Kelet-Magyarország, 1973. november (33. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-01 / 256. szám

1973. november í.

ÉfeLET-MAG YAteORSZ A‘<J

A korszerű znunkásműveltség

A KORSZERŰ MUNKAS- MÜVELTSÉGET alapvetően az határozza meg, hogy a munkás a birtokában lévő ismeretanyagot mennyire képes alkotó módon munkájában hasznosítani, a kor követelményeinek megfelelően tovább fejleszteni. Ha azt nézzük, hogy a nyíregyházi BEAG Universil gyárban több mint 800 dolgozó olyan elektroakusztikai berendezéseket. üvegtechnikai termékeket gyárt, amely a korszerűségre és minőségre ..kényes” külföldi megrendelők igényét is kielégíti, akkor feltételezhetjük az ismeretanyag jó hasznosítását.

Példák sokaságával lehet bizonyítani, a szabolcsi iparban dolgozó munkások már ma >s rendelkeznek bizonyos színtű — nem lebecsülendő — szakmai ismeretekkel. Az Universil mellé sorolhatiuk. hogy Kisvárdán a Villamos- szigetelő és Műanyaggyárban ezért is duplázódhat évente az árbevétel, készíthetnek egyre jobb minőségű fékbetétet, kapcsolótárcsát. Ha a mátészalkai MOM-ban dolgozók alapjaiban nem ismernék jól feladataikat, akkor az üzem nem mutathatna fel olyan eredményt, hogy idén négy millió szemüveg- lencsét gyártanak, amelyből kétmillió szovjet . exportra kerül.

Mi hát a baj, a gond? Az amit sok üzemben helyileg éreznek; annak ellenére, hogy a termelési eredmánvek megfelelőek, a munkások zöme csak bizonyos ismeretanyaggal rendelkezik azzal, amelyre betanult. Elsajátította bizonyos gépek, eszközök kezelését, kitanulta a fogásokat. de nincs tisztában olyan dolgpkkal. hogy munkája milyen része az egésznek, az anyag amellyel dolgozik. milyen tulajdonsággal rendelkezik, » termék, amit előállít, felhasználásakor hogyan funkcionál. Más szóval a segédmunkás, a betanított munkás nincs birtokában olyan szükséges, vagy ha úgy tetszik, olyan plusz műveltségnek amely a honi iparban is a társadalmi előrehaladásnak az alapja. Már pedig az iparban elért termelési szinttől jövőre és azt követően is előbbre kell lépni Az előrehaladást pedig mindig az határozza meg. how milyen a munkaerő tudása, hozzáértése és milyenek a munkaerő fejlődésének lehetőségei,

A FELADAT ADOTT

Szorgalmazni, segíteni és ösztönözni kell a dolgozókat a tanulásra, a továbbtanulásra Sok helyütt elsősorban arra. hogy elvégezzék az általános Iskola nyolc osztályát és a betanított munkások szakmunkás vizsgát tegyenek. Mennyien rendelkeznek az ipari dolgozók közül az alapvető műveltséggel, erre néhány kiragadott példa is eléggé szemléltető. A MEZŐGÉP vállalat 2650 munkásállományú dolgozója közül 575 főnek a legmagasabb iskolai végzettsége a hét osztály alatt van. A Nyírbogdá- nyi Kőolajipari Vállalat 370 dolgozójából 108 nem rendelkezik a nyolc osztállyal. Az arány szinte mindenütt hasonló.

A dolgozók tanulási kedve nagy — mondta az egyik vállalat igazgatója, de sokszor az igény kielégítéséhez a feltételek hiányoznak. Kihelyezett osztályokat kellene létesíteni, a vidékről bejárók idejét kellene egyeztetni, a nőknél pedig a család ellátásából adódó terheket kellene enyhíteni. A munkásmű- veltság növelése, az alapok megszerzése tehát nem olyan egyszerű, mint ahogyan beszélünk róla, vagy ahogyan leírjuk. Ennek ellenére, az egészséges és egységes folyamat már megindult. Az üzemek, vállalatok reális felméréseket készítettek n munkásműveltség szintjéről. ütemterveket készítettek, a tanulás és továbbtanulás mértékére.

Jelenleg az iparban a felnőtt dolgozók több mintegy- harmada végez tanfolyamot, jár állami oktatásra. A vezetők, középvezetők zöme már elsajátította az üzemi és munkaszervezéssel kapcsolatos alapismereteket, szakmai továbbképző tanfolyamokra jártak. Eredményesek a szakmai ismereteket bővítő „házi” tanfolyamok is a lakatosok, hegesztők, forgácsolók részére. De mint már hangsúlyoztuk, mindez még nem elég, ettől több kell, hiszen zömmel azok tanulnak tovább, akiknek szakmai ismerete, műveltsége az átlagostól nagyobb. Azt kell szorgalmazni, hogy a betanított munkások, a segédmunkások kerüljenek felsőbb szintre.

A SZABOLCSI IPAR —

az ipartelepítési politika helyes végrehajtása — főleg a szabad munkaerő miatt fejlődött, és fejlődik nagy mértékben. Ha így is van, az sem közömbös, hogy mennyire fejlett az a munkaerő, amely ebben az iparban dolgozik. A szakmunkás és általában a jól képzett munkás könnyebben oldja meg feladatát, nagyobb eredményekre képes. A jól képzett munkások szervezése, a feladatok elvégzésére való mozgósítása könnyebb. A tanulás tehát nemcsak egyénileg, de társadalmi vonatkozásban is hasznos. A szakmunkás többet keres, és valljuk meg őszintén, többet és jobban is dolgozik.

Seres Erjiő

Utak

Többen mondták, hogy Magos'igetböl lesz a legközelebbi Gyűrűfű, az elnéptelenedő

község.

Magosliget és Uszka Ne- mesborzova után megyénk két legkisebb faluja. A két kis falu lakóinak száma ösz- szesen 625. Amikor 1962-ber a két apró termelőszövetkezet egyesült, a neveiket is összekombinálták. így lett az uszkai, romantikus nevű Keleti Napsugár és a magos- ligeti Zöld Mező egyesülés^ bői Keleti Zöldmező.

Az egyesülés jelképéül ki vitték a termelőszövetkezet; irodát a két falu közé. hogv mind a két helyről egvfor- már ’{özei legyen. Egyébkén az egész út- annyi, mint eg1 autóbusz megálló.

Amikor a két falu kicsinységéről beszélgetünk Barthn Jenővel, a termei őszöVetke- set elnökével, beszól a mindig tárvanyltott ajtón Bő- zsik Ferenc bérelszámoló és harciasán közbeszól:

—- Kicsi, de nem gyenge.

Az árvizek és az ellenük való védekezés hagy nyomokat a falu lakosságában. Elhatározták, hogy kerül, amibe kerül, belvízrendezést végeznek. Uszkán már el is készült. A saját vízrendezés értéke 1,2 millió forint. (Az állam 80 százalékkal segít). De ezenkívül a Tisza-Szamos- közi társulat egy másik főcsatornás vízrendezést is végrehajt a több mint ezer hektáros közös gazdaság földiéin. Ennek az értéke más- rél millió.

Dr. Rákő Bertalanná főkönyvelő mutatja az iratokból. hogv a 224 tagból csak i 50 a dolgozó és az átlagos keresetük 18 ezer forint. De 'egalább má<* annvit megkeresnek a há^áübóí. mert 24° éhén van a kis házak istállóiban. Hűsértékesítésből idén több mint egymillió forintot kaptak.

Adorján Endre állattenyésztési brigádvezetőve! néz„Jövünk dolgozni hűségesen44

NŐK A TSZ-BEN

Helytállás és megbecsülés Jármiban

Tisztességgel „megsüvegel- fce” a nők munkáját a Nyírségi TESZÖV elnöke, Major József a szövetség nőbizottsága legutóbbi ülésén. „A nők nélkül megállna a munka a közös gazdaságokban ■— mondta többek között. — Itt mindenki előtt ismeretes, hogy sző"stségünk területén a tsz tagságának a nemek szerinti megoszlása úgy fele-fele arányú. De mig a férfiak inkább a gépekkel, fogatokkal dolgoznak, addig a nőkre hárul a nehezebbje; a kétkezi munka a földeken, meg a családban és a háztájiban is. Ezért kell megkülönböztetett törődéssel bánni a nőtagsággal.” Jó volt ezt hallani férfitől. Hát még elnöktől! Szimpatikus volt az is, hogy nem Ígérgetett. Csak azt mondta határozottan, a szövetségben ezután is arra szorítják a tsz-ek vezetőit: a munka nehezebbjét vállaló asszonyok és lányok érezzék a viszonzást, a fokozottabb gondoskodást.

Ami szívükön.«,

Ennyit az előzményekről, hogyan kerültünk Jármiba, az Alkotmány Tsz-be, amelynek elnöke, a bevezetőben idézett Major József. Az ott dolgozó asszonyokról pedig az a hír járja: szókimondóak. Ami szívükön, az a szájukon, ők megmondják, érzik-e a megbecsülést anyagiakban, erkölcsiekben egyaránt, amit elvárnának a közös gazdaságtól.

Az egyik üzemegység, egy hatalmas gyümölcsös tárolója körül olyan a nyüzsgés, mint egy vásárban. Hordják- viszik a teli ládákat. A magasra rakott almásládák között asszonyok, lányok válogatják jókedvűen — innen- onnan énekszó is hangzik — az „aranyat”. Ezúttal indokolt az idézőjel. Bár az 1700 holdas gazdaságnak az évi bevétele 65 százalékát a gyümölcs adja, s ezt a jövőben még tovább kívánják fejleszteni, mégis almát csupán 200 holdon termelnek. De emellett szamócát, málnát (de még milyent!) körtét, őszibarackot, cseresznyét és meggyet. Röviden; minden olyant, ami ezen a gyenge — 3-5 aranykoronás — futóhomokos talajon mégis jól jövedelmez, ha megadják a földnek, ami földé, a fáknak, bokroknak is ami az adott időben kell: a folyamatos,

gondos ápolást, művelést.

Gyorsan szót értünk a kérdéssel, hogyan érzik magukat itt az asszonyok? Alig hangzik el, egyikük a válogató-asztaltól közelebb lépve máris válaszol:

— Hát nem erről beszélgettünk éppen most, te. Piroska? — szólitja társát a ládák mellől, — hogy nekünk egy rossz szavunk nem lehet? Hogy mindenünk megvan, ami csak kell manapság egy családi otthonban. — És sorolja: sok házban fürdőszoba, a 2—3- szobás házakban a modem bútor, háztartási gépek. Meg, hogy nincs család a községben, amely külső anyagi támogatásra szorulna. Az idős nyugdíjasairól gondoskodik a tsz, rendszeres pénz- és természetbeni juttatásokkal.

Azonos miiD&áért

Nők, férfiak? Itt aztán nem volt megkülönböztetés az első perctől kezdve! Csak arra vigyáztak, nagyon nehéz,

megerőltető, va ;y veszélyes munkát nő ne végezzen. Különben ugyana írt a munkáért egy fizettség jár asszonynak, férfinak, s ugyanannyi háztáji — mondják az asszonyok, kérdés nélkül is.

— Persze, a mindezekre valót ezzel a két kezünkkel kerestük meg itt, a tsz-ben — veszi vissza a szót és mutatja kicserzett, agyondolgozott kezét Zán Miklósné, az imént elsőként szóló asszony. — Mindig van munkánk, csak győzzük. Olykor kora hajnaltól sötétedésig. Olyan még nem volt nálunk, hogy valakit haza küldtek volna azzal: nincs munka.

— De olyan igen, hogy húsvét szombatján is „kiparancsoltak” minket, megkapálni a szamócát! — a közbeszólások után nevetés csattan, s még csak vita sincs a folytatáson. Bizony, azzal a munkával nem lehetett várni. „És azért volt olyan húsvétunk is, mint bárki másnak.”

— Ugye, ha már nekünk nem kell siránkoznunk a sivó homokos földjeink miatt a kedvezőtlen adottságokért... akkor az a dolgunk, hogy idejében elvégezzük a munkákat. És össze is tart a tagság, jövünk dolgozni hűségesen — mondja özv. Török Bernátné, akit „te Piroska” szólított az előbb a beszélgető csoporthoz Zánné, akivel együtt léptek be a közösbe 13 éve, az alakuláskor. — Amikor meg eljön a tél — folytatja, ránkfér a pihenés. Kora tavasztól késő őszig dolgozunk, nem kérünk folyamatos foglalkoztatást. Megkeresünk annyit, amennyit máshol egész évben sem.

Madár József né is a közös munka értékét bizonyítja:

— A háztájimat visszaadtam. Nagyon sokan lemondtunk róla. Inkább a közösben dolgozzuk le azt az időt is, amit ott kellene. Hol tudok én kihozni arról az egy holdról 20 mázsa tengerit, amit. adnak érte, vagy ha úgy kérem, 4000 forintot. Van otthon dolog elég, anélkül is.

(Kodéba —

a is* segítettel

!.Aki pedig megtartotta, unnak sincs gondja az értékesítéssel. A tsz mindent átvesz, eladja a magáéval együtt, s csak a pénzért kell menni az irodára.)

A gyerekek is szóba kerülnek. A kicsinyek, akiknek szintén a tsz segítségevei jutott hely a községi óvodában. Egy csoportból kettőt csináltak, egy kisegítő óvónőt is fizet a gazdaság, s most szavazta meg a vezetőség, hogy

— egyelőre — 20 ezer forinttal támogatja az étkeztetést is. Most meg már azon gondolkodnak, hogyan lehetne segíteni a tanácsot az újabb bővítésben, mert sok a kismama.

Észre sem vettük, elmúlt már dél, lejárt az egyórás fizetett ebédidő is. Dörzsölget- jük munkátlan kezünket,

Mert bizony, a felettünk ragyogó verőfény csak l ujzat, a levegőnek már éle van. Zánné, akiről közben kiderült, vezetőségi tag is, eldicsekszik:

— Jövőre már lesz itt az üzemegységben olyan épület

— hideg, meleg vizes zuhanyozóval, öltözővel, ahol le lehet majd ülni melegedni, kicsit megpihenni. Mert ugye, jó lenne most is egy kis meleg viz a kézre?

Kádár Edit

A VAGÉP nyíregyház!, Tünde utcai telepén ez év végéig mintegy 4000 darab, 50 különböző típusú — Szovjetunióból érkező gépkocsit adnak át a hazai vásárlók részére. Képünkön: a műszaki vizsga után rendszámot kap a gépjármű. (Hammel József felvétele)

tök a földeket, a sziklakemény földdel küszködő ekéket Igazán érthető, amikor tréfásan azt mondja:

— Mostmár megint énekelhetné többször Kovács Kati ■>zt a bizonyos esőkérő dalt.

Holtversenyben Garbolccal lazánk legkeletibb községében járunk. Ez a térképről világosan leolvasható. Hogy az utak hova vezetnek, már ide jövet is azon gondolkoztunk. Mert az kevés, hogy a felvégről Uszkára, az alvégről meg Kispaládra vezet az út. Annak a különjáratos autóbusznak az útja, amely Tatabányáról hozott hazá szabad hétvégre negyven munkást, ide vezetett. Ebben az országban, ahol élünk. Budapestről nem lehet mesz- szebb menni, mint Magoslí- getre. Tehát az utak inkább .elvezetnek” innen. Mezei

Béla párttitkár ezt mondja:

— Komoly ember innen oem ingázik Vagy itt marad és küzd tovább, vagy elköltözik az új munkahelyére.

Ez érthető is. A legközelebbi vasútállomás Fehérgyarmat. Negyven kilométer. Oda- vissza ugyanennyi forint Ki győzi ezt?

Egy nagybajuszqs téesz-tag í.-'t mondja határjártunkban, hogy nem kell húsz évig várni, Magosligeten is becsukják az utolsó ház kapuját. Itt lesz az új Gyűrűfű. Majd jöhet a tévé riportot csinálni. És kesernyés tréfával még azt is hozzáfűzi:

— Már most is kilenc portán kell keresztül szaladni, mig talál valakit az ember aki segítsen a pálinkát meginni.

— Vagy a malac farkát megfogni, ha disznót akarunk ölni.

Hamarosan kiderül, hogy mindez harc, küzdelem a falu népéért, és ennek a kifejezése. Mert egy kézen megszámolhatnám, hogy hány szabolcs-szatmári faluban 49 éves a termelőszövetkezeti tagok kora, beleértbe a nyugdíjasokat is. A háború nagyon sokat pusztított a most középidejű férfiakon itt £síért a malacfarok — tréfa. Mert vagy egészen öregek vannak, vagy fiatalok. De a termelőszövetkezet él, és gyarapodik fiatalokkal. Most is van húsz olyan fiatal, akit nem régen vettek fel tagnak.

Saját tréfáját cáfolja meg Mezei Béla párttitkár, amikor a KISZ-vezetőségválasztó gyűlésen olvassa a fiatalok kereseti adatait. Néhányat idézünk: Őri Béla traktoros szeptemberig 220 munkanap után felvett 20 ezer forintot, Horváth Géza 102 munkanap után 18 ezer forintot, Illés Rozália 118 munkanap után hétezer forintot. Még a zömmel háztartásban dolgozó Kánya Margit is 84 munkanap után négyezer forintot.

Az ő 18 éves ifjúságuk javítja 49-esré az átlagélet- kort.

Határozott meggyőződésük hogy jól érzik magukat A háztetőkön televíziós antenna, az udvarokon, motorkerékpárok. Gyümölcs a kertben, jókedv az arcokon.

fel

Igény és polc

Ma már csupán az iparcikk kiskereskedelmi vállalat közel negyvenezer féle terméket árusít és inkább az okoz gondot számukra, hogyun mérjék fel az igényeket, a készlet összetételét és nagyságrendjét, hogyan mutassák be a vásárlóknak a székes termékskálát, mert minden fazont, fajtát nem tudnak a polcokra tenni. A tervezés, a gondos felmérés nélkül ma már nem lehet nyereségesen kereskedni.

A vállalat pár éve a KE- RORG-gal elkészíttetett egy részletes üzemszervezési javaslatot azért, hogy gazdisá- gosabban dolgozhassanak, a nyolcvan boltegységet megfelelően tudják irányítani, korszerűen vásároljanak és eladjanak. A javaslatot fokozatosan vezetik be a gyakorlatban, amelynek hatása máris érződik.

Fontos lépésként a piackutató csoportot hozták létre a kereslet és a kínálat összehangolására. Az évenkénti

10—12 idényjellegű és egyéb cikkek kiállítása jó alkalom arra, hogy szóbeli és írásos megkérdezés formájában tájékozódjanak a vásárlók véleményéről, de ugyanakkor megismertetnek az új termékekkel sőt ízlést is formálnak.

Bő a profil, de még vannak úgynevezett fehér foltok. Jó párat már felszámoltak. Az idén megnyitották a munkaruházati boltot, , de még mindig gyér a műszer- áru-választék, szükséges lenne vasáruk, csövek, szerelények, mezőgazdasági cikkek árusítása. Ezekhez azonban nagy alapterületű boltok és raktárak kellenek. Most azon fáradoznak, hogy a „vasas” termékeknek is megfelelő üzletet tudjanak kialakítani.

Az iparcikk kiskereskedelmi vállalat kiállításaiból sem volt hiány ebben az évben. Minaen hónapra jutott egy-egy bemutató. A szezon előttieket vásárlással egybekötve rendezték, többször partneroáUalatokkal kö- aßsssü, !SL £