Kelet-Magyarország, 1973. november (33. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-03 / 258. szám

9TXX ßVFOLTAM 258. SZÁM ARA: 80 FILLER 1*73. NOVEMBER 3, SZOMBAT LAPUNK TARTAT.MABOB» Több segítséget várnak a szocialista brigádok (3. oldaö Mérlegen a törvényesség (5. oldali Ejtőernyősök <9. oldal) A nyertes lottószámok (10. oldal) Hazaérkezett Moszkvából a magyar békeküldöttség Kállai Gyula nyilatkozata Pénteken délelőtt — hazaérkezett Budapestre az a népes magyar küldöttség, amely élén Kállai Gyulával, az MSZMP Politikai Bizottságának tar!iával, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöke tel Moszkvában részt vett a béke­erő; világkongresszusán. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megje-. lent Baranyai Tibor, az MSZMP Központi Bizottságának osz- talvvezető-helyettese, Csaba Ferenc, a Központi Bizottság alosztályvezetője, Bencsik István, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára, Harmati Sándor, az Országos Béketanáes alelnöke a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke. Dusche k Lajosné, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára, Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hiva­tal elnöke, továbbá a Külügyminisztérium, társadalmi és tö­megszervezetek több más vezető képviselője. Ott volt T. P. Bogdanov, a magyarországi szovjet nagykövetség tanácsosa. Bokor Pál és Hajdók Ba­jos, a Magyar Távirati Iroda moszkvai tudósítói jelentik: A békeszerető erők moszk- Tái világkongresszusának munkájáról Kállai Gyula, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnö­ke. a magyar küldöttség ve­zetője nyilatkozott az MTI moszkvai tudósítóinak és a szovjet fővárosban tartózkodó magyar újságíróknak. KÉRDÉS: — Miben látja Kállai elvtárs a kongresszus Jelentőségét? VAI.ASZ; — A békeszeretö erők világkongresszusa ered­ményes tanácskozás volt, tel­jesítette kitűzött célját, meg­felelt annak a feladatnak, amelyet nevében is kifeje­zett. Valóban világméretű­nek bizonyult: a Szovjetunió fővárosában az ENSZ taglét­számánál is több ország kül­döttei sereglettek össze. A kongresszus nevében foglalt másik követelmény ugyan­csak megvalósult: akik e nagy tanácskozáson résztvettek. valamennyien a béke híveit képviselték. A külöpbözó tár­sadalmi erők képviselői a háború ellen, a népek közötti újtípusú kapcsolatok épftése mellett léptek fel. — A tanácskozás légkörét meghatározta a város is, amely otthont adott a kong­resszusnak. Moszkva, a szov­jet állam megalakulása óta a békéért küzdő erők fővá­rosa. A különböző társadal­mi rendszerű országok bé­kés egymás mellett élésének Lenin által megfogalmazott elve 56 esztendő múltán az egész haladó emberiség cse­lekvési programjává vált. — A kongresszus nagy ese­ménye volt, hogy Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára tel­jesítette a küldöttek kérését és beszédet mondott a plé- num előtt. Korunk nemzet­közi életének minden alap­vető kérdését mélyrehatóan elemezte, és ezzel a kong­resszus munkájának is nagy segítséget nyújtott. A jelenlé­vők nagy elismeréssel nyilat­koztak a beszéd nyíltságáról, higgadtságáról, és arról is, hogy ezzel még alaposabban megismerhették a Szovjetunió (Folytatás a Z. oldalon) Felavatták Sóstón Krúdy Gyula szobrát Az Elnöki Tanács ülése Huszár Istvánt a Minisztertanács elnökhelyettesévé