Kelet-Magyarország, 1973. október (33. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-10 / 237. szám

1995• október 10. ÁG YAftORSZ A 6 9 oldal Híradás Tiszanagyfaluból A tervben: gépesítés, melléküzemágf, a morotva hasznosítása A korábbi gazdálkodási hi­ányosságok és vezetési hibák miatt, 1971-ben szanálták a tiszanagyfalui Uj Élet Ter­melőszövetkezetet. Elérkezett — új vezetőséggel — a köte­lezettségvállalás utolsó esz­tendeje. Most több bizonyíték utal arra. hogy á közös gaz­daság sikerrel jut tovább. Ezekről tájékoztatott Cserhal­mi János elnök. Már az idei tervet úgy ké­szítették, hogy az eredmé­nyek felosztásába a volt hi­ány utolsó egymilliójának rendezését is bekalkulálták. A tagság és vezetőség foko­zott erővel munkálkodik az előirányzatok sikeres teljesí­tésén. Idén az aratást ugyanannyi géppel, egy nappal korábban fejezték be. mint múlt évben. Annak ellenére, hogy 150 holddal több is volt az arat- nivaló. A kiválóan jó termés­ből mintegy háromnegyed millió forint értékben adott el több gabonát a tsz minf tervezte, öt kombájnom közül legtöbbet aratott (kis kerekí­téssel 40 vagonnal) Joó János. S a következő munkanao már a timári Béke tsz határában arattak — seaítéskéopen a tiszanagyfalui kombájnosok (így végezhettek ott Is az ara­tással augusztus 6-án). Aratás után mindjárt hoz­zákezdtek a tarlóhántáshoz. Végzik a műtrágyázást. Ter­Részletes rendezési terv készül Várospolitikai k erek asztal - beszélgetés Nyírbátorban A műszaki hónap időtarta­ma alatt élénk volt az élet a nyírbátori műszaki klub­ban is. Számos érdekes és eredményes rendezvény kö­zül is kiemelkedik azonban az! a kerekasztal-beszélgetés, amelyet a MTESZ megyei elnöksége javaslatára a vá­rosi intéző bizottság szerve­zett. A kerekasztal-beszéige- tésen ott voltak: Diczku László, a városi pártbizott­ság első titkára, Kapu Jó­zsef, a városi tanács elnöke, a ■; MTESZ megyei elnöksé­gének tisztségviselői vala­mint a városban működő ipari, gazdasági egységek számos vezetője. A megjelenteket Kapu József tájékoztatta azokról a tervekről, melyek a várost foglalkoztatják a jelen és a következő ötéves tervben. Ezt követően a résztvevők hozzászólásaikban számos javaslatot tettek a felmerült kérdések megoldásához. A tájékoztatóból és a vitából kiderült, hogy a közeljövő­ben tovább fognak erősödni a városban működő gyár­egységek. Ezen kívül számos fontos beruházás kerül meg­valósításra. Például 35ÍTK szakrendelő, oktatási, keres­kedelmi intézmények és nem kevés lakás is. A város részletes rendezési terve 1974-ben készül el. Remél­hető, hogy ennek alapján a beruházások a jövőben az eddigieknél is ésszerűbben fognak megvalósulni. Nyírbátor város és a MTESZ vezetői szükségesnek látják, hogy ehhez a megbe­széléshez hasonlóan a mű­szaki értelmiség a jövőben is aktívan kapcsolódjon be a problémák megoldásába. A Város Vezetői is igényt tarta­nak véleményükre. A MTESZ a szépen berendezett klub­ban a jövőbeh is szándéko­zik előadásokat, vitaesteket rendézni. A soronkövetkező beszélgetés témája Nyírbá­tor város központjának ren­dezési kérdése lesz. Ennek vitaindító előadását a rende­zési tervet készítő Debre­ceni Tervező Vállalat kép­viselője tartja. A műszaki értelmiség hasznos javasla­tait így még figyelembe le­het majd venni a terv ké­szítésénél. Szakszerű vizsgálat díjtalanu Rozs kivételével kitűnő magot vetünk A tervezett termésered­mény fő alapja a jó vető­mag. Milyen a mostani? ■ - érdeklődtük az Országos Ve- tömagfelügyelőség Szabolcs- Szatmár megyei kirendeltsé­génél. Itosvay Péter, a fel- ügj'előség vezetője válaszol­— A megye mezőgazdasá­gi:-termelő üzemei, ez évi gabonatermésükből nyolc- százhuszonnégy mintaeso- mágot küldtek. Ez nyolc­vannyolccal több, a múlt évi azonos idejű küldemény­nél. Jó hatása van, hogy teljesen díjtalan a szakszerű vizsgálat. — A beküldött mintákon október 1-ig, kettő kivételé­vel elvégéztük az életképes- ségi vizsgálatot. Az ered­mény szerint, a múlt évek­hez képest jelentős a javu­lás. Különösen a tisztaság és áz idegen magvaktól való mentesítés tekintetében. Ez a fontos eredmény a vegy­szerezés térhódítása és a fejlettebb tisztítógépek javá­ra írható. ■— A kalászos magvak ve­tésre vonatkozó életkénes- ség-vizsgálati eredménye, a rozs kivételével, a szabvány­nak teljes mértékben meg­felelnek. Kitűnő az árpa, bú­za. trirítale minősége. •*— Különösen előnyös a ffábóna vetőmagvak életké- pésSég-vizssálata terén be- köyétkezett két oozitív kö­rülmény Egyik, hogy a viraoáiq* nmm év óta gyors módszer alánján történik. Vagyis, a hagyományos mód­szerrel szemben vegyszer (TTC) igénybevételével tör­ténik. Ez az eljárás két na­pon belül vizsgálati tény­megállapítás állapotába „kényszeríti” a magot. Má­sik pozitív eredmény, hogy két év óta itt Nyíregyházán végezhetjük el a mintacso­magok mindennemű vizsgá­latát. Azelőtt a magvak élet- képességi megállapítása Deb­recenben történt. így a teljes eredmény megállapítására szükséges átfutási idő. a szabolcs-szatmári termelő gazdaságok javára, mintegy négy—hat nappal lerövi­dült. (ab) ven felüli levélmennyiséget adott 80 hold dohány. Ugyan­csak jó és bőséges termést ígér a közös kukoricája. Szorgalmasan dolgoztak ta­vasszal, nyáron a szövetkezet nő tagjai a 40 holdas konyha­kertészetben. Sok paradicso­mot, paprikát és uborkát ter­meltek, küldtek a konzerv­gyárba. A fél évi eredményfelmé­rés, melyen a bank képviselői is részt, vettek, biztató ada­tokkal zárult. A tsz felszaba­dulhat a szanálási kötöttség alól. Tisztalappal kezdheti a következő évet Érre méri«: több elképzelésük van. Első a gépesítés fejlesztése. Töb­bek közt teljesen gépesítik p kukoricatermesztést. Refeje­zik a már elkezdett Í50 hold erősítését. A gépesítéssel felszabaduló munkaerő foglalkoztatására melléküzemágat létesítenek. Ládákat készítenek, amihez van a tsz-nek nyárfa-alap­anyag, S a biztonság kedvé­ért kooperálnak a tiszalöki ládaüzemmel. Megoldódik legalább ötven tag. különö­sen fiatal nők rendszeres fog­lalkoztatása. Intenzívebben hasznosítják a tsz-hez tartozó morotva holtágat. Nagytömegű kacsa-, libanevelést akarnak olt meg­valósítani. A korszerűtlen te­lepen megszüntetik a gazda­ságtalan sertéshizlalást. A malacszaporulatot mindjárt választás után értékesítik. Az eddiginél több tejet adó te­hénállományt alakítanak ki. Lehetővé teszik export csikók nevelését. Építenek — a meglevő ket­tőhöz — újabb két szolgálati iakást. Több szakembert tud­janak helyben tartani. (ab) Árany-ezüst ötvösremekek A nyírbátori Báthori István Múzeum kiáJIításáróI Szabolcs-Szatmár megye ezévi múzeumi hónapját két hete nyitottuk még Va­ján, egy olyan nevezetes eseményhez — országos Rá­kóczi kori tudományos ülés­szakhoz — kapcsolódva, amely az egész ország fi­gyelmét oda vonzotta. Dr. Esze Tamás történetíró ado­mánya, illetve az abból megrendezett kiállítások a kuruc kori emlékhely rang­ját tovább emelték, s a Vay Ádárn kuruc marsall egy­kori kastélyában berendezett múzeum fő történeti gyűj­tési irányát is megszabták. Kezd kibontakozni a me­gye egyes múzeumainak, gyűjteményeinek sajátos ar­culata, ami a régi, elavult szemléletű, mindent gyűjtő múzeumokkal szemben egye­divé, páratlanná teszi egy- egy kisebb város múzeumát is. Nyírbátor adottságai, me­gyénkben páratlanul szép és országosan is ritka műem­lék együttese eleve kijelöli a múzeum tevékenységének egyik fő útját. A bátori mú­zeum mindig is céltudatosan törekedett arra, hogy a Bá- thoriak kultuszát ápolja. • A néprajzi anyag sok ága közül is elsősorban a min­dig is központ jellegű, fő­útvonal mellett fekvő, nagy- forgalmú, vásártartó ' Bátor népi kismesterségi eszköz­anyagának, készítményeinek gyűjtését szorgalmazta. Az Országos Múzeumi Hónap ez évi nyírbátori rendezvényei a múzeum fő törekvéseinek jegyében zajlanak, s a mostani kiállítás méltó nyi­tánya a hónap eseményei­nek. A másik érdekesnek ígérkező, október 14-én nyí­ló kiállítás majd egy régi szíjgyártó műhelyt mutat be, egyelőre csak kicsiben érzé­keltetve a jövőben felépülő új épületszárnyban megren­dezésre kerülő, népi kismes­terségek sorát bemutató ki­állítások látnivalóit. Az ötvöskincs kiállítás, amely a Magyar Nemzeti Múzeum segítőkész támoga­tása révén megvalósult, visszaidézi annak a pompá­nak egy töredékét, amely a nagyhatalmú Báthori csalá­dot valaha körülvette. Nem véletlen az, hogy az ország Budától oly távoleső sarká­ban emelkedik a hazánkban ma legszebb gótikus temp­lom. Építése idején a Bá- thoriak Magyarország leg­nagyobb hatalmú főurai kö­zé tartoztak, hiszen István vajda nővére. Báthori Mar­git, Mátyás király anyja, Szilágyi Erzsébet testvér­bátyjának volt a felesége. Az uralkpdóházzal való közvetlen rokonság révén szinte királyi pompa övezte őket is: a királyi építőmes­terek kőfaragók, bútorműve­sek ötvösök készítették épü­leteiket, berendezéseiket, használati tárgyaikat. Ami ebből a gazdagságból ránk­maradt, csak kicsiny töredé­ke a hajdaninak, de a Nem­zeti Múzeum hatalmas nyír­bátori stalluma (kegyúri templomi padsora), Báthori András kőbe faragott Ma­donnája, s a bátori múzeum tárlóiban most látható, mind az ecsedi, mind a somlyai ághoz kapcsolódó Báthori címeres díszedények, ékszfei rek, pecsétek az e korból fennmaradt emlékek leg­szebb darabjai. A hitelesen a Báthori csa­ládhoz köthető tárgyak cso­portját teljesebbé teszik az ugyané korból való főúri öt­vöstárgyak: a ruházatnak olyan ékességei — nyak1 íp- cok, díszövek, rnellbogiárCk — amilyeneket a Báthori ház tagjai viselhettek: a re­neszánsz korban elterjedt pohárszékeken, vagyis a mái vitrinekhez hasonló bútoro­kon sorakozó serlegek, ku­pák, tálak és poharak, ami­lyenekből számos sorozat díszíthette a Báthoriak ebédlőtermeit is. A díszedény korántsem díszül szolgált ebben az idő­ben; a fényes házak lako­máin — porcelán még nem lévén — arannyal-’' rútel terítettek, a köznéo *;ze- rű cserépedényei helyett. E ragyogó-csillogó tárgyakban persze nem elsősorban a nemesfém értékét kell meg­csodálnunk, ha mégoly meg­ragadó is a nap tüzét su­gárzó arany vagy a felhők derengését hordozó ezüst, hanem azt a tengernyi ve- sződséggel járó, aprólékos művészi munkát amellyel a régen elporladt egykori öt­vösök e művészi darabokat megalkották. Tanúságai e finom dara­bok annak is, hogy a kéz­művesség és a magas mű­vészet — építészet, képző­művészet — nem választha­tók el egymástól, az apró tárgyak hozzáidomultak a vezető művészeti ághoz. az építészethez, s minden kor­ban egy adott környezethez hangolva készültek. A leg­kisebb tárgyból is ugyanaz a művészeti szellem sugárzik, amely Bátor katedrálisát megalkotta. Dr. Dienes István megyei múzeumigazgató fi t :: f twts ‘ ^ M ~ ” * i: I V f »?' i *! * < * is -* Ül Megkezdődött a paprikafeldolgozás Kalocsán. (MTI Fotó — Sarkady János felv. — KS) NEM CSAK HOBBY Galambkiállítás nyílik Nyíregyházán Alig egy éve, hogy meg­alakult Nyíregyházán a Ma­gyar Galambtenyésztők Or­szágos Szövetségének 210-es Egyesülete. Az akkor még 23 galambász egy olyan egyesület létrehozását tűzte ki célul, amely az alapsza­bály értelmében már nem csak hobbv-nak, hanem a szórakozás mellett hasznot hozó tevékenységnek is te­kintse a tenyésztői munkát. A tenyésztés mellett ugyan is bekapcsolódtak az orszá­gos húsprogram célkitűzései­nek megvalósításába; vállal­ták a vágógalambok nevelé­sét is. A vágógalamb igen érté­kes export, nagy árat fizet­nek érte tehát komoly be­vételi lehetőséget is biztosít a tenyésztőknek. Az egye­sületek tagjaitól a szövet-’’ ség a MÁV AD megbízásából veszi át az öthetes fióká­kat, kilónként 70 forintért. A2 élő galambok alsó súly­határa ugyan 45—50 deka­gramm lehet, de általában ettől sokkal nehezebbek. A nyiregynázi, ma már 45 ta­got számláló egyesület pél­dául 1974-ben két tonna vá­gógalamb leadását tervezi. Hasznos törekvésében az egyesületet a városi műve­lődési központ is a íegmesz- szebbmenőkig támogatja. Nem csak otthont adott az egyesületnek, hanem segíti munkájuk propagálását. Ez­zel a céllal rendezik rneg például a központ Szabad­ság tér 9 szám alatti kiállí­tótermében az 1973-as kelé- sű fiatal galambok bemuta­tóját is. A galambkiállítás három napon át, október 12—14-ig lesz nyitva. Ilona nincs egyedül Nyírbátor, Rákóczi utca 85. Alig két hete még egy vertfalú, szalmatetős, rogy- gyant viskó állt ezen a telken. A helyén ma úszta­tott betonból készült, erős alapon épül Komócsi Ilona új, szobakonyhás lakása. Téglafalakkal, nyeregtetővel, bádog fedéssel. Október vé­gére tervezik az átadást. Addig sem maradt tető nél­kül Ilona. A növényolaj gyár adott neki átmeneti otthont, egy felvonulási épületből át­alakított „szolgálati” lakás­ban. Mindenki megérti senki sem vitatja; megérdemelte ezt a szerető gondoskodást Ilona. Hiszen gyerekkora óta szorgalmas munkása volt a gyárnak, onnan vonult nyug­díjba néhány évvel ezelőtt. Az idős nő nemrég elteme­tett édesanyjával élt abban a hajdanj csőszházban, ame­lyet már új épületek sora vett körül. Csak az övé ma­radt ott, kitéve az enyészet­nek, hogy néha, esőzés ide­jén szinte félő volt. hogy ráomlik már az egész. Re- perálták is olvkor megértő kezek a gyárból, de sokat már nem használt. Hogv él- ie le hátralévő nyugdíjas éveit ilyen lakásban egv amúgv is támogatásra szo­ruló idős nő. aki szinte égés7 életét a gyárban töltötte el? így született meg az el­határozás: a gyár támogatá­sával, a szocialista brigádok segítségével újat építenek helyette. Nem kellett soka* magyarázni a karbantartók nak, az Építő és a Villám szocialista brigádok tagjainak Kőművesek, ácsok, villany- szerelők, segédmunkások — és még ki tudja hányán a hozzáértők — összefogtak, hogy társadalmi munkával segítsenek. Pénteken mag az öreg épületet bontották. Hétfőn már az alapot építették, egy hétre rá, hogy állt még a régi, a falak nagy részét is felhúzták. Hogy milyen lesz? Katona József kőműves cso­portvezető szerint „mint a skatulya, bár az én lakásom alatt lenne ilyen alap”. S hogy olyan legyen, az nem álom hanem valóság, ame­lyen szívvel dolgozik a bri­gád. Jakab József Koszkó- csák János, Jámbor Mihály, Balogh József és a többiek. Jönnek majd a villanyszere­lők is, ha állnak már a fa­lak. Balogh Mihály, a szom­széd — ő is a gyárban dolgo­zik — szerszámot, vizet és helyet biztosit... Aztán ott van a 140-es Ipari Szakmunkásképző In­tézet is. Kovács Sándor szakoktató vezetésével az el­ső és második éves tanulók. Kőműveskanállal, lapáttal, ki mivel. Mert magas az alap, a régi ház romjait szinte el­nyeli a töltés. Kell is, inert alacsony a talaj szint. A ré­gi lakásba olykor még a víz is befolyt. Most már nem fog. A gyár és a kollektívák, akik nem csak vallják, hogy szocialisták, úgy is élnek és dolgoznak. Vajai Gyula a gyár mű­szaki osztályának vezetője mondja, hogy mindent meg­tesznek, mire beköszönt a hideg, beköltözhető is legyen az új lakás. A bontásanyag nem sokba kerül, de ha úgy alakul, még az OTP-hitel Jgyében is közbenjárnak. Még ebben sem hagyják egyedül Komócsi Ilonát. Tóth Árpád

Next

/
Thumbnails
Contents