Kelet-Magyarország, 1973. november (33. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-20 / 271. szám
A pártoktatási év kezdetén A kórház negyven éve Eredmények, elképzelések a jubileumi esztendőben Vt vente négy és fél ezer dolgozó — párt- tag és pártonkívüli — tanul a párt, a szakszervezet, a KISZ és a Hazafias Népfront által szervezett politikai oktatási formákon, alapfokú es továbbképző .jellegű iyamokon. ,A város lakosságának mint.34 százaiéivá. A pártoiktatáson 1400 hallgató vesz részt. A- elmúlt oktatási évben tartalmi és szervezeti vonatkozásban egyaránt kedvező tapasztalataink voltak. A szervezeti keretek az elhatározott célkitűzésekkel és a politikai szempontokkal összhangban fejlődtek, alakultak. A pártszervezetok gondos kiválasztási munkájának eredményeként felkészült, hozzáértő, a szemináriumok vezetésében jártas, marxista—leninista esti egyetemet végzett propagandisták vezették a foglalkozásokat. Említésre méltó, hogy növekszik az ipari munkások részvétele a politikai képzésben. A pártoktatásban több mint 700, egyéb politikai oktatásban 800 fizikai dolgozó vett részt. Érdeklődésük — s ez pozitív — elsősorban a gazdaságpolitikai kérdések iránt fokozódik, A vállalatok, üzemek, gyáregységek vezetői, középvezetői a vállalati élet, a vállalati gazdálkodással összefüggő témákat tanulmányozták szívesen. Ezeken kívül helyet kapott az oktatási tematikában több más, — társadalmi, politikai, kulturális életünkkel összefüggő — téma is, mint például a társadalmi és állami élet, a világnézet és etika, a kulturális élet, a nemzetközi politika számos kérdése. A változatos, színes, eleven foglalkozások eredményeként előbbre jutottunk olyan elméleti kérdések megértésében, megítélésében, mint például a munkásosztály és a párt vezető szerepe, a szövetségi politika, a békés egymás mellett élés elve, és más fontos témák. A tapasztalatok jó alapot nyújtanak ahhoz, hogy az új oktatási évet is eredményesen indítsuk, s bonyolítsuk le. Az 1973/74-es pártoktatási évben is fő feladat, hogy a politikai oktatás a maga eszközeivel hatékonyan segítse a X. kongresz- szus, a megyei és a városi küldöttértekezletek, valamint a pártszervezetek vezetőség- űjjáválasztó taggyűlései határozatainak maradéktalan megvalósítását, az adott területek előtt álló feladatok végrehajtását. .Ez 'vben még mélyebben, részletesebben elemzi a pártoktatás a nemzetközi és a társadalompolitikai összefüggéseket, a munkás- osztály vezető szerepének és a politikai munkás jellegének kérdéseit. Érzékelhetőbbé válik a munkásérdekek figyelembevétele, érvényesülése a párt szövetségi politikájában, a gazdasági, az ideológiai és a kulturális célkitűzésekben, de a nemzetközi politikában k. A gazdaságpolitikai témák közül kiemelkedik az a kérdéscsoport, amely a fogyasztást és az életszínvonal változását a termeléssel összefüggésben elemzi. Szintén fontos és nagy érdeklődésre számít az a téma is, amelyben azt elemezzük, hogy milyen szerepe van a termelési és a gazdasági hatékonyság növelésének a fogyasztás szintjének emelkedésében, az árak és a jövedelmek alakulásában. Pártszervezeteink az űj oktatási évre felkészültek. Gondoskodtak a személyi és tárgyi feltételeikről A tankönyvek a hallgatók kezében vannak. A megyei és a városi előkészítő tanfolyamok — amelyeket a propagandisták részére szerveztek — befejeződtek megtartották az első foglalkozásokat is Minden lehetőség adott ahhoz, hogy az ide1 pártoktatási évben a kéthetenkénti foglalkozásokon új ismeretekkel gazdagodjanak a hallgatók, fejlődjön elméleti, politikai kép zettségük s mindennek eredményeként vállaljanak aktívabb részvételt a várospolitikai munkahelyi feladatok végrehajtásában. A? új oktatási év kezdetén tisztelettel kőszörfjük a párt és a tömegszervezetek ál tál szervezett politikai tanfolyamok hallgatóit és a oronaeandis+ákat. Jó eredménvekekf -4T.-V.V . . .. ..v---- Vm *• ■ e* -----,->t- ,1-.bar s azok gyakorlat* alkalmazásában e hasznosításába” Tinái Gyula, a városi pártbizottság osztályvezetője A mátészalkai kórház 40 éves fennállásának jubileumi ünnepségét szeptember végén tartotta. Negyven év nem nagy idő egy intézmény életében. Hosszúnak csak akkor kezd tűnni, amikor az ember megkísérli, hogy visszatekintsen a múltra, végig próbálja kísérni a 40 év munkáját, felmérni eredményeit ég egyúttal a jövő felé is néz. Az alapkőletételtől napjainkig Mátészalkán kórház létesítésének gondolata már 1912-ben felvetődött. Megvalósítása anyagiak hiányában akikor nem sikerült, pedig tudvalévőén ez a vidék volt az ország egyik legelmaradottabb része gazdasági, kulturális és egészségügyi vonalon is. Hogy többet ne említsek, az akkori statisztikák szerint a csecsemőhalálozási arány Szatmár megyében volt a legrosszabb az egész országban. Sürgető volt tehát a helyzet, már 1927-ben is. amikor a rendkívüli megyegyűlés 280 ezer pengő építési kölcsön felvételét szavazta meg a kórház létesítésére. 1929-ben rakták le az alapkövet, majd 1932 novemberében adták át. Működését 1933-ban kezdte meg 74 ággyal. A kis kórház már megindulásakor szűknek bizonyult. Állandó zsúfoltsággal küzdött. Csak az itt dolgozók megfeszített munkájának volt köszönhető, hogy el tudta látni feladatát. A felszabadulás után. amikor az ipar. majd a mezőgazdaság szocialista átalakulása bekövetkezett és az ország lakosságának nagy része biztosítottá vált. még nagyobb feladatokat kellett a kórháznak megoldani, s ezek egyre növekedtek. A jobb körzeti ellátással, a kórház területi, szakmai vezetési elvének kialakításával, egyre több olyan beteg kerüli a kórházba, akiknek gyógyítása biztosabban és eredményesebben folyhatott, mint otthon. A kórháztól régebben félő betegek, látva a kórházi kezelés jó eredményeit, maguk is egyre többen igényelték a beutalást. Megszűntek az otthoni szülések: a szülőanyák is a kórházat keresték fel. Mindezt természetesen egyrészt az ágyak számának emelésével, másrészt az egészségügyi dolgozók létszámának növelésével és nem utolsósorban a modern orvostudomány gyógyszereinek és eszközeinek alkalmazásával lehetett megoldani. Az ágyak számának gyarapítását jó ideig csak a "égi területi adottságokon belül lehetett biztosítani. 1927-ben nagy esemény volt számunkra, hogy a legmostohább körülmények között dolgozó bőrgyógyászat, fül-orr-gégészet és az addig osztállyal nem rendelkező szemészet részére felépült a kórház első modem pavilonja. Ez természetesen nem oldotta meg a kórház gondjait, csak mérsékelte. A gyors tempóban iparosodó és fejlődő vá (is. a környező terület gazdasági fejlődése feltétlenül azt kívánja, hogy az egészségügyi ellátás is hasonló tempóban fejlődjön. Egyelőre a kórház fejlesztése ezekkel még nem tud lépést tartani. Minden osztálya zsúfolt. Elsősorban vonatkozik ez a szülészeti osztályra. de a belgyógyászatra, gyermekgyógyászatra és sebészetre is. A legnagyobb gondunk éppen ezeknek a túlzsúfolt osztályoknak fejlesztése, bővítése. Bővítési lehetőségek Kórházunk teljes rekonstrukciója csak a hatodik ötéves tervben jöhet szóba. Már most látjuk azonban, hogy a jelenlegi körülmények között az egyre növekvő igényeknek a kórház nem tud megfelelni. Ez viszont nemcsak a kórház, hanem az egész város gondja is. Éppen ezért olyan fejlesztési tervet dolgoztunk ki — a város; tanács támogatásával — mely szerint lépcsőzetesen kell fejleszteni a kórházat. Az első lépc »i- ben a kórház mellett lévő MÁV lakótelepet szeretnénk a kórházhoz csatolni és gyermekosztálynak átalakítani. Ezzel egyrészt az osztály zsúfoltságát lehetne megszüntetni, másrészt jelenlegi épületét vissza lehetne adnj eredeti rendeltetésének, a rendelőintézeti ellátásnak. így a rendelőintézet nagyobb befogadó képességével új szakrendelések indítására is lehetőség nyílna. A második lépcsőben kellene megvalósítani az új, százágyas belgyógyászati pavilon felépítését. Ezzel a sebészet' és szütészet ágyszámának fejlesztését' is meg tudnánk oldani. Erre már az ötödik ötéves tervben szükség volna. Mi — d Váhosi tanács segítségével — mindent megteszünk, hogy ez a tervünk megvalósuljon. Tudjuk, hogy mindezeket csak megyei támogatással, országos szervek segítségével lehet elérni. A legfőbb törvény A magunk részéről minden körülmények között továbbra is a szocialista egészségügy eredményeiért, az egészségügyi törvény szellemében dolgozunk. Magunkat szakmailag és politikailag állandóan továbbképezve, erőt és fáradságot nem kímélve, minden tevékenységünkkel, működési területünk lakosságának maximális egészségügyi ellátására törekszünk, szemünk előtt tartva a klasszikus orvosi elvet: „A beteg gyógyítása a legfőbb törvény” legyen. Or. Csiszár Gusztáv igazgató főorvos NEVEZETESSÉGEK O któber 2-től 10-íg szerény, de annál beszédesebb kiállítást rendeztek Mátészalka város ipari, mezőgazdasági üzemei a műszaki hónap keretében. Ami az eseménnyel kapcsolatban a kívülálló szem lélő- dobén tudatosult az az, hogy van már ipar:., ipari munkássága a városnak. Mert miké volt egy évtizede vagy korábban? A Szatm Bútorgyáron, az ÉRDÉRT Vállalaton, és " MEZŐGÉP-en kívül — amelyek akkor csi vizemecskéik voltak — ipari üzem nemig akadt. A kiállítás tehát elsősorban a változást, az elmúlt idők hallatlanul nagy fefi: ^ dését reprezentálta. A korábban meglé re üzemek termelésben, létszámban sokszor zódtak, ugyanakkor iífj üzemek létesültek, uj munkásgárda alakult és formálódott és eg”- re nagyobb mértékben kezdett ismertté válni a Mátészalkán készült ipari termek nemcsak az országban, de külföldön is. Gazdasági életünk, létünk alapja az ipar szakadatlan fejlesztése, a termelés bővítése és korszerűsítése. Emberi törekvések talá1 kozásának kedvező eredménye, hogy ebből Mátészalka az átlagnál többet mutathat fel. Kezdjük talán az?al. hogy a Szatmár Bútorgyár két évtizedes küzdelemmel a jogelőde munkáját folytatva elérkezett oda. hogy ar. ország egyik legkorszerűbb bútorgyára, kétezer-ötszáz főt foglalkoztat és a Szatmár III., valamint a Szamos család bútorvariánsni közismertek és elismertek. A korábbi üzemek közül a MEZŐGÉP Vállalat Mátészalkai Gyáregysége olyan szükséges és korszerű terméket mutatott be többek között, mint a KD—160. elnevezésű háztáji kisdaráló, amelyből idén több, mint tízezer darab készül, jövőre közel 40 ezer darab. Ha azt vesszük figyelembe, hogy az ISG első üzemcsarnoka mikor épült, akkor talán itt is beszélhetünk egy évtizedes múltról. Az ISG azonban, mint üzem mai sttervezeti felépítésében csak néhány éves múltra tekinthet vissza. Éppen ezért a fejlődés mértékére a nagy jelző nemigen megfelelő. Mert bárki viszonyíthat; 1967-ben kéfcsTázharminche- ten dolgoztak és termeltek 26,6 milliót. M-a háromszázhatvanöt az üzem létszáma és 127 millió forint az árbevétel. Mátészalka iparának ifjú. de kiemelkedő tagja a MOM. 1971 áprilisában az akkor megépült üzemcsarnokban úgynevezett folyadékmérőket gyártottak. Akkor az a munka megfelelő volt az éppen kialakuló még keveset tudó munkás várd áix-ik. Azóta nemcsak üzemcsarnokokban, berendezési tárgyaltban, eszkö^ikben fejlődték nagyot, de munkásműveltségben is. Ez tette lehetővé, hogy fokozatosan áttértek a szemüveglencse- gyártásra és a lövőben olyan kényes, jó minőséget igénylő gyártmányokat is készítenek maid, amelyek az átlagosnál nagyobb szaktudást igényelnek. Az ipar a városnál? csak *gy kis része. Az ipari dolgozók a város lakóinak ma még csak egv hányadát és nem is nagyobbik hányadát teszik ki. Éhnek ellenére talán magyarázni sem kell, hogy az ipar és ioari munkásság a város fejlődésében meghatározó. Minél nagyobb mértékben fejlődik evv ipari üzem, annál inkább mód és lehetőség van új munkahelyek létesítésére ezen keresztül személyek és családok életszínvonalának növelésére. A város az iparral nemcsak azért gyarapodik. mert az ipar ott van és helyet foglal el. inkább azért, mert segíti és ösztönzi a kommunális, a kulturális és egyéb fejlődést. A kiállítás azért mondott sokat, mert ha elvontan is. de érzékeltette: a szatmári bútorok, a több tízezer darabban gyártott kon- denzedények kalapácsos darálók. a milliós tételű szemüveglencsék a fogyasztókhoz jutva visszahatnak, az eredmények újabb fejlesztésekre adnak lehetőséget, újabb munkahelyek létesülhetnek, újabb nagy tömegű szakmunkásgárda nevelődik. A kiállítás Mátészalka város űj arcát mutatta. Azt. amely gazdagítja és a jövőben még inkább gazdaggá teszi. „ _ Irodalmi ősz 73 Szeptemberben egy űj sorozattal lett gazdagabb Mátészalka. Létrejöttének körülményeit három közművelődési intézmény tette lehelévé, illetve biztosítja. Rendezvény- sorozatunkkal azoknak szeretnénk eleget tenni, akik — a Dalos tavasz mintájára — jogos igényt támasztanak egy irodalmi műsorokból álló sorozat megrendezésére. A fővárostól mért távolságunk sok tekintetben meghatározója műsorlehetőségeinknek, a műsorok összeállításának. Ez a nagy távolság most is megnehezítette elképzeléseink maradéktalan megvalósítását. Mégis szerencsések vagyunk, mert a műsoranyag, s az előadóművészek névsora rangot és tekintélyt ad a sorozatnák. Szemes Mari, Margittay Ági Kürthy Papp László. Velenczei István, Pathó István, Janc6ó Adrienne színművészek jelzik a „Mátészalkai irodalmi ősz ’73” színvonalát. Segítségükkel újabb irodalombarátokat is szerezhetünk. Jelentős eseménynek számít a novemberi irodalmi est is. Ekkor bemutatjuk az Alföld című irodalmi és művelődési folyóiratot, illetve a folyóirat szerkesztőségét. Az est közreműködői a debreceni Csokonai Színház művészei. Reméljük hogy a város lakói érdeklődéssel kísérik sorozatunkat Bízunk abban, hogy sokan eljönnek rendezvényeinkre, és a sorozat is hozzájárul, hogy még többen megszeretik és még inkább hívei lesznek az irodalomnak. „ _ A NEGYVENÉVES KÓRHÁZ RÉGI ÉS ŰJ ÉPÜLETEINEK LÁTKÉPE Mátészalka tn
