Kelet-Magyarország, 1973. november (33. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-23 / 274. szám

BtrXX ÉVFOWAM 27t. SZÁM ÄRA: 80 FILLÉR 1S73.. NOVEMBER S3, PÉNTEK EAPtyRIK TART A t-MÄBttta Ä vadast iskola (3. o!<Ja9 A retŐmag-szaporítm bázisa (4. Oidí > A családjogi törvény módosításáról ' oldal) Sportturmix a oldat) Huszonöt évesek Losonezi Fái elutazóit Sierra Leonéból apu enden: m ipari szövetkezetek kiesé* szító tevékenysége, a KIS Éti elnökének /eíentése. a polgári védelem fe/lessitése Huszonöt esztendő sok is, kevés is. Ha azt nézzük, hogy apáink, nagyapáink korában mi történt egy me­gye, egy község mezőgaz­daságában, egy-egy falusi csatád gazdálkodásában, azt mondhajuk, hogy kevés. Lóval, tehénnel szántottak, kasza, kapa nyűtte 40—50 éves korukra hajlott hátúvá az asszonyokat, férfiakat, ugyanúgy, mint negyedszá­zaddal előtte. Ezpkben a hetekben is huszonöt esztendőre emlé­kezünk. Társadalmat, em­bert, gazdálkodást formáló negyedszázadra. Az első termelőszövetkezetek, az út­törők tartják most ünnepi közgyűléseiket Tiszadobtó! —Gocsályig, Lónyától-Nyír- kátáig. Tisztelettel és meg- hatódottsággal szólhatunk és kell szólnunk azokról, okik 1948 őszén □ párt sza­vára hallgatva a szövetke­zeti mozgalom fundamen­tumának lerakói voltak. Ezernyi kétellyel, sokszor ön- marcangolással, az akkori falu többségének hátat for­dítással léptek az új útra. Nem voltak sokan, tizen­öt-húsz család egy-egy köz­ségben, nyolcvan-százhold- nyi területtel. Jobb esetben egy volt uradalmi magtárt örököltek, egy-egy rozoga vetőgépet, ekét és ezzel kész a leltár. Az első évek útjai nem voltak rózsával felhintve. A zárszámadáso­kon legtöbb helyen csak azt sorolták fel, ki mennyi ter­ményt kapott év közben, mennyi az adóságuk. Az el­ső években az ismert politi­kai események sem mindig kedveztek a szövetkezeti mozgalomnak. De minden nehézséget, vihart kiállva a 60-as évek elejére — az MSZMP helyes agrárpoliti­kájának nyomán — olyan élesztői lettek a mozgalom­nak hogy példájukat követ­ve egy-két év alatt az egész parasztság a szövetkezeti út mellett döntött. Mindennél szebben be szélnek a mai szövetkezetek százmilliós vagyonai. Az hogy a szabolcsi szövetke­zetek az utóbbi három év alatt 36 százalékkal növel­ték a gabonahozamukat, és az idén rekordmennyiséget, húszezer vagon termést ad­tak az állami raktárba. •' A szövetkezeti mozgalom keretében megszületett az egységes, kizsákmányolás mentes paraszti osztály. Az embertelen, nehéz kézimun­kát gépek végzik. A munka gyümölcseként egészséges lakások épülnek, több a szabadidő, megteremtették a kulturáltabb élet alapjait a falvakban is. Tisztelettel és elismerés­sel adózunk azoknak, akik huszonöt évve’ ezelőtt a sző •retkezetet, a felemelkedés ítjót választották. Csikós Balázs Közös közleményt adtak ki az Elnöki Tanács ein őkének látón atásáról Kopreda Dcíső, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Losonczi Pál hivatalos, ba­ráti látogatását befejezve csütörtökön délelőtt eluta­zott Sierra Leonéból. Freetownban reggel az Elnöki Tanács elnöke és Siaka Stevens elnök magyar —Sierra Leone-j közös köz­leményt írt alá Losonczi Pál látogatásáról. Egyidejűleg aláírásra került a két or­szág közötti műszaki-tudo­mányos együttműködési meg­állapodás is. Az Elnöki Tanács elnökét a repülőtéren Siaka Stevens Sierra Leone-i elnök és más hivatalos személyiségek bú­csúztatták. Jelen volt Sztan- kovics Imre, a Magyar Nép- köztársaság Sierra Leone-i nagykövete is. ★ Dr. Siaka Stevensnek. Sierra Leone Köztársaság el­nökének meghívására Lo­sonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke 1973. november 19-e és 22-e között hivatalos látogatást tett Sierra Leoné­ban. Losonczi Pál a látogatás során megismerkedett Sierra Leone, fejlődésének eredmé­nyeivel, az ország gazdag kulturális hagyományaival, találkozott az ország veze­tőivel és dolgozó népével. A magyar államfőt és a kísé­retében lévő személyiségeket a Sierra Leone-i nép min­denütt szívélyesen fogadta. A magyar vendégek a szí­vélyes vendéglátásért és a gazdag programért forró kö- szönetüket fejezték ki dr. Siaka Stevens elnöknek, va­lamint a Sierra Leone-i kor­mánynak és népnek. A két elnök baráti légkö­rű megbeszéléseket folyta­tott. Tájékoztatták egymást országaik Dolitikai, gazdasá-; gi és kulturális fejlődéséről, véleménycserét folytattak a kétoldalú kapcsolatokról és időszerű nemzetközi kérdé seltről. A felek azonos vélemé­nyen vannak abban, hogy napjaink egyik legfontosabb feladata a tartós béke és biztonság feltételeinek meg­teremtése. ami alapját képe­zi a népek közötti sokolda­lú kapcsolatok fejlesztésé­nek. Megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy a haladó erői, törekvéseinek erécjménye- ként a nemzetközi visvaonyok kedvezően változtak. Megál­lapították, hogy e folyama* érvényesítésében nagy sze­rep jut a szocialista orszá­gok, valamint a felszabadí­tásért. a gyarmati randáét; maradványainak felszámo­lásáért és a. fajüldözés met' szüntetésért fellépő halad' erőknek. A felek egyetértettek ab­ban, hogy tartsák meg a.-, európai béke és biztonsá és együttműködési értekezL legmagasabb szintű ülését. Hangsúlyozták. hogy a gyarmati rendszer és a faj- üldözés maradványainak fel­számolása a világpolitika változatlanul sürgős felada­ta. A felek követelik, hog' Portugália azonnal szüntess- meg az afrikai területet .gyarmati megszállását és te­gye lehetővé, hogy Afrika népei szabadon dönthesse­nek saját ügyeikben. A felek ürlvöziik a nem­zetközi békét veszélyeztető közel-keleti válság megszün­tetésére, a probléma igazsá­gos rendezésére irányuló leg­újabb erőfeszítéseket. Egyet értenek abban, hogy a kér, dést az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa 1973. októberi, vala­mint az annak alapjául szol­gáló 1967. novemberi hatá­rozata alapján kell a lehető legrövidebb időn belül ren­dezni. tartós békét teremtve a szembenálló felek között és igazságos megoldást ta­lálva a térség valamennyi rendezetlen problémájára. Megállapították, hogy a közelmúltban a két ország kapcsolatai a kölcsönös ér­dekek alapján bővültek és hangsúlyozták készségüket e kapcsolatok továbbfejleszté­se lehetőségeinek megvizsgá­lására és az együttműködés elmélyítésére. Kifejtették azt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára fogadta Henry Wins- tont, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának elnö­két, aki szabadságát tölti Magyarországon. A baráti légkörű találkozón a teljes a véleményüket, hogy az ál­lamfők közötti ilyen szemé­lyes találkozások jól szol­gálják a kapcsolatok bővíté­sét, es ezért . a különböző •szintű véleménycserékre ä jövőben is szükség van. A két ország közötti kap­csolatok fejlesztésének óha­jától vezettetve, aláírásra ke­rült a műszaki-tudományos együttműködési egyezmény. Megállapodtak abban is. hogy a két ország szakértői tárgyalásokat folytatnak a Magyarország és Sierra Leo­ne közötti légügyi, valamint kulturális együttműködési szabályozó egyezmény ki­dolgozása érdekében. Losonczi Pál, a Magyax Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke magyaror­szági hivatalos látogatásra hívta rneg dr. Siaka Ste- venst. Sierra Leone Köz­társaság elnökét, aki a meg­hívást örömmel elfogadta. A látogatás időpontját - később határozzák meg. ★ Losonczi Pál három afrikai országban tett hivatalos ba­ráti látogatásáról útban ha­zafelé, csütörtökön délután Rabatba érkezett. A marok­kói főváros repülőterén az Elnöki Tanács elnökét Ah­med Oszmán miniszterelnök és a kormány tagjai fogadták. Jelen volt Molnár László, a Magyar Népköztársaság ra- bati nagykövete, valamint a baráti szocialista országok misszióvezetői is. Losonczi Pál a repülőtérről a királyi vendégpalotába haj­tatott. Az Elnöki Tanács el­nöke találkozott II. Hasszán királlyal és megbeszélést foly­tatott vele. Losonczi Pál pénteken reg­gel folytatja útját, s a kora­délutáni órákban érkezik Budapestre. egyetértés szellemében véle­ményt cseréltek a két párt együttműködéséről, a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom időszerű kér­déséiről. A megbeszélésen résztvett Komcsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. Kádár János fogadta Henry Wsnslont Befelezte munkáját a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének kongresszusa Csütörtökön az Amerikai úti pártiskolában a referá, tűm fölötti vitával folytató­dott a Magyarországi Szlo­vákok Demokratikus Szövet­ségének V. Kongresszusa. A felszólalók többsége a nem­zetiségi oktatásügy kérdései­vel foglalkozott. Rámutattak, hogy elsőrendű feladat, \ az anyanyelvi oktatás propagá­lása, az ivó-yek felkeltése a szlovák nyelvű oktatás beve­zetésére. A célja az. hogy a ‘anulók anyanyelvűket és p nagyar nyelvét egv arán magas szinten tudják has’ nálni. Általános követel, mény, hogy a szlovák anya­nyelvű ístooli'Shksvi kultúrá­juk szeretetére, megbecsülé­sére neveljék, előmozdítsák a magyarországi szlovák ha­ladó hagyományainak meg­őrzését. á ulását. Többen aláhúzták, hogy a szövetségnek hatékonyab­ban részt kell vállalnia a kulturális élet szervezésében is. Folyamatosan -kell gon­doskodni a még élő szlovák folklór gyűjtéséről, feldolgo­zásáról és felhasználásáról. \ műkedvelő tevékenység ’ellendítísére színvonala- abb nyelvművelő és népmű veszeti anyagok, programok, műsorfüzetek kellenek. s arról is gondoskodni a.eU, hogy ezek valóban eljussa­nak a művelődési közössé, gekhez. A vitát Majnek Attila, a szövetség titkára foglalta össze. Ezután került sor a szövetség alapszabályzatának módosítására. Megválasztot­ták az országos választmány S5 tagját, s munkabizottsá­gokat alakítottak. A kongresszuson megerő­sítették főtitkári tisztségé­ben Such Jánost. Az elnök ismét Knyihár János lett. \z ilelnökök: Eéri Jánosné és Sram András. A kongresszus Knyihár János zárszavával ért véget. Illést fartett ; sztertam&cf A kormány . Tájékoztatást Hivatala közli: "a Miniszter­tanács csütörtökön üiest tar­tott. Az Ipán. Szövetkezetek Országos Tanácsának elnöke javaslatot, terjesztett a kor­mány elé az ipari szövetke­zetek állami nagyipart hasz­nosan kisegítő tevékenységé­nek fokozásáról. A könnyű-, az építő-, a kohó- és gép-, valamint a nehézipar terüle­tén működő 1118 ipari szö­vetkezet termelése az el­múlt években a népgazdasá­gi célkitűzéseknek megfele­lően alakult. Az állami nagyipart hasznosan kiegé-1 szítve, főleg a lakosság szűk. ségleteinek kielégítésére ter­melnek és szolgáltató tevé­kenységet folytatnak. Ugyan­akkor az ipari szövetkezetek még számos lehetőséggel rendelkeznek, a kis- és kö­zépüzemi adottságok jobb kihasználására, a gazdaságo. sabb ipanszerkezet kialakítá­sának elősegítésére. A kor­mány úgy határozott, hogy az állami vállalatok vizsgál­ják meg. miiyen termékek gyártását tudnák a szövet­kezeteknek átadni, ame’yek ott gazdaságosabban gyárt, hatók, illetve a régebbi gép­típusok alkatrészgyártásában miként tudnának az ipari szövetkezetek részt venni. A Minisztertanács -megtár. •gyaita a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság elnöké­nek jelentését a mezőgazda­sági nagyüzemekben dolgozó nők helyzetének vizsgálatá­ról. A mezőgazdaságban dpt- gozó nők életkörülményei az általános társadalmi fejlő­dés, • különösen pedig a me­zőgazdaság átszervezése és* a nagyüzemi termelés térhó. dítása következtében alap, vetően megváltoztak. A nők gazdasági és szociális hely­zetének megjavításáról • 1970- ben hozott kormányhatáro­zat végrehajtása minden te­rületen megkezdődött. A ter­melőszövetkezetek a nők helyzetét segítő intézkedé­sekkel egészítették ki az alapszabályokat, az állami gazdaságok pedig a kollek­tív szerződéseket, a határo. zatban foglaltak következe­tes végrehajtásához azonban még számos feladatot kell megoldani. A kormány a je­lentést és az abból adódó következte*éseket jóváhagyó, lag tudomásul vette. A Minisztertanács megtár­gyalta a honvédelmi mínisz. tér előteríesztését a polgári védelem helyzetéről, össze­gezte a Polgári védelem feli készítésében eddig elért eredményeket és meghatá. rozta az ezzel kapcsolatos te. vábbi feladatokat, a fejlesz, tés irányelveit. A Minisztertanács ent+án egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) A les i! éli szervek monkájárél tárgyalt a TESIy* kii'tiiitfközgyűlése Kyirbátcrban Küldöttközgyűlést tartottak csütörtökön Nyírbátorban a Nyírségi Termelőszövetkeze­tek Területi Szövetségénél. A küldöttek megvitatták a szövetkezeti közgyűlések és a választott testületi szervek tevékenységét. Meghallgat­ták a revizori iroda beszá­molóját, indítványokról és javaslatokról döntöttek, majd bejelentéseket vettek tudo­másul. A küldöttközgyűlés megál­lapította, hogy a szövetkeze­tek demokratikus működésé­nek egyik jelentős feladata a szövetkezeti belső életvfor- málása. A Mezőgazdasági Szövetkezetek II. Kongresz- szusa állásfoglalásának • a szellemében a tagszövetke­zetek jelentősét, léptek előre a közgyűlések és a válasz­tott testületi szervek munk- kájában. A szövetség terme­lőszövetkezeteinél és szak- szakszövetkezeteinél azt ta­pasztalták, hogv a gazdálko­dásban tapasztalható fejlő­dést néni követte egyenes arányban a szövetkezeti de­mokrácia fejlődése. A szövetkezeti kögyűlésé- ken a tagok felelősségük tu­datában szólnak hozzá a szö­vetkezetek életében jelentős kérdésekhez. Ennek megfe­lelően hozzák meg határoza­taikat. A tagok megfon to 1. döntéseikkel nagymérték­ben hozzájárulnak a közgyű­lés, a legfőbb területi szerv tekintélyének a növeléséhez. Negatívumként elmondták, hogy figyelmesebben kell el­járni a nyugdíjas, járadékos tagok meghívásánál, a köz­gyűlések levezetésénél, a ha­tározatképesség megállapítá­sánál, a közgyűlési jegyző­könyvek készítésénél. A szövetkezeti vezetőség cekről az a véleménv alakult ki a küldöttközgyűlésen, hogy a működés és a gazda­ságirányítás terén jelentkező feladatokat általában meg­felelően látják el. Az alap­szabály előírásait igyekeznek megtartani és betartatni. Rendszeresebbé kell tehni üléseiket, jobban kell ragasz­kodniuk a jogszabályok elő­írásaihoz. íeliár Latos és a spanyol ntezűpzdasági miniszter tárgyalásai Csütörtökön Fehér hajós, a kormány elnökhelyettese fo­gadta Tomas Allandey Gar cia-Baxter spanyol mazőgaz dasági minisztert. Kölcsönö­sen tájékoztatták egymást a kát ország élelmiszergazda­ságának helyzetéről és meg­beszélést folytattak az együttműködés lehe4" lei­ről. A megbeszélésen en volt dr. Dimény Imrtl, a me­zőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter

Next

/
Thumbnails
Contents