Kelet-Magyarország, 1973. november (33. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-03 / 258. szám

ff?S. Közember X fcELET-M AGYARORSZÁG S. 4HM Szocialista együ az élelmiszer-gazdaságban Irta: Kazareczki Kálmán miniszterhelyettes A KÖLCSÖNÖS GAZDA­SÁGI SEGÍTSÉG TANÁCSA révén a szocialista országok kapcsolatainak fejlesztése, a szoros politikai és gazdasági együttműködés magas színvo­nalon valósul meg. A test­vérországok életszínvonalá­nak emelkedésében az egyik legjelentősebb tényező a la­kosság — megfelelő szinten, egyre javuló minőségben és bővülő választékban történő — élelmiszerellátása. A szo­cialista országok az elmúlt években számottevő eredmé­nyeket értek el az élelmiszer­gazdasági termelés fejleszté­sében. A napjainkban leját­szódó tudományos-műszaki forradalom ugyanakkor in­dokolja, hogy a KGST or­szágok közös erőfeszítéseket tegyenek a nemzetközi együttműködésben rejlő lehe­tőségek fokozottabb kihasz­nálására az élelmiszer-gaz­dasági termelés fejlődésének meggyorsítása érdekében. Ismeretes, hogy mezőgaz­daságiink ebben az évben is kiemelkedő gabonatermést ért el. Ez az eredmény nem születhetett volna meg, ha nem támaszkodunk a Szov­jetunióval való együttműkö­désre. Sikereink forrásai je­lentős részben a kiváló tu­lajdonságú Bezosztaja, Auró­ra és Kavkáz őszibúza fajták tömeges alkalmazásában rej­lenek. Az intenzív termesz­tésre alkalmas fajták vetéste­rülete hazánkban eléri az összgabonavefés 80—83 szá­zalékát. Hasonló a helyzet a napraforgó-termesztésben is. A nagy olajtartalmú és nagy hozamú szovjet napraforgó- fajtákat termesztik a vetéste­rület háromnegyed részén. Mindez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy hazánkban — most már évek óta rendsze­resen — megterem a lakosság kenyér-ellátásához szükséges gabona, sőt exportra is gon­dolhatunk. A magyar növénynemesités hagyományainak megfelelő­en a nemzetközi fajtakisér-* letekben sikerrel vettek részt a magyar fajták is. A Szov­jetunióban körzetesitették a BETA—40 és a BETA két­soros ősziárpa-fajtát, a kis- várdai rozsot, a pannonbük­könyt, a badacsonyi fekete cseresznyét, a „Cegléd szé­pe” szőlőfajtát. A Bolgár Nép- köztársaságban pedig a kom- polti kender és három cukor­répa hibridünk honosodott meg. Az itthon már elismert bábolnai kukoricatermesztési rendszert sikerrel próbálták ki Ukrajnában. Ennek hatá­sára ezt a Szovjetunió más köztársaságaiban- is alkalmaz­ni kívánják. Eredményes koo­perációt alakítottak ki a bá­bolnaiak a szovjet partnere­ikkel a baromfitenyésztés te­rületén is. Burgonyatermesztésünk sta­bilizálására és a hazai ellá­tás választékának bővítésére évente rendszeresen nagyobb mennyiségben importálunk étkezési- és vetőburgonyát a Lengyel Népköztársaságból és a Német Demokratikus Köztársaságból. Éves átlag­ban 10.000. illetve 6.000 tonna vetöburgonyát hozunk be a két baráti országból. A MEZŐGAZDASÁGI TER­MELÉS FEJLESZTÉSÉNEK döntő tényezője a gé­pesítés korszerűsítése és elterjesztése. A szocialista or­szágok együttműködésével ké­szült el a nemzetközi gép­rendszer, amely mintegy 750 gépet és 1.500 tipusméretet foglal magába. Ez a rendszer szolgál alapul a tudományos­kutató és tervező-szerkesztő munkához, és körvonalazza a tagországok mezőgazdasági gépgyártásának fejlesztési irányát. Mezőgazdaságunk gépi esz­közeinek összetétele szénen példázza az együttműködés eredményeit. Hazánk traktor­án ománvának 40 százaléka gabonakombájnjaink 98 szá- zaléks, f, szovjetunióból szár­mazik. a Német Demokrati­kus Köztársaságból és Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ságból is sok génét kanunk többek közt traktorokat, be­takarító- és permetezőgépe­ket, mig a többi tagállamok elsősorban speciális célgépe­ket szállítanak számunkra. Hazai gépgyártásunk főként csávázógépek és borsócséplő­gépek előállításával vesz részt az együttműködésben. A közös gépesítési gondok meg­oldására létrehoztuk az AG~ ROMAS szervezetét. A korszerű, fehérjedűs táp­lálkozás elősegítése érdeké­ben fokozott erőfeszítéseket teszünk az állattenyésztés fej­lesztésére. A legjobb tulaj­donságokkal bíró állatfajták cseréje és tenyésztésbe véte­le módot nyújtott arra, hogy a szocialista országokban bő­vüljön az állattenyésztés ge­netikai alapja és javuljon a tenyésztői munka. MAGYARORSZÄG ELSŐ­SORBAN a fésűs merino-juh genetikai alapjának előnyös alakításában érdekelt Ebből a célból kaukázusi és sztavro- poli juhfajtákat hoztunk be a Szovjetunióból. A kedvező eredményt a gyapjú minősé­gének nagymértékű javulása mutatja. A szarvasmarha-fajtavál­tás ütemének meggyorsításá­ra tenyészállat-csere van fo­lyamatban a Német Demok­ratikus Köztársasággal és Csehszlovákiával, főleg hols- tein-frlz vérségű állomány te­kintetében. Hazánk távlatilag tenyészanyag szállítást tud vállalni a holstein-friz, a fe­kete és vöröstarka lapály faj­tákból. Á meglévő állatállomány biztonsága érdekében a szo­cialista országok együttes erő­feszítéseket tesznek a fertőző és egyéb állatbetegségek meg­előzésére, a továbbterjedés megakadályozására, illetve leküzdésére. A műtrágya-felhasználás növelése, szakszerű alkalma­zása előfeltétele a mezőgaz­dasági termelés intenzivebbé tételének. A szocialista or­szágokból — elsősorban a Szovjetunióból és a Német Demokratikus Köztársaságból — történő műtrágyaimporton túl hazánk szoros együttmű­ködést alakított ki a műtrá­gyázás: módszerek fejleszté­sét, a talaj tápanyag-mérle­gének meghatározását, a mű­trágya szállítás és kiszórás gépesítésének megoldását cél­zó kutatásokban. Az agroké­mia központok kialakítása során az NDK ilyen irányú tapasztalatait vesszük figye­lembe. Az élelmiszertermékek elő­állításának fejlődése a szo­cialista országok valamennyi élelmiszeripari ágazatában a termelés szakosodása és kon­centrálódása közepette megy végbe. Az élelmiszeripar egé­szére kiterjedő együtműkö- dés eddigi eredményeiből ki­emelhető a technológiai vo­nalak tipizálási terve, az aszeptikus konzervgyártási technológia kidolgozása, a húskészítmények füstölési technológiája, egyes élelmi­szerek ionizációs besugárzás­sal történő tartósítása, a bor hőkezelése stb. Kiemelkedő sikert értünk el a csomago­lási technológia szabványosí­tása terén, amely a tagálla­mok közti kereskedelmi for­galomban többmilliós nagy­ságrendű gazdasági megta­karítást tett lehetővé. A KGST XXV. ÜLÉSSZA­KA hagyta jóvá az együttmű­ködés további elmélyítését és tökéletesítését, valamint a tagállamok szocialista gazda­sági integrációjának fejlesz­tését célul kitűző Komplex Programot. A programban foglalt további feladatok eredményeként a KGST or­szágai az élelmiszergazdasági együttműködés fejlesztésével megvalósítják a tagállamok nemzeti élelmiszergazdasá­gának optimális szerkezetét, a termelés ésszerű koncent­rációját, a tudományos-mű­szaki színvonal további je­lentős emelését. Űj tárolási, szállítási módszer a nagyládás — 200 kilón felüli almacsomagolás. Képünkön: a mátészalkai MÉK-telep ilyen rakodása látható. (Hammel József felvétele) A sápadt, zilált tekintetű férfi leült mellém a kis bisztró asztalához, majd kérdően nézett rám: — Parancsoljon — felel­tem udvariasan. — Kiváncsi az életem tör­ténetére? — Nem — mondtam ha­tározottan. — Jó, akkor elmesélem. A hivatásom okozta a tragédi­ámat. Huszonkét esztendeje annak, hogy elszegődtem bor­kóstolónak. ön kóstolt már bort? —■ Természetesen. Naponta két decit tisztán. — Nem úgy értem. Köte­lességből, elhivatottságból. Az Emberiség iránti alázat­ból kóstolt-e már bort? — Sajnos, még nem. — Uram, amikor elvállal­tam ezt az állást, úgy érez­tem, szent missziót teljesí­tek! Súlyos és felelősségtel­jes döntésem nyomán kerül­Galambos Szilveszter: hetett csak a piacra az égi nektár. Ha én egyszer azt mondtam, hogy ez az ital za­varos színű, nem teljesen át­tetsző, mint a hegyi patakok tükre, vagy azt mondtam: a zamata, íze. illata nem töké­letes, akkor ítéletem ellen nem volt fellebbezés. Zseni- ílis ember hírében álltam a szakmámban. Rettegtek tő­lem, de tiszteltek, mert tud­ták rólam: szigorú vagyok, de igazságos. Egyszer, egu szomorú napon, bekövetke­zett a tragédia. Uram, ha untatom, abbahagyhatom — nézett rám erélyesen. — Folytassa esők, nagyok Záhonyi válaszok a kérdőíven Több segítséget várnak a szocialista brigádok Reklamáló sorok egy levél­ből: „Nem tudjuk, hogy főnök­ségünkről ki adott olyan tá­jékoztatást, melyet a cikk végülis úgy fejez ki: gátol­juk a szocialista brigádmoz­galom fejlődését. Aki rólunk így nyilatkozott, inkább ár­tott az ügynek, mint hasz­nált” — írja többek között a MÁV Záhonyi PFT főnökség főnöke, párttitkára, sz. b. tit­kára. Eláruljuk, kik nyilatkoz­tak: a pft főnökség néhány szocialista brigádjának veze­tője. Saját dolgozóik. Felké­résre, melyet a Szakszerveze­tek Szabolcs Szatmár megyei Tanácsa juttatott el hozzájuk kérdőíveken. Ebben több fontos kérdésre kértek vá­laszt a legilletékesebbektől, a szocialista brigádok ve­zetőitől. Mii írnak a brigádok? Nem pontos a pft főnökség levelében a fogalmazás, mely szerint ők gátolják a szocia­lista brigád mozgalom fejlő­dését. Nem erről van szó. A kérdőív egyik kérdése így hangzott: „A tervek időben kerülnek-e lebontásra, mi­lyen a vállalásokhoz szüksé­ges feltételek biztosítása.” Főleg a kérdés második felé­re adott válaszok bizonyítot­ták: van tennivaló mind a gazdasági, mind a társadalmi szervek vezetői részéről, ah­hoz, hogy a szocialista brigá­dok a vállalásaikat teljesíte­ni tudják. Lapunk október 3-1 számá­ba közöltük az SZMT állás­foglalását. Ebben pontosan ezt írtuk: ..A brigádok vállalá­saihoz szükséges feltételeket sok üzemben nem biztosít­ják. Ezt jelezte 35 brigád.” Ezek között említettük a záhonyiakat is. Erre érkezett a kétoldalas levél, amelyben helyreigazí­tást kémek. Nos, nézzük, mit írtak a kérdőíveken a brigádok. Rövid, velős vála­szokat. ilyeneket: „Hiányos.” „A vállalásokhoz kiadott tervek ingadozók”. „Esetleges a segítés”. „Általános”. „Sok­kal többet várnánk”. Azt nem tudjuk,hogy névszerint kik írták, de talán nem is ez a fontos. És e válaszokban sem ar­ról van szó, hogy a vezetők gátolják ’ a szocialista bri­gádmozgalom fejlődését. Csu­pán arról, hogy többet vár­nának a vezetőktől. Kétség­telen, egy egy kérdőíves fel­mérés nem ad lehetőséget a terjedelmes válaszokra. Itt csak rövid feleletekkel lehet reflektálni. Ezek a lényeget fedhetik. Ahhoz, hogy a szo­cialista brigádvezetők való­érdekel — mondtam ásitozva. — Uram, én, a borkóstoló, húsz éven át nem ittam egy kortyot sem. ön, laikus lété­re is tudja, hogy a bort a szakember csak megforgatja a szájában. Így tanulmányoz­za a minőséget, de az italt nem nyeli le. Egyszer, egy nagy nemzetközi versenyen, a zsűri tagjaként végezi 9~n ihletett munkámat, amikor a portás egy táviratot nyomot, a kezembe: „MÉGIS TE VAGY AZ IGAZI. SZAKÍTOTTAM ÁR- MINNAlk, VISSZAJÖVÖK jában mit értettek rövid megjegyzéseiken, megkér­deztük. Felkerestük őket. Talán nem is pontosan azo­kat, akik válaszoltak, bár lehet, akadt közöttük ilyen is. Ez a beszélgetés is bizo­nyította: az élő szót nem pótolja semmi, , „Ha nekik jár.«“ Bárki Lajos 28 éves, a Váci Mihályról elnevezett kitérő­fenntartó szocialista brigád vezetője. Tizen vannak a brigádban. Illik tudni róluk, hogy egy évvel ezelőtt ala­kult kollektívájuk, fokozatuk még pines. Fiatal „szocialis­ta” brigád. Nagy akarással dolgoznak a cím elnyerésé­ért. Ő ezeket mondja: „Tu­dok arról, hogy volt kérdő­íves felmérés. Mi ilyet nem töltöttünk ki. Talán azért, még nem nyertük el a cí­met, most november 1-én ju­bilálunk.” Felelős, nehéz munkát vé­gez a brigád. Ök tartják kar­ban a széles és a normál pályaudvarokon a váltókat. Különösen forró nyáron, hi­deg télen nehéz ez. És fől°g piszkos, zsíros. Állandó ké­szenlétet kíván. Kinn kell lenni a pályán. „Hiányoljuk, hogy nem kapunk védőitalt, pedig mi éppen ügy a vágá­nyokon teljesítünk szoigá1«.- tot, mint a váltóőrök, kocsi- rendezők. Ha nekik jár, ne­künk is.” „Nem is gvőzrök, annyi a munkánk. Még nem sok se­gítséget kantom, mint űj bri­gádvezető. Elvárná az ember, hogy legalább félévenként megkérdeznék, elbeszélgetné­nek vele. És segítséget adnának ahhoz, hogyan is kell egy szo­cialista brigádot irányítani. Van gondunk. Mi adtuk össze a brigádnaplóra a pénzt. Ek­kor a főnökség megvette a brigádnaplót. Vállalásainkat tudjuk teljesíteni. Váci Mi­hály születésének az évfor­dulójára készülünk. Tervünk, hogy néhány versével megis­merkedünk, s elemezni is sze­retnénk. Ehhez is kérnénk segítséget a vezetőktől.” Hiányos feltételek Fátilca József, az Április A szocialista brigád vezetője visszakérdez: „Őszinte le­gyek? Én töltöttem ki kérdő­ívet, s azt válaszoltam, hogy hiányosan biztosítják a felté­teleket a vállalások teljesíté­séhez.” Vegyes brigád: van­nak benne lakatosok, hegesz­tők, bádogosok. A 8-as vas­úti szakasz karbantartasi munkája tartozik hozzájuk. Kisvárdától Vásárosnamé- nyig. És sorolja gondjait: HOZZAD: HŰ FELESÉGED ELLA". Micsoda csapás! Ijedtem­ben lenyeltem a vizsgálat tárgyává tett bort. S tudja, mi történt? Jólesett a ver­peléti kadar. Olyan kelleme­sen bizsergette a torkomat. Azon a napon elindultam a lejtőn. Ma már naponta 50—60 féle bort kóstolok és nyelek le. Uram, ott tartok, hogy a múltkor már az egri bikavért összetévesztettem az izsáki fehérrel. Én mindent, mindent lenyelek. Megpróbáltam vigasztalni nehéz sorsú asztaltársamat: — Nézze, az embernek a munkahelyén olykor sok mindent el kell nyelnie^. — Tulajdonképpen igaza van — bólintott derűsen és szakértő szemmel a fény fe­lé tartotta az italt. 1962-es évjáratú tókaj- hegyaljai Furmint — mondta az üveg Kőbányai Kinizsivé^. „Hiányolom, hogy a szak­mákhoz nincsenek megfelelő szerszámok. Kérem, enélkül hogyan teljesítsük a vállalá­sokat? Nincs egy hegesztődi­namó, hiányzik a lemezhaj- togatő, a lakatos szakmához és a hegesztéshez több szer­szám is. Ezért hol a Csorba, hol meg a Csontos pálya- mesterrel vitatkozunk össze. Veszekszem, nem akarok éa kertelni.” Kér, ha kap. Csakhogy itt is szükség van a szerszámok­ra. S ilyenkor a brigád kény­telen mást csinálni. „Megfelelő szerszámokat és anyagokat kérnék. Ebben se­gítsenek a vezetők. Csak így tudjuk a vállalásokat telje­síteni.” Kiss József szocialista brt- gádvezető arról a tortúráról beszél, ami a brigád hova­tartozását kísérte Először a 4-es szakaszhoz tartoztak, az­tán a 8-ashoz, közben elve­szett a brigádnapló tnem küldték tovább'), s így est évben kimaradtak emiatt, most a 13-as szakaszhoz tar­toznak. „Olyan szükséges rossz voltunk, iúe-cda lökte!» bennünket. Mindig más ..gaz ­dától” kaptuk a terveket is. Amikor berázódtúnk, áthe- L azték bennünket. Igaz. né­ha van szocialista brigádve­zetői értekezlet. Itt kapunk eligazítást, tájékoztatnak ben­nünket, s hogy milyen vál­lalásokat várnak tőlünk.” És ő is a gyenge anyagellátást, a hiányzó szerszámokat so­rolja. „A munkát megköve­telne De ha ezt említjük a vezetőknek, akkor baj var . Most jött egy új, fiatal pá­lyamester, Dankó Béla. <3 kezd behatóan foglalkozni a szocialista brigádokkal. Tá­mogat bennünket. Csak el ne fáradjon. De reméljük, lesz ereje hozzá. Mi meg szer­számokat, jó szerszámokat kérünk.” Segíteni akartak.« Nagyon tanulságos az. sarát Pócsik Géza előmunkás, a kitérő fenntartó-szocialista brigád vezetője mond. „Egy­szerű pályamunkások az én brigádom tagjai. Feladatuk» Záhonyban beépített kitérők forgalombiztos fenntartása. Nehéz ez a munka. Tizenket- ten végezük. Először is az alkatrészeket kellene cserél - ni. Minimális az ellátás, pe­dig nagyon kellene csúcsbe­tét. könyöksín. kapcsolószer. Ezek nélkülözhetetlenek a biztonságos közlekedés^-' . Márpedig a vállalásunkban ez áll. Bosszantja az embert, látja, hogy balesetveszély van, s nem tudjuk ezeket az alkatrészeket kicserélni. Jó órában mondjam, eddig'még megúsztuk baleset nélkül.” Aztán beavat a brigád egyik titkába. „Már volt ’’- • hogy a rakodó vágányokból szereltünk ki bizonyos alkat­részeket, hogy a forgalma­sabb helyen a biztonságot megteremtsük. Ez azonban nem megoldás. Aztán ha baj van... Itt várnánk segítséget,1 hogy ne nyugtalankodjon az ember hetekig egy-egy ilyen dolog miatt. Egyszerű embe­rek a pályamunkások, de azért ők is érzik, hol a bal,' gond. miben kellene a segít­ség.” Senki nem vitatja mind­ezek mellett azokat a sikere^ két, eredményeket, amelyek-- ről a levélben szólnak. Gondolom, akik viszont meglévő gondokról beszél­tek: illetékesek is, s az ügy­nek nem ártani, hanem hasz­nálni szeretnének. Ez az ér­dekük. Farkas Käiaaä» Te vagy az igazi

Next

/
Thumbnails
Contents