Kelet-Magyarország, 1973. október (33. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-28 / 253. szám

Kelet-magyarorszAgí —Vasárnapi üfi fm. «ämbt» m ©»AMA A SZABÖNÄL — Rettenetes! Ennyire meghíztam volna?! kupak helyett — És az utolsó versenyén ezt a mankót nyerte... REJTÉLY TECHNIKA fi Tudomány B TECHNIKA B Tudomány fl TECHNIK V H Tudornál A jövő autómotorja A környezetszennyezés és az automobilizmus — És miből tetszett kitalálni, hogy a szü­leim nincsenek itthon?... Az autókonstruktőrök fejlesztési munká­ját sokáig az jellemezte, hogy a fejlesztés cél­ja általában valamelyik szerkezeti rész tech­nikai tökéletesítése volt: nagyobb gyorsulás és sebesség, kisebb üzemanyag fogyasztás stb. Fő vonásaiban — legalább az alapelveket Ille­tően — nem történt lényeges változtatás a motoron. Az automobilizmus világméretű ter­jedése azután az autó vezetője és utasai ér­dekében a szolgálatába állította a konstruk­tőröket, Fejlesztési céljaik közül egyre fon­tosabb lett az autóvezetés minél jelentősebb egyszerűsítése, illetve a kocsiban ülők életé­nek a védelme. Ez az irányzat volt a jellem­ző a legutóbbi időkig az autók fejlesztésében, ennek jegyében igyekeztek kialakítani az úgynevezett „biztonsági autó” típusát. Napjainkban ismét új cél megvalósítása je­lentkezett a konstruktőrök előtt. A cél most már nem kisebb, mint az egész emberiség vé­delme. Az autómobilízmus terjedésének fel­tartóztathatatlan folyamata parancsolóan Ír­ja elő, hogy valamit tenni kell annak meg­akadályozására, hogy a mérgező égéstermé­kek ne szennyezzék tovább légkörünket. Ez a probléma különösen égető a fejlett motori- zációjú államokban, de nem is olyan lassan egyre több ország válik ilyenné, hiszen pél­dául Budapest már ma is nagy forgalomsűrű­ségű városnak számít. A légszennyezés mérté­ke — a rendszeresen végzett mérések szerint — itt is elérte a szintet, ahol már szükséges valamilyen beavatkozás. A helyzet természetesen az Amerikai Egyesült Államokban a legsúlyosabb. Ha azonban az idevonatkozó törvényeket nézzük kitűnik, hogy a légkört szennyező, mérgező anyagokra az 1975—76-os évekre előirányzott hatásértékeket napjaink sorozatgyártású mo­torjai nem tudják teljesíteni. A motor kisebb módosításaival — ezek egyébként teljesít­ménycsökkenéssel járnak — csak időleges eredményt lehet elérni. Rétegezett keverékképzés A megoldást a kutatók több irányból sze­retnék megtalálni. Az egyik sokat ígérő kuta­tási irány Japánból indult ki. Ismeretes, hogy a japán autóipar nagy harcot vív az ameri­kai piacért. S ha sikerül rövid idő alatt ki­hozniuk olyan autómotort, amelynek szennye­zőhatása alatta maradt a megengedett szint­nek, egy csapásra biztosítja az elkövetkező évek­ben az exportot. A" japán Honda autógyárban olyan motort szerkesztettek, amely a jelenleg világszerte legszigorúbb légszennyezési elő­írásoknak is megfelel. Az új motor működése az úgynevezett rétegezett keverékképzési el­járáson alapszik, elnevezése: CVCC. A rétegezett keverési elv tulajdonképpen egyidős a hagyományos, úgynevezett Otto- motorral. Ismeretes, hogy ez a motor megha­tározott arányú levegő-benzin gázkeverékkel működik. A törekvés régi, hogy ez a keverék minél kevesebb benzint tartalmazzon, hiszen ez fokozná a motor gazdaságosságát. Termé­szetes azonban, hogy ez a csökkentés csak bi­zonyos határig alkalmazható. A gazdaságos­ságon kívül a légszennyezési szempont előtér­be kerülése új lendületet adott a kutatásnak. Rájöttek ugyanis, hogy noha a gázkeveréket további benzincsökkentés esetén már nem le­het meggyújtani gyújtógyertyával, de egy már előzőleg kialakított stabil lángfronttal — láng­fáklyával —igen. A rétegezett keverékképzésű Honda-mo- tor először olyan minőségű keveréket állít elő a hengertérben, amely szikrával meggyújtha­tó. A kialakult lángfront azután már képes az igen szegény keverék meggyújtására is. A Honda-motorral tehát .az Otto-motoroknál szokatlan előkamrát alkalmaztak, amely dús keveréket kap egy viszonylag kis átmérőjű szelepen keresztül. A normál szívószelepen vi­szont szegény keverék, de a töltet nagyobb része áramlik a fő égéstérbe. Ezzel a mód­szerrel ugrásszerűen csökkent mennyiségű mérgező égéstermék jut a levegőbe IJj motortípusok A környezetszennyezés elleni küzdelemnek másik irányzata a merőben új motortípusok alkalmazása. E tekintetben a Wankel-motor- ral szerezték eddig a legtöbb tapasztalatot, az eredmények azonban nem egyértelműen biz­tatóak. Ismét másik irányzat szerint a jövő autómotorja a gázturbina lesz. Különösen Amerikában tartják vonzónak a korábban csak a repülőgépeken, később vízi és száraz­földi járműveken is alkalmazott hajtóműve­ket. Euróoában az a vélemény kezd kialakulni, hogy a gázturbinák csak a teherautók esetében jöhetnek szóba, hiszen a turbina csak 150 ló­erő fölött gazdaságos. Előnye viszont, hogy vibrációmentesen, csekély zajjal üzemel és fö­löslegessé teszi a sebességváltót. További előnye, hogy a gázturbinát csak 700 ezer km után kellene első ízben generálozni (de hol lesz addig a karosszéria?!). Nagy hátránya viszont a turbinának, hogy főleg az alsóbb ter­helési tartományokban igen sokat fogyaszt és előállítása drága. Két további motornak van még esélye ar­ra, hogy a jövőben nagy szerepet kap. Az egyik a földgázzal hajtott hagyományos Otto­motor. A környezetszennyezés szempontjából nagyon előnyös lenne, de súlyos gondot okoz az üzemanyagtartály elhelyezése a gépkocsi­ban. Balesetnél ugyanis rendkívül veszélyes a gázpalack az autóban. A levegő tisztaságának a megőrzése érdekében ideális megoldás lenne az elektromos autó. Régóta folynak a kísérle­tek az ilyen autók, autóbuszok kialakítására, de a villamos energia tárolása, illetve a tüz­előanyag-cellás energia-szolgáltatás kérdése mindeddig nincs megoldva. Tisztító katalizátorok A levegőszennyezés probléma megoldásá­nak másik nagy irányzata az, hogy nem vál­toztatnak a jelenlegi motoron, hanem a kipu­fogógázokat tisztítják meg. A leggazdaságo­sabbnak az úgynevezett kétágyas katalizátor ígérkezik, Segítségével mind a káros szénhid­rogéneket, mind a szénmonoxidot és nitrogén- oxidot ki lehet vonni a motor véggázaiból. Sajnos azonban még nagyon sok technikai akadályt kell leküzdeni ez előtt, a talán leg­kézenfekvőbb megoldás előtt. Gondot okoz például a benzin ólomtartalma, valamint a katalizátorok élettartama. Eddig 15 ezer km- nél tovább tartó katalizátort még nem talál­tak. És a legnagyobb probléma: egy ilyen rö­vid életű méregtelenítő berendezés körülbelül annyiba kerül, mint maga az egész motor. Kísérleti irányok tehát vannak a jövő autómotorjával kapcsolatban, végleges meg­oldás még nincs. Egy látszik csak biztosnak: akármelyik irányzat is győzedelmeskedik, a jövő motorja — drágább lesz ... N. E. Mekkorák az atomok? Ha Magyarország mind a tízmillió lakos» egy-egy alumínium atomot hozna magával ée azokat egy vonalban, egymás mellé tennék az így kapott sor mindössze 3,2 mm lenne. Ugyanezt tudományosan úgy mondhatjuk, hogy az alumínium atom átmérője a céntL méter százmilliomod részének 3,2-szerese. Egészen tudományosan pedig így mondják: a* alumínium atom átmérője 3,2x10—® cm. Ha pedig a Föld mind a 3 milliárd lakot sa fejenként ezerszer annyi alumínium ató_ mot hordana össze, mint az emberiség összlét« száma, ez a térfogat alig lenne több, mint 0,1 cm3, súlya pedig 0,3 gramm. A nem szakember hitetlenkedve szemlélj ezeket az adatokat. Hogyan lehet ilyen pará­nyi méreteket meghatározni? Pedig lehet, ée hasonló adatokhoz már a századforduló tá­ján eljutottak, noha akkor még nem használ, hatták a kutatók korunk műszercsodáit. Sok esetben elég volt az okoskodás. Eső után gyakori látvány az aszfaltos utakon a szép színekben játszó olajfolt. Ez az összefüggő olairéteg csupán egy moleku­la-átmérőnek megfelelő vastagságú, mert a vízre ejtett olajcsepp, minden esetben meg­határozott nagyságú területre szalad csak szét. Ha pedig ismerjük a kicsöppentett olaj térfogatát, megmérjük az olajfolt területét, máris kiszámíthatjuk az olajréteg vastagsá­gát. Ez pedig nem más, mint az olajmole­kula átmérője. Lénárd Fülöp pozsonyi születésű fizikus már századunk első éveiben kísérletekkel megállapította, hogy a katódsugárban nagy sebességgel repülő elektronok néhány század* milliméter vastag alumínium lemezen is át­hatolnak, pedig ilyen „vastag” lemezben már százezernyi -atomréteg van egymás mögött. Ebből arra következtetett, hogy az atomon belül viszonylag nagyon nagy üres térnek is kell lennie, mert az igen kis méretű elektron a sok ezernyi atomrétegen csak így hatolhat át, legtöbbször minden eltérítés nélkül. Lé­nárd ezért a felfedezéséért 1905-ben Nobel, díjat kapott. Rutheford, a magfizika atvja, egy jelen­tős lépéssel még tovább ment. 1927-ben ki, sérleteiben alfa-sugarak • (nagy sebességgel rö­pülő. elektronjaiktól megfosztott hélium ato­mok) útjába vékony alumínium lemezt helye­zett. Azt tapasztalta, hogy a részecskék né­hány század milliméteres alumínium lemezen is áthatolnak, de erősen szóródnak. Olyan su. garakat is talált, amelyek az alumínium le­mez előtt valamilyen feszítőerő hatására szin­te visszafordultak. Számításaiból arra az eredményre'jutott, hogy az atomnak az egész pozitív töltése és szinte az egész tömege egy olyan kis térbe összpontosul, amelynek átmé­rője az atom átmérőjének csak mintegy tíz­ezred része. Ezt nevezte el atommagnak. A tömegről mondottakból az következik, hogy az atommag sűrűsége roppant nagy, a víz sűrűségének kb. százbilliószorosa. Ez azt jelenti, hogy egyetlen cm3 összegyűjtött atom­mag kereken százmillió tonnát nyomna. így megérthetjük, hogy találtak olyan csillago­kat. amelyeknek a sűrűségére a mérések milliószor akkora értéket adtak, mint ameny. nyi a Föld. vagy a Nap átlagsűrűsége. Ezek a csillagok a feltevések szerint túlnyomó részben elektronjaiktól megfosztott ato~yna. gokból állnak. L Méteráru, konfekció SZÁMVITELI FŐISKOLAI, VAGY IPARI ruMsotí „at miba„ MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐI szakképzett VÉGZETTSÉGGEL RENDELKEZŐ vagy jártás 18 éven felüli férfi dolgozót felveszünk. rr KELETTEXT1L munkaerőt ™“Äir“T Felveszünk köny­_________' velői csoportveze­tői beosztásba *-*--**.« vizsgázott Jelentkezéseket kérjük a hirdetőben kazán (ütőt azonnal alkalmaz állandó „Ötéves szakmai gyakorlat* jeligére jelleggel. október 31-ig írásban leadni (212621) Esetleg nyugdíjast is. Bocskai u. 6. Ö0S5) KERESZT REJTVÉNV Magyar származású angol Ázsia - kutató régész, történész, egye­temi tanár, 1943. október 28.-án halt meg Kabulban. Kutatásai so­rán számos ókori és koraközép­kori romvárost tárt fel; így a hí­res ... folyt, vizsz. 1., függ. 14. Kutatásokat végzett: függ. 1., 63., vízsz. 38., 56., 69. — Ezeket kell beküldeni. VÍZSZINTES: 12. URE. 13. A megmerevedett, Írott szanszkrittal szemben az egykor beszélt középind nyelvjá­rások elnevezése. 15. Fehérnemű. 16. Halfajta. 18. Mezőőr. 19. Cse­lekvést kifejező szót. 20. Gyomai nyomdász, keresztnevének kezdő­betűjével. 22. Zónázó egynemű betűi. 23. Trópusi növény. 24. Ide­gen nyelvű beszédet felfog. 25. Harag latinul. 26. A katolikus templomokban sok ilyen kép van. 29. Kiváló egynemű betűi. 31. Cukrozott sűrített szénsavas gyü­mölcslé. 34. A Nana írója. 35. Ké­tes. 37. Szárnyal. 40. Bérlet, ha­szonbér. 43. Magammal cipelem. 46. Serleges vagy puttonyos szál­lítószalag. 47. Megyénk. 49. Japán aprópénz fonetikusan. 50. BN. 51. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei község. 53. Igekötő. 54. Tag betűi. 58. Mássalhangzó kiejtve. 59. Hosszú, sovány (ember). 61. Ala­nyi kérdőszó. 62. Eledelünk. 63. Ilyen az éhes gyomor. 64. Derűre következik. 67. Afrikai köztársa­ság. FÜGGŐLEGES: 2. Kémiai elem. 3. Élete párja. 4. Utolsó posta. 5. Fej része. 6. Himen. 7. Válaszolsz a levélre. 8. Bizony rövtdebben. 9. Asztatin vegyjele. 10. Szövetség. 11. Vtsz- sza: gyűjtőér. 17. Porond. 19. Va­lódi. 21. Pusztít. 23. Művészet la­tinul. 27. A vizsz. 34. egyik fele. 28. Klporolia a nadráglát. 29. Fáj­dalom. 30. Végtag. 32. Zóna. 33. Skálahang. 35. Ut a régi Rómá­ban. 36. Maró folyadék. 38. KbA. 39. Vasúti csomópont Jugoszlávi­ában. 41. Ruha jelzője Ss lehet. 42. Nü, 44. Sajttá!, «5. Csak zeng! 47. Fácán, őz, fogoly. 48. Fél státus! 51. Van betűi. 52. Vissza: négyütemű kubai tánc. 55. Torony idegen nyelven. 56. Orosz férfinév. 57. AL 58. Mértani test. 60. Orgia közepe! 62. Tajték. 64. Kettőzve: játék. 65. Puha fém. 66. Pltyereg. 67. Egymást követő betűk. 68. -ban, -ben latinuL A megfejtéseket november 5.-ig kéll beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BE­KÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET FOGADUNK Sbt Október 14.-ei rejtvénypályája*» tunk MEGFEJTÉSE: A mienk ez íz,, senki másé. Készülődése terveké és szövetkezeti elszámolásé. NYERTESEK: Ambrózy Gezánét Czeglédi József, Korányi Hona, Kolos Andomé, dr. Nádassy And­rásáé, Ormos Antalné, dr. Regös Sándor nyíregyházi, Balogh György és Kocsár Imre csengeri. Kása János nyírbátori kedves rejtvényíejtőink- A nyereménykónyveket posSfc# -«•küldtük.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents