Kelet-Magyarország, 1973. november (33. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-20 / 271. szám

*. oldal KPT.1TP-MAGVARORSZAO 1973. november 29. KOMMENTAR H rie en fagy Hellaszban Kő*el-Kefet • ,y . ü Iflslsli találkozó a 101-es kile m éleik öné Görögországban meglehető­sen hamar veszélyeztetik fa­gyok annak a viszonylagos liberalizálási folyamatnak a jövőjét, amelyről Athénben is, kül földön js annyi szó esett. Az országban visszaál­lították a nem is olyan ré­gen megszüntetett rendkívü­li állapotot, ezúttal azonban már kijárási tilalommal, le­tartóztatásokkal, sőt a leg­utóbbi adatok szerint kilenc halálos áldozattal súlyosbít­va. A, történtek közvetlen előz­ménye az volt, hogy a fő- várós műegyetemének diák­jai bevették, magukat az egye-, tem épületébe, elfearrikidoz- ták magukat és tüntettek Pa- padopufosz államfő ellen. Ä rohamrendőrség a hadsereg páncélosaival betörte a kapu­kat és véres összecsapások során távolította el az épü­letből a diákokat. A drámai események meg­értéséhez azonban nem elég a közvetlen előzmények is­merete. A hosszabb távú előzmények krónikája dió- héiban a következő: 1967. tavaszán már biztos-, nak látszott, hogy a Papand­reu által vezetett polgári centrum és a baloldal blokk­ja elsöprő választási győzel­met arat. Ezt a hadsereg úgy előzte meg, hogy puccsal a kezébe vette a hatalmat. A junta azonban növekvő bél­és külpolitikai feszültségek hatására 1973 nyarán kény­telen volt- változtatni eddigi rendezetlen politikáján. Papadopulosz, megfosztotta trónjától a már korábban száműzetésbe vonult királyt és maga lett az így születő köztársaság elnöke. Amnesz­tiát hirdetett, új alkotmány- tervezetet bocsátott ki és hét év óta először nevezett ki polgári miniszterelnököt Szoirosz Markezinisz, a Ba­ladó párt vezetője személyé­ben. Ez a jobboldali, de a realitások iránt, kétségtelen érzékkel, bíró . politikus , agt ígérte, hpgy, - igyekszik mir előbb megszervezni a vá­lasztásokat.. . - ..j Eleinte" óvátó^ derűlátással fogadta: ezt a kísérletet a junta ellenzéke is. Amikor azonban két héttel ezelőtt, a Paoandreu halálának ötödik évfordulóján rendezett gvász- szertartás tüntetéssé- válto­zott, amelyet a rendőrség brutálisan szétvert, a helyzet megváltozott. Növekedett a belső feszültség, amelvnek középpontja — nem először — ismét az athéni műegye­tem lett. A véres incidens kényes időpontban következett be. Még nem lehet tudni, milyen előíel'el. de az már biztosnak látszik, hogv a Markezmfsz- kísér'et komoly veszélybe került. (Folytatás áz 1. oldalról) v8 területek is rövidesen fel. szabadulnak. A két elnök megelégedés, sei nyilatkozott az el nem kötelezett országok algíri ér­tekezletéről, megelégedését feiezte ki. hogy a vietnami háború befejeződött. . Á közel-keleti helyzetről szólva elítélték az erőszakos területrablásokat és hangsú. lvozták. hogy áz igazságos éc tartós békét a térségben az Egyesült Nemzetek Szer­vezete Biztonsági Tanácsa, nak 1967. novemberi 242. számú határozata alapján kell biztosítani. A felek támogatásukról biztosították az Egyesült Nemzetek Szervezetét és ki­felezték meggyőződésüket hogy a világszervezet haté könv működésének legfőbb biztosítéka az ENSZ alap­okmány rendelkezéseinek k"vetkezetes betartása. Losonci Pál meghívta Ig­natius Kutu Aches rmomig ez j-pő—ct a Megvár N“pköztár_ ga<te-v.a A ehanai államfőn yr>—Muá-st örömmel elfogad ta £ M'-Var Néokön+ársa-aé ­Elnök* Taná'sának, elnöke rponköcTöpte a nemzeti mee újhadás tanába elnök4’'«'­g «hangi kormé"vnak és pánnek azt a meleg baráti fpeadtate-st amelvben kísé­retével együtt része volt. Ahmed Anisz, az egyipto. mi kormány szóvivője hétfőn Kairóban kijelentette: Egyip_ tom a maga részéről az ENSZ Biztonsági Tanácsa ’ tűzszüneti felhívásában fog. laltakat tartja mérvadónak. , és vonatkozik ez a közel- keleti békekonferencia idő­pontjára is. amellyel kap. csolatósan a BT felhívása kimondja: „Késedelem nél_ ' kül” kell összehívni azt. A kormányszóvivő a napi sajtótájékoztatón ezzel som­másan válaszolta., meg. a több sajtótudósító arra vo­natkozó kérdéseit, hogy va. jón Egyiptom hajlandó-e várni a béketárgyalásokkal az' Izraelben december 31-re kitűzött parlamenti "válasz, tá-sok megtörténtéig amint azt Tel Avivban egyre erő. szakosabban szorgalmazzák. Ánisz hangoztatta: „A béke­konferencia az egész világ- közössége'. érintő ügy, nem pedig olyan valami, amelyet Izrael hangja vagy hallgatá­sa irányít”. Időközben az izraeli fővá­rosban kormányforrásokból híreket szivárogtattak ki ar_ Richard Nixon, az Egye­sült államok elnöke Or’.an- doban (Florida állam) tar­tott sajtóértekezletén vidéki lapszerkesztők kérdéseire vá­laszolt, Az esemény — ame­lyet a televízió is közvetített — központi témáia a Water- gate-ügy által előidézett po­litikai probléma volt. Nixon elismerte, hogy az 1972. évi választási kampány idején hibákat követtek el és ezekért ő vállalja a felelős­séget. Ilyen hibákat — mon­dotta az elnök — mindkét párt elkövet és hasonló ese­tek előfordulnak a kongresz- szusi választások során is. ■' Ni^im ’~ ki jel “btetf et hogy 1972-ben a fő figyelmet az ország vezetésének szentelte és ném volt elegendő' ideje ahhoz, hogy személye" yn foglalkozzék a választási hadjárattal. Az elnök közöl­te, hogy a birói-nyomozó ha­tóságok rendelkezésére bo­ról, hogy az izraeli vezetők olyan új javaslaton dolgoz­nak, amelynek értelmében a szembenálló felek 16—16 ki­lométerre vonnák vissza had, erőiket a Szuezi-csatorna mindkét partjáról ilyenmó. dón 32 kilométer széles fegyvermentes övezetet hoz. va létre. Az izraeli javaslat feltéte­le, hogy Egyiptom kiürítené a legutóbbi háborúban el­lenőrzése alá vont területe, két a keleti parton, gyakor­latilag vissz-ál'ilva az ok tóber 5_e előtti állapotot, noha az egviptomi kormány éopen a közelmúltban uta. sította el határozottan az er. re vonatkozó izraeli terve, zetet. - ­Hétfő estig változatlanul nem szivárgott ki semmi ér­demleges a Kairó—Szuez országúti 101_es kilométer­kőnél Gamazl egviptomi és Jariv izraeli tábornok kö­zött délután lezajlott több mint másfélórás nemhivata. los eszmecseréről. Hírügy­nökségi jelentések szerint a két fél — immár hivatalo­csátja a tanácsadóival foly­tatott beszélgetéseit tact al­mazó magnószalagokat, ame­lyek bizonyítják, hogy ő „semmit sem tudott előre a Watergate-epizódrór. Nixon a Watergate-ügy kivizsgálá­sának meggyorsítását és be­fejezését sürgette. Az elnök kijelentette, hogy továbbra is a béke biztosítá­sán és a kormány iránti bi­zalom helyreállításán fog munkálkodni. A jelenlegi energiaválság­gal kapcsolatban Nixon nem zárta-,ki.3. kőolajtermékekre — köztük ä benzinre — be­vezetendő jpgvrendszer lehe­tőségét. . Az..elnök felhívta a kongresszust, hogy gyorsítsd meg a kormány által az energia-*" karékor ágról és a hazai fűtőanyag kitermelés fokozásáról előterie—tőr- vényterv^etek jóváhagyá­sát. (TASZSZ) san — szerdán ül ismét tár. gyalóasztalhoz. A megbaszé. lésről távozó Jariv. vala­mint az egyik egyiptomi ka­tonai szóvivő elejtett meg. jegyzéséből azonban nyugati tudósítók azt a következte­tést szűrték le. hogy a felek tárgyalásainak központjá. ban jelenleg az izraeli had­sereg által átkarolt 3. egyip. tömi hadsereg problémája áll. Jariv „igen nehéznek” minősítette e kérdést, az egyiptomi szóvivő pedig kö. zölte: „Míg meg nem szűnik az átkarolás, mindig fennáll az összecsapások veszélye.” Kairóban egyébként hétfőn délután bejelentették: a kor­mány utasította ENSZ misz- szióját. hogy nyújtson be hi­vatalos tiltakozást a világ szervezetnél a Szuezi csator. nán emelt Izraeli híd ügyé­ben. ★ A hivatalos iraki hírügv. nökség jelentése szerint Irak nem vesz részt a no­vemberi 26 án Algírban meg. nyíló arab csúcsértekezleten. Gerek Brüsszelben Hétfőn délelőtt hivatalos látogatásra Brüsszelbe érke­zett Edward Gierek, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és felesége. Edward Gierek belgiumi tartózkodá­sa során tárgyalásokat foly. tat a belga kormány tagjai val. mindenekelőtt Le’ourton miniszterelnökkel és aláírja a két ország között meukö. tött és korábban Varsóban parafáit tízéves együttműkö. dé»* szerződést. Edward Giereket és fele­ségét. valamint kíséretük i tagjait.Lebucton miniszterei, ií nők ■ 'és - más - belga politikai és , közéleti személyiségek fo­il gadíák' -a, .brüsszeli, nemzet­közi repülőtéren. Délután az Egmond-palo. tában megkezdődtek a len. gyei—belga tárgyalások. Es. te e betea kormány vacsorát ad a LEMP KB első titkára tiszteletére. Gerencsér Miklóst 26. Sorsdöntő próbatétele Pá- kozdnál következett be. Min­den külső jel szerint, a kirá­lyi nyilatkozat szerint is ar­ról kellett meggyőződnie, hogy Jelasich önszántából in­dított hadjáratot Magyaror­szág ellen. A törvényes király és annak törvényes kormá­nya ellen. Hiába parancsol­ta meg a korály mindkét fél­nek az ütközet elkerülését, Jelasich mégis támadott. Pöltenberg Ernő küzdött elle­ne,, s a győzők oldalán ör­vendhetett a bán vereségé­nek. Nem sokáig. Még ki sem pihenhették a csata megpró­báltatásait, éppen csak el­kezdték az Ausztria felé me­nekülő J llasich üldözését, amikor híre jött, a hihetetlen lordulatnak: a bán igenis élve­zi Bécs kegyeit és a győzők a birodalom ellenségei. Né­hány nappal a oákozdi győ­zelem után gróf Lamberget nevezték ki az összes magyar­országi haderő főparancsno­kává. S amikor Lamberget megölték a pesti haióhídon, ugyanarra a Jelasicha ru­házták a gróf Lambergnek szánt teljhatalmat, akit a pá- kozdi ütközet előtt m4g hit­szegőnek nevezett a király Ugyancsak elámult Pölten bér lovag, amikor tudomást'’ kellett vennie, hogy kegyen c lett a hitszegó, ellenben a ki­rály országáért háícoló ma­gyarokat a hazaárulás vádja alá helyezték. Ekkor értette meg Pölten- berg Ernő, hogy nincs szá­mára visszaút. Eredeti hiedel­me, szándéka tökéletes ellen­tétjeként a büntetés ígéreté, a kiátkozottak táborában ta­lálta. Elszámolt lelkiismereté­vel, leszámolt illúzióival. Immár önszántából vállalta a sorsot, amelyre korábban álmában sem gondolt. Elha­tározásában közrejátszottak a szülővárosából érkező hí­rek is: Bécs forrongott, La­tour grófot a francia szár­mazású hadügyminisztert, aki nem engedte őt áthelyezni itáliai szolgálatra, a tömeg fel­akasztotta. Ha Bécsben is for­radalom van, ha megroppant a rend az osztrák császár tar­tományaiban, nem okosabb-e, nem becsületesebb-e, ha szol­gál tovább a magyar király országában, amelyben egy­ugyanazon uralkodó kor­mánya őrzi a rendet? Természetesen tudta, hogy a schwechati ütközet után végképp nincs visszaút. Schwechatnál keveredtek elő­ször harcba a magyarok oszt­rák csapatokkal. Méghozzá osztrák földön. Ezzel nyomós okot szolgáltattak arra, hogy a birodalom nyílt ellenségei­nek tekintsük őket. Pölten­berg ugvan tartózkodott a harctól, ráadásul megvertük a m■''»'•arakat, mégsem tágf- ‘ott új bajtársai mellől. Ve­lük egvütt vészelte át a ma­gyarok számára Igen balsze­rencsés telet, de a tavaszi hadjáratban a szerencse for­dulatával megtanultuk nevét, megtanultuk tisztelni katonai erényeit. Lovag Föltenberg Ernő született magyarhoz méltó eréllyel harcolt elle­nünk és az sem véletlen, hogy éppen reá bízta Görgey az lsaszegi csata nyitó rohamát. Egyébként Görgey bizal­masa volt. Márpedig ez az illúzióktól mentes, az em­bereket jól ismerő és tőlük sokat követelő Görgey meg szokta nézni, kit tüntet kt bizalmával. Nyilván az 6 ja­vaslatára léptették elő tábor­nokká Pöltenberget és az 6 kívánsága volt az is, hogy rá­bízzák a hetedik hadtest pa­rancsnokságát. A kölcsönös rokonszenv feltétlen katona­barátsággá erősödött közöt­tük. Minden bizonnyal a fel­jebbvaló barát iránti szemé­lyes felelősség is közreját­szott abban, hogy Pöltenberg oly szívósan képes volt fel- tartőztani Győrnél Haynau túlerőben lévő hadseregét, amely a honvédek májusi ostromától akarta megszaba­dítani a kezünkön lévő Bu­davárát. Képzelhető, hány­szor kapott dührohamot az indulatosságáról közismert táborszernagy, amikor erős hadserege nem bírt Pölten berg hadtestével, sőt ez utób­bi meg is leckéztette az ötté vényi ütközetben. Tudom, hogy így volt, mert akkor Haynau táborában szolgáltam orvosként. A sze­mem láttára verték vissza balszárnyunkat öttevénynél. Bizony, akkor még nagyon messze voltunk Budavárától és kevesen hitték, hogv októ­berben már Aradon fogunk bíráskodni. A hírek szerint az összes vád alá helyezett lázadó tá­bornok közül mindvégig Pöl­tenberg Ernő viselkedett a leglevertebben. (Folytatjuk) N'xon sajtóértekezlete---------­---------\-------------—--------------------------------------------­Az Adria kapuja 4. jugoszláv emberek Milyen emberek a jugo- szlávok? Beszélgettem pro­cesszorral és mérnökkel, vál­lalati vezetővel és munkással, és valamennyien kivívták megbecsülésemet. Az volt a legrokonszenvesebb bennük, hogy erényeivel és hibáival, örömeivel és gondjaival ma­gukénak vallják a mai Jugo­szláviát. A Paksról ideszár­mazott magyar ugyanúgy „belülről” magyarázta azt, hogy miért kell egymillió munkásnak nyugaton dolgoz­nia, mint a nyugdíjas főszer­kesztő azt a tényt, hogy miért volt szükség a párt- és álla­mi életben bekövetkezett vál- tozásokra. Jugoszláviában rengeteg a gépkocsi, főleg a nyugati gyártmányú. Senkitől sem hallottam azonban olyant, hogy lám, ők milyen gazda­gok. Ellenkezőleg, azt magya- rázták, hogy ennek is szere­pe van a népgazdasági és tár- sadalmi feszültségekben. Nyugtalanítja őket a tőke­hiány, ami a beruházások ké­sedelmes megvalósulását vagy elodázását vonja maga után. A párt és a munkásosz­tály társadalmi vezető szere­pének fokozására irányuló határozott politikai irányvo­nal és egy sor más tényező azt mutatja, hogy állandóan új felismerések születnek, egyre keresik a jobb megol­dásokat. A külföldről érkezett em­• berekkel folytatott beszélge­tések során sokszor emleget­ték az obrováci hata’-ias timföld-gyárat, amelynek fel­építéseken jelentős szó- na van a magyar szállításoknak. Ugyancsak szóba került a te­jek,ától a magyar ha'.V-ig megépítendő olajvezeték is. A horvátok, a szeri ek, magyarok és a szí:vér ek egyként sokat emlegetik a nacionalizmust. Azt tart álc róla. hogy ez az a beteg-ég, amely a lag Inkább kisért a múltból és a legtöbbet árt­hat Jugoszlávia népeinek, is­meretes, hogy még a let«* b- bj időkben i-s igyekeztek fel­szítani ezeket az ellent"e- ket egyes burznoa-nac'o'a- llota elemek. S ha felme ül a kérdés hogv a raw ar nemzetiségű lakosság ' Va on müven jogokat é'vez a 's o- cialiista Jugcsz’áviáben. őzt mon ''"latjuk, hogv számul-fa az egyenjogúság minden vo­natkozásban érvényesül. A magyarok ugyanúgy nem-éti nyelvükben élhetnék,' mint bármelyik más né-mzettsé" és uavamtev elérhetnek mindem közjogi méltóságot. Egyil-en soknyelvű országban azon­ban természetes állapot a kát- vagv többnyé'vős4« S nyi’v invaló hogy a szerb— horvít nyelvnek van uralko­dó jellege. Jugoszláv1 a? élményeim so­rán jó néhány esetben *a- pasztaltam, hogy az embe­rekben megkülönböztet ott vonzódás él Magyaro-s^ög iránt. Hogy ez mitől van? Ki tudná azt megmondani? Talán a közös és haladó tör­bér, főleg, ha szocialista ta­pasztalatokkal rendelkezik, pem érti, miért kell egymil­lió jugoszláv munkásnak Nyugat-Európában dolgoznia. A jUjipsztóVPk egy.étién tő-, mór mondatban megvála­szolják ezt: „Azért, mert a Szávától oélre nines ipar.” Persze, azért a Szávától dél­re is találhatók ipari cent­rumok, de ez a vidék való­ban nem tud munkát és megfelelő életszínvonalat nyújtani a lakosság egy ré­szének. Az egyes országré­szek közötti különbségek,, amelyek a történelmi körül­mények következtében ala­kultak így, sok társadalmi feszültséget okoznak, nem is szólva az esve« köztársasá­gok közötti különbségekről. A gyorsabb iparosítás alap­vető akadálya a tőkeszegény­ség. Ezért Is szorgalmazzák a külföldi cégek beruházásait és tanúsítanak különös ér­deklődést a termelési koope­rációk különböző formál iránt. A gazdasági szakem­ténelmi hagyományok, a ’ö- rök elleni harcok, a j’JWMú- láv’ai népfelszabadító hábo­rú magyar partizánjainak hősi emléke és a legutóbbi TdiEF igazán intérná-cional’s*» jellegű jószomszédi kapcso­latai álltak pss^e, egész"4"»« értelmi és érzelmi kötődéssé. A lényeg az. hogy Jugoszlá­viában jó dolog rnagyáror^ szági utasként bemutatkozni. Nagyon bíznak bennünk és sokat várnak tőlünk. Ahogy az egyik magas beosztású gazdasági vezető megfogal­mazta: „A Drávát tekintsük olyan határnak, ami összeköt bennünket és ne olyamv-k, ami szétválaszt.” S azt hi­szem, ebben jugoszlávoik és magyarok között teljes az egyetértés. Kónya Lajos (Vége) Sztrájkok, bza'mi szavazás Angliában Az angol kormány egész gazdaságpolitikáját kérdője­lezte meg a munkáspárti el­lenzék, amikor az alsóház hétfői ülésén bizalmatlansági indítványt terjesztett elő. Ké­ső esti órákban várható sza­vazás nem veszélyezteti a kormány fennmaradását. A konzervatívok számíthatnak saját táboruk számszerű többségére, de az uralmon le­vő párt derékhadában — mint a hétfői Times írta — rangidős államférfiak és megbízható kormányharcosok maguk is szeretnék jelét lát­ni annak, hogy a kormány ellenőrizni tudja az esemé­nyeket­Ezek az események a múlt héten minden idők legna­gyobb egyhavi külkereskede1* mi deficitjét, minden id"k, ’egnasvobb hitelezési kamat­lábát. minden idők legna­gyobb élelmiszerdrágul-'sl ütemét hozták az angol üzle­ti élet és a fogyasztók számá­ra. a novembertől érvényes, úgynevezett „harmadik gaz­dasági szakasz” pedig ar-a vezetett, hogy tíz kiilönbö-ő szakma mintegy 300 000 dol­gozója valamilyen sztrájkakt ciót kezdett vagy jelentett b% tiltakozásul a kereset-korlá­tozások ellen. A 2?0 000 bá­nyamunkás túlórabojkottja — a hét végére karbantartás nélkül leállított bányák elvi- zesedése miatt — hétfőtől még súlyosabb termelésld- eséseket hoz, miután egy hét alatt a heti 2 300 000 tonnás termelés amúgy is 20-25 szá­zalékkal csökkent. Hétfőn folytatódtak az or­szágos számhivatal és a szakszervezet tárgyalásai egy kompromisszumos rendezés­ről és a bányászok megsza- vaztatásáról. Béremelést kö­vetelnek a londoni tűzoltók,' munkalassítást tartanak az erőművekben dolgozó vasa­sok és az ország 15 000 men­tőautó-vezetője közül 8000 csak a legsürgősebb hívások­nak tesz eleget, 1—3 napos béremelés: sztrájkot rendez­tek a vidéki újságírók az or- s~ágos napilapok közül •'“dig n-m e-v Anna hercegnő es­küvőiéről közölt fénykének tűkul jelent meg a nyomdai p-gfikusok sztrájkja miatt A mozdonyvezetők egvnaoo* Sátraikig miatt hétfőn 150 000 beiáró késve vagy egyáltalán ném tudott eljutni munkájáé bau

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents