Kelet-Magyarország, 1973. november (33. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-23 / 274. szám
f§73. november Ä ttt,OT-MAGTARORS2ÄÖ I. a?da! Egységes műveltség Ujfent divatossá vált kétféle műveltségről, vagy még pontosabban egymással szembe állított kultúráról és civilizációról beszélni. A kul- túrsznobok pedig egyenesen kettéhasadt tudatot emlegetnek. mintha a világ kétféle embertípusra vált volna: egyesekre — a kevesekre —, akik elsajátították es őrzik az emberiség gazdag kulturális örökségét, és másokra, akik „csak” szaktudással rendelkeznek. Mondani sem kell, hogy ilyen szélsőséges eseteket nagyítóval kell keresni, továbbá, hogy az emberiség kulturális, örökségébe nemcsak az eposzok, a drámák, a szobrok és a képek tartoznak, hanem a kőtábláktól a papírig fejlődött technika eszközei és eljárásai csakúgy, mint a szobrok vagy a művészi épületek és készítésmódjuk — tehát a szakismeretek is. Amikor a felszabadulás után iskolarendszerünket átalakítottuk. a fő cél az volt, hogy a műveltséghez mindenki hozzáférjen. Az általánosan kötelező iskola egységes műveltségi alapot adott mindenkinek, és megnyílt az út a középfokú . és főiskolai, egyetemi tanuláshoz a munkások és parasztok tömegeinek gyermekei, sőt a felnőttek előtt is. S nemcsak megnyílt, hanem szorgalmaztuk is, hogy éljenek vele. Iskolarendszerünk ezután alapjaiban megfelelt a várakozásnak. Az idő azonban halad, a tudományok, a szakterületek fejlődtek sma nagyobbak a műveltségi igények is. A mai ember — márcsak a televízió révén is — sokkal több hirt és újdonságot fogad be a világból, s hogy ezeket helyére tudja tenni több ismeretet, nagyobb tájékozottságot, műveltséget igényel. Most elérkezett az idő. hogy továbbfejlesszük helyes alapokon haladó oktatási rendszerünk munkáját. Ez a felismerés vezette a Magyar Szocialista Munkáspártot arra, hogy alapos vizsgálatok után a Központi Bizottság megtárgyalja az állami oktatás helyzetét, és határozatot hozzon a továbbfejlesztésre. A határozat részletesen kitér az oktatás egész területére és valamennyi fontos kérdésére. Egyik célja éppen az. hogy az egységes műveltség megalapozását. kialakítását erősítse. Ez ma főként minőségi feladatokat jelent. Az általános iskolában például — amely szervezetileg eleve ezt a célt szolgálja — a színvonal egységes. magasabb szintre történő fejlesztését tűzi ki célul. Ismert, hogy a magasabb iskolába — így általánosból középiskolába, vagy onnan egyetemre — azonos érdemjeggyel kerülő tanulók gyakran nagyon különböző eredményt mutatnak fel. Ezt a különbséget csak az egységesebb képzési színvonallal lehet csökkenteni. De nemcsak ezen a téren — s ezen belül az iskolák felszereltségében, az oktatók munkájának színvonalában — van mit tennünk az egységes műveltség megalapozásáért. Ennek a célnak nem mond ellent a szakképzés — így a szakközén- iskolai, vagy a szakmunkásképzés — színvonalemelés’ igénye. Az oktatás tartalmát és módszereit kel] fejleszteni, hogy még képzetteb’; szakemberek kerüljenek ki az oktatás műhelyeiből, olyanok, akik -gyszersmlnd ál- ta’ánosa’- tájékozottak, azú ismeretek befogadását-» ny' iottak. (N.) Téliesítés a kisvárdai beruházáson Kisvárdán a városi tanács épületével egy vonalban, a kertek alatt, a még rendezetlen terepből emelkednek ki az új városrész még korántsem kész lakóépületei. A hatalmas méretek azonban már sejtetik: új Kisvárda épül itt, a város szívében a rendezési tervnek megfelelően, közművel ellátva. E nagy munka részese az ÉPSZER is... Egy nyolcvannégy lakásos, alagútzsalus technológiával épülő, ötszintes ház éppen a napokban került tető alá. A másik ugyanilyen még félig kész, felmenő falakkal. A két épület által zárt négy-, szögben újabb két, egyenként huszonnégy lakásos ház épül, hagyományos módszerrel, téglából. Az egyik tető alatt, a másik még csak félig kész „felmenővel”. S középen a kazánház, amely az új városrész fűtését biztosítja majd. Az épület nagyjából már áll, de a belevaló kazánok csak jövőre érkeznek ... Hogy mindenki dolgozhasson November közepe. A tél bármikor beköszönthet. Megnyugtatásul mondja Mándoki Tibor művezető: — Mire kell, elkészülünk a téliesítéssel. — Az elképzelés az — magyarázza Pokrovenszki József, a termelési osztály vezetője —, hogy télen is dolgozzon minden ember a vállalatnál. Ezért kell itt. Kisvárdán is igyekezni a téliesítéssel. amíg jó az idő. Ahhoz pedig legalább rayolc- van-százhúsz embernek kell itt munkát adni állandó jelleggel. De hogyan? Sorra járjuk a nagy arányú építkezést. A nagy ház egyik emeleti ablakából kiabál valaki: — Mikor üvegezünk már Sőrés szaki? — Majd szólok — mondja vissza és magyarázatként hozzá teszi — Fácán Laci bácsi volt, az asztalosok brigádjából. Én mondtam nekik korábban: sor kerülhet arra, hogy üvegezni is fognak. Hát ezért sürget most. Természetesen mindent a maga idejében. Még olyan az idő. hogy lehet más. fontosabb munkát is végezni. A tető alatt levő nagy épület hat lépcsőházából hármat már beüvegeztek. Ha a fűtést rákapcsolják, itt már lehet dolgozni mínusz húsz fokos hidegben is. Aztán jöhet sorra a többi. A radiátorokat mindenütt felszerelték, nyomáspróbával átadták. Fűthető habarcsgyár Nem várhattak a végleges kazánokra tavaszig. Két új komfort II. olajkazánt állítottak be erre a célra felépített ideiglenes kázánházban. Hajdú Sándor fűtésszerelő brigádja már a bekötésén dolgozik. A hónap végére üzembe kell helyezni. Ezen munkálkodik Jeszenszki János vízvezetékszerelő brigádja is. Mindkettő szocialista címet nyert kollektíva. — Ha kell, vasárnap is dolgozunk, de nem igen lesz rá szükség, úgy igyekezünk ígérik. Kinn. a szabadban még a megszokott „nyári” munka. Falrakás, betonozás, de a panelek előregyártásához már elkészült az ötletes, fűthető fóliasátor. K. Tóth Sándor brigádja már ott készít a lépcsőket és az egyéb elemeket. Égy másik sátor is készül. Vázát a telepen található hulladékból állították össze. Ebben készítik majd az aknák lezárásához szükséges fedlapokat. Fűthető helyiségben rendezték be a „habarcsgyárat” is. A meleg habarcs innen vezetéken jut el az épületekbe. Még az ácsok is tetőt kaptak a fejük fölé. ők is vígabban mennek a télnek. — A tervezett teljesítések alapjait végeredményben már leraktuk — magyarázza az építésvezető. — A külső munkákat végeredményben már terven felül szorgalmazzuk, hogy minél nagyobb előnnyel kezdjünk tavasszal. Nem lesz fagy szabadság Tavaly, de az idén sem terveztek fagyszabadságot. A zavartalan munka biztosítására azonban áldozatot is hoznak. A kisvárdai munkahelyen például az ideiglenes kazánház felállítása mintegy háromszázezer forintba került. Ha még az egyik huszonnégy lakásos épület té- iiesítését is megtudják oldani, abban még újabb negyven embert foglalkoztathatnak a belső munkákon. A teakonyhán Mándoki Ti- bomé újságolja: —■ Ma kilencven liter tea készült, már csak tizenöt maradt belőle, de az is elfogy még. — Itt csak az akadályozhatja majd a munkát, ha olyan hő esik, hogy a munkásokat szállító járatok is elakadnak — nyugtat meg az építésvézető. — Mínusz húsz fokos hidegben is tudunk majd munkát adni. A mintegy kétszázmilliós éves termelési értékből több, mint hatvanmilliót kell a téli időszakban teljesíteni a vállalatnak. Ebből a kisvárdai munkahelyre jut legalább tizenkettő. S hogy ez meglegyen, ahhoz kell most a jó idő minden percét okosan és ésszerűen kihasználni. Tóth Árpád KONVEYOR SZÉRIÁBAN. A Hajtómű- és Festőberendezések nyíregyházi gyáregységében készítik a teonveyoro- kát. Hudák Miklós és Vitái Tibor a pályaszállító kocsiszerkezetek gyártásán dolgozik. (Elek Emil felvétele) Szocialista brigád vezetők és újítók tanácskozása az erdőgazdaságnál A Felső-tiszai Erdő- és Fafeldogozó Gazdaság vezetősége csütörtökre összehívta a szocialista brigádvezetők és újítók tanácskozását, amelyen közel 240-en vettek résit; A tanácskozáson Tér- mann István igazgató tartott beszámolót. Idén a szocialista brigádok az eredményterv 4,3 millió forintos túlteljesítését vállalták. Az elmúlt három évben az újítómozgalom közel 1 millió forint gazdasági eredményt hozott, sőt országos jellegű is szerepel ja munkavédelmi újítások között, amely a MÉM és a SZOT által meghirdetett pályázat alapján harmadik díjat nyert. Az elmúlt gazdasági évben tíz termelő egység nyerte el a szocialista üzem címet, amelyet elsősorban a szocialista brigádmozgalom alapozott meg. Ebben az évben 21 termelő egység pályázott a megtisztelő' cím elnyerésére. A szocialista brigádoknak közel 26 ezer forint jutalmat osztottak ki. A november 7-re átadott közel 600 ezer forint nagyobb részét is a szocialista brigádok tagjai kapták. Nőnek a gazdaság által támasztott igények is: magasabb mércét és követelményt állítottak a szocialista brigádok élé. Ehhez mérten kell kialakítani az olyan egyéni vállalásokat, amelyeknek a túlteljesítése erőfeszítést is követel. A gazdasági vezetés is erőteljesebb támogatást biztosit a .tanulás anyagi és technikai feltételeinek megteremtésére. A tiszalöki üzem tíz szocialista brigádja például 4050 társadalmi munkaóra teljesítését vállalta. Nácsa Jánosné lakását a szocialista brigádok felújították és pénzt gyűjtöttek a család megsegítésére. A tmk-műhely szocialista brigádja Görög Miklós gyermekét patronálja, akinek aa édesapja közúti baleset következtében meghalt. A nyíregyházi műszaki erdészetnél pedig Fodor József többgyermekes dolgozónak a családi lakóház felépítésénél 35 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek’a szocialista brigádok, szabadszombaton és vasárnap. Városnegyed épül „fólia alatt44 vadasi iskola A Nagykálló-Vadas tanyai általános iskola hetvenéves. E hét évtized alatt három hónapig láttak falai villanyfényt — 1970-ben. Azelőtt és azóta petróleumlámpa fényénél hajolnak füzetük fölé a késő délutánba nyúló órák kisdiákjai. — Ötven gyerek jár ebbe az iskolába. Alsósaink kőiül némelyik 4—5 kilómé- térről gyalogol, a felső tagozatba a nyíregyházi bokrokból is járnak, ők természetesen ’ erékpárral. — Császári János, az iskola fiatal tanára, igazgatója, mindenese körülmutat. — A közvetlen közelünk, ben nincsenek házak, a környéken is csak néhány. Rendkívül szétszórtan települtek itt az emberek. Az iskola magányosan vörösük egy homokdomb tövében. Két tanterem és a szolgálati lakás — ennyi az épület. Az udvar észrevétlenül eltűnik az akácerdő. ben. Körülbelül másfél kilométerre tarkállik a császár- szállási víkendtelep. Császári János és felesége tét kisgvermekükkél itt laknak. A pedagógus házaspáron kívül egv Butvka tanyából járó tanár tartozik a nevelőtestülethez”. Az iskola Bszfatlan: két tanulócsoportban — 1—4. és 5—8. összevont osztályok —, dé!T ANY A VILÁG A előtt-délutáni váltásban tanulnak a gyerekek. A vilá. gít.ás a tanév nagy részében nélkülözhetetlen. A meny- nyezetről a jól ismert tejüveg burák lógnak — halottam — Négy tizenegyes petróleumlámpát — a legerősebbeket — égetünk, mellettük úgy-ahogy látnak a gyerekek. Ez azonban nem megoldás, hiszen a tanyai iskola nem csak a tanulóké — itt tartják a környék minden rendezvényét, ide jönne a tanya népe televíziót nézni. Annak idején. hetvenben kaptunk egy televíziót és egy nagy teljesítményű aggregátort — a kazincbarcikai kórház ajándékát, örültünk, örült a környék lakossága, de nem sokáig élvezhettük az elektromossá, got — liárorn hónap után az aggregátor elromlott. Visz. szatértünk tehát a régi lámpához. de megízleltük. hát fokozottan hiányzik a vil- ’anyfény... Vadas tanya Nagykállóhoz , tartozik, ám Nyíregyházához közelebb fekszik, a császárszállási tó mögött. A városban nagy az igény a hétvégi telkekre, így a városi tanács szeretné átvenni a tó egész környékét. Nagykálló természetesnek érzi. hogy a mintegy ötszáz lakosú tanyai területtel együtt -csa. tolják át — a közigazgatási határok összekuszálását a tanyai lakosság sínylené meg. Végleges döntés még nem született- jelentős területről van szó, ritkás házcsoportokkal. A teljes villamosítás megoldhatatlan, legalábbis aránytalanul sokba kerülne — ez az illetékesék véleménye. Az ott lakók viszont, nem hagyják ennyiben. Az Erdőalja ne\$ű rész tizenegy családja összefogott^. és saját költségükön vezettet ték házukhoz a villanyt —a napokban gyúlt ki a fény. S a többiek is: szívesen áldoznak 10—15 ezer forintot, az áram többet ér nekik. Látható, ezek az emberek nem , szándékoznak elköltözni. Úgy vélik: „közeledik” s város. Ennek igazolására elég szemügyf-e venni a tó körül gomba módra száporo- dó hétvégi házakat, a kö_ zelebb hozott négyes főutat— — Terveinkben „rendszeresen” szerepel a vadasi iskola villamosítása. Idén is kitűztük, de minden pénzünket elvitte a községi víz-, mű építése — milliókkal került többe a tervezettnél — mondja a Nagykállói Nagyközségi Tanács vb-titkára. — Az iskola különleges fekvése folytán igen költsé. geS az áram odavezetése, körülbelül 1800 méter vezeték kellene, s ezt az iskolán kívül legfeljebb 3—4 család vehetné még igénybe. Ebben az évben villamosítottuk a László tanyai iskolát, ez kisebb létszámú ugyan, de -bekötése olcsóbb volt. A Vadas tanyai új kutat kap, a fúrás remélhetőleg még ez évben megkezdődik. Kubinyi Ernőné. a megyei tanács művelődési osztálya, nak főelőadója ismeri ezt a gondot. — Ezen kívül egy iskola van -'a megyében, ahol petróleumlámpa világít. A me. gyei tanács célja az volt. hogy 1973-ban Szabolcs. Szatmár minden iskolájában villanyvilágítás legyen, ha másképp nem, aggregátorral. A két utolsó villany nélküli iskolának — Vadas tanyal és Penészlek — a Magyar Televízió ajánlott fel aggregátorokat. Sajnos, ezek már elég sokat késnek,, valahol úton vannak — ugyanis egyenesen ‘ a gyártótól jön-, nek. Megérkeztükkel a megye iskolái villamosítottak lesznek — pontosabban villany ég bennük. Az aggregátor nem lehet végleges megoldás: egyrészt hosszabb időre . nem kifizetődő.. másrészt kezelésével-javításával igen sok a gond. A körzetesítés után megmaradó tanyai iskolákat tehát e’őbb- utóbb rákötik a villanyháló. zatra... Látható, honv a Vadas tanyai iskola gondja a felszínen , van. Tervek születnek, és hiúsulnak meg — a pénzügyi lehetőségektőlí. függően. Aki az illetékeseket hallja, megérti és méltányol,- ja: pénz nélkül „nem megy. Aki felkeresi a vadasi iskol Iát, csodálkozik: a víkendtelep és a petróelumlámpás iskola milyen közel van egymáshoz... Taraavölgyf György
