Kelet-Magyarország, 1973. október (33. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-31 / 255. szám
-Tsrm .*■ cwTOPer "SI. KELET- M AGY A’RORSZ A O st o’ -Tat Hatezer ingázó művelődése n Könyvtár, filmvetítés, kiállítás a záhonyi váróteremben Korszerűsítik a vasutas művelődési házat A Magyar Értelmező Szótárban is helyet kapott a kifejezés „ingázik”. Lakóhelye és más helységben lévő munkahelye között rendszeresen ide-oda utazik, — így említi az értelmező szótár. De mit jelent ez a valóságban? Sza- bolcs-szatmárj emberek ezrei válaszolnak erre naponta, nem szavakkal... De van az ingázóknak egy sajátos családja, a megyén belüli utazók. Egyik központjuk Záhony, a megye legnagyobb „üzeme”. — A Tisza- kanvar 42 községéből naponta hatezer bejáró dolgozó munkahelye a vasút. Európa legnagyobb szárazföldi kikötője. Munka és életkörülményekről, a fizikai munka gépesítéséről, a szociális és szolgáltatási viszonyok javításáról kormány és minisztériumi, megyei intézkedések sora gondoskodik folyamatosan. De kevesebbet hallunk a bejáró dolgozók művelődéséről, amely nélkül pedig elképzelhetetlen az egyre modernizálódó, egyre bonyolultabb gépek kezelése. De nem csak azért van szükség korszerűen gondolkodó és kulturáltan élő dolgozókra... Tíz éve kezdődött Tíz éve kezdték el Záhonyban a vasutas szakszervezet, a vasúti igazgatóság, a szak- szervezetek megyei tanácsa, és a helyi párt. tanácsi, tömegszervezeti szervek, művelődési dolgozók a bejáró munkások és a helyi lakosság művelődési igényeinek magasabb szintű kielégítését. Pontosabban először az igények felkeltetésének módját, fokozatait, „menetrendjét” kezdték, a szó igaz értelmében kildsérletezni. Két „vágányon” indultak el: csaknem 2 millió forintos költséggel megépítették a 760 négyzetméternyi alapterületű — színházteremmel, kisebb helyiségekkel, szakköri szobákkal — ellátott vasutas szakszervezeti művelődési házat. A cél természetesen az volt, hogy minél rendszeresebben tarthassanak változatos, tartalmas, a legkülönböző korosztályokat, érdeklődési körű embereket vonzó kulturális programokat.. Sikerült-e az elképzelés? A tíz év alatt a művelődési ház tagadhatatlanul — kisebb-na- g.vobb zökkenők ellenére — több száz érdeklődőnek vált második otthonává. Egy sor szakkör — fotósok, magnósok, bábosok, irodalmi színpadosok — alkotják a magot és a stílusosan elnevezett klub, a Szefnafór. A klubról annyit, háromszor nyerték el a kiváló klub címet és egyszer lettek aranykoszorúsak. Újabban á klubtagok szüleinek is klubot létesítettek, hogy a szülők a saját szemükkel is meggyőződ jenek arról, a fiatalok hasznosan, értelmesen, jó helye« töltik szabad idejüket. Modern művelődési ház Említhetnénk az évenként több ízben megrendezett képzőművészeti és fotó kiállításokat, zenei és színházi rendezvényeket, a romániai vendégszereplést, a rendszeres csereműsorokat a szomszédos szovjet községekkel. Szólhatnánk az évente félmillió forintot kitevő fenntartási költségről, melyhez a központi vasúti szerveken kívül a szakszervezetek megyei tanácsa is több mint 100 ezer forinttal járul hozzá. Már elkezdődött a művelődési ház új szárnyépületének építése, több millió forintos költséggel. Itt kap helyet a jelenleg szűkösen dolgozó könyvtár. 100 négyzetméterre nő a könyvek „birodalma”. Lesz egy 160 négyzetméteres egybenyitható terem is, táncterem, ismeretterjesztő előadásokra. nagyobb klubfoglalkozásokra. tanácskozásokra. Állandó pezsgést tapasztal a látogató a vasutas művelődés házban: legközelebbi eseményük a nemrég alakult politikai értek és zene együttes beitlutatkozasa. irodalmi művekből adnak elő részleteket, melyekhez saját maguk szereztek zenét. A klub programjában ilyenek olvashatók: mi a giccs. „élő keresztrejtvény', „szerelem, szerelem nélkül", „vallás keletkezése”, „szülők klubja”, ,.á politikai dal együttes bemutatkozása”, „vendégünk a Gemini együttes...” Vágány közel ben a művelődés A modern és — az új szárny elkészültével — tágasabb művelődési házban a tervek szerint már három főhivatású népművelő fog dolgozni a hatezer bejáró dolgozó és a 3400 helyi lakos művelődése ügyében. Mindez szép, de a művelődéspolitika helyi irányítóit nem téveszti meg az állandóan felfelé Ívelő fejlődés. Jóindulatú szá- mitgatások szerint is. a bejáró munkásoknak alig égy- harmada fordul meg a gazdag és színvonalas kulturális lehetőséget kínáló művelődési házban. Érthető, ez, hisz a többség nem itt, hanem a váróteremben tölti a vonatindulásig a kényszerű várakozás idejét. Ha akarna se tudna eljárni az állomásról nem túl messze eső, de nem is egészen közeli művelődési házba. Ezért indultak el a másik „vágányon” is évekkel ezelőtt: szakmai nyelven „vágány és állomásközeibe” vitték a művelődést. Már, amit lehetett. Várótermi filmvetítéseket tartottak hetenként kétszer, háromszor, elsősorban rövid ismeretterjesztő és balesetvédelmi, egészségügyi témájú filmekből. Reprodukciós, plakát és fotó kiállítással is kísérleteztek. Majd következett a televízió sarok bevezetése. Az idén mindezt színvonalasabban meg tudják oldani: külön feultúrvárótermet rendeztek be, ahol állandó könyy- és folyóiratkölcsönzéssel, könyvajánlással igyekeznek híveket szerezni a szép- és szakirodalomnak. Megmaradtak az alkalmi kiállítások is, hétfőn negyvén- perces filmvetítést rendeznek, általában 250—300 várakozó munkásnak. Lesz-e kultúr-tévé? Van egy régi tervé is Kézi Béla művelődési ház vézető- nek, helyi stúdió-adások „sugárzása” az ingázóknak. Egy- egy magnóra felvett hasznos, nevelő jellegű műsorról. Egyben a helyi tájékoztatás egyik eszközének is tekintenék a „vasúti rádiót”. Ettől is merészebb elképzelés, ami után járnak a főváros minden olyan szervénél, ahonnan segítség várható; egy ipari tévé beszerzése, természetesen ez is művelődési célokra. Itt a képmagnó megvásárlása okozza a legnagyobb gondot, ami viszont lehetővé tenné egy-egy közérdekű, jó tévéműsor felvételét és a várakozó munkások számára újra- vetitését a nap különböző időszakában. Nem mondtak le erről, mint ahogy azon is töprengenek. hogvan lehetne egv-egv 'orgalmasabb vonaton klubkocsit berendezni. a mozgó népművelés szolgálatába. De ez már túlmegy Záhony hatáskörén— MB <W* a LAPSZÉLEN Figyelmeztető esetek Hivatalosan még csak egy fél hónapja tart a fűtési szezon de máris több halállal végződő tűzesetről adtak hirt a tűzoltóságok. Budapesten például egy idős asszony a heverön bekapcsolva hagyta a hősugárzót, amely eldőlt és meggyújtotta a/, ágyneműt. A szerencsétlen asszony füstmérgezésben meghalt. A Baranya megyei Nagybaracskán á termelőszövetkezet éjjeliőre egy műhelykocsiban szakszerűtlenül kezelte az olajkályhát. Emiatt tűz keletkezett, a kocsi elégett. Az éjjeliőr a lángokban lelte halálát. Az esetek figyelmez.tetőek. Most a fűtési idényben fokozottabb gondot kell fordítani a tüzelőberendezésekre vonatkozó tűzrendészed szabályok megtartására. Annál is inkább, mert évek óta sok tűz keletkezik a fűtési szezonban, az emberi gondatlanság, felelőtlenség miatt. Szabol cs-Szatmár megyében a tavalyi idény során 62 tűz keletkezett, az anyagi kár több százezer forint volt. Négy kisgyermek életét vesztette, kettő pedig súlyos sérülésekét szenvedett. Évek óta nagy számban visszatérő keletkezési ok a hősugárzás A fűtőtesteknél sokan nem tartják meg az előírt egy méteres távolságot, a legtöbb esetben a kályhák közvetlen közelében könnyen lángra lobbanó anyagokat helyeznek el. Nagy számban okoznak tüzet az olaj- és gáztüzelésű berendezések is Többen házilag készített olajkályhával fűtenek. vagv meleg állapotban javítják a kálvhákat és töltik fel az üzemanyagtartályát. Gyakori az is, hogy meghibásodva is bekapcsolják egvesek a kályhát. A gáztűzhelyeknél a gázszivárgás okozza a legtöbb tütet. A gázpalackcsere után sokan nem ellenőrzik a tömítést, s ez bizony nem egy esetben okoz végzetes tűzet. A másik gyakori keletkezési ok. hogy többen nyomáscsökkentő nélkül és még- hibásodva is üzemeltetik a gáztűzhelyeket. Nem múlik el fűtési szezon anélkül sem. hogy építési hiba ne okozna tüzet. A régi épületeknél gyakori á kéményb épített gerenda, a rossz, hézagos kémény, s a nem megfelel kéménvajtó. Emellett a padlástérben sokan tárolnak éghető anyagokat, amelyek a hősugárzástól, a kipattanó szikrától könnven lángra lobbannak. Sajnos akad olvan szülő is, aki gyermekére bízza a tűz- gyújtást, vagy a kályhák felügyeletét. A tavalyi fűtési szezonban Tiszavasváriban történt egy ilyen eset. s a tüzet ra’- két gyermek súlyos égési sérüléseket szenvedett hosszú Ide«« kórházi ápolásra szorultak. Gyakori a széntüzelésű kályháit okozta szénmonoxid mérgezés is. Sajnos egy ilyen eset súlyos tragédiával végződött megyénkben, négy gyermek vesztette életet A Szabeles-Szntmár megyei Tűzoltóparancsnokság a hasonló esetek elkerüléséért felhívja a lakosság figyelmét a tűzrendészed szabályok megtartására. a n. Csak néhány hónapos volt á gyermek, amikor a házastársak — a férj magatartása miatt — elváltak. Á já'^- bíróság az újszülöttet az anyánál helyezte el, a férjet gyermektaftásdíj, s egy éven át havi 400 forint házastársi tartásdíj fizetésére kötelezte. Fellebbezésre a megyei bíróság ez utóbbi igényt azzal utasította el, hogy az asz- szony anyagi helyzete folytán nem szorul rá, mert a magas vállalati állást betöltő férjtől havi 900 forint gyermektartásdíjat kap, és havi 650 forint gyermekgondozási segélyben részesül. Ezenkívül a csecsemő felügyelete mellett bedolgozói munkát is vállalhat. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletének azt a részét, amellyel á házastársi tartásdíj iránti keresetet elutasította. hatályon kívül helyezte, sőt az összeget 560 forintra felemelte. Mikor jogos n házastársi tartását/ ? — Kormányrendelet lehetővé teszi — hangzik a 1ü:>*\>- zat , hogy a kisgyermekét gondozó anya meghatározott időn át, munkaviszonyából származó jövedelmének megszüntetése mellett, gyermek- gondozási segélyt vegyen igénybe. A községi tanács igazolása szerint az anya tartózkodási helyén a gyermeket bölcsődében nem tudná elhelyezői. A segélyt igénybevevő anyának nem származhat hátránya abból, hogy jogszabályban biztosított jogát gyakorolja, különösen olyan esetben, amikor még az együttélés alatt a házastársak közösen határozták el, hogy az anya a három évig terjedhető szabadságot igénybe veszi. A gyermekgondozási segély folyósítása tehát nem foszthatja meg az anyát : / ól a jogától, hogy házastársi tar- tásdíjat követelhessen. A havi 650 forint az anya megélhetését nem fedezi és így tartásdíjra szorul. Helytelen az az álláspont, amely szerint a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő nő bedolgozói munkát köteles vállalni annak érdekében, hogy a tartásdíj fizetésére kötelezhető személyt mentesítse, különösen abban az esetben, ha annak keresed viszonyai létfeltétele veszélyeztetése nélkül — — mint jelen esetben — a házastársi tartásdíj fizetését lehetővé teszik. Ez a fél ház elnflö Egy vidéki házaspár elvált, és a férj az addig közös családi ház rá eső részét eladta, de az asszony tovább is a házban maradt. A vevő a közös tulajdon megszüntetése iránt pert indított, s kérlfe a bíróságot: jogosítsa fel őt az asszony házrészének megváltására. A járásbíróság, majd fellebbezésre a rnegyrü bíróság elrendelte a közös tulajdon árverés útján való megszüntetését. Törvényességi óvásra ezt az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság azzal az indokolással helyezte hatályon kívül, hogy vizsgálni kell, vajon az árverési értékesítés megvalósítható-e az asszony lakásjogának sérelme nélkül, és ha igen, milyen formában. Ugyanis, ha az egyik tulajdonos a házban lakik, cserelakás biztosítása nélkül nem lehet kiköltözésre kötelezni. Az árverési értékesítési ár megállapításánál figyelemmel kell lenni arra is, hogy az egész ház birtoklása és használati joga az asszonyt illeti meg, tehát úgynevezett ..beköltözhető” áron kell megkapnia a neki járó megváltási összeget. küzdelem a gyermekért, tíz menetben Sokat írtak már az elvált szülőknek a gyermekért Vívott harcáról. Ami azonban hat éve egy kisfiú körül folyik, az teljésen egyedülálló. Ugyanis elhelyezése ügyével eddig kilenc bírói fórum foglalkozott — de még mindig nincs befejezve. Közben pedig hol az egyik, hol a másik szülőhöz kerül a gyermek. A történet a következő; 1. Egv vidéki tisztviselő házaspár válóperében mirid- ketten maguknak kérték ez akkor hat éves kisgyermeket. A járásbíróság az asszonynak ítélte. 2. Fellebbezésre a megyei bíróság az apánál helyezte el a gyermeket, megállapítva, hogy bár nevelésére mindketten alkalmasak, felügyelete az apánál bi/.to- sítottabb. 3. Az anyának sikerült lakást szereznie és újabb perben kétte a gyermek nála vahi elhelyezését. A járásbíróság elutasította, kimondva, hogy a jelenlegi helyzet megváltoztatására nincs ok. 4. Fellebbezés- re a megyei bíróság az anya kérelmét teljesítette, mert az apa nevelését hiányosnak ítélte és mert az időközben megházasodott férj feleségét a gyermek nem szereti. 5. Az anyához került kisfiút az apa önkényesen magával vit* te. Az anya feljelentésére a volt férj ellen bűnvádi eljárás indult, ami azonban k esve! mi eljárás folytán megszűnt. 6. Az apa másodszor is magával vitte gyermekét, ezért az anya feljelentésére ezer forint pénzbüntetésre ítélt-*. 7. A tiszviselö újabb pert indított a gyermekért. Most már a pereskedés Budapesten folytatódott, mert a férfi a fővárosba költözött. A kerületi híróság elutasította. B. Fellebbezésre a Fővárosi Bíróság elrendelte, hogy. a kisfiút igazságügyi pszichológus vizsgálja meg. Az apa az akkor éppen nála tartózkodó gyermeket nem vitte el szakértőhöz. mire a bíróság a gyermeket az. anyánál hagyta. 9. Az ítélet ellen emelt törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely kifogásolj, hogv a Fővárosi Bíróság pszichológus meghallj«» táv. nélkül döntött a gyermek elhelyezéséről. Ezért a Fővárosi Bíróság ítéletét hatályon kívül helvezte és kötelezte. V a pszichológus meghallgatása után hozzon újabb ítéletet. Tehát következik a gyermekért folyó küzdelem tizedik — remélhetően az. utolsó — menete... Hajdú Endre HANGVERSENY A SZÍNHÁZBAN Gondolatok a Szabolcsi Szimfonikus Zenekar szereplésére Bizonyára sokakban felmerülhet az a gondolat, mi szükség van a hangverseny ismertetőkre? Akik ott voltak, azok hallották, akik meg nem, hát azoknak úgy sem sokat mond a leírt szó — Pedig nem egészen így van! A hangversenyekről szóló beszámolóknak bizonyos köz- művelődést előmozdító, ismeretterjesztő s nem utolsó sorban segítő szándéka kell, hogy legyen. Mindez a kivánalom éppen abból adódik hogy a művészet nem csak szórakozás, élvezet, hanem az élet kiegészítője, alkotó jellegű kiteljesedése az embernek. aktív tevékenység, még a hallgató számára is. Ezek a gondolatok jutottak eszembe, amikor hallgattam a Szabolcsi Szimfonikus Zenekar október 29-i. színházi hangversenyét. Van ebben a zenekarban sok, kifejlődésre váró képesség, lelkesedés, ügyszeretet, sót komoly áldozatkészség is. Túl jutott már az öntevékeny vidéki zenekarok egy kicsit mindig meglévő dilettantizmusán, de valljiik meg őszintén, kissé még távol van a hivatásos zenekarok komoly művészi produkció nyújtó magasabb szintjétől. Nem csak az egye« tagok tényleg műkedvelő szinten mozgó hangszertudása miatt, hanem amiatt Is, mert éppen csak annyian vannak, hogy a legszűkebb zenekari létszám ki telik, váltásra nincs lehetőség, bővítésnél kisegítőket kell beállítani, akik nagyon kevés próbával — jó formán komoly próba nélkül — ülnek be a zenekar koncertjeire. így az összhatás nem egységes, nem mindig kiegyensúlyozott még az egyes szólamoknál sem. A színházban való hangversenyeknél nagy hátrányt jelent a Sávosok hangjának a színpad által való elnyelése. Ezen ugyan most okosan segítettek magas dobogókra való helyezéssel. ami feltétlenül javított a hangzáson. A műsor első száma a nemrégen meghalt kiváló magyar zeneszerzőnek, Járdányi Pálnak; Tánczene c. kompozíciója volt A népi és magyaros hangvételű rövid kis hangu- latképekből álló mű jól hangzott. A befejező rész megoldása azonban tényleg nagyobb zenekari rutint és tudást igényel. A második számban egy nagyon tehetséges és szimoa- tikus művésznővel ismerkedhettünk meg: Evta Osinszkn- Mitko lengyel zongoraművésznővel. Warsóban és Párizsban végezte zenei tanulmányait s férjével — aki énekes — ezen két város között osztja meg művész? tevékenységét. Lengvel létér "sak természetesen. hogv Chopint látszik legszívesebben. De azt nagyon szépen Billentésének finomsága, futamainak könnyedsége, zongora-hangjának szépsége méltán érdemelte ki a közönség lelkes elismerését, melyet két Chopin mű eljátszásával köszönt meg. A hangverseny befejező száma: Dvorak: „Szláv táncok”-ból néhány tétel volt. Dvorak a cseh zeneszerzés egyik legkimagaslóbb képviselőié. Művészetének nemzeti jellege nem csak művének témaválasztásában nyilvánul r.ieg. hanem alkotásának népi hangvételében is. Táncos tételeinek néni ritmusaiban tudta légink »hb kifejezni a cseh népiességet. Szerintem ez volt a .hangversenynek a kevésbé sikerült száma még annak dacára is, hogy a közönség udvarias, a „hazai” zenekarnak szóló ísiosára megismételték az utolsó tételt. Az egyes szólamok nem eléggé egységes és kidolgozott hangzását a zenekar forttsszimól sem tudták feledtetni. Molnár László karmester minden elismerést megérdemlő igyekezettel Próbálta összefogni p zenekart, melyben ezen alkalommal sok úi tan is játszott. Nagy «esz+usa, is azt mutat+ák. hogy szükség „ minden ideeszátat összpontosító fi- 'Tvp>iémre. «r/lirrtíoej'7*‘ÍTf l-^rQ p kis«?ó túl rnn pIAci r)<* bíbort fiotoT i rene-kar a srárnók í^ovpI mef^rnek. ki- plakiiinpk. elnyerik valódi formájukat. Vfkár Sándor
