Kelet-Magyarország, 1973. november (33. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-20 / 271. szám

£9?S. 5Söwm$«F SSt ^Városunk történetéből A nők életformája, szociális helyzete és munkalehetősége a felszabadulás előtt Mátészalkán HlRÉK üj szolgáltatásai jelentkezett a Szat­márvidéki Fodrász Szövetkezet. A mosó- és vegytisztító szalonjuk bővíti szolgáltató tevé­kenységét. Munkájukat kiterjesztették a la­kástextíliákra, a kárpitozott bútor és autú- kárpit tisztítására. Elvégzik a nadrágok él­tartósítását, szőrmék, szőnyegek és egyéb ru­hadarabok molykár elleni impregnálását. Azonnali szolgáltatással végzik a folteltávo- lítást és vasalást. Városunkban a Kölcsey u. 29. szám, valamint a Jármi úton működik felvevőhely. ★ A Magyar Pedagógiai Társaság Szabolcs- Saatmár megyei Szervezete Mátészalkán tar­totta meg tudományos ülésszakát. A felelős­ségtudat kialakításával foglalkozó ülésen Ír. Papp János főiskolai docens tartott előadást, majd a II Rákóczii Ferenc általános iskola — e témakörben kísérletező — nevelői. Nagy Bertalanná és Dalia Ferencné tartottak kor- referátumot tapasztalataikról. Iskolai kirándulások. Megyénk neveze­tességeinek megtekintésére szervezett kirán­dulást október első napjaiban a H- Rákóczi általános iskola- Ellátogattak^ Til- nyogmatolcsra, Turistvandira, Tiszacsecsére, Szatmárcsékére. A Zalka Máté iskola felső- tagozatos tanulói pedig Sárospatak es Tokaj nevezetességeit tekintették meg. Fogyókúrázók klubja aiakult varosunk­ban. A klub tagja? a televízió — hasonló céllal alakult­----klubjának adásait közösen ne'/ik meg, s az adásban elhangzottadat bel­gyógyász szakorvos és diétásnővér társasá­gában beszélik meg, és folyamatosan kapnak tanácsot az egészséges táplálkozásra vonat­kozóan Az orvosi megnövelést is végző klub úiabb tagokat is vár a Zalka Máté művelő­dési otthonba. + Véradó nap volt a MOM mátészalkai üzemegységénél és az ÉRDÉRT mátészalkai telepén A MOM 120 önkéntes véradója 33. míg az ÉRDÉRT 225 dolgozója 57 liter vért adott. + A fegyveres erők napja alkalmából az jdén is megrendezték városunkban a hagyo­mányos akadálwersenyeket az úttörők és a kisdobosok. 1400 pajtás énekétől és csataki­áltásától volt hangos a 2-es számú általános iskola udvara, ahonnan indultak. A városi pártbizottság előtt — az utolsó állomáson tisztelegtek a katonák, a rendőrök és mun­kásőrök képviselői előtt és átadták ajándé­kaikat, a 3 szál vörös szegfűt Az akadály­versenyen jól szerepeltek a pajtások. A jól sikerült szemle értékelésinél jelen voltak a városi pártbizottság és a fegyveres testületek képviselői is. Kibővített ülá«t tartott a városi tanács gyermek- és ifjúságvédelmi albizottsága. Az ülésen Nagy Bertalan tanácselnökhelyette* vezetésével a város gyermek- és ifjúságvé­delmének időszerű feladatait vitatták meg Részt vettek itt a város üzemei szocialista brigádjainak vezetői is. akik felaiánlották konkrét segítségüket a gyermekvédelmi mun­ka. javításához. * Sajtószemle. A Fókusz augusztus 6-1 szá­ma arról ad hírt. hogv szocialista szerződést kötötte?, a mátészalkai szemüveglencse gvár- govsás a dunaújvárosi óragvá-reyvség kén- yjsaiő; a mátészalkaiak vállalásában szere­pel O szövi a t eynortVötotozet+S4* teljesítése a rnűánvag szemüveglencse gyártása. A du­naújvárosiak vállalták, hogv a szemüveg- lencse tasakokat mindenkor határidőre el­készítik. továbbá hogv kicserélik a máté­szalkai féllel a szocialista versenv- és bri­gádmozgalom eredménveit, tapasztalatait és közös programot szerveznek. A Kereskedel­mi Technika augusztusi számában azt írja- Jévgvárat szállít Mátészalkának egy indiaf váüalat Ay üzem nanonta 30 tonna ieffa1 vviQírJ A "M&rxffysilyfirhAa 8-í qrn ^ r,----^ Id'o.y-'.v-í»-* H -t jnnnnCAcIé _ -w r. • v ^-.Ví H ▼ jc,^ _ ^ía,V:>a+.icf+ fcgJ'mjrjV Tl'ígV^'trí«; íf»?»'* és kommunális fejődéséről, a megoldott é1- megoldásra váró munkaerő-foglalkoztatásról. • következő év«.- terveiről, feladatairól A Hazafias Népfront városi bizottsága, a mellette működő Nőbizottsággal együtt az elmúlt években több alkalommal foglalko­zott az 1013/1970. kormányhatározat végre­hajtása során a nők gazdasági és szociális helyzetével városunkban. De nemcsak ele­mezték a soron következő tennivalóikat és feladatokat, hanem városnézéssel egybekötött bemutatón szemlélhették meg azt a nagyará­nyú és kiterjedt építkezést, az újonnan lé­tesített üzemeket és gyárakat, amelyek tük­rözik szocialista fejlődésünknek országos iramát. A látottakból az is kitűnt, hogy a jövőben a nők számara is egyre több mun­kaalkalom nyílik Mátészalkán a felépült és a jövőben épülő új gyárakban és üzemek­ben. A nőmozgalmi feladatoknak az elemzése során az az igény is többször kifejezésre ju­tott, hogy a nők gazdasági és szociális hely­zetének javítása mellett, emelni kell to­vábbtanulásuknak, kulturális érdeklődésük­nek színvonalát, meg kell ismerni o nó helyzetét, szerepét es életkörülményeit a múltban, hogy annál jobban értékeljük a felszabadult nő helyzetét és munkalehetősé­geit a jelenben. Ennek a helytörténeti visszapillantásnak az a célja, hogy egész röviden bemutassuk, milyen volt a nők életformája, gazdasági, szociális helyzete és munkalehetősége 1945 előtt Mátészalkán. Évszázadok szokásából eredő az a szem­lélet. mely szerint a férfi a családfenntartó, a nő csak második személy, és mint ilyen alárendelt szerepet és munkakört tölt be a családban, akinek főhivatása, hogy gyereket szüljön, főzzön és egyéb ház körüli munkát végezzen. Ez a szemlélet még a századfor­dulón és az azt követő évtizedekben is ér­vényesült, s a nők életformájának szinte minden vonatkozásában megmutatkozott eb­ből származó hátrányos helyzetük. Különö­sen szembeszökően jelentkezett ez a hátrá­nyos megkülönböztetés ott, ahol alacsony szintű volt az ipari fejlődés és a termelés fő ága pedig a földművelés, a mezőgazdasá­gi munka volt. Mátészalka központi fekvése és nagyközség jellege mellett is ebbe a cso­portba tartozott. A nők helyzete, életkörülménye, mun­kája és munkabeosztása lényegesen nehe­zebb volt, mint a férfiak egyirányú munká­ja. Az asszony amellett, hogy gyereket szült, nevelt, együtt dolgozott á mezon a férfival; nyáron a kicsiny gyermeket is magával ■'öt­té a mezőre, árnyékos helyen letette és idő­közben megszoptatta, gyakran a nagyobb gyermek őrizetére bízta. Asszonyaink általá­ban nem tudtak kellő figyelmet fordítani a csecsemők gondozására, emiatt nagy volt a gyermekhalandóság aránya. Emellett kapált, szénát gyűjtött, aratáskor markot szedett, hordáskor kévét adogatott a szekérre, közben „hazaugrott” vacsorát főzni (az ebédet a me­zőn tudták le sült szalonnával, hagymával és kenyérrel); tehenet fejt, mosott, kenyerei sütött (a lány férjhezmenésének egyik is­mérve az volt. hogy már tud jó kenyeret da­Városunkban a tavasszal adták át az Újtelepen kialakított klubkönyvtárat. As át­adás azonban csak július végén vált teljes­sé, amikor az intézményhez tartozó pince­klub is elkészült. A könyvtár nyolcezer kötetes könyvállo­mánnyal, 25 féle sajtótermékkel áll az ér­deklődők rendelkezésére. Összeállításában: felnőtt és ifjúsági széoirodalmi művek tár­sadalomtudományi, műszaki, mezőgazdasági, zenei, képzőművészeti tárgyúak. A beiratko­zott olvasók száma jelenleg 280. A klubkönyvtár klubjai jelenleg 340 taggal tartják rendszeresen foglalkozásaikat: gyermekklub, városi ifjúsági klub, ifivezetők klubja, ifjú bélyeggyűjtők klubja. MOM ..fókusz klub”. Intézményünk fő feladata, hogy a ren­delkezésre állő eszközökkel segítse a klubok tevékenységét. Fejlessze úgy a felnőttek, mint a gyermekek korszerű általános műveltsé­gét. Segítse a marxista világnézet kialakí­tását, a munkára nevelést, az erkölcsi és esztétikai nevelést. A pinceklubot alig két hónapja vette birtokba az Újtelep lelke« ifjúsága, máris gazdag programot sikerült kialakítani. A klub taglétszáma 150 fő, melynek öttagú ve- -etőségé van. Az 1973. IV. negyedévi prog­' ’ - Jr *- A t-/x*' u' ^ m •>!- p — » .■ítranel előadássorozat indult melynek me« hívott vendégei: Szer drei József, a Kelet­Magyarország szerkesztőségének főm unkatár­sa, Tóth K/fctdp ás Horváth János, a nyí»­gasztani és sütni); munikálta a kertet, mert mindez a gazd asszony dolga. A gazd asszony nagylányával együtt nyűtte a kendert, fonta a csepüt, mosta a fonalat és február végen kezdték a szövést. E sokrétű, nehéz munka következtében falusi asszonyaink korán fel­oldódtok és megöregedtek; arra egyáltalán nem jutott idejük, hogy magukkal törődje­nek. Ebbó] a nehéz és igénytelen életmód­ból következe*' '">ey falusi asszonyaink egész élete a munkában telt el. ke­veset járt és u.úzott, társadalmi élete is a családban zajlott le. Ezért a családalapítás ténye igen fontos eseménye volt életüknek. A lányok már 16—18 éves korból féi-jhez mentek, a 22—24 éves lány már „egy kicsi L elkésett” és vénlánynak számított. A lányok számára a legnagyobb szóra­kozást jelentették a műkedvelő színielóadá- sok. Sorra kerülték az összes számb&jöhető népszínművek (pl. A csikós, A szökött kato­na, A falu rossza, A sárga csikó, A piros bu- gyelláris stb.), amelyeket helyi szereplők adtak elő nagy közönségsikerrel. A polgári középosztály és az iparos réteg asszonyai, leányai kulturális téren társadalmi, egyesü­letek (gazdaköri, iparoskor; rendezvények), egyházak, nőszövetségek jótékonykodó ren­dezvényeiben működtele közre. Az általános nyomor enyhítésére Mátészalkán úgy kará­csony körül, a téli időszakban „inségakció- kat”' szervezték, amikor némi ruha, cipő. élelem, és tüzelő került kiosztásra. Mátészal­kán főképpen a világgazdasági válság ide­jén (1929—1933) 3 népkonyha is működött, a református, a rom. katolikus és a zsidó nő- egyletek' vezetése alatt. E konyhákon napon­ta 250 szegény kapott ebédkosztot és vacso­rakenyeret december 1-től május 1-ig. A rendszeres munka és emberhez méltó meg­élhetés helyett csak inségakciót tudott biz­tosítani e korszak nyomorpoliíikája Máté­szalkán és vidékén. Végül még egy színfoltot érintünk a nők szociális helyzetével kapcsolatban. A legsze­gényebb réteg asszonyainak és leányainak sorsa: a cselédsors volt. Ebben az időben a korabeli sajtó, a Mátészalka és Vidéke c. ■hetilap erős hangütéssel és a kemény kriti­ka hangján írt a cselédekre, arról a nehéz kenyérről és mostoha életikörülüményröl és bánásmódról, amely a cselédeknek jutott osztályrészül Mátészalkán és a kisebb helye­ken. Emiatt az életrevalóbb kivándorolt az óceánon túlra, az élhetetlenebto pedig itt maradt. Az okot abban jelölte meg a kriti­kus szerkesztő, hogy csak száraz kenyeret tud nyújtani a cselédlányoknak és asszonyoknak ez a haza, az urak hazája. Ez az életforma és az ezzel járó élet­szemlélet már a múlté, azóta már a nő egyenjogú társa a férfinek és ha vannak még a múlt csökevényeinelk beszűrődése folytán kívánni valók, ezeket a párt- és kormány­határozatok intézkedései fokozatosan kikü­szöbölik és az állami gazdasági és tömeg- szorvezeteken keresztül gondoskodik a nők életformájának gazdasági, szociális, politikai és kulturális helyzetének további javításá­ról Bf. Csomar Zoltán egyházi rádió munkatársai, Tinái Gyula, a városi pártbizottság osztályvezetője, Ö. Sza­bó László fiatal költő. A „Mátészalkai Irodalmi ősz ,73” ren­dezvénysorozat keretében előadóestekre is sor kerül, de a programban a könnyű mű­fajok is helyet kaptak: november 18-án a Kaláka együttes, december 19-én pedig Diny- nyés József polbeat énekes less a vendége a klubnak. A disc jockey műsor sem hiányzik a klubból, ahol a legnépszerűbb hazai és kül­földi együttesek felvételeivel ismerkedhetnek meg a fiatalok. A klubkönyvtár programjá­ban szerepelnek még kirándulások, játékfilm vetítések, szellemi vetélkedők, kiállítások és egyéb ismeretterjesztő jellegű rendezvények. Azoknak a szülőknek a gondjain is igyekez­tünk segíteni, akik balettoktatásban kívánják részesíteni gyermeküket. Ezért az 1973—74-es tanév időszakára — közös szervezésben a művelődési központtal — baletttanfolyamot indítottunk. A klubkönyvtár műsorpolitikáját igyek ízünk úgy összeállítani, hogy gz. minden kor­osztály és réteg igényeinek megfeleljen.^ A már működő klubok mellett a közeljövőbe*- még a következőket szeretnénk működtetni nők klubja, műszaki értelmiségiek klubja-„vo-oV vT, J — V — - i—-yo-r,r- Vilink r,TL. AtT** egyen az ;ti élő e-m.'erek nedveit otthon-' melyet sajátjukra1» éreznék szívesen járna1, oda és szívesen töltik ott szabadidejüket. íansa SiBáor ÓVODÁSOK Három fotót közlünk, húrom vidám gyer­mek tekint fel egy pillanatra az ebéd mellől. Óvodások. Nem a, név érdekes elsősorban: szimbólumnak szánjuk. Egy esztendővel ez­előtt három gyermek közül csak kettőt tud­tak felvenni városunk óvodáiba. Éppen c 'j éve irtuk a mellékletben: 270 óvódéi /ílyre szeptemberben 468 gyermeket jegyeztek elő — valamennyi kérést teljesíteni lehetetlen volt így is a 270 helyre 370 gyermeket vet­tek fel. Az egy év alatt nagyon kevés olyan fó­rum volt áz egy év alatt, amelyen ne szere­pelt volna az áldatlan helyzet: tanácsillés, nép front-megbeszélés, választási gyűlések. és sok más olyan munkatárgyalás, amelyen a város, az itt lévő üzemek vezetői vettek, részt. Társadalmi összefogás, rengeteg mun­ka kellett ahhoz, hogy a nyáron olyan elő­terjesztés kerülhessen a tanács végrehajtó bizottsága elé, amelyben ez áll: az óvodák fenntartási és működési kiadásaira 100 ez r forint pótelőirányzat szükséges. Azt jelen­tette ez, hogy négy épületben ugyan, de öt új óvodai csoportot tudtak indítani szeptein- berl-től, 125-tei gyarapodott a betölthető he­lyek száma. Nagy szó ez egy esztendő alatt. Azt jelenti, hogy gyakorlatilag minden in­dokolt: esetben fel tudták venni az óvodás­korú gyermekeket. Persze nem oldódtak meg ezzel egy csa­pásra a gondok, mert jónéhány helyen zsú­folt, korszerűtlen köriilmémjck között kc'l foglalkozni az óvodásokkal. További össze- fogásra van szükség hogy megvalósíthassák a törekvést: az óvoda az iskolára előkészítő intézmény legyen, s hogy az iparosítással együtt növekvő igényeket kielégíthessék, A három óvodás fotója örömöket, gondoltat egyaránt jelez.* AZ ÚJTELEPI KLUBKÖNYVTÁR PROGRAMJÁBÓL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents