Kelet-Magyarország, 1973. október (33. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-28 / 253. szám

wn offfflwr 1ft. KFT ft M AGYAKOR WAS S óMrf Sikeres felkészülés után Pártok tatás magasabb szinten Á nyírbogdányi üzem látképe. (Elek Emil felvétele) A NOVEMBERI HATÁROZAT NYOMÁBAN Emié. elf, tonnák és milliók Kyíiíiof (lánykán teWFJABB VAROSUNK Nyírbátor pártbizottsága b3§y gonddal készült az idei partoktatási évre. SponnyeL ven szólva, n.inden készen 30-án ^Jtra- ame]y október an lesz. Több üzemben ünnepélyes évnyitót tervez 5*- a, Propagandisták már ismerik hallgatóikat, beszel­tek vertük, a pártszervezetek felkészültek segítésükre. Nyírbátor minden termelő uzemében !esz az idén 1. lHan7o"ya’m!egŰ PÓrt°kta,á- ^08y müven volt a félkészül^, megkérdeztük a varos) Partbizottság PMO vezetőjét. beszélgettünk most kezdő és már sok éve oktató munkát végzőkkel is ZLV? Lajos- az MSZMP Nyírbátori Városi Bizottsáe-i osztótvánfk és művelődni osztályának vezetője: Az tapasztaialunk. hogy ebben az esztendőben tovább nö­vekedett az érdeklődés a part politikája, a társada­lom tudományok. a pártok b^n S Brtnt ,az- emberek köré zt. elsősorban a hall. 1973—74Zama mut«tia. Az 1973 74.es partoktatási év, bözö varos“nkban a külön- «17 k parto!ktatasi formákon , hallgató vesz részt, a múlt évi 525_te] szemben, . ,, azonban csak az egvik Jellemző. Különösen örven Äeuarnk™' ré,,t V‘ - , Vár tok tatás ban száma :Z.fÍ, ':ai ™**ásoZ szama, nőtt a fiatalság és a nolc részvétele. Idén tizen­egy különböző oktatási for mában 30 tanfolyam lesz sóenek066" ”agy népszerű. • °rYend a gazdaság- Poiitikai kérdésekkel foglal kozo tanfolyam. Ebből Nyír bátorban nyolc indul. Tér* Sj“**“. elsősorban a munj kasbazisokon, így az Auróra Cipőgyárban, a Növényolaj mari Vállalatnál, a Csepel Motorkerékpárgyár Nyírbá. tori Gyáregységében vala ílél" az tranari Szövetkezltl * Barázda Tsz-ben * Szakipari Szövetkezetnél. „J;®nveges és fontos feladatnak tartjuk, bogy a tanfolyamok hallga tóival részleteiben is ZTZXK a Vropaga ndis- k partunk novemberi ha %r°zatat Még jobban ősztől nozzenek a határozat végre. hajtasara. A propagandisták tanácskozásán erre hívtuk fel a figyelmet. És arra is hogy az elemzéseket saját üzemük példáinak felhasz nálasaval végezzék. így ^bban megérthetik f hall? gatok » tananyag lényegét Tudomásom szerint e kér desrö! megyei téma is feli dolgozásra kerül, melyet hasznosíthatnak a prooa gandisták. Gondolunk a jövőre, a most munkábalépő, úi dől politikai képzésére is Rezükre alapozó pártok!a- asi tanfolyamot szerveztünk az alanszervezetekkel. Ilyen lesz többek között a motor. kerekpárgvárban és a ruha zab szövetkezetnél. Két tan’ folyam indul, 3- hallgatóval anyagot. Az a tapasztalat, hogy e jelentős pártpolitikai aktusra is igényesebben ké­szültek az idén, a városi •jártbizottságon. Köze van ehhez annak is, hogy Nyír­bátor város lett magasabb követelményeket igyekszik támasztani a gazdasági-. Párt—, társadalmi vezetőkkel szemben a városi pártbizott ság. Minden propagandista megkapta megbízatását. Az oktatógárda több. mint SO százaléka régi propagandista, megfelelő képzettséggel ta­pasztalattal rendelkezik. Idén hat új propagandista is megbízatást kapott. Vaja, mennyien főiskolát vagy egyetemet végeztek. Kováts Zoltán propagan­dista. a Nyírbátori Növény- óla jioari Vállalat dolgozója, ilyen munkát, végez 1951 óta. Nem régiben Lenin- emlékplakettel ismerték él kiváló propagandista mun­káját. .,Ha nem csinálná az em­ber. már hiányozna. Idén a gyárban a Kulturális kérdé­sek című tanfolyamnak le szék a vezetője. Húsz halll gatóm van, húsz nő. Tudató san válogatták össze őket, egyharmada fizikai munkás, a másik kétharmad admi­nisztratív és értelmiségi dől. gozó. Minden oktatási anyag rendelkezésünkre áll. Októ. bér 30_án ünnepélyes tan­évnyitóval kezdjük az ok­tatást. Az idén különösen jól sikerült a propagandis­ták felkészítése megyeileg. Kiváló volt r- általános és a sepciális képzés. Az ott tanultakat jól hasznosíthat. juk a munkánk során. ! ,— Én mór minden hallga. tóval beszéltem. Érdekelt látják-e, érzik-e, a szüksé­gességét politikai továbbkép. zésüknek. Úgy látom igen. Nagy István alig 30 esz­tendős. friss diplomás, párt. főiskolát végzett. Igazi be* mutatkozása most van á marxista-—leninista esti kö­zépiskolában. „Első ízben kapok ilyen pártmegbizatist. hogy oktathatok. Gyerekkori álmom volt a tanítás. Ha ezt itt megvalósítom, úgy érzem, részben sikerült az álmot valóra váltani. Én oktatom I az egvik osztálvt. „hol a hallgatók létszáma 27. EZ MAR UJ NEMZEDÉK. A hallgatók kétharmada érettségizett, egyharmada fi­zikai dolgozó. Az átlagélet­kor? Tessék számolni: 27­böl csak 4 van 30 éven fe. Lül! Az osztálynak fele nő közöttünk 4—5 a fiatalasz. szony. Járnak ide fiatal technikusok, csoportvezetők, a termelés közvetlen irányi, tói. Szeretem ezt a munkát. Ha valamit sikerül a tanul­takból tovább adni, mar nem volt hiábavaló a tanulásom. És annak örülök, hogy lá­tom hallgatóim érdeklődését. Ez erőt, ösztönzést ad.” Farkas Kálmán Nyolc gözszivattyú zakatol a csövek tengerében. Gőz és párafelhőbe burkolózva Balogh János jár tolózártól tolózárig, igazít és ellenőriz. 24 éve dolgozik a Nyírbogdá- nyi Kőolajipari Vállalatnál, de az októben 25-i munkanap számára is szokatlan ese­mény. — Ma kezdtünk hozzá az iraki olaj lefejtéséhez. Kez­detben nagyon oda kell fi­gyelni, természetesen később is. 4 munkások véfemén\e Az iraki olaj nemcsak mun­kát jelent, arra is jó példa, hogy egy vállalat vezetőjének lehet és keli is támaszkodni a dolgozók véleményére. Ez­zel kapcsolatban Fülöp Já­nosnak. a vállalat igazgató­jának szavait idézzük: — Szovjet olajszállítmányt vártunk tengelyen, de az olaj csővezetéken érkezett az or­szágba. Felajánlottak helyet­te tízezer tonna iraki olajat, ami magas kénhidrogén tar­talmú. ezért életveszélye t A feldolgozásról ezért nem egy- személyben döntöttem, ki­kértem és figyelembe vettem a dolgozók véleményét is. A munkások véleménye hasznos volt. így került az üzem minden szögletébe a laboratóriumokba is a sárga, fekete figyelmeztető tábla: „Vigyázz! Kénhidrogén ve­szély!” A táblákon senki sem lepődött meg. A jövedelmeatő pirokondenzáfum — Mindent előre megbe­széltünk a vezetőkkel. A tech­nológiát, azt mit. hogyan csi­náljunk. Nem lehet baj. Az ilyen elbeszélgetések nálunk rendszeresek. Jön az igazga­tó, vagy valamelyik osztály­vezető, művezető, mikor ki és szót váltunk. Másképpen nem lehet, közösen megy az egész. Úgy gondolom, így van ez az egész országban. A nyírbogdányi üzem ter­melése olyan, hogy az avatat­lan idegennek tízszer, száz­szor oda kell fi gyeink hogy a termelésből, a munka lénye­géből valamit megértsen. Csövek, tartályok és tornyok, tolózárak, szelepek, műszerek, lombikok és vegyi anyagok. Ez az egész. Miként lesz eb­ből benzin, gázolaj, fűtőolaj, vaselin, paraíin, azt csak a vegyészek értik. De miként lesz árbevétel, nyereség, an­nak megértésére már keve­sebb is elég. A beszélgetést az igazga­tói irodában azzal kezdtük, hogy elhangzott egy kérdés: „Miként valósulnak meg az üzemben az MSZMP X. kong­resszusa áltat hozott gaz­daságpolitikai határozatok, közeiebbröl, az elmúlt évi no­vemberi párthatározat vég­rehajtásáért mit tettek?” Tág fogalom, de megfogható, pél­dákon át tárgyiasul. Hogy a jó kollektív szellem miként lesz anyagi erő, idézzünk ez­zel kapcsolatban még néhány esetet. — A Kőolajipari Tröszt ha­tározata — mondta az igaz­gató, hogy nálunk a kőolaj- feldolgozás évről évre csök­ken. Oka, hogy az olaj cső­vezetéken érkezik a Szovjet­unióból és tölünk nagyobb je­lentősebb feldolgozó helye­ken köt ki. De nekünk is él­ni kell, sőt, a vállalat fenn­maradásáért kell dolgozni. 1968-ban 368 ezer, tavaly már csak 326 ezer tonna kőolajat dolgoztunk fel. Ezzel szem­ben 1908-hoz viszonyítva je­lentősen nőtt a termelési ér­ték és az eredmény. 1972-ben 368 millió forint volt az árbe­vétel, a nyereség 42 millió forint. Az 1973 évi terv árbe­vételből 352 millió, amit vár­hatóan 365 millió forintra tel­jesítünk. Az eredményterv 53 millió terv, meglesz. Az ellentmondás, — hogy Csökken a kőolajfeldolgozás, és növekszik a nyereség — csak látszólag ellentmondás. Szocialista üzemek vezetői­nek gyakran kell igazodniuk újabb és újabb feladatokhoz. Ha a kőolajfeldolgozás csök­kent is, a több pénz mögött munka van, csak az eredetitől eltérő. Uj feladat volt pél­dául. hogy miután Leninvá- rosban megépült a polietén üzem, Nyírbogdánynak fel­ajánlották a keletkező mel­lékterméket. a pirokondenzá- tumot hasznosítsák, fűtésre. Tüzelésre a melléktermék nem volt alkalmas, de a vállalat szakémberei addig nem ‘nyu­godtak. míg ki nem dolgoztak egy olyan eljárást, amellyel a pirokondenzátumból olyan anyagot nyernek, amelyet, ha a benzinhez adagolnak, nö­vekszik az oktánszám. Az új anyagot többlet munkával, nagyobb energiával kell lét­rehozni, de jövedelmezőbb. Így az évi 30—35 ezer tonna melléktermék feldolgozása hasznos a vállalatnak és az országnak. KoMektív riiunUa «yiiniii csr A Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalatnál 370-en dolgoznak. Egy ember évi munkájának értéke egymillió forint. Molnár István termelési ősz. tály vezető: — Az utóbbi években egyre nagyobb arányokban tértünk át a speciális termékekre. a vazelin és paraíin készítmé­nyekre. A parafintermék?k felhasználási területe nagy, elhelyezése hazai és külföldi piacokon felmérhetetlen. Használják az élelmiszeripar­ban, a papíriparban, kozme­tikai iparban, és a könnyű­iparban. Az egyik parafin ké- ' szítményeket például a csir­kék kopasztására használják. A szalagszeren feldolgozás­ra kerülő csirkét parafin oldatba mártják és az a pihét, tokot lehúzza. Mi valósult meg és mi vár még mgoldásra? Mert az valóban jó eredmény, hogy ma már nem 800 tonna, ha­nem évi 5 ezer tonna speciális termék készül a vállalat és ez kifizetődő, gazda» ; — Az eredmény kotV munka gyümölcse — id( h ismét a vállalat igazgi. ß nak szavait. Az eredmények­ből dolgozóink is megfelelően részesülnek. I.egfőbb mutató- ja ennek a kereset. 1968-ban éves szinten az átlagbér 22 400 forint volt, 1972-ben dolgo­zóink keresete már átlago­san 27 000 forint fölé emelke- dett. Ez csak a többletnyere­ségből származhatott, abból, hogy eves szinten mintegy <jC százalékos bérfejlesztést hajt­hatunk végre. Az 1973 évi bérpolitikai intézkedést úgy hajtottuk végre, hogy dolgo­zóink keresete további 10,7 százalékkal növekedett és ebbel az évben egy dolgozd jőve ’elme mar 30 ezer fo­rint fölött van. tejff 5 millióval főbb ? Ahol a munka és üzemsze? vezás megfelelő, ahol a- o gozók értik és tudják a i adatukat, támogatják a ve. tőket, ahol kikérik a dolgoz tanácsait, ott a feladati végrehajtása jó mederben f> lyik. Nyírbogdányban ez ig van. Lehet ezt illusztrálni munkaversennyel is. A szc cialista hrigádvi'Tetői; t" nácskozósát ^nem régen ta tották meg. es ott volt arr szó, hogy a brigádvállalási teljesítése öt millió fori pluszt hozott. Ilyen eredő nyék mellett ez sem mr? pö. hogy a törzsgárdatai akik a törzsgárdatas aranyfokozatát elérik t ezer forint értékű kari kapnak ajándékba. Ta' huszonheten kaptak il karórát, idén tíz régi dolgi nak kerül birtokába, A kőolajipari vállalat < gozói azt mondják: „Úgy- gozunk mi itt. mint egy n család.” Ennek néhány, I igen beszédes példáját 1 Seres I AZ IDÉN JELENTŐSEN MEG NÖVEKEDETT AZ ÉR­DEKLŐDÉS o marxista—le­ninista esti középiskola iránt. A tavalyihoz képest, a hallgatók létszáma megdup­lázódott. Többsége fiatal, az iskola a káderkepzést is szolgálja. örvendetes jelenségnek tartjuk, hogy a pártirányitás és pártélet című tanfolyam iránt a tavalyihoz képest növekedett az érdeklődés. Itt ebben az oktatási évben 43_ an tanulnak. Gondolom, ez ezért is van, mert érzik, hogy a várossá válással növekszik az igény, s a novemberi párthatározat végrehajtása mind sokrétűbb feladat meg­valósítását követeli az alap- szervezeti vezetőktől. Vala­mint azért is növekedett az igény, mert érzik a párt tagjai: szükséges e kérdé­sekkel tudományosabban is megismerkedni.” Nyírbátorban megvan az oktatás minden feltétele. A propagandisták hetekkel ez­előtt megkapták az oktatási — Minden napnak megvan a maga gondja, baja. A mai nap hajnali háromnegyedöt- kor nem látszott zsúloltnak. Később azzá vált. öt óra öt perckor értem az irodába A főagronómust már nem talál­tam bent. Kimentem utána a majorba. Amolyan kisebb­fajta ellenőrzés ez. Most ép­pen a kukorica beszállítása okozza a főgondot. A gén­csoportvezetőtől a gépek mű­szaki állapota után érdek­lődtem. A szállítási munkák gyorsítására van szükség — eleveníti fel a reggeli órákat Bajnai Zsigmond öntözési üzemmérnök, a kéki Búza­kalász termelőszövetkezet el­nöke. — Már elmúlt nyolc óra. mire visszaértem az irodá­ba. Többen is vártak rám. A tagoknak mindig van ügyes- bajos dolga, amivel az elnö­köt keresik meg. Az egyik tag például előleg kérelem mel jött hozzám. El kellett' gyorsan bírálnom, hogy a kért előleg mögött van-e e\g­Az elnök egy napja gendö ledolgozott munka fe­dezet. A kifizetést csak ezyijS engedélyezhettem. — Közben át kellett men­nem a tanácsházára. Az iskola és az óvoda támogatásáról tárgyaltunk. Otthon meg már várt a tsz jogásza. Vele a vezetőségi ülést készítettük elő. Az idő természetesen megállithattatlanul múlik és elérkezett a szokásos déli el­igazítás ideje. — Nagyobb fegyelmet kér­tem a termények mozgatásá­nál, főként a bízonylatozás- nál. Megbízok mindenkiben, de a szállítás nem bizalom kérdése. A tagság mindenki­től megköveteli a pontossá­got. — Köztudottan káposztás v;dók a mienk. Most éppen a háztáji káposzta szállításá­nak az ütemezésével segítem a tagságot. Tizenöt vagon ká­poszta szállításáról kell gon­doskodni. Más növényfélesé­geket is értékesítenék a ta­gok a szövetkezeten keresz­tül. Annak a lebonyolítását is magamra vállaltam. — Úgy érzem, a termelőszö­vetkezeti tagságnak jobban kellene hallgatni a községben élő mezőgazdasági szakembe­rekre. Gondolok itt a táblák kialakítására, a gépesítési gondokra, a zártrendszerű termelésre, a szakosításra. A jelenleg alkalmazott régi ter­melési módszerek termésho­zamai nem szolgálják a mező- gazdaság jövőjét. Nem viszik előre a termelőszövetkezetet sem. tgy nem növekedhet a tagság életszínvonala. A t er melöszö ve tkezetek egyes ü- lésére, bizonyos növénvfé- leségek esetében pedig a tár­sulásra gondolok. Valahol itt van a közeli jövő. NekiLík a legnagyobb táblánk harminc holdas, melynek ráadásul a talaja is igen változékony. Vessük össze: harminc hol­das tábla és a jövő száz lóerőn felüli traktorjai. Nem könnyű egy magamfajta mezőgaz­dásznak, látva ezeket az el­lentéteket. Nagyobb lehetősé- ségeket kellene kialakítani a gyakorlatban a tudományosan alátámasztott zártrendszerű termesztési módszerek alkal­mazására. — 1959-ben végeztem. 1969 óta vagyok ebben a szövet­kezetben. Mint főagronómus kezdtem. A sárgarépa és a petrezselyem termesztésében tudtam jobb eredményt elér­ni az átlagosnál. Erről az er­furti mezőgazdasági kiállí­táson nyert bronz érem is tanúskodik. Hozzá kell ten­nem, hogy száraz termesztési körülmények között, mert kivételi engedélyt a tel tünkön haladó csaton nem kaptunk. Tározó a t lünkben nincs és a közjC ben sem lesz. Még mines egészen y hogy elnök vagyok. 4 vezem, hogy az átlag táros tábláinkra ke' vényféieséggel , -— nincs — sajátos rendszereket do! — Már vár rán tőség. A szeméi', dermunkáról, a adatairól, az ős eddigi teljesítés tárgyalni, hatá — Feleségem gyerekünk van. Iában az övéké, zek az újságoké pokba. Ezt nem Hobbym a virágs meglocsolom. És ,fc. kell feküdni, mert . sem lesz esemény le Sigc

Next

/
Thumbnails
Contents