Kelet-Magyarország, 1973. november (33. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-16 / 268. szám

V eWÄ kelet-magyarorszAo 1973. november W. Újdonságok 7udományos kutatások Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban KGST szakértői bizottság Szabolcsban Együttműködés korszerű hízó­in arha-l§f állók,-í elepek építésében Felvéteniük a Kemecsel Állami Gazdaság domlmidi üzemegységében készült, a KGST műszaki tudományos szakértői bizottsága, az ST—80 elnevezésű fertőtlenítő berendezéssel is­merkedik. Világjelenség az élelmiszer gazdaságban a termelő erők koncentrálása, a mezőgazda- sági termelés fokozására, a hozamok növelésére, az ön­költség csökkentésére. A kor- centráció nemcsak a terület növelésére, ezen belül a sza- kosításra, egyes ágazatok fej­lesztésére is vonatkozik. Ál­lattenyésztésen belül megol­dásra váró probléma, a nagy­tömegű marhahús előállítás il­letve, tej-, tejterméktermelés. KGST szinten úgynevezett 4'5-ös műszaki tudományos szakértői bizottság foglalko­zik. a korszerű hizómarha is­tállók létesítésével. A jelölés­ben a 4-es szám azt jelenti, hogy négy szocialista ország a Szovjetunió, az NDK, Bul­gária, és Magyarország szak­emberei működnek együtt a szarvasmarha hizlalás kor­szerűsítésében, ipari szintre való emelésében.. A szakértői bizottság ma­gyar tagozatának vezetője Kovács Csaba a nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalat főagro- nómusa arról számol be, hogy az együttműködésnek ma már konkrét eredményei vannak. A nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalat kísérleti jelleggel idén felépítette a kemecsei Állami Gazdaság, dombrádi íizemegvségében azt a 120 férőhelyes zárt. kötetlen tar­tás technológiájú hizómarha istállót, amely alapja lesz egy 4 ezer férőhelyes hasonló rendszerű komplexumnak. A Szovjetunióban a dombrádi- hoz hasonló rendszerrel a Csapajev állami gazdaság­ban (Zaporozseci terület) ezer férőhelyes istálló épült meg. Ezt az istállót későbbi­ekben 12 ezer férőhelyes kombináttá fejlesztik. Az NDK-ban az egyik állami gazdaságban égy 16 ezer férő helyes kísérleti kombinát épül. Bulgáriában most foly­nak az előkészületek egy 5 ezer férőhelyes hizómarha kombinát építésére. A műszaki tudományos és szakértői bizottság, a meg­épült, vagy épülő istállókat rendszeresen a helyszínen ta­nulmányozza, értékeli az épí­tés módját, az alkalmazott technológiát és hasznosítja a tapasztalatokat. A közel múlt­ban a bizottság 19 tagú nem­zetközi küldöttsége megyénk­ben Dombrádon járt, és az ott épült 120 férőhelyes hi­zómarha istállót, illetve az is­tállóval kapcsolatos berende­zéseket, gépeket tanulmá­nyozta. Különösen elnyerte a szakemberek tetszését az ST—80-as jelű fertőtlenítő kocsi, valamint a BC—01 ti- pusú borjúitató. Az istálló építési megoldá­sánál a bukógátas higtrágva- kezelési rendszert méltatták nagy figyelemre. A Szovjet­unióban és más országokban higtrágyakezelésre, úgyneve­zett duzasztásos, zsilipes trá­gyakezelést alkalmaznak. En­nek hátránya a bukógátas rendszerrel szemben, hogy a zsilipeket emberi erővel kell állítani, a csatornarendszert időközönként, az ülepedés miatt tisztítani kell. A bukó- gális rendszer , kiván ilyjjlSt. megoldásokat, a csator­na rendszer úgy van kiképez­ve, hogy az ülepedés minimá­lis. A KGST együttműködés lényege az, hogy a kísérleti jelleggel megépült istállók technológiáját értékelik, s a célnak legjobban megfelelő­ket szabványosítják. Ez le­hetővé teszi majd, hogy a jö­vőben a szocialista országok­ban épülő istállók hasonló szerkezeti elemekkel, gépek­kel készüljenek, így a koope­ráció eredményesebbé válik. A 4/5-ös műszaki tudomá­nyos szakértői bizottság me­gyénkből hasznos tapasztala tokkal távozott, kifejezésre jutatták elismerésüket. Leg­közelebb még ebben az év­ben decemberben a Szovjet­unióban a Csapajevről eine vezett állami gazdaságban ta­lálkoznak és tanácskoznak. Seres Ernő Értesítjük kedves felhasználóinkat, hogy AZ ÉVVÉGI LELTÁROZÁSOKAT BEFEJEZTÜK. Szívesenállunk reiilelkezíöire: gép-pótalkatrész—műtrágya—növényvédőszer- kender—ruha—építőanyag árukkal. AGROKER VÁLLALAT Nyíregyháza Kinizsi ut 2. sz. (212963) Ml ÍGY csináljuk... Cukrot Körött a Tisza vize Hektáronként 112 mázsával több cukorrépa A Rakamazi Győzelem ter­melőszövetkezet már ebben az esztendőben „megkóstol­ta” a kiskörei duzzasztómű hasznát, öntözővizet kaptak a Tisza II megvalósítása ré­vén. Több növényt öntöztek, valamennyit hasznosan. de egyik legeredményesebb a cukorrépa termesztése volt. A cukorrépa termesztésének fokozására hozott kormány- határozat megjelenése előtt, 1971-ig évente 60—05 hektá­ron termeltek cukorrépát. Az utóbbi kétévben ezt a terű- letet megduplázták. Az idén 123 hektár volt a termőterü­let. a negvedik ötéves terv végére pedig elérik a 150 hektárt. Az eredményekről á ter­vekről Héri László a terme­lőszövetkezet főagronómusa szívesen beszél, hiszen a ió jövedelmezőségen túl is sok egyéb haszna van a cukor­répa termesztésnek. A kö­vetkező években még jobb eredményekre számítanak, ha teljesen üzembeláo az öntözőfürt. Mór az 1973-as esztendőre úgy készültek, hogy minő’ a három cukor­répa táblájukat öntözni fog­ják. Ennek megfelelően ké­szítették elő a talajt, és vé­gezték a műtrágya adagolást. Az öntözőfürt nem készült el teljesen, ezért a 123 hek­tárból csak egy táblát, 40 hektárt tudtak öntözni. Az öntözés előnyét azon­ban így sokkal nagyobb bi­zonyossággal tudják kimu­tatni, mivel a három tábla egyébként azonos kezelést kapott. Az öntözött terüle­ten hektáronként 492 mázsa átlagtermést értek el, a má­sik két táblán 380 mázsát. A többlet termés értéke hektá­ronként 7280 forint, amiből az öntözés díját (2400 fo­rint) és a szállítási költséget levonjuk, még mindig több mint 4S00 forint a tiszta jö- vedelem, amit a Tisza vize hozott a termelőszövetkezet­nek. A népgazdaságnak, a fogyasztóknak pedig mintegy 16—18 mázsa cukorral több jut minden hektár öntözött területről. A főagronómus véleménye szerint egy ked­vezőbb esztendőben el tud- ják érni a hektáronkénti 600 mázsás átlagtermést, ami to­vábbi 100—120 mázsa cukor- répát jelent. (Az idén nem volt meg a megfelelő tő- szám, a rossz kellés, a szá­raz tavas2 miatt.) A termelőszövetkezetben a cukorrépa termesztés továb­bi haszna a tagság májusi foglalkoztatása. Ilyenkor az első kapálással és az egyese­léssel biztosítanak munkát azoknak a tagoknak, akikre maja’ az eszi munkacsúcs idején nagy szükség lesz. A termelőszövetkezetben v egy- szetezik is a cukorrépát, ezért további kapálásra nincs szükség, a betakarítást pedig gépesítették. A szö­vetkezet jelentős szarvasmar­ha-tenyésztést végez. A hí­zómarhák részére a cukorré­pafej és a nyersűzelet a to­rn ag takarmány t biztosítja, leveles cukorrépafej betaka­rítása a szövetkezet szakem­bereinek véleménye szerint legjobban megoldható a szekszárdi gépsorral. A szövetkezet vezetői úgy vál-ekednek a cukorrépa ter­mesztésről, hogy a jelenlegi szabályzók mellett az egyik legjövedelmezőbb növény. Előnye még. hogy jól géné- síthető, meghálálja az öntö­zést, a melléktermékek tö­megtakarmányt adnak és jól szabályozható a cukorrépa termesztéssel munkaerő fog­lalkoztatás is. Cs. B. Ilit és milyen fajtákat telepítsünk ? Korszerű gyümölcsös létesítése a kiskertekben AZ ÉLELMISZERGAZDA­SÁG NÖVEKVŐ IGÉNYEI­NEK kielégítése a gazdálko­dás belterjesítésével lehetsé­ges. Több gazdaságban azon­ban a rossz talajadottság aka­dályozója a magasabb ho­zamok elérésének. A talajja­vítás legkorszerűbb módja, a komplex meliorációs el­járás. E munka egyik fázisa az . alagcsövezés. Megyénk­ben a Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat több helyen végez meliorációs munkát. Képünk az ügyes csőfektető gépet mutatja be. A termesztett növények víz­igényének szabályozása a ta­lajvíz háztartásának optimá­lis szinten tartása csak dré­nezéssel oldható meg, amit a képen látható gép végez. Nehéz tanácsot adni, meg­határozni, hogy ki milyen gyümölcsfajt, vagy fajtát te­lepít. A gyümölcsfák 20—30 évig, vagy ennél is tovább élnek és meghatározzák a jö­vedelem alakulását. Abból a tényből kell kiindulnunk, várhatóan a piaci lehetősé­gek hogyan alakulnak. Je­lenleg a kistermelő gazdasá­gokban megtermelt alma, őszibarack mennyisége nö­vekedni fog. A lakosság el­látása viszont nem megfelelő a csonthéjas és bogyós gyü­mölcs fajtákból. Várhatóan további jó értékesítési lehe­tőségek lesznek a meggyből, málnából és a téli körtéből. A fajták megválasztását il­letően vegyük figyelembe, hogy exportra alkalmasak-e? Az almafajták közül érde­mes telepíteni a jonatánhoz hasonló, attól valamivel ha­marabb érő „Éva” nevű faj­tát. A hagyományos fajták közül részesítsük előnybe a Siarkingot, amely jól tárol­ható. A jonatán kellemes ízű" és világhírű almafajta, ame­lyet célszerű továbbra is ül­tetni. Kürtéből a termesztésben lévő fajták közül a Vilmos és a Bőse kobakját ültes­sük. Meggyből továbbra is a Pándi, vagy üvegmeggy név alatt termesztett fajták a ke­resettek. Kiváló termőképes­ségű az újfehértói fürtös és a meteor meggyfajták. Kajszibarackból a magyar legjobb, a borsi rózsa fajtá­kat ültessük, őszibarackból a korai sárgahúsú fajták be­váltak, ilyen az aranycsillag, dixired, kardinál, redháven. ■A szamóca . ■< fajták közül legjobban a gorella és po- chantos fajták váltak be. Vásárláskor vizsgáljuk meg a gyümölcsfák minősé­gét, a sérült, a golyvás fá­kat ne vásároljuk. A területet készítsük elő a telepítéshez, istállótrágyából 100 ölenként 15—20 mázsát, a vegyes műtrágyából 1—1,3 mázsát szórjunk szét a terü­leten. A talajt fertőtlenítsük Hungária L2 porozószerrel. Ezután a talajt részesítsük 70 centiméter mély forgatás­ban. Ha ez nem lehetséges, ássunk gyümölcsfánként 140x 140x60 centiméter mély göd­röt. Lényeges, hogy helyesen válasszuk meg a gyümölcs­fák tenyésZterületét. A gyen­ge növekedésű alanyon lévő fáknak 20—25 négyzetméter tenyészterületre van szüksé­gük. Az erős növekedésüe­ket 25—30 négyzetméter te- nyészterületen neveljük fel. A téplalap alakú telepítési rendszert válasszuk. Ültetés előtt a gyümölcs­fák gyökérzetéből vágjuk ki a sérült részeket. A korona metszését tavasszal végezzük el. Készítsünk trágyából, agyagból, vízből pépet, amelybe tegyünk higanytar­talmú növényvédő szert, gyökérfertőtlenítés céljából. Ültetéskor mártsuk a gyü­mölcsfákat az elkészített pép­be. Az oltványokat olyan mélységre ültessük, amilyen mélyen a faiskolában voltak. Vigyázzunk rá, hogy a gyö­keret meg ne sértsük. A földet a cipőnk orrával tő- mörítsük a gyökérzethez. A körül kerített kertben lévő fiatal fákat is kötözzük be, mert egyetlen nap alatt egy nyúl 50—100 darab kis­fát is megkárosíthat. Kárádi István. MÉSZÖV, Nyíregyháza

Next

/
Thumbnails
Contents