Kelet-Magyarország, 1973. október (33. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-28 / 253. szám

l#fS. október 28. KELET-MAGYARORSZÄG könyvtárban. < bekecs a-daAs rajza) Szabolcsi tárlat Budapesten A művészet tiszta áradását vitte a sza­bolcsi expedíció Budapestre. E festmények etikai tartásúak, mélyen elkötelezettek a tár­sadalom általános humanizációja irányában. A Nyírség többé nem periféria, hanem a magyar valóság egyik központi fontosságú térsége, ahol növekszik a szellemi izomzat. A keleti országrész napjainkban arra is képes, hogy dunántúli energiákat gyűjtsön és fokoz­zon,— erre példa a Sárvárról Nyíregyházára érkezett Lakatos József, aki a szatmárcsekei fejfák festői átköltéseiben találta meg először igazán önmagát. A táj, mely szocialista tarta­lommal bővült, elég gazdag ahhoz is. hogy vizuális gondolatokat importáljon a főváros­ba. Itt és a környéken él. dolgozik az újfe­hértói Cs. Nagy András, a nyíregyházi Óvári László, a Bujról elszármazott Nagy Sándor és Pirk János, akinek szatmári élmények hatá­rozták meg festői indulását. Nem elég — kiáltotta költői szavakkal Váci Mihály. A festészet meghallotta e szó­zatot. s képekkel folytatja a líra indításait. Berecz András öreg edényeiben, a hallgató tekintetekben a múlt pihen, de a gátőrök markáns alakjában, a biciklisták párhuzamo­san feszült formátumában hétköznapjaink munkaáhitata és vitalitása érződik. Pál Gyula öntörvényekkel dolgozik. Bar­nára hangszerelt világának képszimfóniája eg'’éni hullámhosszon válik szabolcsi naplóvá és általános önarcképpé, fejkendős Magyar- ország sétál a .Búza utcában”, de az „Épít­kezés” házainak és embereinek egységes ana­tómiájában már a jövő értelemmel szerkesz. tett harmóniája telítődik. Különös, de igaz: Kölcsey Ferenc évtize­dekig élt Csekén. gondolkodott és írt a ..Nem­zeti hagyományok”-ról. „Himnusz”-szá fokoz­ta szemlélődéseit, de nem vette észre a fej­fákat. Azt az ázsiai forrást melynek egyete­mes emblémája a mérsékelt égöv egyik nagy titokhordozója. Lakatos József a Húsvét-szi- geti bálványok rokonainak értelmezi a szür­kére szelídített fekete torlódást, s a munka­eszközök íabirlntikus elágazásaiban a tárgyak művészi felsőfokáig jut el. A szabolcsi képzőművészet eredmények, kel és a készülődés izgalmával bővül. A ven- psr hői táj kopogtat. — festészet szeretne len­ni Kerülő Ferenc közreműködésével. Horváth János .Eperfája” emberi dinamizmussal moz­dul s Huszár István Krúdy-ösvényén keresi. kutaMa önmagát. Ami imponáió és országosan is kiemel­kedő. örvendetes tény. az a művelődéspoliti­ka és a művészet szabolcsi szövetsége. E párhuzamos erőfeszítés, az irányítás figyel­őiét. tapintata, támogatása jó energiákkal járul hozzá a vizuális eszközökkel megköze­lített tudatformáláshoz. A sóstói nemzetközi művésztelep létrehozása, az igazi értékeket támogató maecenatura állandósága bizalmat ébreszt a művészi munkához, inspiráló erejű, biztonságot és távlatot ad. Szabolcs-Szatmár. ban érdemes művésznek lenni, megbecsülik a megfeszített munkát, regisztrálják a festői előrehaladást. Fokozni szükséges e kézfogást. A Nyírség utazó megye, a lakosság egy része ülandóan úton van népesítsék be a sza_ bolcsi művészek új alkotásokkal a pályaud­varok, állomások, vonatok belső tereit, a köz­hivatalokat, iskolákat, emberi otthonokat — a festészet és szobrászat nyelvén társalogja­nak korunk közös emberi hivatásáról — gondozza egyre magasabb minőséggel a sza­bolcsi nagy családot. A koncentráció szívósan emelkedő mértéke nyomán nemzetközi érté­kek'születhetnek a szabolcsi, szatmári tája­kon. Van a'bban valami jelképes, hogy mind a hat kiállító művész egy-egy alkotásán nyi tott kapu látható. Ezeken a kitárt réseken ér kezhet meg a fővárosi vendégség után f Nyírség képzőművészete Európába. Losonczi Mikló: Ma'or iános: Őszi vetések, ködök Mire a tél ideér, csörömpölő szekerek vasalásain a dér csillagai fénylenek, táguló horizonttal a szülőföld fogad, épít gyönyörű korall szigetet, hólornyoka . és tanidok alkímiát, kuruzslást. népdalokét — havas horhosain át robog a villanyvonat —, hajnali sugarakban őszi vetések, ködök tört negatívja csillan; inig hozzá nem őszülök. VASÁRNAPI VtmSLÜKtJB* k düi ....... rp* 1 r * ? Tiszaeszlar / J őszen Egy „jó reggelt!’’-tel kezdődik. Átröppen a szó a kerítésen, és jön rá a felelet. Az asz- szonyhangra asszonyhang válaszol, majd a harmadik szomszéd kapcsolódik bele. Sikam­lós tréfa indul útnak. Olyan minden, mint amikor a fán ébred a madársereg. Vidám, pi­hent. Aztán mindez folytatódik az utca túlol­dalán, ritmikus prózában, átszövi az eszlári utcákat, kertaljakat, jelképessé teszi a keríté­seket. Közben csőrén a veder füle, csapódik a veréce ajtaja, puffan a kéz a dunyha pelyhén, belemuzsikál a rádió. A kora'hajnalban mun­kába indult férfiak után Eszláron mindenki talpon van immár. Milyen falu ez, ahol mindennap ilyen idil­li a reggel? Történelmi; alán utódok lakják, honfoglaláskor érkezettek mai leszármazottjai. Tiszta profilú mezőgazdasági település: így a Központi Statisztikai Hivatal kiadványa. Köze­pesen fejlett: ezt írja az általános képet össze­gező és elemző tanulmány a 60-as évek végén. Az 1882-es eseményekről csak a legöre­gebbek tudnak, a mai nemzedék nem ismeri a neveket: Solymosí Eszter, Scharf. Buxbaum, Wollner, Bary, Eötvös. Mi több, a falu Se ott van már, ahol akkor volt, a 88-as árvíz után a magasabb részekre húzódtak. A „tiszta pro­filú” meghatározás is lassan a múlté. Ma be­dolgozók jelentik a kézműipart, de az év vé­gén már kis üzem nyílik, ahol 40, később re­ményeik szerint 100 asszony, lány dolgozhat a rakamazi cipész ktsz-nek. A közepes fejlettség is megkérdőjelezhető. Uj iskolájuk emeletes, mind az 1020 házban villany ég. Egymillióért készül a posta, könyvtár, pártház közös épüle­te. Csak ebben az évben 380 ezer forintot köl­töttek útkövezésre. A falu egyetlen szövetke­zete túljutott a gondokon. A takarékban 8,2 millió betétet őriznek. Elkészült a vízmű ta­nulmányterve, jövőre kezdik az építést. No. vember első hetében ABC áruház nyílik. Tisza menti 5460 hektáros határát a folyó határozza meg. váltakozik itt ártér és agyag, homok és dús legelő, morotva s benne sosem fogyó halott víz. És hogy nem pusztán vidék e táj az itt élőnek, azt már az iskolások hit­vallásként írták a zsibongó falára. Kötelesség és szorgalom. Kapkodták régen Tokajba őket, hívták summásnak. Munkában megnyomniuk emberek, visszeres lábú asszo­nyok 586 fős hatvan éven felüli csapata emlé­keztet erre. Voltak cselédek Bashalmán. aSár- gapusztán. a F'höm-majorban, a Szurkoson, a Jegesen. A réven átkelve indultak el, rak ve az egyik lábat a másik elé hogy piacot, vasútat érjenek, ök a múlt. kik akitor a becsületen kí­mellettiik ott élt 1950 tizenöt és hatvan közötti. A nyolcszázas derékhad, akik felemelték a Kossuth TSZ-t. A 227, akikért reggelente busz jön. hogy elszállítsa öltét gyárba, üzembe, épít­kezésre. És mily furcsa, a munkaerőfnérleg szerint köztük van 392, aki se nem tanul, se nem dolgozik, hisz’ ilyen kategória is van de aki valójában a házikertben, a háztájiban hasznftsítja erejét, idejét. Egy-egy család évi jövedelme eléri és túl is haladja a 40 ezer fo­rintot. Elmúlt sorsról született történelmi le­gendán, a ma ezer példáján nevelkedik 844 ti­zennégy éven aluli. Az óvodáskorú mind óvo­dában. Az iskolások szakos oktatásban, mo­dern nevelésben részesülnek, harminc olvan pedagógus keze alatt, akik közül 13 a falu szü­lötte. Az évi 48—50 iskola hagyó mind tovább­tanul, hogy aztán aki teheti visszakívánkozzék, s közülük 10 év alatt hetvenöt haza is kerül­jön, szaktudással, tudománnyal gazdagodva. A Jövőt a gyermekekre építik. Minden ami ma történik ebben a faluban, a születő és fel­növő nemzedéket szolgálja. Talán túlzással mondva: kiszolgálja. A család gondosan terve­zett létszámú. Egy régi feljega^zés szerint vala­ha itt egy lakóházban legalább hat ember élt Áfa — leírni bizarr, hisz’ félember nincs — 3,5. arcs nagy család, két-három gyermek a felső atár. A csecsemő gyermekkocsi-csodában kor­ázik a fő utcán. A legjobb tápszert kanja, ta­na abban a hitben, hogy az versenyképes az mvateijel. Ballag az óvodában, s lakodalmas rátör alatti családi népünnepélyen vesz búcsút az iskolától 14 éves korában. A gyermek előtt kinyílt a ..fehérszoba”, ahol tanulószobát ka­pott, elkezdve ezzel megtörni századok szigorú szab-)ivat. Az iekoláskönenvek alatt, jersey, las- *ex. Trevira. „Civilben” fehér ballon bőrka- s a tizenéves lány természetesen mutatí-i hogy a. szekrényben 23 ..öltönv” ’ sorakozik Mevm^oH-ogiák a klubot húszén a7 ő rádiójuk óbb, BRG tgs'-'amagnójuk modernebb, az. ot- (ani özönvíz előtti tv-t nődig legfel iebb mint' muzeális ’•••r'-mimo* "«Mik meg — nem ndás- * nbpn. a ké-f-vzón -on üveg sörrel gazdálko­dik a bor«ozöoCb „ nvmvvrzonvDÖreelés il­lendő tarifáin -no fm-mt körűi mozog A óvási lehetőség és ieénv között itt csak kevesen éreznek távolságot. De nyugodtak, mert amijük van. amögött ott a megfeszített, lemondásokkal átszőtt munka. Munkahelyei­ken híresen jót produkálnak. Háztáji földjeik­ből mindig a legjobbat és legtöbbet hozzák ki. Az udvarokon általános a 4—5 sertés, de nem ritka a 10—15 sem. Tehén és sőre népesíti be az istállókat, s gvakran akad. aki egyszerre le­adott állataiért 100 ezer forintot is zsebrevág Igv nem véletlen, hogy az ana készpénzzel fi­zeti ki lánya esküvői aiándékát. az autót. Ért hető hogv évente 12—15 úi háza4 éoítenek. c nem akármilyet Az eszlá-j kőműves Siida-fi pusát, ahol q fürdőszoba.is helvel kap. Tükre set. melynek modelljét Gergőiyiugornyán fe­dezte fel tíz első éníttető Emeletest am “ly nun az új nemzedék ízlésvilágát sejteti. Hullám­ként jött a tv-korszak, araikor 6—8 ezer forin­tos készülékek érkeztek a faluba. Ezt követte a hűtőgép nagy beáramlása. Házak százaiban cserélték a bútort újra. modernre, hogy össze­keverjék azokat szárnyas angyalok rózsaszín képeivel, áldozási emlékekkel, ósdi csipkékkel. Ahogy kozmikus sebességgel előre rohant az elmúlt 15 évben az anyagi fejlődés, úgy vált mindjobban érezhetővé a tudati világ alaku­lásának lassú tempója. Igaz, nem templomo­sak, de hitvilágukhoz ragaszkodók. A 78 kom­munista még nem szellemi kovász, s bár övék az igazság, erejük kevés ahhoz, hogy széles fronton törjön világnézeti falakat. A nagypoli­tikával, annak minden helyi vetüietével elége­dett az eszlári. de okot már nem kutat, válto­zásainak forrását természetesnek veszi, s min­dent saját boldogulásának optikáján át sorol a jó és rossz egyszerű kategóriájába. Megszer­zett javaival sokszor nem él. SokhcJviitt d-ísz csupán, ami szellemgazdagító vagy kénvelmet- adó lehetne. Mindebből azonban senki ne von­jon le könnyelmű és sommás következtetést. Eszláriakkai beszélve hamar kiderül, változá­saikat, ellentmondásaikat maguk is érzik' bár a kifelé vezető út magjárásút inkább hz 'utó­dokra bízzák. Az idősek a kort dicsérik, amelv nekik is biztonságot hozott. A középkorú- k csak annyit lépnek, ami még nem sérti a falu ré­gi szokásrendjét, bár szerzett élményeik többre is sarkallják őket. A fiatal, aki fölött már nem őrködik a család szigorú fegyelme, akit ; z óvodától a szerelőműhelyig milliószor érintett meg századunk szele, könnyű szívvel mond bú­csút hagyománynak (néha a jónak is), szokás­nak. neki már érthetetlen hitnek, s ha kicsit üresen is, de az igazat és jót szomjasan befo­gadni készen indul az életnek. így élnek egymás mellett, különbözőn, de szeretetben nemzedékek. Egymás iránti jószán- dékuk a községért is tenniakaró közösséggé te­szi őket. Ha kell, 220-an mennek társadalmi munkában házat, bontani Együtt építették az óvodát. A köz akaratát teljesítette a. szövetke­zet amikor 50 ezer forintot tett le erre a cél a. Száztizenhét közérdekű javaslat bizonyító Ma. hogy a falu gondja messze megelőzi az es'-éni kívánságokat. Ezek nyomán született 4 utcá­ban a járda, a daráló, az állatraikodó, a tej- csarnok, zöldségbolt. A 35 megvalósíthatatlan — milyen fájó szívvel mondta ezt a tanácsel­nök — jövőt célozgató igény: zárt csatorna­rendszer. csecsemőiét, műút. szeszfőzde. Meg­értik a nemet is. hiszen maguk is mind pénz­zel gazdálkodók, de közben kutatják, milyen utak és módok lennének melyeket egymás mellé helyezve mégis megvalósíthatnák tervei­ket, elképzeléseiket. Egészséges szelleműek a Tiszaeszláron élők. Erőt feszítettek: és nem hagyják cserben a tsz-t a néhéz napokban sem. így élvezhetik ma büszkén, hogy magasfokú gépesítés veszi le válluki-ól a munka tarhét. Csak ezért mond­hatják felemelt fővel és örömmel, hogy a hi­ány kigazdálkodása közben építették fel 348 szarvasmarhának a szakosított telepet. Elfo­gadják az újat a szántófölflön. de követelik minden téren. Öreg parasztnéni panaszkodik, hogy elfogyott a Bi2 és a Neoperhepar. A pa­tikus nem győz elég vietnami balzsamot ren­delni. Nem restek orvoshoz menni. Nein italo­suk, nem forr bennük indulat, haragosokról a faluban senki nem tud. A régi kórokból lassan kigyógyulnak, s az orvcs büszkén mondja, hogy elhanyagolt esettel szinte sosem jön hozzá sen­ki. Jó gazdái eszüknek és izmuknak is. A 67 éves ács a háztetőn éppoly magabiztos, mint a 70 fölötti, aki kapanyelet farag; a 20 éves sze­relő városi eleganciájú ruhába kényszeríti iz­mait munka után. hogy elmenjen egyet fo­cizni, persze a sport kedvéért. A klubban le­zseren „ráznak”. A presszóban ha valaki ösz- szezördül a másikkal, rögvest akad. aki közbe­lép, jó szóval, s így elmaradnak a máshol oly könnyen csattanó pofonok. A vetélkedés más téren zajlik, ott, ahol egy­mást mérve méregetik, ki mire képes, ki mire jutott. Van ennek jó oldala, hiszen könnyű ak­kor vetélkedni, ha futja rá. Figyelmeztet ez azonban arra is, hogy még a falusi környezet­be is be-befészkelődik az egymásra licitálás rossz szelleme, az emberi értékmérők torzulá­sa, ahonnan már csupán egy lépés kell ahhoz, hogy a ma reggelente nevetve ébredő, egymást szólongató porták kapui bezáródjanak, külön- külön világok egészségtelen mikrospóráivá vál­toztatva a nyíltszívű és eszű falut. Mindezt lát­ja a község minden vezetője. Ezért tar4 iák legfontosabbnak, hogy minden politikai és szellemi erő átgondolt koordinálásával az anyagi fejlődés megállíthatatlan folyamatá­ban megőrizek a közösség emhernemesitő ’■endjét. azt. a hagyományt, amely Tiszaeszlar legdúsabb kaszálójánál is nagyobb kincs. Ha a község vagy a tsz vezető embereivel beszél az ember, egyre többször hallja tőlük: 2000-ben ez lesz. az ezredfordulón ennyi lesz a munkaerőigény, a következő 25 évben nem változik je’en'ösen a népesség. ..távlati terve­ink szerint”. Talán az ilven esetekben mérhe­tő Ipeiobban., hogy az idestova 30 elmúii esz­tendő fundamentumán hogran formálódó.- a in vő. És mindez a falu népével folvtatott kö­zös besző’-etések. viták. eszm°nzerpi<. a tudo­mányos előrejelzések és számítások összhang­iában. E-ek a távlatok talán a legjobb fegyve­rek az ellen, hogy az emberek necsak sa’át ügyeikkel törőd ienek. Kit a lelkesedés kit 3 hiúság, kit csak a kíváncsiság ösztökél arra, hogy részesévé váljék az eszlári átalakulásnak. Egy eszlári mondta ezzel kapcsolatban: „Nem hiányzik nekünk a kétes világhír, ami kijutott nekünk. Szívesebben vesszük, ha úgy emleget­nek majd minket mint gazdag, szorgalmas, korszerű falut. Ha egy falu világhírű, az min­iig gyanús. Legyen nekünk csak itt' jó hírünk, nekünk az többet ér.” Bürget Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents