Kelet-Magyarország, 1973. november (33. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-21 / 272. szám
Wf%. növémKer ff: v. dim Ember• közelben Egy kormányprogram megvalósítása Űj erdők megyénkben A századfordulóig több, mint 80 ezer hektárra nő a terület Pártélet Egy sor megyei mezőgazdasági nagyüzemben új er- dók telepítése folyik a me. gyében. Például Nyírbogá- ton, ahol 130 hektárt telepig tenek be. Botpaládon és Szatmárcsekén, ahol 40—40 hektár erdő telepítését vég_ zik jelenleg. De a nagy munkának az említettek csak a kezdetét jelzik. Telepített, vagy még telepíteni fog Kölese. Fábiánháza. Vállal. És a mezőgazdasági kormányzat kérésére 74 közös gazdaság csak az idén összesen hétszáz hektár erdőiül, tét újonnan. ezenkívül további három és fél milliót költ a régebbi erdők felújí, fására. A szél és a por ellen Még 1975-ig ezerkétszáz hektár új erdő lesz Sza. bolcsban, a következő ötéves tervben hatezer és a távlati tervek szerint a századfordulóra a jelenlegi 53 ezer hektár erdőhöz még félannyi csatlakozik. A mezőgazdasági nagyüze mek olyan területeket tesz. nek hasznossá, melyeken eddig gyakorlatilag semmit sem volt érdeme» termelni. Megakadályozzák a szél és a por által okozott homoki deflációt a termőréteg el- bomlását, a homokverést és a többi kárt. Előnyére változtatják meg a szúkebb táj mikroklímáját (a program évi húsz milliméterrel több csapadékot hoz csak a pára- tartalom erősödésével a Nyírségnek). Végül, de nem utolsósorban. kirándulásra hétvégi időtöltésekre, vadászatra. vendéglátásra al. kalmassá tesznek újabb területeket és ez sem elhanyagolandó társadalmi érték. Nagyon lényeges pontja a kormányprogramnak. hogy — kellő tervezés esetén —a telepítés költségeit az állaim viseli. (Ez egyébként eok falusi dolgozónak, termelőszövetkezeti tagnak munkadíj címén kerül Igen nagy arányban a zsebébe.) Egy hektár fenyőerdő telepítése 35 ezer forintba kerül. Ez a legdrágább. Egy hektár akácé 17 ezerbe. Ez a legolcsóbb. Átlagosain tehát az állam körülbelül 26 ezerfo. rínttal segíti egy hektár erdő telepítését, ahogy tájékoztat Dezsényi Ede, a nyíregyházi erdőfel ügy el őség vezetője. Telepítés, feldolgozás Természetesen a munka nem mindenütt sima egyenletes. Ahogyan a közös gaz,, daságok pénzügyi helyzete engedi, úgy a szükséges csemeték is hol soknak, hol kevésnek bizonyulnak. De a program ©gy történelmi csorbát köszörül ki. Szabolcsban az évtizedek annyi erdőt kipusztítottak, hogy a területnek már csak 9 százaléka az, az országos 16-tál szemben. A több, mint 80 ezer hektárra felszaporodó terület sokat helyrehoz eb., bői. De nemcsak egyszerűen pénzkérdés a telepítés ügye. Szemléleti változást is el szeretnének érni irányítói, példának Nyírbogátot említik, ahol kétezer hektár új erdő „készül el” a következő évékben. Nyilvánvaló, hogy ez a nagy terület megváltoztatja & közös gazda, ság profilját Nemcsak szakemberekről kell gondoskod ni. hanem már most érdemes valamilyen feldolgozó üzemág meghonosítását tervezni. mert a faárun igazán csak akkor van haszon, ha valamit a fatermelő üzem készít belőle. Az erdő- és fagazdaság tehát komoly termelési ággá változik a faiparban amúgy is növekvően érdekéit megyénkben. De ehhez a meg. felelő szakembereknek már most be kell iratkozniok ágazati képzésre, ha üzemük nem akar elkésni. Azonkí. vül az erdőgazdálkodás éppúgy gép esed ik, mint a mezőgazdaság többi ágazata. A kormányzat segít a gépek vásárlásában, de ehhez a korszerű masinákhoz már a vásárláskor is érteni kell. Aztán pedig valakinek bánni tudni vele. Tizenkétmillió telepítésre Megyénk nem áll rosszul a program végrehajtásában. Az idén a telepítésre kapott 12 millióval jól gazdálkodj nak. De a tervszerű munka, a szakember-ellátottság te. rén még akad tennivaló. Á Nyírségi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségénél működik egy erdészeti tanácsadó csoport, amely az erősödő üzemekben egyre többet segít minden szakkérdésben. Mintájuk bizonyítja, hogy még szorosabb összefogással gazdaságosan lehet működni ebben a tér melési ágazatban is. (GNZ) Húsz hónap tanulságai FEJLŐDÉSÜNK SZÜKSÉGSZERŰ KÖVETELMÉNYE, hogy a pártszervek és pártszervezetek irányító-ellenőrző munkáját állandóan fejlesszük, tökéletesítsük, s keressük azokat a módszereket, amelyekkel mind jobban elősegíthetjük a haladást. Erre a munkára nagy gondot fordít a párt. Ezért is született meg az MSZMP PB 1972. március 21-1 határozata a járási pártbizottságok és községi pártszervek irányító és ellenőrző munkájának továbbfejlesztéséről. Alig húsz hónap eltelte után vizsgálta meg a párt megyei végrehajtó bizottsága, mit tettek egyes járási pártbizottságok e határozat következetes érvényesítése érdekében. így került sor az MSZMP nyíregyházi járási bizottsága által készített előterjesztés után e kérdés elemzésére, s a feladatok meghatározására. Reális előterjesztést készített a járási pártbizottság. Életszerű és őszinte hangnemben készült. Valójában: jó úton halad a határozat végrehajtása. A Politikai Bizottság határozata alapján a járási pártbizottságok alapvető feladata: biztosítani a párt politikájának, határozatainak következetes végrehajtását. Ebből egyenesen következik, hogy a legfőbb figyelmet a közbeeső pártszervek, leginkább az alapszervezetek munkájának fejlesztésére, segítésére kell fordítani. Fontos ez azért, hogy megfelelően alakítsák ki a helyi politikát, aprópénzre váltsák a nagy határozatokat, s ezek megvalósítása érdekében olyan tömegpolitikai tevékenységet folytassanak, amely mozgósítja a párttagságot, a pártonkivülieket egy-egy cél sikere érdekében. Pártéletünk legfontosabb területe: az alapszervezet, az itt folyó munka. Ezt kell állandóan, színvonalasan segíteni, csak így haladhat az ügy megfelelően. Ennek érdekében szükséges még hatékonyabbá tenni a járási párt- bizottságok munkáját, fejleszteni munkamódszerüket, munkastílusukat. LÉNYEGES DOLOG, hogy ez ügyben történt fejlődés. Jó irányban változott és változik — a nyíregyházi járásban — a pártszervek és pártszervezetek munkamódszere, munkastílusa. Csökkent az adminisztráció, bürokrácia, amely a pártn&mka, a pártirányítás egyik akadályozója, kerékkötője, mert eltereli a figyelmet az emberről, a tartalmi munkáról, teendőkről. E stílusváltozást némileg érzékeltetheti, ha megemlítjük, hogy jelentősen csökkent a járási testületek elé kerülő írásos napirendek száma. És ugyanakkor jelentősen növekedett a szóbeli. írást nélkülöző, de emberi gondolkodást jobban igényló tájékoztatók aránya. így még közelebb kerül a pártvezetés az élethez, m objektív valósághoz, s így munkája még reálisabb, valóságot érzékelővé-elemzővé válhat. Nem általában az írásos napirendek ellen szólunk, de azt a lenini igazságot ha súlyozni kell, hogy a személyes kapcsolatot, az ember kel, ügyekkel élő nyelven, beszédben való fogalmazást nem pótolja, s nem pótolhatja még a legjobb előterjesztés itfm. S még valami: az írásos előterjesztésnél van olyan veszély, hogy a valóság „kilugozódik”, olyan szűrőn esnek át «szavak, kifejezések, értékes megjegyzések, amelyeket különben a vezetés nagyszerűen tudna hasznosítani. Ettől nem foszthatja meg magát az igényes, korszerű pártvezetés. Jő, hogy ezt a helyes, lenini módszert újra felfedezzük, érvényesítjük, önkritikusan állapítja meg az emlftett előterjesztés azt is, hogy bizony az apparátus munkaidejének még mindig jelentős részét köti le az írásos előterjesztések készítése. És ezt sokallják, csökkenteni kívánják. Helyette egyik már alkalmazott módszerként a felelős vezetők beszámoltatásának a növelését alkalmazzák. Fontosak az említett határozat végrehajtásának érdekében a rendszeres konzultációk olyan kérdésekben, mint az Ipar- fejlesztés, munkaerőgazdálkodás, szolgáltatás, lakosság ellátása és így tovább. Egy-egy ilyen fontos határozat érvényesítése a megértés, a szükségszerű váltás felismerésének, a régi módszerekkel való szakításának a folyamán történhet. És nem máról-holnapra. Embereken múlik, elsősorban olyan pártmunkásokon, pártvezetőkön, akik bizonyos idő után hozzászoktak bizonyos módszerekhez. Ezeken kell változtatni az élet igénye szerint. Gondoskodni szükséges a pártalap- szervezeti titkárok, pártvezetőségi tagok évi, rendszeres továbbképzéséről. Ennek tematikáját, módszerét ki keU alakítani, hogy a legtöbb hasznot hozza. IGÁI, JELENTŐSEN JAVULT az alapszervezeteket segítő pártmunka, a pártirányítás. Hiba azonban, hogy még mindig kampányszerű, s emiatt hullámzások tapasztalhatók. Választások, év végi beszámoló taggyűlések előkészítésének időszakában, a tsz-zárszámadások, stb előtt fellendül, aztán lanyhul. Kétségtelen, hogy ennek a munkának is van dinamizmusa, s az a helyes, ha arra törekszünk, hogy a nagy hullámvölgyeket megszüntessük. Ezt célozza, ezt segíti elő az 1972. március 21-1 párthatározat Következetes érvényesítése az első vonalban dolgozó kommunistáknak adhat és ad segítséget Parisa« Kálmán | Napjainkban a brigádok az önvizsgálat időszakában élnek. Megkezdődtek a vállalati tanácskozások, felkészülnek a iövő év tavaszán kezdődő országos Iparági megbeszélésekre. Szabolcs- Szatmárban is több mint háromezer brigád harmince- zemél több tagja elemzi most üzemekben, gyáregvsé- gekben és a vállalati értekezleten. hogy mit tettek a korábbi évekhez képest, hol •kell erősíteni a mozgalomban, s milyen követendő példát tudnak elmondani másoknak. Az értékelés az egyik legkritikusabb pontja a brigádmozgalomnak. Hiszen a jól végzett munkának akkor van meg igazán a becsülete, ha az érte járó elismerő szó, netán anyagi juttatás szinte azonnal követi. Ugyanakkor több helyen az a bevált gyakorlat, hogy hónapok múltával jutnak el a brigád munkájának elemzéséhez. Ám sokszor éppen az elemző munka hiányzik, a számok bűvöletében a vállalásnál kipipálják, hány óra társadalmi munkát végeztek, a gyáron belül hogyan teljesítették a tervet, mennyien i tanulnak és így tovább. Pedig az értékelésnek ennél többnek kell lennie— hasonlítani kell a brigádot önmagához és másokhoz. Mindehhez útmutatót ad_ nak a számok, de nem mon, danák meg mindent Nem mondják el, hogy mennyi jó szó. néha szigor kellett ahhoz, hogy egy. a műszakba került fegyelmezetlen embert rászoktassanak a be_ csületes munkára, s brigád, taggá neveljék. A számokból •'Sem derül ki. hogy hívás nélkül, vagy hosszas rábeszélésre indulnak segíteni a rászorult munkatársnak. A hasonlításnál pedig a brigád fejlődését kell szem előtt tartani. Meg kell nézni, hogy ugyanaz a kollektíva egy évvel korábban hogy viselkedett. mennyire volt össze, tartó, mennyire vallotta magáénak a mozgalom hár. más jelszavát, j most meny. nyivel tud többet felmutatni ugyanaz a néhány ember. A brigádok tagjai egy munkahelyről, egy szűk közösségből kerülnek ki. Minden nap találkoznak, a jó munkakapcsolat révén ismerik egymás erényeit és hibáit. Hatni tudnak egvmásra. hogy a jóból minél több legyen. Ez a közelség, az egymásra hatás lehetősége adja az értelmét a brigádmozgalomnak. Minderről szót kell ejteniük a brigádok vezetőinek is, amikor számot adnak a munkáról, meghatározzák az előt- .tük álló feladatokat. „Aho! ..jól megy a munka, helyén van a gazdasági vezető, ott a munkaverseny és a munka szervesen, összefügg” — jellemezte a hely etet egy üzemi vezető. Mert egy-egy brigád általában nem a vállalat legfelsőbb vezetőitől várhatja el a segítséget, hanem közvetlen feletteseitől, akik vagy tudnak építeni rájuk, vagy nem. Megyénkben is éppen a középvezetők aktivitásával van baj. sokszor csak szükséges rossznak t t- ják hogy munkaköri felaa'a- tul tűzték ki eléjük a brigádokkal való foglalkozást. Pedig éppen ők élnek a munkások között, ők tehetnek a legtöbbet azért hogy a brigádtagoknak látszólag megoldhatatlannak tűnő. ám mégis csak kis intézkedést igénylő kérdésekben melléjük álljanak, segítsék őket. Akár úgy is. hogy az üzemvezető. a művezető nem csak patronálta - br'-'-ídot hanem tagja is annak olyan komp lex brigádot alkotnak aho a mérnöktől a segédmunkásig együtt van mindenki, s együtt tesznek a legtöbbet a vállalati tervek valóra- váltásáért. Lányi Botond Az „ideális” házasság élő példájával egy étteremben találkoztam. Azt az önfeláldozást, harmonikus összetarto- ást soha életemben nem felejtem el! — Ugyebár nem vagy éhes drágám? — kérdezte kész_ séggel a férj miután ismerőseik betuszkolták őket az étterembe. — Természetesen nem — válaszolta az asszony. — Hisz ki eszik üy-nkor?! Szótlanul üldögéltek egy darabig, de mivel mégiscsak illő volt valamit rendelni, a férj kért egy kupica vodkát és egy szendvicset. Meg- <tta a pálinka felét, megette a szendvics felét; a többit a felesége elé tolta. Az asszony mély meghatottsággal méltó nyolta ezt az emberfeletti áldozatot: megitta a fél po. hárka vodka felét, a mara_ dékot visszatolta férje elé. — Kérlek drágám idd fei ezt a néhány cseppett a kedvemért. — De hiszen direkt neked hagytam! — Tudom szivem, hogy értem bármilyen áldozatra képes vagy, de a tömény nem tesz jót nekem. Idd meg édes. az egészségemre! — Jó. akkor rendelek ne_ ked egy pohár szódái. Az asszony egészen eliá- tjyult, de megfellebbezhetetlen határozottsággal visszautasította: ~ Spórolnunk kelü A férj rögtön kapcsolt, ugyanis nemrég sikertelen üzlet révén némi — az asz- szony szerint sok •— pénzt kidobott s bánatában any_ nyira elkeseredett, hogy az öngyilkosság gondolatával foglalkozott. Felesége határtalanul szerette. mélyen együtt érzett vele. ezért nemigen ellenkezett, de amikor kapásból kiszúrni, tóttá a temetési költségeket, megpróbálta lebeszélni: — 8s az öngyilkosság melyik fajtáját választanád? <— kérdezte. — Akasztás'! — mondta tragikus hangon a férj. — Az nem a mi zsebünkhöz való drágám — próbálta meggyőzni az asszony. — Hogyhogy? — Hát van fogalmad, mennyibe kerül egy háború_ előtt1 igazi kötél, ami nem mállik szét nyomban1 Ugyan miből vennél teüyen kötelet1 — Akkor kinyitom a gázt. — Hát lenne szived, hogy aztán én fizessem a szám. Mt? Erről mondj Sei = Meggyőztéi — ®dta me*j magát a férj. — Vízbe ölöm magami —■ Ugyan, hisz kopott u ruhád, néhány fityinget ha adnának érte... Nem érdéj ■met a parton hagyni. Azon„ kívül e villamosjegy — csafé nem mennél gyalog a fo* tyóig? — is pénzbe kerülj Fogadj szót egyelőre mondj le es öngyilkosságról. — Idd meg « vodkádat drágám — mondta kis szít» net után az asszony, — Csak « feliét, a többi « a tiéd «— egyezett bele $ férj, — Mm Mentsd •— iSl* hozott az asszony. — Azt a kis maradikot e vendégek^ nek hagyjuk, . ..-y UAetnffioäfcö' Kawa® «©sáSŰÜ# Nyíregyházán, a Lenin téren építik az új megyei könyvtárat. (Elek Emil felvétele) '- frog »IyopljanIfryfchk'twfi«í *• * „ Ideáliseházasság Magdalena Samoxwanees
