez a réteg 6—8 évvel később válik önálló keresővé, mint az ipari szakmákban, vagy a mező- gazdaságban dolgozó fiatalság. Hogyan hatott és hat a fent ismerteteti ellentmondás értelmiségi ifjúságunk viselkedésére? Mi a lényege a változásnak, amely — nem utolsósorban ennek az ellentmondásnak a hatására — az értelmiségi fiatalok kapcsolataiban, viselkedésében létrejött? — Ezekről a kérdésekről formálódtak meg a feleletek abban a beszélgetésben, amelyet a cikk szerzője, Lőcsei Pál szociológussal, az MTA Szociológiai Kutató Intézetének munkatársával folytatott. — A változás lényege — hangzott a válasz — a nagyobb szabadságban van: a szerelmi élet, a szexuális élet, a párválasztás, a párkapcsolódás nagyobb szabadságában. A nemek közötti viszonyoknak talán nincs is olyan területe, ahol ez a megnövekedett szabadság ki- sebb-nagyobb mértékben ne éreztetné hatását. — Az egyetemre járó és a már pályakezdő értelmiségi fiatalok sokkal önállóbban döntenek házastársuk megválasztásáról, és házasságuk időpontjáról is, mint régen. Nem arról van szó, hogy a szülői ellenőrzés, a család befolyása a párválasztás tekintetében megszűnt volna. Ez képtelenség lenne, különösen azoknak az egyetemistáknak, pályakezdő értelmiségieknek az esetében, akik számára házasságuk, otthonalapításuk anyagi feltételeit teljes egészében, vagy túlnyomórészt szüleik teremtik meg. A szabadság lényege itt a fiatalok döntési jogának elismerése. Napjainkban egyre ritkábban fordul elő, hogy a szülő saját választását megpróbálja ráerőszakolni gyermekére. Néhány évtizeddel ezelőtt viszont az ilyen kísértetek és a vetükjáró tragédiák még elég gyakoriak voltak. — Az a kérdés, hogyan él az értelmiségi fiatalság megnövekedett szabadságával? — Az összkép erről meglehetősen tarka. ígéretes, biztató jelenségek és nyugtalanító tünetek keverednek benne. örvendetesnek tartom például azt a természetességet, nyíltságot és őszinteséget, amely a mai értelmiségi fiatalok, diákfiúk és diáklányok kapcsolatait áthatja. Jó dolog, hogy ennél a rétegnél a kapcsolatok egyszerűbben, praktikusabban, kevesebb szenvelgés és képmutatás közepette, kevesebb rossz konvenciótól terhelten valósulnak meg, mint a mi fiatalságunk idején. — Ugyanakkor értelmiségi fiatalok körében is gyakran találkozik az ember megdöbbentő tudatlansággal: például a gyermekgondozás, a terhesség, vagy a fogamzásgátlás elemi ismereteinek a hiányával. — Emellett az összképet azért is nehéz értékelni, mert az értelmiségi fiatalság is több rétegű, erősen differenciált, ennek megfelelően különféle a reagálása is a kapcsolatok változására. Számos külföldi, és néhány hazai felmérés bizonyítja, hogy az értelmiségi fiatalok, különösen az egyetemet végzettek, vagy végzők később hozzák létre első szexuális kapcsolatukat, mint a munkásfiatalok. 1971- ben magam is részt vettem egy hazai szexológiai felmérésben. A vizsgálatot az egyik budapesti egyetemi kollégiumban végeztem, amelynek lakói túlnyomórészt sokgyermekes vidéki családokból származtak. Az eredmény, a fiúk tekintetében egészen meglepő volt. A vizsgált 20—24 éves egyetemista diákfiúk 60 százaléka még egyáltalán nem élt szexuális életet. — Hasonló tendenciát mutat az egyetemisták és a diplomás értelmiségiek házasodási korátlaga is. Miközben a munkás- és parasztfiúk zöme 22—23 éves korban, a lányok 19—20 évesen kötik első házasságukat — a diplomás fiatalok, különösen a férfiak túlnyomó többsége, csak az egyetem, vagy a főiskola elvégzése után, 24—25 éves korban, vagy ennél is később házasodik. — Ha már itt tartunk, mi a feltétele a jó házasságnak? — Talán az, hogy mindazok az értékek, örömök* javak, élmények, amelyeket a házasfelek egymásnak nyújtanak, legalább nagyjából egyensúlyban legyenek. A házasság — és ez érvényes a diákok, értelmiségiek házasságára is — addig jó, amíg a partnerek által nyújtott, legkülönbözőbb értékek: érzelmi, és intellektuális, szexuális és esztétikai, gazdasági és társadalmi értékek — nem külön-külön, hanem összességükben egyensúlyban vannak. És akkor kezd romlani a házasság, amikor ez az egyensúly megbillen, s az egyik vagy másik fél kezdi megrövidítettnek, kihasználtnak érezni magát. Se. S. Kezdődik az adás. Utolsó ellenőrzés a kezelőasztalnál. Késő ősz. Napfény. Késői szüretelők szedegetik a szerpentin út mentén az utolsó aszúszemeket. Útban vagyunk a Posta Rádió és Televízió műszaki igazgatóságának egyik legnagyobb teljesítményű adóállomására, a tokaji hegy csúcsára. Régeszkei Dénes, az állomás vezetője szívélyesen elkalauzol a hatalmas antenna alá, mely fél kilométerrel magasodik a nyírségi sikság fölé, ezért ad megfelelő vételt megyénk televízió- nézőinek. A budapesti műsor jó vételéért a Szabadsághegytől eddig egész sor hasonló állomás működik: Gödöllő, Kékes egymásnak adják a modulált elektromos rezgéseket. Ez év őszén felszerelték a három Ultrarövid hullámú berendezést, mellyel megyénkben jó vételi körülmények között hallgatható a Kossuth, a Petőfi rádió és a 3. műsor is, ez utóbbi sztereó-adásban is. Októberben folytak a kísérleti adások. Jelenleg már rendszeresen működik mindhárom URH- adó. Fent, a távvezérlő teremben kellemes meglepetéssel vettük tudomásul, hogy a mai szolgálatot ellátó szocialista brigád a hasonló munkán az országban mindenféle versenyző negyven- három szocialista brigád közül a legjobb eredményt érte el. Milyen tanácsaik vannak az URH-műsorok hallgatásához? — Meg kell nézni, nincs-e kihúzva hátul, a rádió fedőlemezén az úgynevezett di- pol-antennacsatlakozó dugója. Minél távolabb megyünk Nyíregyházától északkelet felé, annál hasznosabb a padláson felszerelni egy külön antennát az URH-sávok vételére. Most, hogy a szabolcsi — vagy inkább szatmári — fehér folt is eltűnik a hazai rádiózás térképéről, a brigád újabb felajánlást tett; szívesen vállalnak társadalmi munkában tanácsadást a kereskedelmi dolgozóknak elsősorban. Céljuk az volna, hogy több műszaki tudással A Tokaji hegy dísze, az adótorony. népszerűsíthessék az űj vételi lehetőséget. Itt nemcsak az URH-adásokra gondolnak, hanem a sztereo-műsorokra is. És a második tv-műsor mikor lesz vehető Szabolcsban? Megtudtuk, hogy az 1969- ben felszerelt budapesti máA Magyar Rádió munkatársai jártak nemrégiben Szabolcs-Szatmárban. Műsort akartak készíteni, amelyben megszólaltatnak olyan embereket, akiknek nincs rádiókészülékük. Járták a megyét, de sehogyan sem akadtak megfelelő riportalanyra — akit megkérdeztek, mindenkinek volt rádiója. Akkor azt ajánlotta nekik valaki: „Menjenek valamelyik kis tanyára, ott bizony akad még rádió nélküli ház!” A nogykállói járás egyik villanytalan tanyáját keresték fel — hiába. Minden házban táskavagy zsebrádió szólt, némely család Minivizor televíziós készülékkel büszkélkedett... Valamiben jó előjelű csalódást okoztunk az országCsalódás nak! Olyan helyet keresnek, ahol nincs mindenütt rádió — egy hasonló esetekben „bevált” vidékre esik a választás: Szabolcsra. Es Szabolcs nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Pedig évtizedek tapasztalata súgta: találtok, ha másutt nem, egy isten háta mögötti szabolcsi tanyán... Aki alaposabban ismeri tanyavilágunkat, nem csodálkozik ezen. Annak ellenére, hogy a tanyán élők életszínvonala alacsonyabb — nem is kevéssel — a vámshn.r? Pirikénél pl.numdhatjuk: talán hamarabb találnánk bármely nagyvárosban rádió nélküli családot, mint egy eldugott tanyán. Az ok egyszerű: a rádió nem luxuscikk, egy olcsó zsebrádió mindenki számára elérhető — ez az egyik. A másik, s talán lényegesebb: a tanyán, különösen ahol villany sincs, a rádió a legszorosabb értelemben vett kapocs a külvilággal, a tanyai lehetősége: időnként belehallgatni ,m világ zajába”, A tanyai embereknek sokszor a rádió az egyetlen csatorna, kívülről jött vendég, társaság... A riporterek „csalódása” kellemes csalódás, „felfedezésük” — o mi örömünk. (tarnavölgyi) 1962-ben megépült televízió» sodik Tv-adó és a tavaly Pécsett üzembehelyezett pécsi adó után a tokaji adóállomás kapja a harmadik, a második műsor vételét közvetítő adó- berendezést. A gépek egy része már itt van Tokajban, a japán Nippon Electric Company készítette. A hozzá tartozó meghajtó művet és antennát már készíti a magyar Elektrotechnikai Gyár. Hamarosan, még a jövő év első felében felszerelik. A második műsort az úgynevezett UHF-sáv 26-os csatornáján lehet majd fogni. A vételkörzet az előzetes számítások szerint hozzávetőleg hetven kilométeres sugarú kői lesz. amibe csaknem egész megyénk beleesik. Ezzel együtt most már öt műsort sugároznak a tokaji hegy adóállomásának szocialista brigádjai. (A hétfői Tv- szüneti nap is kemény karbantartási munkával telik el.) Este, ha bekapcsoljuk a készüléket, gondoljunk rájuk. akik művelődésünk és szórakozásunk e fontos eszközeinek hibátlan működése fölött őrködnek. Elek Emil és Gesztelyi Nagy Zoltán riportja.
