Kelet-Magyarország, 1973. október (33. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-05 / 233. szám
# Újdonságok ^ Tudományos kutatások & Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban I tSSai gELET-MÄGYÄSÖRSZÁÖ ÍST5. okfíBer f Hogyan növelhető az őszi búza termése A gyümölcsrekonstrukció indulása előtt ; kukorica elővetemény után? Kukorica elővetemény után a búza legtöbb helyen gyenge termést ad. A termés kiesés oka az, hogy a kukorica nagy mennyiségű, rossz minőségű elöregedett gyökérmaradványokat hagy vissza. A gyökérmaradványok elbontását mikroorganizmusok végzik. A mikroorganizmusok a gyökérmaradványok elbontása- kor a talajból nitrogént vonnak el. Mivel talajaink zöme nitrogénben szegény, a kukorica után vetett búza nitro- génben szűkölködni fog. Ezért a legdöntőbb tényező, amelyik legjobban befolyásolja a többi tényező érvényesülését: a növény kiegyensúlyozottabb táplálkozását biztosító műtrágyázás. Ahhoz pedig, hogy ezt kielégítsük, nem elég csak a növény igényét ismerni, hanem feltétlenül fontos talajaink tápanyagszolgáltató képességének ismerete is. egyenlő jelentőségű a tavaszi fejtrágyázással. A tavaszi fejtrágya adagot ajánlatos kötszerre elosztani. Az elsőt tavasszal minél korábban kell kiszórni. Ugyanis az első tavaszi meleg napokon a búza élettevékenysége hirtelen megindul. A talajban ekkor nem áll rendelkezésre könnyen felvehető nitrogén, mert a tél folyamán a könnyen oldódó salétrom, nitrogén a talaj mélyebb rétegéibe mosódott, és a hideg Időjárás miatt nem tud újabb nitrogén képződni. A késői fejtrágyázás helyes időpontja a szárbaindu- lás után van, amikor a búza fejlettsége olyan, hogy kézi- erővel való kiszórással benne nagyobb kárt nem teszünk. A talajművelés Kukorica utáni búza eseté- ben a talaj művelés már a Kukorica alá megkezdődik. Feltétlenül szükséges, hogy a kukorica alá őszi mélyszántást adjunk. Ennek elmulasztása mind a kukorica, mind pedig az utána következő búza alacsony termésátlagában megbosszulja magát. Lehetőség szerint mindig szerves anyaggal trágyázott kukorica után vessünk búzát. A vetőágy rögmentes és ülepedett légyen. A gyors talaj előkészítés és a gyors vetés a kukorica után vetett búzánál nagy jelentőségű. Nehány napos késés különösen október második felében már mázsás terméskiesést jelenthet. Felvetődhet az a kérdés, hogy vajon érdemes-e gondosabb talaj művelést és nagyobb adagú műtrágyázást alkalmazni ? A válasz egyértelmű: Feltétlenül érdemes, mert a termelési költség többletráfordítása sokszorosan megte- rül a terméstöbbletben. Molnár László TTTV. szaktanácsadó Megyénk gyümölcstermesztői örömmel fogadták a Minisztertanács határozatát a gyümölcstermesztés fejlesz- tése érdekében teendő intézkedéséről. Ezzel elérhető valósággá váltak’ a megyei párt és tanácsi vezetők gyümölcs- termesztéssel kapcsolatos fejlesztési irányelvei. A fejlesztés szükségességét és annak lehetőségeit megyénk népes szakembergárdája dolgozta ki. A minisztertanácsi határozatot követte a 24/1973.(VII. 22.) PM—MÉM. együttes rendeleté, amely a termelési tevékenység megvalósításának támogatási szabályait tartalmazza. A rendelkezés lehetőséget ad az ágazat állami támogatással történő fejlesztéséhez. A gyümölcstermesztés terén elért eddigi sikereink egy több évszázados termelői tevékenység eredménye. Sza- bolcs-Szatmár gyümölcstermesztését az alma determinálja, hiszen itt található az ország almaültetvényeinek közel 50%-á. A természeti és közgazdasági adottságok eredményeként megyénk almatermesztése az ország legnagyobb üzemi almatermesztő tájává alakult a felszabaA nitrogén szerepe Számos hazai kísérlet bizonyította be, hogy kukorica elővetemény után is jó búzatermés érhető el, ha a szokásosnál nagyobb műtrágya adagokat alkalmazunk. Különösen a nitrogén tartalmú műtrágyákkal nem kell fukarkodni. Ismeretes, hogy a búza nitrogén igénye a tenyészidő folyamán nem egyenletes. Legtöbbet igényel bokrosodás időszakában, valamint kalászolás, illetőleg virágzás időszakában. Ahhoz, hogy jó terméseket érhessünk el, az szükséges, hogy a búza nitrogén igényét olyankor is ki tudjuk elégíteni, amikor az a legtöbbet igényli. És mező- gazdasági üzemeinkben éppen ez okozza a legtöbb problémát. Ha egyszerre akár alap, akár fejtrágya formájában annyi nitrogént adunk, hogy az a búza egész tenyészidejé- re elegendő legyen, akkor a szárbaszökés Időszakában a túlzott nitrogén hatás következtében szalmája meggyengül, ledől és esetleg csak ocsut terem. (Ilikor adjuk a műtrágyát? A búza termesztésénél az őszi alaptrágyázásnak nagy jelentősége van. Az őszi alaptrágyázás különösen a mi száraz viszonyaink között Jó szüret, jó bor A szüreti előkészületeknek, a szüretnek évszázados hagyományai vannak. A szüretre nagy figyelmet kell fordítani, hiszen egy felületes, elhibázott kezelés elegendő ahhoz, hogy az évi fáradságos munka eredményét tönkre tegyük. Ahogy fogynak a szőlőmunkák, egyre jobban előtérbe kerülnek a pincegondok. A meglévő helyiségeknél egyik legfontosabb a tisztasági követelmények betartása. A jó pincének állandó hőmérséklete van, de kisebb hőingadozás is megengedhető, főleg akkor, ha szabályozható a hőmérséklete. A megfelelő páratartalom 70—80 % körül legyen, ez szintén fontos tényezője a jó pincének. A száraz pincében nagyobb az apadás, a borok gyorsabban fejlődnek. Nedves pincében az ellenkezője történik és elősegíti a penészek fejlődését, a faanyag gyors korhadását. Az előbbi esetben a gyakori aljzat locsolásával, az utóbbiban szellőztetéssel, szigeteléssel segíthetünk. A falakat meszeléssel kell tisztán tartani, a levegőt pedig az esetenkénti kénsza- lag-égetéssel. A fehér borok fejlődéséhez a 10—12 C°, vörös boroknál 12—14 C« pincehőmérséklet a legmegfelelőbb. A pincefelszerelések közül fontosságban a hordók szerepelnek első helyen. Az új hordók töltőképessé tételét azzal kezdjük, hogy vízzel megtöltve néhány napig áztatjuk, utána gőzöljük, vagy kiforrázzuk. (10 1. 3 %-os szó- dás forróvíz 1 hl.) Kiforrázás után többször meleg- és hidégvizes öblítés következik,, szikkadás után kénezzük. Az új hordóba feltétlenül must kerüljön először, abba közvetlenül bor nem fejthető. Az egészséges hordónak kellemes, borra utaló szaga van. Az ilyen hordóknál a hidegvizes öblítés is elegendő. A legtöbh bajt a beteg hordók okozzák, az ecetes, penészes, dohos szagú hordók. Az ecetes hordók tökéletes ki- ■ kezeléséhez kevés a remény. , Az erősen penészes hordókat már ki kell fenekelni, szárazon, majd hideg vizes zsírozással igyekezzünk a penészt eltávolítani. A dohos hordónál a kaparás, vagy a gya- lulás segíthet. Használjuk és végezzük el a kénezést is, ezzel védjük hordóinkat a pené- szesedéstől. A szürettel kapcsolatosan néhány lényeges dolog, amit tudni kell: — a szürethez olyan edényeket használjunk, amelyeket a sav nem támad meg; — a legkedvezőbb szüreti időpontot kell megválasztani; — a bogyók rothadási mértékétől függően gyenge, vagy erősebb kénezést adjunk a törkölynek; — a be nem indult must erjedését elősegíthetjük, ha már erjedésben lévő mustot vagy seprőt keverünk hozzá, de a must melegítés is ezt a célt szolgálja. A hordók töltésénél az erjedési űrt meg kell hagyrii. Ez általában 20—40 cm. Az erjedés alatt a pincébe előzetes szellőztetés és előre tartott gyeftyáprőba nélkül ne lépjünk be, mivel a felszabaduló szénmonoxid halált okoz. Király Istvánná üzemmérnök dulás után. Nagyüzemeink növénytermesztésének bruttó termelési értékéből 25-28%- kal részesedik az alma, s így meghatározza ezen ágazat eredményességét. A jelenlegi helyzet megítélésekor figyelembe kell venni azt, hogy az összes almaterület 30%-a futóhomok telepítés, amely területeken nem biztosítható a magas terméshozam, ugyanakkor üzemi ültetvényeink 27%-a öreg, felújításra szoruló terület, ezen ültetvények művelése drága, nem kifizetődő. A riagyarányü területfejlesztés időszakában alkalmazott koronafdrmát, alanyt, sor- és tőtávolságot figyelembe véve nem lehet nagymértékben előrelépni. A telepítési rendszert tekintve, a korszerűtlen közepes és magastörzsű ültetvények aránya 91%. Almaültetvényeink helyzetét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a megye nem tudja teljesíteni az országos elvárásokat, csak az esetben, ha a korszerűsítést és a fejlesztést megvalósítjuk, hiszen ezek az igények a külkereskedelmi és a belföldi fogyasztásban, valamint a racionális földhasználatra irányuló törekvéseinkben gyökereznek. A kidolgozott fejlesztési tervben a pályázati feltételek megvalósításán túl a megye különleges helyzetéből (közgazdasági és természeti adottságok) adódóan csak olyan ültetvényeket szabad eltelepíteni, amelyek hektáronkénti üzemi átlagban a 250 q termést képesek produkálni. Az újtelepitése- két koncentráltan kell elhelyezni s a koncentráció kifejezője ne a tábla nagyság, hanem az üzemen belüli gyüfnölcsötf terület nagysága legyen. Támogatnunk kell a kis területtel rendelkező üzemek nagyobb volumenű közös telepítési szándékát, amelyek a későbbi egyesülések alapját Is képezhetik. Az ágazat fejlesztése és korszerűsítése csak úgy valósítható meg, ha a termőre- fordulásig megvalósulnak a kisegítő járulékos beruházás sok. A gépesített feldolgozd helyek kialakítása, a meglevő tárolókapacitás 40%-ának CA. tárolásla történő átalakítása kiemelt feladataink közé tartozik. A kiviteli terveknek mind az ültetvény, mind a járulékos objektumokat és fejlesztési alap igényüket tartalmazni kell, hogy a későbbiek során az üzemek fejlesztési alapjai egészében ne legyenek leterhelve. Megyénk domborzati és vízrajzi adottságait figyelembe véve a koncentrált területek csak úgy alakíthatók ki, ha meliorációs és terep- rendezési munkánkat elvégezzük. E munkák elvégzésére lehetőséget ad az új rendelkezés, 70%-os állami támogatás mellett. A korszerűsítések, illetve új telepítések pénzügyi fedezetét három forrásból biztosíthatják üzemeink. — Fix összegű állami támogatás, ami az alma esetében 30% — saját erő az ossz beruházás értékének 15-20%-a, a többi preferált hitel. Cél telepítések esetén a gyümölcs feldolgozásban és korszerűsítésben érdekelt szervek. (Konzervgyár, Hűtőipar, MÉK; HUNGAROFRUCT) fejlesztési alapjukból hozzá járulnak a beruházó üzem saját- erő részéhez. Az állami támogatás reah- „ zálásának pályázati feltételei igen szigorú előírásokat tartalmaznak. A pályázat elnyerése meggondolt előrelátást kíván az üzemektől és jó koordinációt a hatósági feladatokat ellátó szervektől. Éppen ezért kezdeményezte a megye vezetése az érdekelt szervek és vállalatok együttműködési megállapodásának megkötését. Az együttműködés alapján létrejött helvszi- nelési bizottság segít eldönteni az üzemeknek a telepít tés előtt a beruházás helyes^ ségéc, az ületetvény, illetve a járulékos beruházások meg. valósításának ütemét, szakmai, technológiai elképzeléseket. (művelésmód, fajta stb.). Dr. Kiss Attila kertészeti szakfelügyelő SZAKKÖNYVTÁRUNK : Prohászka Ferenc: Szőlő és bor A szőlőskertek tulajdonosai egyformán jó szőlészek és borászok s méltán büszkék vendégmarasztaló borukra vagy a lugasukra. Számukra a szőlő termesztése és a bor készítése elválaszthatatlan. Prohászka Ferenc ötlete te. hát találkozott az olvasók, azaz a házikerttulajdonosok igényével, és a siker nem maradt el: ez a könyv kilen_ cedik kiadása. Könyvét elsősorban a sző. löt kisebb területen termesz, tők részére írta. nem feledj kéz ve meg a népszerű mű. vek legfontosabb követeimé.- nyeiröl: világosan, egyszerű, en és szemléltetően. A tar. tatom három fő témakörről: a csemege- és a borszőlő tér, mesztéséről, a borászatról, valamint sokféle hasznos tudnivalóról szól. JELENTÉS A FÖLDEKRŐL. A Nyírteleki Dózsa Tsz-ben hat géppel Végzik az őszi szántási munkákat. A kiszáradt, kemény talajú földeken naponta 45—50 holdon végzik el a szántást. A második képünkön: a Berkeszi Bajcsy-Zsilinszky Tsz-ben 500 holdon végeznek őszi vetést. Felvételünkön Jenei György és Juhász Péter búzavetés közben. (Elek Emil felvételei)