megválasztották A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott Az Elnöki Ta­nács Huszár Istvánt, állam­titkári tisztsége alól felmen­tette, s egyben a Miniszterta­• nács elnökhelyettesévé meg­választotta. Az Elnöki Tanács dr. Sághy Vilmost, a belkereskedelmi miniszter első helyettesét bel­kereskedelmi minisztériumi államtitkárrá; Rácz Sándort, a belügymi­niszter első helyettesét bel­ügyminisztériumi államtit­kárrá; dr. Schultheisz Emilt, az egészségügyi miniszter első helyettesét egészségügyi mi­nisztériumi államtitkárrá; dr. Szabó Jánost, az építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter első helyettesét épí­tésügyi és városfejlesztési minisztériumi államtitkárrá; C.sémi Károlyt, a honvédel­mi miniszter első helyettesét honvédelmi minisztériumi ál­lamtitkárrá; Földi Lászlót, a könnyűipa­ri miniszter első helyettesét könnyűipari minisztériumi államtitkárrá; Gácsi Miklóst, a kohó- és gépipari miniszter első he­lyettesét kohó- és gépipari minisztériumi államtitkárrá; Rödönyi Károlyt, a közle­kedés- és Böstaügví miniszter első helyettesét közlekedés- és postaügyi rpinisztériumi államtitkárrá; Baczoni Jenőt, a külkeres­kedelmi miniszter első he­lyettesét külkereskedelmi mi­nisztériumi államtitkárrá; dr. Soós Gábort, a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettesét me­zőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkárrá; dr. Lőrinc Imrét, a nehéz­ipari miniszter első helyette­sét nehézipari minisztériumi állam ti tkárrá; Madarast Attilát, a pénz­ügyminiszter első helyettesét pénzügyminisztériumi állam­titkárrá; Buda Istvánt, a munkaügyi miniszter első helyettesét munkaügyi minisztériumi ál­lamtitkárrá; dr. Hetényi Istvánt, az Or­szágos Tervhivatal elnökének első helyettesét tervhivatali államtitkárrá kinevezte. Az Elnöki Tanács az elha­1927-ben Hernádkak. köz­ségben született mezőgazda- sági munkáscsaládból. 1948 óta a párt tagja. 1951-ben végezte a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyete­met, s az egyetem statisztikai tanszékén 1953-ig mint ta­nársegéd dolgozott. Ezután a ■párt központi apparátusában folytatta munkáját, 1961— 1963 között az MSZMP KB államgazdasági osztályának helyettes vezetője volt. 1970- ben az MSZMP Központi lálozás miatt megüresedett budapesti 8. számú, a Fejér megyei 2. számú és a Veszp­rém megyei 5. számú ország- gyűlési képviselői választóke­rületekben az időközi képvi­selőválasztás napját 1973. évi december 9-re írta ki. Végül az Elnöki Tanács legfelsőbb bírósági bíró vá­lasztásáról, valamint bírák választásáról, felmentéséről és egyéb folyamatban lévő ügyekben döntött. ★ Huszár István, a Miniszter- tanács elnökhelyettese pén­tek délben hivatali esküt tett Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke előtt. Az esküté­telen jelen volt Fock Jenő. a Minisztertanács elnöke és Cseterki Lajos, az Elnöki Ta­nács titkára. Bizottságának tagjává vá­lasztották. 1969 január 23-tól államtitkár. 1969 januárjától 1973 júniusáig a KSH elnöke volt. Ekkor az Országos Tervhivatal elnökének első helyettesévé nevezték ki, s tagja lett az állami tervbi­zottságnak. A Magyar Köz­gazdasági Társaság alelnöke, a tudománypolitikai bizottság tagja, t egyetemi tanár. Szá­mos tanulmánya jelent meg a gazdaságpolitika, s statisz­tika és a tervezés tárgyköré* bői. Huszár István életrajza A Minisztertanács ülése Avatás után koszorút helyeztek el a szobor talapzatán, lammcl József felvétele) November 2-án délután 3 órakor a Nyíregyházi Városi Tanács Művelődésügyi Osz­tálya és a Krúdy Gyula Gimnázium és Szakközépis­kola szoboravató Krúdy-em- léküTmepélyt rendezett Sós­tón az író születésének E3-ik. halálának 40-ik évfordulója alkalmából. Az ünnepségen megjelent az író testvére, Krúdy Ilona, özvegy Votisky Gézáné is abból az alkalom­ból. hogy a sóstói parkban felavatták Mészáros Dezső szobrászművész Krúdy bronzmellszobrát. , A szoboravatáson megje­lentek a városi párt, tanácsi és művelődési szervek kép­viselői. a Krúdy Gimnázium és Szakközépiskola tanulói­nak egy csoportja és az is­kola vezetői. Az Ifjú dárda Fúvószenekar térzenéjét kö­vetően Gács Mária, a Krúdy gimnázium III. osztályos ta­nulója elmondta Juhász Gyula: Krúdvnak című ver­sét, majd dr. ördögh Jáno.« a Nyíregyházi Városi Tanács elnökhelyettese mondott megnyitót. Hangoztatta, hogv a város a szoboravatással régi adóss'gát törleszti nagv írójánál; emléke iránt, s be­jelentette. hogy a hicíeg- strand előtt! részt emlék­parkká kívánják fejleszteni, ahol a város és a ' megye nagyjainak szobrát helyezik majd el. Krúdy G’oila szobra az el só amely helyet kapott r parkban. Az író munkás • gát dr. Katona Béla. a nyír egyházi tanárképző főiskol? docense. Krúdv-kutató mél tatta. Elmondta, hogy kie­melkedő ^seménv a mai s-n- boravatás. amikor Krúdy Gyulának, a n- '~e"'rházi szü­letésű naev magyar oróza- költőnek állítunk itt Sóstón e ooétikus környezetben ma- radand emléket. Kiemelke­dő esemény, mert nem egy­szerűen egy műalkotással lesz több a mai naptól vá­rosunkban, hanem a nyír­egyházi Krúdy-kultusz án lásának is jelentős állomásá­hoz érkeztünk. Az író munkásságáról szól­va Katona Béla hangsú-. lyozta, hogy Krúdy Gyük szülővárosában szerzett ifjú­kori élményei meghatároz' jelentőségűek voltak az ir< számára, aki mindig sajá' szűkebb hazájának vallottr Nyíregyházát. A város is így érezte ezt, hiszen Nyíregy­háza emléktáblával jelölte meg az egykori Krúdy-ház helyén épült szanatóriumi épületet, a mai rádióstúdió székházát. 1953-ban a Kossuth Gim­náziumban, egykori iskolájá­ban, születésének 75. és ha­lálának 20. évfordulóján or­szágos visszhangot kiváltó ünnepségen ébresztették em­lékét. S azóta nem múlt el esztendő, hogy ne rendeztek volna emlékkiállításokat, iro­dalmi esteket, irodalomtörté­neti vándorgyűléseket, film- bemutatókat. A különböző kiadványok is hozzájárultak Krúdy Gyula munkásságá­lak megismertetéséhez, mél- óbb megbecsüléséhez. A szoboravató ünnepségen az író húga, a Krúdy Gim­názium és Szakközépiskola ís a megyei könyvtár kép­viselői helyezték el az emlé­kezés koszorúit Krúdy Gyu­la mellszobránál. Este Krú­dy emlékműsorral zárult az emlékezés a Móricz Zsigmond színházban, ahol a Krúdy Gimnázium irodal­mi színpada és kamarakóru- sa adott műsort, A Minisztertanács ülést tartott. A kormány — érde­mei elismerése mellett — Huszár Istvánt, az Országos Tervhivatal elnökének első helyettese, dr. Garamvölgyi Károlyt, a pénzügyminiszter első helyettese, dr. Kocsis Jó­zsefet, a kohó- és gépipari miniszter első helyettese, Ma­darast Attilát, a pénzügymi­niszter helyettese, Buda Ist­vánt, a munkaügyi miniszter helyettese és dr. Hetényi Istvánt, az Országos Tervhi­vatal elnökének helyettese tisztségéből felmentette. Egy­ben Madarasi Attilát a pénz­ügyminiszter első helyettesé­vé, Buda Istvánt a munka­ügyi miniszter első helyette­sévé, Gácsi Miklóst a kohó- és gépipari miniszter első he­lyettesévé, dr. Hetényi Ist­vánt az Országos Tervhivatal elnökének első helyettesévé, dr. Kocsis Józsefet a kohó- és gépipari miniszter helyet­tesévé, dr. Garamvölgyi Ká­rolyt a művelődésügyi mi­niszter helyettesévé és dr. Ganczer Sándort az Országos Tervhivatal elnökének he­lyettesévé nevezte ki Népi ellenőrök kitüntetése A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 56. évfor­dulója tiszteletére ez évben első alkalommal tüntették ki azokat a népi ellenőröket, akik több éve eredményesen segítik a népi ellenőrzés munkáját. A kitüntetések átadására november 2-án. Nyíregyházán került sor. Ki­váló népi ellenőr kitüntetést kapott Bartha Zoltán, a nagykállói Elme- és Ideg- gyógy Intézet lakatosa, a já­rási NEB elnökhelyettese. Bódor Lajos, a panyolai Szikra Tsz dolgozója, a köz­ségi népi ellenőrzési csoport vezetője. Csatári Sándor, a gulácstivadari Uj Élet Tsz könyvelője, a NECS vezetője. Erdélyi Elek, a MÉK számí­tási csoportvezetője. Fülöy Csaba, az Állami Biztosító nyírbátori fiókjának helyet­tes vezetője, járási-városi NEB-tag, Losonczi Károly, a a kisvárdai járási-városi NEB elnöke. Pálur Tivadar- né. a kisvárdai ÁFÉSZ fő­könyvelőié. járási NEB-tag. <?zabó Miklós, a mátészalkai ÁFÉSZ főosztályvezetője, a járási-városi NEB elnökhe­lyettese és Trencsényi György, a nyírteleki Dózsa Tsz párttitkára, a községi NECS vezető)« A kitüntetetteket a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnöke nevében Szé- csén István köszöntötte. A kitüntetések átadásánál je­len volt dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke. Kállai Sándor a megyei pártbizott­ság titkára és Cs. Nagy Ist­ván a megyei pártbizottság osztályvezetője. Kiváló népi ellenőr kitün­tetést kapott Katona Lajos, a megyei népi ellenőrzési bi­zottság elnöke. A kitüntetést Budapesten a KNEB székhá­zában Dabrónaki Gyula, államtitkár a KNEB elnöke adta át. A kitüntetések átadását kö­vetően tizenhármán kantak törzsgárda emlékplakettet. Vízügyi tárgyalások Pénteken befejezte ma­gyarországi látogatását N, A. Garkusa, az Ukrán SZSZK meliorációs és víz­gazdálkodási minisztere, aki tárgyalásokat folytatott De­gen Imre államtitkárral, a* országos vízügyi hivatal el­nökével a közös érdekű víz­gazdálkodási feladatokról, az együttműködés továbbfej­lesztéséről. A KGST komplex prog­ramjába foglalt vízügyi cé­lok értelmében megállapo­dás született a határvizek vízviszonyainak szabályozá­sáról, a Tisza vízkészletének közös érdekű hasznosításáról, az árvízvédelmi együttmű­ködés továbbfejlesztéséről. Avatőunnepség Százhalombattán Pénteken Százhalombat­tán felavatták a Dunai Kő­olajipari Vállalat évente 3 millió tonna kőolajat feldol­gozó atmoszférikus-vákum- desztillációs üzemét és a Ba­rátság II. kőolaj távvezeté­ket. A kora délutáni órákban Dr. Simon Pál tájékoztatója után a vendégek megtekin­tették a két új létesítményt, majd részt vettek a? új üzem éttermében rendezett nagy­gyűlésen. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után dr. Bíró Ferenc köszön tötte a vendégeket, majd Szekér Gyula mondott beszé­det.

Next

/
Thumbnails
Contents