Kelet-Magyarország, 1973. november (33. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-27 / 277. szám
!973. november 27. REt.ET-MAGYARORSZÁG t. oldaS Zárszámadások előtt Irfa Rá^a» Sándor, a mérvéi pártbizottság ritkára AMIKOR MEGYEI SZINTEN számvetést végzünk, zárszámadásra készülünk, elmondhatjuk: a kedvező politikai légkör, a termelőszövetkezeti tagok szorgalma, az időben és jó minőségbén elvégzett munka meghozta az eredményeket A megye termelőszövetkezetei a legfontosabb termelési és gazdaságpolitikai feladatokat összességében, az eddigieknél is nagyobb tervszerűséggel teljesítették. A szőve kezetekben dolgozók alkotó ereje, szorgalma. egyre fokozódó szakmai hozzáértése, a kzlvező időjárás eredményeként jelentősen nőttek a növénytermesztés és kertészet termésátlagai. Búzából 32,9 mázsás termést takarítottunk be hektáronként. Jó a kukorica-, a cukorrépa, a dohánytermés is. Téli almából mintegy 300 ezer tonnát termeltünk. Úgy számoljuk, hogy a növénytermesztésben és az állattenyésztésben is ez évi gazdaságpolitikai céljainkat túlteljesítjük. Tovább fejlődött a megye mezőgazda?'I ának műszaki, anyagi bázisa, előbbre léptünk az iparszeréi, zártrendszerű termesztés elterjesztésében. Javult a vezetés színvonala, gyarapodott a szövetkezeti tagok, a szakemberek tapasztalata, szaktudása. Előbbre léptünk a szövetkezeti tagok jövedelmének növelésében, javultak az élet- és munkakörülmények. Erősödött, szélesedett a szövetkezeti demokrácia, t szövetkezeti tagok tényleges tulajdonosként, ló) érzik magukat a szövetkezetekben, becsülettel dolgoznak. A szövetkezetekben dolgozó párttagság, a kommunisták példamutatása a munkában, a magánéletben fontos szerepet játszik a szövetkezeti eredményekben. Tovább javult a párt- szervezetek szervezeti élete, munkamódszere. A pártszervezetek helyesen foglalkoznak a gazdaságpolitikai és nevelési feladatokkal. Mindezeknek az eredményeknek a birtokában úgy gondoljuk, van mit számba venni, van miről a tagságnak beszámolni, jó zárszámadást lehet készíteni, il A ZÁRSZÁMADÁSOK POLITIKAI ELŐKÉSZÍTÉSE, lebonyolítása megkülönböztetett gondosságot, figyelmet igényel. E munkában a legtöbb feladat a termelőszövetkezeti párt- szervezetekre háruL Ezért munkájukat úgy szervezzék, hogy e nagy jelentőségű feladat végrehajtásával megfelelően tudjanak foglalkozni. A siker érdekében a tennivalók számbavételét, az időszerű feladatok végrehajtását már most szükséges megkezdeni. Az előkészítő munka feladatait pártcso- Jsortértekezleteken, vezetőségi ülésen, párttag- gyűlésen vitassák meg és egyben szabják meg a tennivalókat. A munka értékelése során abból induljanak ki, hogyan sikerült megvalósítani az üzem évi gazdaságpolitikai céljait Átfogóan értékeljék szövetkezetük egész gazdálkodását: hogyan sikerült teljesíteni a minőségi mutatókat, hogyan alakul a hatékonyság. a munkatermelékenység, eszközkihasználás, hogyan alakultak a költségek, az egyes ágazatok gazdaságossága. Meg kell vizsgálni a munka szervezettségét, azt, hogy lép- tek-e előre az üzem- és munkaszervezésben, minden munkát sikerült-e elvégezni időben és jó minőségben? Helyes áttekinteni, milyenek a gazdálkodás tartalékai, a munkadíjazás jelenlegi formája mennyire felel meg a szocialista elosztás elveinek. Biztosított-e a szövetkezeti parasztság foglalkoztatottsága, milyen a szövetkezetben a munkafegyelem, a közös vagyon megbecsülése? Szükséges mérlegelni; milyen a szövetkezetekben a közösségi élet, az önkormányzat, hogyan fejlődik és érvényesül a szövetkezeti demokrácia. Mindezek legjobb fokmérője, áttekinteni az év során megtartott közgyűléseket. vezetőségi üléseket, a különböző választott bizottságok munkáját. A pártszervezet átfogó értékelése után a korábbi évekhez hasonlóan helyesnek tartjuk, ha a tagság kisebb csoportjait, a brigádokat, vagy munkacsapatokat részletesen tájékoztatják a gazdaság helyzetéről, eredményeiről, az előforduló hibákról, azok okairól. Fordítsanak nagv gondot az év folyamán felvetődött legvitatottabb kérdések, egyéni sérelmek, problémák rendezésére is. FONTOS. HOGY ZÄRSZÄMADÄS ELŐTT kérjék ki a tagság véleményét a szövetkezet életét, működését, gazdálkodását érintő kérdésekről, a munka menetéről, a munkaregyelemről, a választott vezetők munkájáról. A pártszervezet értékelését az itt el hangzott észrevételeket, javaslatokat haszno sítsák a zárszámadás beszámolóiban, az 1974 évi tervek készítésénél. Pártszervezeteink kísérjék figyelemmel a zárszámadások realitását. A reális helyzettől %-alc eltérés megengedhetetlen és végső soron a s-’"7etkí’”ti tagok a népgazdaság becsapá sál rienti Helyes, ha a pártszervezet vezetősége külön összehívja a gazdasági vezetésben 82 ellenőrző bizottságban, a számviteli területen és a leltározásban résztvevő kommunistákat és felhívja figyelmüket a realitásokra, a jogszabályok alapján történő zárszámadások készítésére. Gondot szükséges fordítani az egyesülést kimondó termelőszövetkezetek zárszámadásainak realitására, vagyonának maradéktalan megőrzésére, átvitelére az egyesült szövetkezetekbe. Nagyon fontos, hogy a zárszámadási beszámoló politizáló, mozgósító és előremutató legyen. Legyen konkrét, dicsérjen, de bíráljon is. Az emberek értékelésének a mércéje a végzett munka! A beszámoló foglalkozzon a nőkkel. fiatalokkal, öregekkel, a dolgozók minden rétegével. A számhaimaz elkerülése érdekében — ahol lehetséges — heb'esnek tartjuk a zárszámadási eredmények főbb mutatóinak írásban való kiadását a tagság részére. A zárszámadási beszámoló értékelje a szocialista munkaversenyt, a szocialista brigádmozgalmat. Érdem szerint az anyagi és erkölcsi elismerés is jusson kifejezésre. Lépjenek fel pártszervezeteink a „mindent kiosztani” elv ellen. Meg kell értetni a szövetkezeti tagsággal, hogy a termelés tervezett ütemű teljesítése, a tagság iövedelmének növelése szorosan egybekapcsolódik a kapacitások bővítésével, a beruházásokkal és a meglévő kajiacitások jobb kihasználásával. A meggondolt. céltudatos, jól előkészített beruházások nélkülözhetetlenek a közös gazdaságok további lendületes fejlődésének megalapozásához. Ugyanakkor a jövedelmek elosztásánál gondolni kell az idős. munkaképtelen szövetkezeti tagokra, nyugdíjasokra, járadékosokra. Valamennyi szövetkezet anyagi erejéhez mérten adjon meg minden segítséget részükre. A zárszámadásokra való felkészülést fel kell használni a termelőszövetkezetek gazdálkodásával kapcsolatos eddig megielent főbb jogszabályok, rendeletek ismertetésére, magyarázására. Ezzel is növelni lehet a tagság táiékozódását és ezen keresztül aktivitását, véleményének, javaslatának kinyilvánításához. MEGKÜLÖNBÖZTETETT FIGYELMÉT szükséges fordítani a várhatóan veszteséggel és a múlt évhez képest alacsonyabb részesedéssel záró termelőszövetkezetek zárszámadásainak politikai előkészítésére, lebonyolítására. Itt a különböző szervek részéről is differenciáltabb segítségadás szükséges. Pártszervezeteink a zárszámadások során törekedjenek a gazdasági vezetők munkájának, tevékenységének reális megítélésére, értékelésére. Ez alkalommal is ösztönözzék a vezetőket a továbbképzésre, a szélesebb látókör megszerzésére. Gondot kell fordítani arra Is, hogy a közgyűlések külsőségükben is feleljenek meg e nagy fontosságú eseménynek, de ugyanakkor tartózkodni kell a felesleges kiadásoktól, rep- rezentálásoktól. Helyesnek tartjuk, ha a közgyűlési beszámolót először a tsz-vezetőség, majd a párttaggyűlés is megtárgyalja. Nagyon lényeges feladat, hogy a taggyűlésen megfelelő álláspont szülessen és a párttagság ezt a közgyűlésen is juttassa kifejezésre. A zárszámadás időszaka lényegében egybeesik a tervezés időszakával. A közgyűlések beszámolóiban, a felszólalásokból levont következtetéseket, javaslatokat hasznosítsák a tervek elkészítésénél. De fontos az is, hogy a tervkészítő munka a tagság széles körű bevonásával történjék. Ezért az ez évi gazdálkodás értékelésével egyidejűleg a termelőszövetkezetek vezetői törekedjenek arra, hogy a tagság minél szélesebb rétegétől javaslatot, véleményt kapjanak a jövő évi tervek készítéséhez. A NÉPGAZDASÁGI IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSE megköveteli, hogy a szövetkezetek továbbra is fokozott gondot fordítsanak a cukorrépa, a dohány, a burgonya és a zöldségfélék termelésének fejlesztésére. E növények terme lesi feltételeit az elmúlt évek gazdaságpolit' kai intézkedései jelentősen javították. Az ellá tás színvonalának emeléséhez további erőfe szítések szükségesek. Változatlanul fontos kérdés az állattenyésztés, hizlalás továbbfejlesztése. Ennek legfőbb eszköze a rendelkezésre álló férőhelyek és megépült korszerű telepek jobb kihasználása, a tartási, takarmányozási technológia javítása. Fontos termelési és ellátási érdek fűződik ahhoz is. hogy a szövetkezetek ne csak a szűk értelemben vett növénytermelést, állattenyésztést és a kertészetet fejlesszék, hanem a vertikálisan jól kapcsolódó ipari szolgáltatást feldolgozó és közvetlen értékesítést is. Azok a szövetkezetek, melyek szakosított állattenyésztési telenekkel rendelkeznek, helyezzenek nagy súlyt az üzemelés optimális feltételeinek biztosítására (benépesítés, takarmány, szakember, szakmunkás, stb. biztosítására). Helyes, ha pártszervezeteink támogatják a tsz-ek tervtárgyaló közgyűlésen szükség szerint módosítsák a jövedelemelosztás, a munkadíjazás rendszerét. A módosítás feleljen meg az üzem sajátosságának és következetesen érvényesüljön a munka szerinti elosztás szocialista elve. Aki többet és jobban dolgo zik a közösség érdekében, az kapjon is többet a közösség javaiból. A piros« síim» hazája Együttműködés „Szamoskert66 néven Azokról a községekről lesz most szó, amelyeknek neve a Szamos két partján a térképen olvasható. A mezőgazdasági üzemek — a termelő- szövetkezetek és állami gazdaságok — száma azonban sokkal kevesebb, mint a községeké. Mindössze 15 termelőszövetkezet és három állami gazdaság határa találkozik közvetlenül a Szamossal. A három állami gazdaság: Csenger, Fehérgyarmat, Mátészalka. A 15 tsz és a 3 ág képviselői néhány nappal ezelőtt találkoztak Mátészalkán a területi tsz-szövetség székházában. Ott volt Bacsu József, a megyei tanács osztály- vezetője és dr. Kiss Attila, megyei főkertész is. ö ismertette az elképzelést, a jonatán alma őshazájának, a Szamos két partjának korszerű újjáformálását. A megyei főkertész: — A jonatán alma szülőföldje, mondhatnánk őshazája Szatmár, azon belül is elsősorban a Szamos vidéke, a legjobb földek. Az almáskertek jelentős része azonban elöregedett és korszerűtlen a telepítés, a művelés. Cél és feladat, hogy a jonatán őshazája nyolc—tíz év során újjá szülessék és Szatmár. de különösen a Szamos vidéke még inkább világhírű és gazdag gyümölcstermesztő táj legyen. Állami támogatással Javaslat, hogy közvetlenül a Szamos két partján, ahol az öntözési lehetőségek is jók, a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok nyolc—tíz év során telepítsenek 2500 hektár almát, 1000 hektár diót és 500 hektár egyéb, elsősorban nyáron érő bogyós gyümölcsöt. Mindezt a lehető legkorszerűbb telepítési, termesztési és művelési módszer szerint De nem egyenként, ki-ki csak magának telepítene, hanem összehangolt közös terv szerint közös szakmai irányítással egy távolabbi közös célnak megfelelően. A távolabbi közös cél: gyümölcstermelő és feldolgozó vállalkozás kialakítása a Szamos mentén. A közelebbi cél: az együttműködés megszervezése, a laza társulás biztosítása a közös terv kidolgozására és a telepítés biztosítására. Később ebből lehet társulás, majd közös vállalkozás is. Az 1024-es kormányrendelet meghatározza a különböző gyümölcsök telepítésének anyagi támogatását és a támogatás feltételeit. Az együttműködések és a társulások azonban az átlagosnál is nagyobb állami támogatást élvezhetnek. A dióte- leoítés költségeit például az állam a meghatározott normák szerint 100 százalékig fedezi. Az a’matelenítés lagos állami támogatása 30 százalékos, a bogyósgvümöl- csoké 50 százalék. Ha viszont a tsz-ek és állami gazdaságok összefognak, koncentrálják anyagi és szellemi erőiket, akkor — az előzetes számítások szerint — a Szamos mentén 200 hektár alma telepítése egy tagban, v=or összefüggő egységben, a járulékos beruházásokkal együtt körülbelül 45 mülió forintba kerül. Ebből az állam 23 millió forintot biztosít. A többit a tsz-ek saját erőből és hitelekből kell fedezniük. Első: az alma A 2500 hektár almát tehát nem összefüggő területen tervezik eltelepíteni, hanem körülbelül 200 hektáros tömbökben végig a Szamos mentén. A cél, hogy az új ültetvények hektáronként 400— 500 mázsa almát termeljenek. A javaslathoz, elképzeléshez a tsz-ek és állami gazdaságok minden képviselője hozzászólt. Azzal maximálisan egyetértettek. Hangsúlyozták azonban, hogy első az alma. A dió és a bogyós gyümölcsök egyelőre másodlagosak, mert azok telepítésével eddig ném számoltak. Megértették azonban, hogy a bogyósok nyári időszakban biztosítanak munkát és jelentős bevételeket. Egyelőre azonban azt javasolták, hogy bogyósokat ki-ki maga telepítsen, az együttműködést csak az almára vonatkozóan hozzák létre. Azonnal választottak egy előkészítő bizottságot is, amelynek feladata, hogy felmérje: mely tsz-ek mennyi területtel és milyen lehetőségekkel akarnak csatlakozni. Az állami gazdaságok képviselői elmondták, hogy örömmel csatlakoznak az együttműködéshez, később a társuláshoz és az esetleges közös vállalkozáshoz is, ha a tsz-ek valóban a legkorszerűbb és legeredményesebb módszereket akarják megvalósítani. — Szatmár az almatermesztésben ezután se maradhat le, továbbra is élen kell járnia, sőt, előbbre kell lépnie — hangsúlyozta Bacsu József, a megyei tanács osztályvezetője. — Az együttműködés jó kezdet, ami biztosíthatja, hogy néhány év múltán kialakulhasson a jonatán és más piros alma termesztésének zárt rendszere, sajátos szatmári technoló- giáia is. Mert nem csak telepíteni kell, hanem termelni és feldolgozni is. Zári rendszerWn Az együttműködés tervei készülnek, köztük a szanorí- tóanvag (csemete) előállításának terve is. Helyben, a Szamos mentén keil megtermelni a szaporítóanyagot, a csemetéket is. További terv: hűtő-tárolók összevonása' és közös üzemeltetése, valamint gyíimölrsfeldolgozó üzemek építése közösen. A zárt rendszerben kiépítik a megfelelő úthálózatot is. Kimondták, hogy az összefogás időtartam mát legalább 20 évben kell meghatározni. Józsa Endre, a területi tsz-szövetség titkára ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: — Bátran kell előre nézni és előre lépni. Ügy kell a terveket elkészíteni, hogy a most elkezdett munka 20 —30 év múlva, 2000 körül is hatékony legyen. A többi aztán a következő generációk feladata, de a következő 20—30 évért mi felelünk... Az együttműködés egyelőre „Szamoskert” elnevezéssel jött létre. S ez a második ilyen jellegű együttműködés megyénkben. Szendrei József Másodszor is arany... „1968. október 10.'. ; a gumigyárban véget ért az első műszak... a nagykapu felé özönlenek az emberek. A vegyes részleg műhelyében nyolcán még maradnak.” Egy öt évvel ezelőtt' megkezdett brigádnapló első sorai ezek. s a történteket a következő lapon jegyzőkönyv rögzíti: „Jelen vannak: Értei István kárpitos, Bubái János asztalos, Demeter László és Udvari Sándor kőművesek, Jánosik András festő. Kovács János segédmunkás, Kukk Gábor gondnak és Bálint Pál technikus. Tárgy: Szocialista brigád alakulása.. Sok időbe telik a már betelt első és a már majdnem félig megtelt második brigádnapló olvasása. Az azóta eltelt öt év nem volt eseménytelen. szinte minden napra jutott bejegyezni való. Kezdve a névadótól — József Attilától — vett verssorok idézetétől a termelésben, társadalmi munkában, tanulásban elért sikerekig, az üdülőktől kapott képeslapokig. a munkájuk elismerését dokumentáló fényképekig. Siker. munka, öröm, gond, a szürke hétköznapok apró emlékei és a kitüntetések. Bronz, ezüst, arany és újra az arany plakett... Mégis amikor Bálint Pált. a brigád vezetőjét kérdezem; melyik nap a legemlékezetesebb, az aznapit válaszolja: — Talán ez a mai. Olyan megkapó volt amikor a brigád elhatározta, hogy összeadunk egy-egy tízest és ajándékkal lepjük meg a nyugdíjba vonuló Brösztl Gáspár bácsit... Nézem az új, immár tizenkét tagra növekedett névsort. Néhány an elmentek, így több az új, mint a régi. Bartha László, Batta István, Korpái Béla. Pozsonyi László. Tudlik Sándor, Tomkó János, Zajácz András. Ök már újak, de közöttük is hiába keresem Gáspár bácsit. A brigádvezető segít: — Nem a mi brigádunkban dolgozott, de tudjuk; nekünk is jól esik majd annak idején, ha minél többen emlékeznek ránk és az együtt töltött napokra. S akik úgy mentek el? Azokról is megemlékezik a naplóban a krónikás. íme egy bejegyzés: „Tudlik Antal... felmondásában indokként közölte, hogv lakásához közelebb sikerült elhelyezkednie. (Napkoron lakik). Távozását sajnálattal vesszük tudomásul.” 1973. június 20. Egy kedves jelenettel kezdődő nap. Bartha László jött a jó hírrel: — Pali bácsi. Ezt is be kell írni a brigádnaplóba. Leérettségiztem, elvégeztem a közgazdaságit... Mert a tanulásra, továbbképzésre is sokat ad a brigád. Rajta kívül még ketten rendelkeznek hasonló képzettséggel s már csak Zajácz Andrásnak hiányzik a nyolc általános. — A hetediket ebben az évben fejeztem be — mondja, de megszerzem a nyolcadikról is a bizonyítványt, A lányom segít a tanulásiján... A brigádnapló mindent rögzít. Ki, mit vállalt, mit teljesített. Egyénileg és együttesen is. Szinte felsorolni is sok lenne az ilyenfajta bejegyzéseket: „A kísérleti üzem terven felül vállait átszervezési munkáit a mai napon (1973. június 29.) határidőre befejeztük. A feladatkörükön túl végzett munka értéke 220 000 forint...”, amit a gépészeti gyárrészlegvezető aláírásával is tanúsít. Aztán bejegyzések a kinti társadalmi munkáról, amelyek között volt olyan, amit csak úgy tudták megoldani, ha a fele brigád a másik fele helyett, túlmunkával elvégezte a „bentit”. Brigádösszejövetel halászlével, aztán vacsora a „Koronában”, gratuláció az újdonsült apának, segítség házépítésben, tatarozásban. Brigádon belül és nyugdíjasoknak. így telnek a napok, immár ötödik éve, a kétszer aranykoszorus József Attila szocialista brigád életében. Üságcikk kivágások, bejegyzések tanúsítják, hogy nem eseménytelenül. Mire ez az írás is odakerül a „szép, rendes napló” még üresen álló lapjainak egyikére, már di- zonnyal újabb eseményeket rögzíthet benne színes, változatos életük krónikása, Bálint Pál, az újraválasztott brigádvezető. Tóth Arjjáf
