Kelet-Magyarország, 1973. október (33. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-12 / 239. szám

197Ü. október 15. KELET-MAGYARORSZÄG 5. ©KM felár a termelőnek Magas cukorfokú a szakácsi szőlő Képünkön: szüret Sóstóhegyen. (Elek Emil felvétele) Szüret előtti megbeszélést tartott a közelmúltban a sző­lőtermelő termelőszövetkezet elnökeivel az Eger—Gyön­gyösvidéki Pincegazdaság Sóstóhegyi Pincészete. A hu­szonöt legtöbb szőlőt termelő Szabolcs-Szatmár megyei kö zös gazdaság közül megjelen­tek az ezer és kétezer mázsa szőlő szüretelésére felkészült gazdaságok vezetői, például a nyírteleki Dózsa, a vasmegye­ri Micsurin, a nyírmeggyesi Fetőt'i vezetői, mindazok, akik az idei gazdag termés több mint 40 ezer mázsa szölőjél szerződéses kötelezettségei­nél fogva a sóstóhegyi pincé­szetnek hozzák. A szüret sz.eDtember 24-én kezdődött. A résztvevők örömmel vet­ték tudomásul a laboratóriu­mi jelentéseket a szabolcsi szőlő cukorfokáról. Koráb­ban az ezerjóból vettek min­tát és az is 15,5 cukorfoko bizonyított. Az elmúlt évti­zedekben ilyen magas cukor­fokú szabolcsi szőlőt még nem szüreteltek. De a jelen­legi napfényes őszi idő na­ponta egy tized fokkal tovább érleli a szőlőket. Ez azt je­lenti, hogy az átlagos cukor­fok érték a szabolcsi szőlők­ben 16 cukorfoknál magasabb lesz. A pincegazdaság azok­nak a szőlőtermelő gazdasá­goknak. amelyek termékük 70 —80 százalékát a pincegazda­ságnak adják, kilónként 20 fillér felárat fizet. Azok á termelőszövetkezetek. ame­lyek termelésüknek 80—90 százalékát a feldolgozó-gép­sorhoz hozzák, 40 /fillér fel­árat ■ fizet. Akik viszont 90 százaléknál többet hoznak a termésükből ide, a felár már kilónként 60 fillér. Az eredetileg csak a szüret végére várt szovjet gyártmá­nyú feldolgozó gépsor meg­érkezett Egerbe, tehát né­hány napon belül további napi 1500 mázsa szőlő feldolgozására alkalmas készülékeket ál­lítanak fe! — egyelőre va­lószínéi sátor alatt —. a sós­tóhegy] pincegazdaságban. Ez a gépsor a legjobb időben ér­kezett és leégyszér.lSTti'a nem kis értéket jelentő szabolcsi szőlők szüreti munkálatait. Orvosi tanácsok az őszi öltözködéshez Sokan náthásak, de nincs járvány Napjaink időjárása egyér­telműen őszies. Reggel és es­te általában hűvös van, nap­közben azonban lényegesen enyhébb, szinte nyárias az idő. Ezzel függ össze, hogy az öltözködésben ilyenkor sokan hajlamosak a szélsőségekre. Mivel ez veszélyeket rejt ma­gában ajánlatos figyelembe venni az orvosok tanácsait. Véleményük szerint legjob­ban akkor védjük egészsé­günket, ha a hőmérsékletnek megfelelően, rétegesen öltöz­ködünk. Tizenöt—tizenhat fok felett, szélmentes időben fe­lesleges a felsőkabát. 12—16 fok között pedig elegendő egy könnyű felöltő. 12 fok alatt célszerű átmeneti kabá­tot, felvenni, ez főként a reg­gé1 i és esti órákra vonatko­zik Nem árt tudni azt sem. hogy a bőr párolgásán a szem­csés. levegő-átbocsátó ruhá­zat biztosítia. Műbőr és víz­hatlan ruha viselése egész­ségtelen; ilyent csak alkalmi­lag használjunk. nedvessé-» ellen. A bőr szellőzését sok­ká! inkább szolgálják az an- tiloo-utánzatok. a hasított bőrkabátok, valamint a ballo­nok. Az esős időszak ugyan még nem köszöntött be. de né­hány jótanáccsal, errevonat- kozóan is szolgálnak egész­ségügyi szakemberek. Azt ajánlják, hogy esőben köny- nyü, vízhatlan és lehetőleg jól szellőző ruhát vegyünk ma­gunkra. Fontos a fehérnemű gondos megválasztása is. Aki hajlamos az izzadásra. vagy érzékenybőrű, ne viseljen mű- szálas fehérneműt. Műszálas Ing. illetve pulóver alatt ta­nácsos pamut. atlétatrikót., habselyem, vagy habion fe­hérneműt hordani. Az elmondottak figyelembe v ételével általában elkerülhe­tőek az ilyen időszakban eléggé gyakori, hirtelen, s legtöbbször náthával együtt­járó — megfázások. Erre mos­tanában elég sok a példa, de — amint ezt a fővárosi KÖ- JÁL-nál közölték — járvány nincs. Természetesen, ha va­lakinél a megfázás a nátha lázzal jár, azonnal forduljon orvoshoz. Ha a z&ilipkapu meghibásodik... Ellenőrző körúton a Tisza és a Szamos töltéseinél llűs/akí kÖM V> lliijjok A most megnyílt műszaki könyvnapok XII. országos seregszemxc.iér, nyolc kiadó 45 újdonsága mintegy 300 000 példányban várja a vásár­lókat. Az uidoiiságok a tu_ domány cs a technika szin­te valamennyi terű'elét fel­ölelik. Korunk iparának egyik alapvető követelménye az automatizálás. Nem vé. letlen, hogy a leggazdagabb választék éppen ebből a té­mából látott napvilágot. I.eslie műve az „Ne alkalma­zási kézikönyv” például a szerszámgépipar számjegy- vezérlésű gépeinek haszná­latához nyújt segítséget. Az elektronika és elektrotech. nika témakörben jelent meg ' Herpy Miklós: Analóg in-1 tegrált áramkörök című ! munkája. Petőfi szőke Tiszájának vi­ze most opálos zölden, sze- lid-jámboran sodródik mély medre aljában. Közel egy évszázad legalacsonyabb víz­állását mérik az utóbbi hó­napokban vég; a Felső-Ti- szán. így kitárulkozva mu­tatja medre, partja gyenge­ségeit is a szeszélyes folyó, annak a szakemberekből ál. ló bizottságnak, amely ezek. ben a hetekben végzi folyó, ink szokásos évi ellenőrzé­sét; úgynevezett folyamos, beutazását, s most ezekben a napokban az ár- és belvízvé­delmi védővonalak ellenőr, zését. Nagy munka ez min­den év őszén. Az országban a Felső-Tiszr.-vidéki Vízügyi Igazgatóságé a második leg­hosszabb. 600 kilométert meghaladó töltéshosszúság. Csupán ezekre, a már meg­lévő töltések, s az ezekbe épített műtárgyak — zsili­pek, átereszek, stb. — tehát az ár-, belvíz és folyamsza­bályozási művek karbantar­tására, üzemeltetésére évente 62 millió forintot fordíta­nak. S. hogy a rendelkezés­re álló pénzből mit kell a következő évben legsürgő­sebben rendbe tenni, ezt ezen az ellenőrzésen hatá- rozzák meg. Természetesen megnézik azt is, hogy az előző évben kijelölt tenniva­lókat elvégezték-e? Csekétől Oiesvaapátiig A hét egyik napján elkí­sértük a bizottságot — a víz­ügyi igazgatóság „vezérka­rát”., illetékes osztályvezető­ket, valamint á sZafcaszmér- nökséjfék. felügyelőségek ve. zetöit, élükön Máthé Zoltán igazgató-főmérnökkel — el. lenőrző útjukra. Ezúttal a mátészalkai szakaszmérnök­séghez tartozó IV-es és VI- os védelmi szakaszt: Szat­márcsekétől Olcsvaapátiig a Tisza balparti, majd onnan a Szamos jobb parti töltését a román határig — mintegy 80 kilométernvi töltést járt végig a bizottság. Nemcsak úgy futtában, hanem gyak­ran meg-megállva az észlelt gyenge pontoknál, a szabály­talanul müveit töltéslábak­nál, a zsilipeknél és minden őrjárás központjánál, a gát­őrházaknál. ahol mindenütt szabályos rendben állnak a raktárakban a helyi, az azonnali védekezést szolgáló eszközök. Az első, a tiszakóródi hid közelében lévő Petőfi-zsvlip- nél (innen nem messze áll a na gyári határban Petőfi fá­ja. ahol a szájhagyomány uzerint a Tisza című versét írta nagyhírű, legendás ala­kú költőnk) kisebb javítani való került jegyzőkönyvbe. S bár tény. hogy a töltésbe épített ilyen műtárgyak ket­tős biztosításuk ellenére egy esetleges árvíznél gyenge pontjai a védőgatnak, s ezért ellenőrzésükre foko­zottabb figyelmet is fordíta­nak. Mégis ezen a szaka­szon — Kisar és Olcsvaapáli között — nagyobb gondot okoznak a mentett oldalon jól látható mély holt med­rek. Miután magasítják a belső szintkülönbséget, na­gyobb vízállásnál — árvíznél — nagy nyomás hat a töl- tésre; szakadások, buzgárok csurgások előidézői lehetnek. Most békés világ — Feltöltésük mielőbbi el­végzése célszerű lenne, de csak fokozatosan történhet, mert meglehetősen költséges egy-egy ilyen holtág-betöl­tés — jegyzi meg magyará­zatul Mudri Sándor főosz­tályvezető. — Ismeretes, hogy a Tiszán több szaka­szon is végzünk töltéserősí­tési munkákat. Például Ti- szabecsnél egy ilyen na­gyobb munkát a hónap vé­gén fejezünk be. A kisari híd közelében ál­ló gátőrház — IV-es számú szakaszvédelmi központ — színpompás virágoskertje, katonás rendű raktára bé­kés világ most. A bejárat lépcsőjénél a ház falába vert jókora szög — mementó! Itt tetőzött az ár 1970-ben. Hogy milyen magassággal? „Már nem is tudom ponto­san, 950 centiméter fölött biztos, mert a vízmércék már nem mutattak vízál­lást.” — mondja már alig érezhető kicsiny keserűség­gel a szavában a gátőr. Il­lés József. Olcsvaanáti körzetében a Kövessy Győző zsilipnél ép­pen a zsilip betétgerendáik próbaszerű lehelyezésát vég. zik a vízügyi igazgatóság dolgozói. Fontos művelet: ez a második biztosító mű, ha a zsilipkapu meghibásodik, vagy bejut egy jégtábla, a betétgerendák közé döngölt földdel még védekezhetnek. Ezt, a Túr belvízfőcsatorna Tiszába csatlakozó zsilipjét alaposan megrongálta a nagy árvíz. Milliókat áldozunk Az idén fejezték be a kö­zel 50 esztendős műtárgy felújítását, de most újabb utómeder-rendezási mun­kát látott szükségesnek az ellenőrző Dizottság. Per­sze, pénz... pénz és újra pénz. Az elmúlt három esz­tendőben több százmillió fo. rintot fordított államunk megyénk ár- és belvízvédel­mi védőműveinek bővítésé­re erősítésére. A közeli jö­vőben fejezik be a nagy Szamos—Túr-közi védelmi körgátat, s már megkezdték az újabb nagy munkát: a Szamos mindkét parti töllé. sánek magasítását, erösíié. séf. Az első ütemben. 1974 végére 80 millió forintos költséggel a tervezett sr.a- mosbecsi hídig készül el, A második ütemben a lu. nyogmatolcsi Ilidig jelölték ki ugyanezt a munkát, de ez már a következő ötéves tervben kezdődik. Addig az adott, a lehetséges eszközök állnak rendelkezésre egy esetleges védekezéshez. A jobb parti töltésen, a VI os számú védelmi szakaszon haladva 300 mt erenként tá. rolnak a töltésoldalban tar. talékföldet, me? rozsénál, mok jelzik az előrelátó fel. készültséget. Segítséget kérnek Ránkesteledett, mire Csen. ger térségébe értünk, ahol Máthé Zoltán igazgató-fő­mérnök röviden összegezte az aznapi tapasztalatokat: — A tavalyihoz képest jobb állapotban vannak a töltések, a védőművek. Ez sok ember munkájának, kö­zöttük műsza' i szemé yz.e- tünk. a gát fel ügy elök szor­galmának. és nagy anyagi befektetéseknek az eredmé­nye. Úgy láttuk, a védeke­ző személyzet jól felkészült, a gátőrök ismerik teendői­ket. Gazdagodott a fe'.s/e. reltség, több és jobb véde. kezesi anyag és eszköz áll rendelkezésre. Ezekkel — ne legyen rá szükség! — azon. nal meg lehet kezdeni min. denkor egy esetleges véde­kezést. amíg a szükséges nagyobb segítség :deár. A mai napon is feljegyeztünk minden észrevételt, sürgő­sebb tennivalót, amit majd a felülvizsgálat befejezése után son a kerülő éri. ékelő értekezletünkön majd össze, gézünk, s mint elvégzendő feladatot, a jövő esztendő-e meghatározunk. De segítsé­get is kérünk. Mert mint ahogy ezt ma is nagyon sok helyen láthattuk, a földtu­lajdonosok, közöttük a közi'« gazdaságok is. nem tartiák be a vízügyi törvényben előírtakat, közelebbről azt, hogy a töltés mindkét olda­lán tíz-tíz méter széles sávban csak részleges, úgy­nevezett rét-gvepgazdál ko­dás lehetséges. Gyümölcsfák, erdők, kukoricatáblák érnek a töltéslábig, pedig ezek nemcsak, hogy rongálják magát a védőgátat, hanem egy ese-Jeges ár elleni vé­dekezés esetén lehetetlenné teszik a munkát. Pedig ez, úgy gondolom, közös ügyünk. Kádár Edit Ebéd után egy padra tele­pedtem, olvasgatni. Egyszer­es ak átszólt hozzám egy bá­csi. — I átja azt fát, f.atalem- ber? Fagyöngy van rajta. Ki fog pusztulni. Nem a fa­gyöngy, hanem a fa. Nem elég, hogy a emberek pusz­títják a fákat.. Ismeri ma­ga a fagyöngyöt? Választ sem várva átüli az én padomra és így folytatta: — Ne haragudjon fiatal­ember. elmesélem, hogy mi mindent csináltunk mi abból a nagy fából, amelyik a ker­tünk végében volt. Padtársam mesél és én szí­vesen hallgatom. Megtudtam róla, hogy az ország keleti csücskében, az Erdőhát egyik falujában élt hatvanhárom évig. Amikor imádott felesé­ge meghalt feifát mégpedig csónak alakú feifát csinálta­tott neki az említet* kertvési tölgyből. Mert a régi embe­rek azt tartották, — mondta az öreg. hogy az igaz hívő lelke csónak alakú fejfán jut Elmaradt beszélgetés el a mennyország vizére. \ temetés után egyedül maradi, a portán, mert már mind a négy gyermeke városon élt Nehezen teltek napjai, egye­dül nem tudott megbirkózni a gyümölcsössel az állatokkal és a háztartással. á legfiata­labb fia diplomás a város­ban. hetedik emeleten lakik feleségével és kislánvával. A lakás három szobából áll. °zért gondolták a fiatotok hogy magukhoz veszik. Több­ször kérték levélben, hogv „adjon el mindent apu és költözzön be hozzánk, meg­látja. ol'*an dolga lesz. mint egv királynak” Nem vála­szolt egyik levélre sem. Egyszer a tanácsnál titkon arról érdeklődött, hogyan juthatna be abba a szociális otthonba, amelyik az erdőben van és nincs emelete. De a tanácsnál felvilágosították, hogy oda nem mehet, mert van eltartásra kötelezhető hoz­zátartozója és abban az ott­honban már évek óta nincs üres ágy. Erre elkeseredett ér .mikor jöttek a vevők —aki- i et fia küldött az ő tudt, nélkül —, nem sokáig habo zott. Eladóit mindent. Asz*;, alma fákat Is, és beköltözött ? hetedikre. De hiába tépték id gyökerei a faluban maradt?.]* \ fia a ház és a telek árá­ból kocsit vett — ő is kapott egy cserép virágot a szobájá­ba, de a cserépnyl termesze nem pótolta a megszokod környezetet. Legénykora óta ugyanis a nappal kelt. Itt viszont nem volt szabad kibújnia az ágy­ból, míg a kislányt óvodába szüleit pedig munkába nem szólította a csörgő óra. Mo­sakodás után falujában min­dig megállapította, hogy mi­lyen idő lesz aznap. Mert ér­tett a szelek nyelvén, a füst mozgásából. ’ felhők színé­ből is tudóit következtetni. Reggelente megetette az álla­tokat, a hízók hátát megva- ! arta. s az állatok ezt min­iig jóleső rófögéssel nyugtáz­tok. A gyengébb csibéket a tenyeréből etette, a kiscsi kó- oak cukrot is adott. Szeretett gázolni a harmatos fűben, o kasza suhogása fülében ze­neként hatott, boldog volt. amikor telt kalászok fejethaj- tottak neki. A legnagyobb öröm. a legnagyobb izgalom mégis akkor fogta el. amikor az őszi naptól elpirultak - leányarcú almák. Mert minéi többet kaoott az almáért, an­nál több jutott hálátlan gyer­mekeinek. Télen, — ha vor — minden reggel elseperte a havat és úgy készült a disz­nótorra, mint a szertartásra. Tavasszal mindig könnyebb­nek és fiatalabbnak érezte magát, munkájával, énekével betelt határ. Az első napokban még kedveskedtek neki a netedi- ken, de a utóbbi időben el­hanyagolták, látszott, hogy nem kedvelik ég szabadulni szeretnének tőle. Bántotta az örökös zaj. Az sem tetszett neki, hogv vasárnaponként vendégek jöttek és őt ilyen­kor nem hívták ki. nem mu­tatták be. Szégyelték. Még néhányszor latálkoz- 'am vele n pádon. Az u tóton találkozáskor. miután már mindent elsírt az életéről, így szólt: — Látja öcsém? Olyan fe­hér vagyok, mint a fal. Más­kor így nj'ár közepén már barna szoktam lenni. Az er­kélyen szédülök és a szobá­mat sem szeretem: négy =1ői'e csinált falból van az. Átüt -ajta a zaj. Üres a (Xo. A tölgyek is hiába intsgetífiek. A görnyedt hátú bácsi nem jön. Pedig olyan ,ó volt hallgatni őt. Nábrádi Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents