Kelet-Magyarország, 1973. november (33. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-15 / 267. szám

'1973. november 18. K®t.BT-MAGVAnott§7:XS «. -mm Vezetés és szakértelem „Hogy mersz mérnököt felvenni?’’ — kérdezték a közelmúltban az egyik taná­csi vállalat igazgatóját. Az illető — maga is mérnök — igen elcsodálkozott a kérdé sen. Miért ne, amikor a ter­melés üteme megkívánja hogy egyre több jó szakem­bere hegyen a vállalatnak. A kérdező, maga is vezető beosztású egy másik válla­latnál a saját példájukból indult ki. Náluk csak az mérnök maradhatott meg, aki nem akarta megváltani a világot, nem akart a vállalat­nál nagy dolgokat csinálni nagyon szépen együtt „mu­zsikált” a vállalati vezérkar­ral. S tegyük hozzá, ez a vállalati vezérkar évről évre jó eredményeket produkált, a különböző elismerések, a nyereséges gazdálkodás bi­zonyította, hogy ismerik a piacot, jól alkalmazkodnak a gazdasági szabályozókhoz, elégedettek a munkások is az üzemben. Viszont ugyanitt akad né­hány olyan vezető, akinél a sokat emlegetett hármas ve­zetői követelményből — po­litikai rátermettség, szakmai tudás, vezetői készség — a szakmai oldalon hiányzik az a sokat emlegetett „papír”. Hosszú évek tapasztalata van mögöttük, nagyjából lépést tartottak a fejlődő techniká­val ig, de az egyéni képzés­ben már nem jutott idő ar­ra, hogy a diploma is ott le­gyen a beosztás mellett. Szemlélet kérdése, hogy elég-e egy vezetőnél, ha a ta­pasztalatait hasznosítja, vagy megkövetelik tőle a maga­sabb képesítést is. Minden esetre van az országban olyan Allami-dijas vezér- igazgató, aki ma pem érzi magát kisebbnek amiatt, hogy neki csak szakmunkás- bizonyítvány van a zsebében, s mérnökök tucatjait irányít­ja, milliós értékekről dönt. Ez az ember viszont — ép­pen politikai rátermettsége és vezetőkészsége miatt — egyáltalán nem fél attól, hogy tehetséges mérnökök peszik körül, hogy egy-egy fontos gazdasági döntés előtt szakemberek véleményéi kérje ki, egyes dolgoknál a mások álláspontját tegye ma­gáévá. Valahol itt van a forduló­pontja annak, hogy mer-e egy kis tanácsi vállalat keve­sebb szakmai képzettséggel rendelkező vezetője olyan munkatársakat keresni, akik birtokában vannak a na­gyobb szakmai tudásnak és alkotó módon tudják azt hasznosítani. Ugyanis a jó vezetőt nem az jelenti, hogy nála nincs okosabb „széles e hazában", hiszen fejlett tár­sadalmi rendszerünkben, a munkamegosztás által egyre szélesedő termelésben egy egy ember általában csak egy viszonylag kis részterületen lehet abszolút képzett. De a jó vezető meg tudja válást tani munkatársait! Úgy hogy olyan embereket keres egy-egy posztra, akik ott a maximálisát tudjak r%yújtani. akiknek a véleményére ala­pozni lehet, akik úgy készi tik elő döntésre az ügyeket hogy több módozatot kidől gozva nem az egyszemélyi vállalati döntés, hanem a vállalati közös „ész” domi­nál Vagyis éppen a vezetés ez adott igazgató erős oldala mer önállóságot adni beosz tottjainak. hagyja őket al kotó módon kibontakozni, hogy a vállalat nagyobb üte­mű fejlődésében kamatozzék mindez. Lányi Bolond Nagy gondot fordítanak a szakmunkásképzésre a Nyírbátori Auróra Cipógyárban. Erre i célra külön tanműhelyt hoztak létre, ahol a fiatalok az egyes gépek kezelését, a szakma fo rásait sajátíthatják el. Képünk: Fülep Miklós szakoktató, Acs Erzsébet III. éves tanuló mun­káját ellenőrzi. (Elek Emil felvétele) Az ifjúság rangja Lehet-e partner a fiatal ? A nyíregyházi járásban az elmúlt évben 281 politikai oktatási körben több mint hatezer fiatal gazdagította ismere­teit. Az iparban és a mezőgazdaságban 47 ifjúsági brigád dol­gozik a szocialista cím elnyeréséért. A fiatalok eddig csaknem 15 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek. A járás minden hatodik tanácstagja fia tál. Lehetne tovább sorolni a tényeket. A nyíregyházi járás KISZ küldöttértekezletén a küldöttek tettek még hozzá 6300 fiatal eredményeiből, gondjaiból. Ebből idézünk néhányat, a sok közül. Hogyan látják ők, a fiataiok munkájukat, köz­életi szereplésüket? Borok Imre, a nagyhalá­sz! zsákgyár KISZ titkára: — Két gőzmozdony, áll gyár udvarán, ez adja az energiát Sokan mondják ne­künk, azért áll ott, hogy el­húzza a gyárat a faluból... Nem, hogy elengedni, de becsületes munkával fejlesz­teni akarjuk. Nincs sok ha­gyományunk, hiszen másfél éve van itt ez a gyár. Fiatal­jaink annál lelkesebbek. Leg­többjük a mezőgazdaságból, vagy rögtön az általános is­kola befejezése után került hozzánk. Gondolkodásuk még nem az ipari munkás gondol­kodása. Nekünk ebben van a leg­szebb mozgalmi feladatunk, hogy fokozatosan, nagy gond­dal ipari munkásokká nevel­jük őket. Egyik lehetőség er­re a politikai oktatás. Még sok gond van ezzel. Propa­gandistáink felkészültsége, az előadások színvonala még hagy kívánni valót Legnagyobb büszkeségünk az új ifjúsági klub. Nagyon megdolgoztunk érte. De az örömbe egy kis üröm is ve­gyült; mert még nincs beren­dezésünk, csak Ígéret van rá. Inkább fordítva lenne! A küldöttekhez van egy ja­vaslatom. Jó lenne ötlet-vá­sárt rendezni a KISZ munka különböző témáiból. Sokat segítené valamennyiünk munkáját Gyimesi Árpád, az űjfe­hértói gimnazista — Megoldás: a vertlka! így mondjuk mi a KISZ szerve­zetünknél bevezetett új szer­vezeti formát, a vertikális rendszert. Nyugodtan állítom, nyüzsgést hozott az iskola életébe. Nem osztásokra épül az alapszervezet, mint régen, hanem vegyeséletkorú, tagja lehet elsős, negyedikes egy­aránt. Emellett minden osz­tályban van diákbizottság, ez intézi az osztály tigyes-ba- 'os dolgait. És egv harmadik iő dolog, az érdeklődési kö- "ök megszervezése. Nagvon "önző a fiatalok körében. Hogv mik az előnvei en- ’ek az úi formának’ Nagvon vönpyű rá válaszolni. Több diáknak tudtunk feladatot 'dni. Nem kötelező a KISZ tagság, de sokkal komolyabb feltételekhez van kötve, mint eddig. ránya is. A lényeg nem is ezen van; hanem hogy telje­sítik-e a brigádmozgalom hármas célját; szocialista mó­don élni, dolgozni és tanulni? Dolgozni még tudunk is. De a másik kettővel még van­nak problémák. Oda kellene már eljutni, hogy önmagu kát tudják értékelni ezek a brigádok. Tudják megmonda­ni ők, hol tartanak, milyen szintjén a szocialista terme lésnek! És az az igazság, ebben az új formában még a lógás is jobban meglátszik. Járásunkban még csak a mi gimnáziumunkban van vertikális rendszer. Ügy tu­dom, 1974 szeptemberétől va­lamennyi középiskolában be­vezetik. Éppen ezért most a tapasztalatok összegezésén dolgozunk, hogy könnyebb le­gyen a kezdés a többieknek. í Kemény Pál, baktalóránt- házi agronőmns — Miről beszélhet egy ag- ronómus? Elsősorban a ter­melésről, a mezőgazdasági le­hetőségekről. Sajnos a mező- gazdaságban még mindig nem dolgozik elég fia­tal. Pedig megtalálják szá­mításukat. Az a tapasztala­tom, hogy ahol a gazdasági vezetők megfele'ően alapoz­nak az ifjúságra — az ered­mény sem marad el. A mezőgazdaságban Ss egyre több ifjúsági brigád dolgozik. Bár még tart a vi­ta, hogy külön jobb-e, vagy együtt dolgozni az idősebbek­kel, a munkában tapasztal- tabakkal? Mindkettőnek megvan az előnye és a hát­Huszan szóltak — 6300 fiatal érdekében. Szavuk maga­biztos volt. Helyenként túlságosan is komoly, öreges. Adódhat ez abból is, hogv az idősebbek komoly partnerévé váltak a- ifjúság képviselői. Ez jó dolog. Rang, elismerés. De a fiata­lok a legkomolyabb tanácskozásokon is legyenek — fiatalok. Kolláth Adrienne. Stencer Fruzsina, a ke­mecsei tsz KISZ titkára — A falun élő fiatal értel­miségiekért emelnék szót. Nem vagyunk még sokan, de munkánkra, szakmai felké­szültségünkre számit az ifjú­ság. Van néhány dolog, ami akadályozza a jobb munkát. Például, miért nem lehet azt megoldani, hogy vidéken is épüljenek kedvezményes if­júsági lakóházak? Az állan­dó továbbképzés egyik felté­tele lenne, hogy legyen egy hely, ahol találkozhatnak az azonos érdeklődésű fiatalok. S talán a legfontosabb do­log, hogy a felsőoktatási in­tézmények KISZ szerveze­tei sokkal jobban tartsák a kapcscéatot a leendő mun­kahelyekkel. Tudja min­den fiatal és ismerje is meg azt a helyet, ahova kerül, s r feladatokat, amelyek rá vár­nak. És erre tudatosan ké szüljön is. A nekdotának is beillik, " jóllehet igaz. Úgy kezdődött, hogy az egyik nyírségi nagyközségnek ma­radt pénze járdára. (Nem ez az anekdota, bár ez is lehet­ne.) Szóval pénz volt, és a döntés is megszületett: a Pe­tőfi utca kerül sorra. Az ér­deklődés felfokozottá vált Kíváncsian saccolták, hány méterre futja, de sok talál­gatás volt arra is, melyik ol­dalra építik. Mert azt talán nem is kell külön magyaráz­ni, hogy csak az utca egyik oldaláról lehetett szó. A legtöbben úgy véleked­tek az itt lakók közül, hogy lényegében ez teljesen mind­egy, a lényeg az, hogy épül. Volt azonban egy kérvény, amely a tanácsiaknak nem kis fejtörést okozott. A köz­ség egyik prominens szemé­lye írta, aki sok más érv mellett írását azzal fejeztc- be, hogy „tudvalevő, hogy a bevett szokás az, hogy a járdát a menetiránynak meg­felelő jobb oldalra kell épí­teni, így nem lehet kétséges, hogy azt a lakásom előtt kell elvezetni NÉZŐPONT A konfliktus adva volt. A prominens személyt nem le­hetett megsérteni, hiszen örültek, hogy a faluba költö­zött. Szükség is volt rá, így ha most kerek-perec eluta­sítják, lehet, hogy kiszámít­hatatlanok lesznek a követ­kezmények. Elmegy. Duz­zog. Esetleg a megyéig is to­vábbviszi az ügyet. Ez pe­dig szerfölött kellemetlen le­het. összedugták a fejüket a község vezetői, A népszavazás lehetőségéi hamar elvetették. Ez nem megy. A tanácsülés határo­zatát is indokolni kell. Igaz, felsorolhatnák, hogy a járdát arra az oldalra ter­vezték, ahoi az iskola, az óvoda, a mozi és a bolt van. És ezek fontosabb szempon­tok. De ebből mi következik? Az, hogy a kérvényező nem fontos. Erre biztos felkapja a vizet És ami az igazságot il­De leti, valóban fontos, többi még fontosabb. Napok óta folytak a diplo­máciai tárgyalások, ötletek özöne került elő, de egyik sem volt az igazi. Az elnök is érezte, a kínált javaslatok nem találnak telibe. Az ügy kezdett mind sürgetőbbé vál­ni. A járdalapokat már le­szállították, a tsz vontatói hozták a homokot, a társa­dalmi munkások csapatát megszervezték. A dön­tést immár nem lehetett halogatni. És mint mindig, a szorongató helyzet megpré­selte az agyakat, amelyekből mint egykor Athéné, kipat­tant az isteni, illetve a taná­csi szikra. Az iskola igazgatója jött be lélekszakadva az elnökhöz. Beszélgettek, aztán gyorsan összehívták az illetékeseket. Felkerekedtek, és kimenteik a Petőfi utcára. De nem a rő- videbb úton, hanem egy kis vargabetűvel. Aztán elindul­tak, és végigsétálták. Aztán vissza a tanácsra, és máris kattogott az írógép. „Kedves X Elvtárs! Kér­vényét alaposan megvizsgál­tuk. Sajnálattal kell azonban közölni, hogy a megépítendő járdát, az ön méltányolandó igényeinek figyelembe véte­le ellenére sem tudjuk laká­sa előtt elvezetni. Indokolja ezt az is, hogy több létesít­mény van a Petőfi utcában, amely a másik oldalra esik. Mindennél azonban fonto­sabb az, ami végső határo­zatunkat befolyásolta, az a körülmény nevezetesen, hogy a műszaki bejárást a Petőfi utca déli végén kezdtük, és így a menetirány szerinti jobb oldal a másik oldalon van. Kérjük szíves tudomás­vételét ennek, stb„ stb., pe­csét, aláírás”. Prominens személy erre nem tudott njit válaszolni. A tanácson pedig újra felismer­ték: sok minden csupán né­zőpont kérdése. Pártélet A központ és az üzemek GAZDASÁGI MECHANIZMUSUNK korszerű társadalmi mechanizmus kialakítását igényli. Ennek láncolatába tarto­zik, hogy minél élőbbé, hatékonyabbá tegyük, a pávtirjányítást az üzemekben, vállalatoknál, intézményeknél. Különösen sok­rétű munkát igényel ez olyan szabolcsi üzemeknél,, amelyek­nek a gazdasági irányítása — közvetve — egy köz pontból tör­ténik. Ezeknek a gyáregységeknek a száma elég jt ‘lentős a mi megyénkben. Nem mindegy teitót, hogyan alakulj e helyeken a pártirányítás, milyen a termelést segítő, ellenőiíző munka, a pártélet és így tovább. Ezt a munkát párthatározat segíti. Nem régiben került sor a pártszervek és pártszervezetek koordinációs munkájával kapcsolatos 1968. dec. 2-i határozat végrehajtásának értékeié­sére és a további feladatok megjelölésére. Csak néhány pél­dával szeretnénk illusztrálni, mi is történt e határozat érvé­nyesítése érdekében. Először is készültek iTttézkjscUési tervek amelyeket a járási városi pártbizottságok hasznosítottak és hasznosítanak. Tanácskoztak a koordinációs jogkörrel ren- delkező pártszervek és pártszervezetek titkárai.(így igyekez­tek együttesen kialakítani az egységes szemléletet, a határo­zat egységes értelmezését és alkalmazását. A "járási és vá­rosi pártbizottságok többsége saját hatáskörében titkári érte­kezleten, illetve az érdekelt pártszervezetek titkáraival kü­lön is eszmecserét folytatott e határozat sikeres érvényesítése érdekében. A NYÍREGYHÁZI VÁROSI PÁRTBIZOTTSÁG testületi ülésen beszélte meg a határozatból fakadó -"feladatokat és a végrehajtásra intézkedési tervet készített. A megyeszékhelyen ez különösen azért indokolt, mert a koordinációs feladatok többsége itt jelentkezik Szabolcs-Szatmárbart. Az említett in­tézkedések nyomán a koordinációs jogkörrel rendelkező párt­szervek és pártszervezetek többsége eljutott» odáig, hogy a koordinált pártszervezetek vezetőivel egyeztetve meghatározta saját feladatát. Ezt több helyen fél éves tervek rögzítik. Kezdeti, bár jelentős siker, hogy az érdékelt pártszervek többségénél sikerült a koordinációs jogkör gyakorlásával ösz- szefüggő alapvető kérdéseket megértetni. Ez elősegítette, hogy nemcsak jogként, hanem a gyakorlatban kötelességként alkalmazzák, a pártmunka szerves részének tekintik. Jó ta­pasztalatok vannak ezzel kapcsolatban a MEZOlGÉP Válla­latnál. a VOR Férfiruhagy&mál, a Nyírbátori Növényolaj­ipari Vállalatnál, az 1SG mátészalkai gyáregységében. Ezek­nél a vállalatoknál kialakult az a gyakorlat, "hogy minden fontos, a vállalat egészét érintő kérdésben előzetesen konzul­tálak, tanácskoznak a gyáregységek, a telephelyek párt- és gazdasági vezetőivel. Ezt szolgálják az évente két-három al­kalommal megtartott tanácskozások e gyáregységek központ­jaiban, illetve a közoonti vállalatok párt- és Ejazdaságvezetői- nek a gyáregységekben tett látogatásai, megbeszélései is. EZT A KOORDINACIÖS MUNKÁT, a határozat végre­hajtását segíti az is, hogy több országos központi vállalat rendszeres kapcsolatot tart megyénkben a terület illetékes pártbizottságaival is. A koordinációs jogkör gyakorlása azon­ban még nem mindenhol érvényesül megfelelően. Tapasztal­ható. hogy egyes helyeken nem értik a határozatot, azt nem testületi jogkörként alkalmazzák. Észlelhető az is, hogy a ko­ordinált nártszervezetek egy részénél saját kötelességeik ellá­tását is felülről várják. Akad néhány közoonti vállalat, amely egyáltalán nem, vagy csak nagyon kis részben tesz eleget a határozat követelményeinek. Sajnos, ezek között kell megem­líteni a MÁV Debreceni Igazgatóságát és a Csepel Motorke- rákpárgyárat is. A központi vállalatok és a telephelyeik gyár­egységeik között gondok, feszültségek főleg fejlesztési, bér­ügyi és személyügyi kérdésekben jelentkeznek. A határozat következetesebb végrehajtásában gond az is hogy a területileg illetékes pártbizottságok egyrészénél is hi­ányzik a kezdeményezés és az ellenőrzés. Szinte csak akkor fordulnak az illetékes központi vállalathoz, ha valamilyen sürgős gazdasági nrobléma megoldása bukkan fel,' melyet meg kell oldani. Bár történt bizonyos előrelépés, de nem ki­elégítő a koordinációs tevékenységgel összefüggésben a szak- szervezetek vártirányítása. Nem hasznosítják megfelelően a vállalati szakszervezeti tanácsok munkáiét. A VSZT gyáregy­ségekből delegált tagiait kevés esetben bízzák meg a koordi­nált pártszervezetek konkrét feladattal. Az ifjúságot érintő kérdésekben pedig nem mindenhol kérik a KISZ-szervezet véleményét. SUMMA TV A MEGÁLLAPÍTHATÓ, hogy a határozat /égrehajtásában vannak bizonyos eredmények. Ezek az érde­kelt pártszervek és pártszervezetek egyrészénél tapasztalható. Másrészüknél még csak a feladatok meghatározásánál tarta­nak, míg néhány mit sem tett a határozat végrehajtása érői­kében. Pedig e határozat sikerétől is függ. hogyan fejlődnek tovább a szabolcsi gyáregységek, telephelyek, elégedettek lesznek-e a dolgozók. Végeredményben a párt politikájának a megvalósítását szolgálja e határozat is az adott területen. Farkas Kálmán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents