Kelet-Magyarország, 1973. október (33. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-30 / 254. szám

1973. október 39. S. oWsl’ Hz autópályáktól a bekötő utakig Hogyan igazodik az úthálózat a fejlődő gazdasághoz — Sorrend a forgalom s/erint — Lélegzetvétel a hetedik ötéves tervig KÖZÖS ÖSSZEFOGÁSSAL Sütőüzemet létesítettek Vaján IEGYZET Hazánkban az országos közutak, az állami költségve­tésből épített, gondozott utak hossza 30 ezer kilométer. Eb­ből 6200 a főút. a többi un. alsóbbrendű útvonal. A ta­nácsi utak. a vállalatok, a gazdaságok használatában álló utak hossza . 90—100 ezer kilométer, de ennek csak 10 százaléka kiépített. Ezen a 100 ezer kilométeren azon- ban a forgalomnak csak el­enyésző töredéke zajlik, oly csekély hányada, hogy szin­te megfigyelni sem érdemes. Bosszúságot. kárt ugyan ezeknek az utaknak a kátyúi is okozhatnak, ám ez. köz­vetlenül csak á helybéliek tigve. A társadalom érdeke azt kívánja, hogy mindenek­előtt azok az utak legyenek rendben, amelyeken a tö­megközlekedés és a hazai, meg a nemzetközi áruszállí­tások döntő része bonyoló­dik. Védekezés a trombózis elten Nemrégiben vált köztudot­tá: 7 év alatt, nemzetközi kooperációval. 500 kilométer hosszú, minden tekintetben korszerű autópálya épül majd hazánkban. Ha csupán ennyi történne a következő 7—10 év alatt az országos út­vonalak korszerűsítéséért, akkor bizony a gyorsan fej*- lödé népgazdaság áruszállí­tásai és az életszínvonal gyors emelkedésével együtt­járó automobilizmus elé óri­ási akadályok tornyosul ad­nak közutjainkon már 3—4 év múltán. Az 500 kilométe­res autópálya a korszerű út­hálózat létrehozásának csu­pán egy értékes, fontos és ( látványos része, hiszen a ne­gyedik ötéves tervben már javában folyté p főutak rév konstrukciója. Ennek célja, hogy 1975 végére á fő köz­lekedési utak 95—98 száza­lékát a korszerűség jelle­mezze: a mai követelmé­nyeknek megfelelő szélesség, a tartósabb, jobb burkolat — 6 ezer kilométer hosszan, és hogy veszélyes, nagy ívű kanyar sehol, ne lassítsa a forgalmat — ezek a legfon­tosabb normák. Ennyit min­denképp meg kell tenni Az utóbbi években orszá­gosra szélesedett ki a film­klub hálózat; a középiskolák egy részében bevezették a filmesztétikái oktatást — en­nek -hatására is nőtt a film- történet. a filmműt észetet is­merő közönség, amely nem­csak szórakozást és kikapcso­lódást. keres a moziban, ha­nem tudatosan választja ki az értékeket, a ..politikus" fil­meket. A moziüzemi vállala­tok egv része — nem várva a központi hálózat létrehozásá­ra — kü'önböző megoldások­kal kísérletezett. A MQKÉP és a filmt'idnmánvi intéze1 segítségével különböző szerve­zeti formák között különbü 7.6 elnevezéssel ird'tött mú- vészfi 1 m-sorozatok at. A mo­ziüzemi vállalatok kísérlete’ mellett 1971-ben Magvaror szágon 248 filmklub műkö­dött hatvanezres taglétszám mai. ilyen előzményed utá’ adta ki 1972 decemberében — a fi lm főigazgatóság a filmbe ráti körök kialakításának fe’ tételeiről az irányelveket, s már ez év első félévében — eéhány magye kivételével — veszélyeztesse az. utak trom­bózisa, a forgalmi dugó se­hol ne okozzon gondot. .. Hiányzik 1 méter 25 centi Az utóbbi 10 évben a for­galom két és félszeresére nőtt az utakon, ami nem­csak azt jelenti, hogv több az autó. hanem azt is, hogy nagyobb terheket visznek és gyorsabbak lettek a közúti járművek. A KPM szakem­bereit nem érte váratlanul ez a növekedés: 1963-ban. az akkori helyzetből kiindul­va az 1973-as forgalom nagy­ságának az előre jelzésekor mindössze 18 százaléknyit tévedtek. Osak ennyivel lett nagyobb a forgalom a szá­mítottnál. Most is tudiák mire számíthatunk 1933-ban. Most is látják hogy példá­ul csupán a főutak korsze­rűsítése és az autópálya nem lesz elég ahhoz, hogy az or­szág normális közúti forgal­mát fenntarthassák' a követ­kező években. Hiába terem­tik meg ugyanis a nagy át­bocsátó képességű fő-ütőere­ket — ha a hajszálerekben megreked a forgalom. A szállítások 60 százaléka a 6 ezer kilométernyi fő utakon bonyolódik. A 24 ezer kilo­méter alsóbbrendű úthálózat a forgalom 40 százalékát horbja a hátán: — de ma már ez a 40 százalék is csak­nem a háromszorosa , súly-: ban sűrűságber és Sebesség­ben a 10 évvel ezelőttinek. F« eddig az alsóbbrendű utakra még nem fordítottak igazán figyelmet. A mai for­galom mellett például a szükséges útszélesség mini­málisan 6 méter. A hazai át­lag ma — a-/, alsóbbrendű utakon 4 méter 75—80 centi. Összesen 17 ezer ' kilométer az olyan útjaink hossza, amelyeken, átlagban, több mint egy méter hiányzik az elfogadható biztonsághoz. Életmentő program A szakemberek. az ötödik ötéves terv egyik fő közleke­dés fejlesztési programja^ ként várják az alsóbbrendű utak megfiatalitási fei ada­tát. minthogy a folyó ötéves tervben a főutak rekonstruk­ciója előreláthatóan befeje­ződik. Életmentő program­ként emlegetik a 24 ezer ki­lométer hosszú másodrendű hálózat un. egyszerű korsze­országosan is megindultak a vetítés-sorozatok. A negyedik negyedévben tervezik bemutatni az első olyan film forgalmazására át­vett — filmet, amelyet a mű­vészeti útkeresés, az új for­manyelv, illetve haladó szem­lélet jellemez. A filmbaráti körök jelentős vállalkozása lesz a régebbi ér­tékes filmek reprizelése, el­sősorban azoké, íjmelyek be­mutatás ukvsorán nem keltet-j ték fel az értéküknek megfele­lő érdeklődést. A MOK.ÉP a tervek szerint 16 film forgal­mazási jpgat vásárolja meg, például a Híd cimű NSZK, A nap vége, A gyerekkocsi cí­mű svéd, A vihar kapujában és a Kopár sziget cimű ja-( ián. a Nagvitás cimű angol ilmeket. Kilenc olasz film szerepel ebben az összeállítás­iam Vittorio de Sica, Felli­ni, és Antonioni alkotásai kö- , zül Újra láthatják majd a nézők G. de Santis 1949-ben készült Nincs béke az olajfák alatt cimű filmjét, s ugyan­ennek a rendezőnek a Ró­ma, 11 óra című művét. rűsílési programját. Ez a program a legfontosabb nor­mák teljesítését jelenti: v megfelelő szélességet, a ru galmas, tartós burkolatot, a vonalvezetés kiigazítasz' t hogy a legveszélyesebb ka­nyarok eltűnjenek. Ez a mi­nimális program sem lesz kis összeg — végűiig 24 ezer kilométerről van szó, de a VI. ötéves terv derekáig — 1983-ig — mégis teljesíthe­tőnek látszik s ílymódon többá-kevésbs lépést tart­hatnánk a forgalom fejlődé­sével. Sok helyen persze már most a negyedik ötéves terv­ben meg kellett kezdeni a másodrendű utak rekonst- trukcióját is. Békés megyé­ben például nem lehetett to­vább várni vele. De az or­szágban sokfelé sürgető a helyzet — a többi közt ép­pen az ipartelepítés beérő programja miatt is. A helvi tanácsok persze az utak megfiatalításában sokat se­gíthetnek. s ebben közvet­lenül is érdekeltek. A helyi útkorszerűsítési. szanálási. közművesítési programokat össze kellene hangolni az or­szágos közút-fejlesztési me­netrenddel. A települések ki és bejáró szakccza’t. átkelő útjait, a csatlakozási ponto­kat elő kellene készíteni a szélesebb, jobb utak fogadá­sára: közműveket odébbhe­lyezni. bontásokat megkez­deni időben stb... Ez az ..életmentő program” a következő 10 évben 40—60 milliárdba kerül majd: a ..hajszálerek” fiatalítása, hozzáigazítása a ...főütőerek­hez”. Az utak korszerűsítési sorrendjét a forgalom nagy­sága szerint határozzák maid meg. de 1983-ig sorra kell kerülnie a huszonnégyezre- dik kilométernek is. „Híradástechnikai alkat­részeket nem lehet kapni, filléres darabokat egyáltalán nem. Többször mondták, hogy áruátvételkor menjek, de ak­kor sem volt. Aztán .az üz­letvezető egyszer megjegyez­te; nem értenek a/, alkatré­szekhez. Ezért nem rendelik? Bosszantó, mert én meg tud­nám javítani a televízióidat, de alkatrész hijján a GeLká- hoz kell vinnem. Így sokkal többet fizetek és várnom kell.” A./, a tfezavasvári lakos Is jöbtyan. járt', ak; Nyíregyhá­zán vagy Hajdúnánáson vá­sárolhatott zöldséget. Válo­gathatott és kevesebbet fize­tett. Miért drágább a zöld­iig Tisza vasváriba o. mint n környező községekben, váro­sokban ? A 13 ezer 600 lakosú nagy­község kereskedelmi hálózata és az ioari szolgáltatások színvonala nem felel meg a mai követe1ményeknek é- utóbb! években az ellátás nem sokat javult. Kevés a negyven bolt — Az ÁFÉ^Z-nek 44 bolt­ja van a naavkö^s“aben — mondta dr.' Lévai Nándor ta- nó'-se'oök — és néhány ma­gánbolt. Fok az üzlet, a S7-- kosodásuk is jó. de a legtöbb “gvsén több évtizedes, pici béivis°gben működik, nincs raktáruk sem. Az AFÉFrz ■H-i-n1» miotogv félszáz ezer forintoi költ a bővítésükre tatarozásukra, de ezzel nem -ok eredményt érnek el Ezért tik adózik az áru°!lá‘ás és a választék bővítése. Be­ruházásra engedélyt, illetve hitelt nem kaptak. ígv a meglévő körülmények között Hosszabb időn át Má­tészalkáról szállították a ke­retet Vajára, Rohodra és a riyező falvakba. Gyakran ■zantóan késett a szállít­mány, s a hosszú út miatt elég sokszor kifogásolható ál­lapotban érkezett. Különösen a termelőszövetkezetekben : ü nősz eresen dolgozó család­anyák kifogásolták a helyze­tet és sürgettek valamilyen helyi megoldást. A vajai Béke. a rohodi Űj Élet Termelőszövetkezet és a Vaja és Vidéke Körzeti ÁFÉSZ több tanácskozás után végleges megállapodásra jutott: közös sütőüzemet lé­tesítenek. A vajai tsz felaján­lotta egvik nélkülözhető épü­letét sütőüzem céljára. Az el­készített költségvetésnek me^fe1 élőén, a két tsz és az AFÉFZ egyenlő arányban vállalta a két és félmillióból reájuk eső részt. F hozzákezd­tek a közös sütőüzem kivite­lezéséh ez. fe!szereléséhez. Harmadik alkalommal nyílt kiállítás a megye képzőművé­szeti szakköreiben, illetve az önállóan dolgozó amatőr fes­tők munkáiból. A nyíregyházi városi művelődési központ kiállítótermében október 27— november 4 között . .látható tárlaton hetven kép mutatja be a szakkörökben végzett munkát, valamint az egyéni törekvéseket. Az apiatör festők bemutat­kozására a megyei művelődé­si központ felhívására ez.ut- taF több mint 210 kén érke­zett ebből válogatta ki a zsü- ri. a legmegfelelőbbeket. Az ismertebb, régóta együtt dol­gozó szakkörök, a tiszti vasvári, kell kereskedniük, ami -nem könnyű dolog. A központba ; most épül egy 24 lakásos ház. mely földszintjén boltokat szerettünk volna nyitni, de nem volt rá keret. A cipő azonban egyre in­kább szorít. Az ipari mun­kásak száma nő. Hasznos volt a fedett piai’ építése, de a gyárakban dolgozóknak nincs idejük délelőttönként bevásá­rolni. Marad a munkaidő utáni vásárlás az ABC-ben — Az Alkaloida melletti ABC a legkorszerűbb, de már alig bírja a nagy forgalmat. Ezért gyakori az áruhiány és bal van a választékkal. A lakótelepen élő 400—500 em­ber itt szerzi be az árut. de h környék is innen él. A budi részen esv oM üzlet van. a többi magánbolt. 4 követhez« ötéves tervben Uj létesítmények építésére csak az V. ötéves tervben gondolhatnak. Az elképzelé­sekről dr. Mészáros József, vb titkár beszélt. \ — Két ABC-t tervezünk1 Ti­sza vasvári ban. közülük egy a budi részre kerül a kisven­déglő és a kocsma helve11 Egy 1200 négyzetméteres áru­házát. valamint élelmiszer és háztartási holtot. A talponál­lót bisztróvá nlnki'tmk — a •őrületet az Äfffz már elő­készítette. Gondolnunk keli rtv énl'űő fi rTííl/nf őrültre te ide 02fV fql íjf ^’zpeohipri1' \y, iiV'H s'/rPcfqlf nnV To «*• Tvpt TI’ToVtO'r p czO"! rróTf fóli «W ho7í 0 fopjÉteo fáináfását év ° Völt'Q'ScfpV- hez ez Inor' szövetkezetek Is hozzájárulnak. A műszaki átadásra és pró­baüzemeltetésre ez év júliusá­ban került sor. Jó eredmény­nyel járt. Ettől kezdve rend­szeressé vált a közös üzem termelése. A lakosság igényeinek meg­felelően. a napi 63 mázsa ter­meléssel, háromkilós, kerek alakú kenyeret sütnek. Kifli kivételével, egvéb pékárut is készítenek. Előreláthatólag november közepén indulhat a kiflisütés és ezzel szinte tel­jessé válik a lista. A közös üzem termékeit örömmel fogadta a hel”’ la­kosság. Okkal. AmeUeH, hogy frissen kapják, kitűnő­nek is találják. S igényeikkel ielentkeztek Vaia, Rohodon kívül ő" és Ófehértő, de még n kissé távolabbi Jármi és Pa­pos községek kereskede’mi szerve? is. Sőt Kántor járásiba, összeadott előfizetés almién 50 kenyeret visznek naponta.. 'ab) a záhonyi, a nyírbátori és a nyíregyházi csoportok ezúttal is sok képet mutatnak be. Mellettük számos önállóan dolgozó amatőr jelentkezett, ígv a nagyrészt portrékból, tájképekből álló anyag eléggé vegyes képet mutat. A zömmel olaj- és akva- rell technikával készült ké­pek mellett kiemelkednek a nyírbátori szakkörben ké- szütt grafikák, valamint a nagyhalászt naiv festő, özvegy Bácskái Andrásné festmé­nyei. Sajnos rontja a bemu­tatót, hogy a képek elhelye­zése nem egységes, felirato- zása hiányos, ígv nem mind- cpvik-’ől derül ki: hol, ki ké­szítette. mit ábrázol. Változtatni kell a zöidség- és gyümölcsellátáson hiszen ez évben a gyermek ruházati, cikkek hiánya mellett ez volt a legégetőbb gond. A helyi bárom termelőszövetkezet csak azokat a zöldségfélébe' termelj, melyek számukra gazdaságosak. A Munka 1er- m cl “szövetkezet régen 13 féle zöldséget termelt, az idén ez a s»ám kettőre csökkent — csak uborkát és paradicsomot termesztettek. Le®/-e zöldség­termesztés? — A pótlásra Ti szádokról. Hajdúböszörményből és a MÉK-től vettünk árut — mondta Rajcsánvi Pál, ÁFÉSZ elnök. — A szállítási költségek miatt azonban az árak is emelkedtek. Szentemberben n Mimka. a Vasvári Pál és a Zöld Mező termelőszövetke­zetek az ÁFfiar7-szel közöse- zöldségtermesztő t'msulá-* hoztak létre az ellátás meg­plrlssárn Az ^io’.észít'l bizott. S’ie pv'c többször tanáraim- zö*t. Tölpb változat kerül* szóba, de eddi0 plbld't'U- a­qnVfigi'^íO’n. A hn<•' pHrórvz-ológ v {We-dTjázu. tozili-onr-t; á«fv!).s. «te. mo»/ rvtelnq Torino tToIo+í fAoc­tőm«, nirMptl Kor h'b'MOo-, 4or* '-'•n O.Q7T C, V' Ő *1p '' r-öl dcr.py0.1 ógz ckttt rter,e rr»ó- mpcfvsn* «3 fóTjq ps 3 T>n p,7°r tenirj+ioó1 írjtríf^iA-zbetŐ lenne, A mun- kőt hamarosan meg k«’’ kezdenünk. hoov a közs*5'* primőrellátását így megold­hassuk. Balogh Júlia A munka­védelemről Az SZMT elnöksége leg­utóbbi tanáosko/. usán nafn- TtíjKire került a megyében működő tanácsi költségvetési üzemek munkavédelmi és szociális ellátottságának a helysei-e is. Nem véletlenül Rendelte tésszer ű m ű ködé­sük, munkájuk, tevékenysé­gük körül sok a gond és a teendő. S ha most a szokás­tól eltérően a „végével” kezd­jük, ez éppen ezért is van. Az SZMT elnöke íge elfoga­dott egy 7 pontból álló ja­vaslatot amelyet mc.'í~ü,'1'blc a megyei tanács elnökének. Az SZRIT elnöksége j . a- solji n tanácsi küKr.é.gvc: ési üzemek működést lébioc /rjlt- ságának a faliUvizzgá’.áiát 1974 február végéig. Továb­bá, ahol a szükséges féltse­lek nincsenek meg. azok mű­ködését szüntessék meg, vagy ha indokolt a működé­sük, gondoskodj inak a szük­séges feltételek megteremté­séről. Felhívta a figyelmet az elnökség az üzemek munka- védelmi, szociális ellátottsá­gának a biztosítására, ahol ezek hiányoznak azok Pótlá­sára. Kéri továbbá az SZMT elnöksége a megyei tanács elnökét, gondoskodjon arról, hogy a költségvetési üzemek üzemben elyezése 1974. janu­ár 1-ig minden üzemeltető tanács részéről történjen meg. Ezek a leglényegesebbek, ezeket kell sürgősen pótolni. S ebből az is kiderül, hogy nem felszámolásra vannak ezek az üzemek ítélve. ha­nem javításra, arra. hogy va­lójában alkalmassá váljanak arra a feladatra, amely érde­kében születtek. Szabol cs- Szatmár megyében 16 tanácsi — építőipari és kommunális- szolgáltató tevékenységet ■végző költségvetési üzem működik 1938 júniusáól. Ezekre nem csupán azárt ér­demes és szükséges odafigyel­ni, mert alapvető, a tanács hatáskörébe tartozó intézmé­nyek — iskolák, óvodák, böl­csődék, sth. — építőipari ia- vító, szolgáltató, s kommu­nális tevékenységet, lálnat el, hanem azért is, meri ezekben az üzemekben immár több, mint ezer munkás dolgozik. Ttt keresi kenyerét. i»t találta meg munkáját itt szeretne megélni. Ks nem mindegy nekik sem, de -i 1 ta­nácsoknak sem, hogyan. És ez az utóbbi annál is inkább „kényes” ügy. mert a gazda, a költségvetési üzent fenntartója, a felügyelete* el­látó hatóság, maga az alapí­tó tanács végrehajtó bizott­sága. S egyáltalán nem vet jó fényt az illető tanácsra, ha a saját özemében olyan alapvető hibák vannak, ame­lyeket, máshol — mint állam- hatalmi szervek! — nem tűrnének el, nem hagynának szó nélkül. Az SZMT elnöksége által elfogadott javaslatok sum­mázták a teendőiket. Részle­tesen is szóltak arról, hol, mi a hiba. milyen sürgős pó­tolni valók vannak. Szükség­telen ezeknek a felsorolása. Nem a citálás. a hibák fel­sorolása. a cél. Ezt tudják az illetékes tanácsok a felügye­leti szervek. Inkább a sür­gős. a rend eletekben foglal­tak szerinti céltudatos cse’ek- vés a fontos. Szükség van a tanácsi költségvetési üzemek­re. munkájukra. Ne feledjük 16 üzemről, több mint 1000 munkádról, s ezeknek a munkájáról van szó. Ha előre látunk, s tud­juk, hogy a párt. népesedési politikájának eredményeként várható a népszaporulat, ak­kor ez mind több böiccv” . Vei. óvodával, iskolával, stb. jár. Építésük melleit gondos­kodni szükséges majd fenn­tartásukról, tatarozásukról és sok egyéb másról. Feltétlen szükség lesz rájuk. Persze meg kell szabadítani ezeket a . költségvetési üzemeket azoktól a vad hajtásoktól, amelyeket egyes, működésü­ket irányító vezetők fejlesz­tettek ki. Vissza kell í’w- -j. fon del t etess ze rű m üköd ésü ­két. amelyeket a különböző határosatok pontosan előír­nak. És ellenőrizni működé­süket]. F. K. azért, hogy a szállítást ne I ____________________ A filmklubok részére 16 filmet vásárolt a MO&ÉP Gerencsér Ferenc Tiszavasvári „Linőlíe^ a kereskedelmi hálózatát Tervek, elgondolások a helyzet iaválásara Amatőr festők kiállítása Nyíregyházán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents