Kelet-Magyarország, 1973. október (33. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-27 / 252. szám
5TK. ÉVFOLYAM 252. SZÁM ÄRA: 80 FILLER 1973. OKTÓBER 27, SZOMBAT LAPUNK TARTALMÁBÓL« Kállai Gyula felszólalása (2. oldal) Fejlődési ütem és reális tervek (3 oMaO Hét végi sportműsor (9. oldal) A lottó nyerőszámai (10. oldal) Az igazságos és demokratikus békéért, a népek biztonságáért és a nemzetközi együttműködésért Leonyid Brezsnyev beszéde a békeerők moszkvai világkongresszusán A Kreml kongresszusi palotájában pénteken reggel plenáris üléssel folytatta munkáját a békeerők világkongressusa. Az ülésen ezúttal Mihail Zimjanyin, a nemzetközi elő. készítő bizottság alelnöke. a Pravda főszerkesztője elnökölt. Jelen volt az elnökségben Kállai Gyula, a kongresszuson résztvevő magyar delegáció vezetője is. A délelőtti kétórás ülést teljes egészében a chilei nép támogatásának szentelték. A je. lenlévő mintegy 3200 delegátus nagy ünneplésben részesítette Hortensia Allendet, a junta által meggyilkolt chilei elnök özvegyét, aki részletesen elemezte a katonai államcsíny nyomán hazájában kialakult helyzetet, s javaslatokat terjesztett elő arról, hogyan járul, •jón hozzá a nemzetközi békemozgalom a chilei fasizmus elleni küzdelemhez. Hortensia Allende egyebek között indítványozta. hogy minden országban alakítsák meg a chilei néppel vállalt szolidaritás bizottságait. Állítsanak fel nemzetközi bíróságot a katonai rezsim bűncselekményeinek kivizsgálására. Végül Allende elnök özvegye javasolta, hogy november 4-ét, azt a napot, amelyen Salvador Allende 1970_ben bevonult az elnöki palotába, nyilvánítsák chilei emléknappá. Allende asszony javaslatait a kongresz. szus ismételt viharos tapssal és a chilei népet éltető felkiáltásokkal fogadta. Mihail Zimjanyin közölte, hogy ha nem következtek volna be az ismert tragikus események. akkor maga Allende elnök is eljött volna a moszkvai békekongresszusra. Ezt követően a küldöttek előtt maghetofonszalagról lejátszották Salvador Allende utolsó beszédét, amelyet közvetlenül halála előtt intézett a chilei néphez. A hatalmas teremben ezer és ezer ember lélegzetvisszafojtva hallgatta Allende szavait. A délelőtti ülés befejezése előtt a küldöttek egyperces néma felállással adóztak Allende emlékének. A délutáni ülésen beszédet mondott Leonyid Brezsnyev. az SZKP Központi Bizottságának főtitkára. A beszéd megtartására a kongresszus nemzetközi előkészítő bizottsága kérte fel az SZKP vezetőjét. Őszinte örömömre szolgál, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja és az egész szovjet nép nevében szívélyesen üdvözölhetem önöket, földünk békeszerető erőitek kéoviselőit — kezdte beszédét Leonyid Brezsnyev. Tegnap ezen a szónoki emelvényen barátunk, Rornesh Chandra ■ és számos tekintélyes nemzetközi szervezet küldöttei meleg szavakkal nyilatkoztak országunkról, annak nemzetközi politikájáról. Nagyon hálásak vagyunk ezért nekik. Az a döntés, hogy fővárosunkat, Moszkvát választották a kongresszus munkájának színhelyéül, a szovjet emberek számára ösztönzés a békéért. a szabadságért és a népek biztonságáért vívott harc további fokozására. A békéért kibontakozott társadalmi mozgalom története nem kevés lelkesítő példát ismer. De csatlakozni kívánok ahhoz az itt már elhangzott véleményhez, hogy sohasem volt még ilyen arányú. ilyen széles képviseletű nemzetközi fórum, mint a békeszerető erők jelenlegi világkongresszusa. Ebben a teremben összegyűltek a szocialista országokból, a burzsoá államokból és a fejlődő országokból érkezett békeharcosok küldöttségei. Ebben a teremben láthatjuk a különböző politikai irányzatok képviselőit: a testvéreinket, akik a föld boldogabb jövőjéért velünk együtt küzdenek — kommunistákat, szociáldemokrata személyiségeket, a forradalmi demokratikus pártok és a nemzeti felszabadító mozgalmak képviselőit. Jelen vannak más irányzatú politikai pártok képviselői is. Vannak itt-olyan gártonkív.üliek is, akik mély-, ségesen érdekeltek népeik jövőjében. Ateisták és hívők gyűltek itt össze. A kongresszuson részt vesznek a kapitalista országok üzleti világának, azoknak a köröknek a képviselői is, amelyek a világ valamennyi országa kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködésének a hívei. Ez pedig ismét csak azt tanúsítja, hogy milyen széles az a bázis, amelyen a békeszerető erők nagyszerű mozgalma alapszik. Szeretném nyomatékosan kiemelni azt az új és a mi szempontunkból- örvendetes jelenséget, hogy a békeszerető erők kongresszusán részt vesznek az Egyesült Nemzetek Szervezetének, valamint bizottságainak és szakosított intézményeinek képviselői. Ez a tény számunkra törvényszerű, minthogy az ENSZ alapokmányában rögzített legfőbb célok és feladatok egybeesnek kongresszusunk céljaival és törekvéseivel, nevezetesen azzal, hogy minden módon előmozdítsuk a világbéke ügyét, az államok és a népek gyümölcsöző együttműködését A béke megszilárdítása a Szovjetunió egyik leglontosabb feladata Kedves barátaink! Az emberek — legalább is s legbölcsebb emberek — sok évszázadon át szüntelenül elítélték és elátkozták a háborút. A népek a tartós békéről álmodoztak és mégis a kisebb—nagyobb háborús tűzvészek baljós fényei cikáznak át az emberiség történelmének maja' minden oldalán. A helyzet gyökeresen megváltozott korunkban. Ma a háború elleni harcnak megvan a megbízható alapja: a béke erőinek a demokrácia, a népek szabadsága és függetlensége erőinek hatalma. Kongresszusunk tisztelt részvevői! A 250 milliós szovjet nép nevében, kommunista pártja és a szovjet kormány nevében engedjék meg. hogy biztosítsam önöket: a béke megszilárdításáról való gondoskodás államunk egyik legfőbb teljékét a népeknekT — ez az egyik alapvető jelmondat. amelynek jegyében 56 esztendővel ezelőtt. az első világháború tetőfokán országunk dolgozói megválik La közösség szerepét a napjainkban végbemenő pozitív változásokban. A Szovjetunió a béke megszilárdításáért együtt harcol jóbarátaival, a vele egy nézeteket vallókkal — a szocialista közösség országaival. Az egész világ tudja, hogy Bulgária. Csehszlovákia. Lengyelország, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság. Románia milyen nagy mértékben járul hozzá a béke megszilárdításához, a nemzetközi együttműködés fejlesztéséhez, egyebe'.- között az európai biztonság megszilárdításához. A béke aktív harcosa a szocialista Jugoszlávia. A Mongol Népközársaság következetes békeszerető politikája az ázsiai béke és biztonság lényeges tényezője. A Vietnami Demokratikus Köztársaság nagy bátorságot tanúsított az amerikai imperializmus fegyveres intervenciója ellen vívott harcban és politikailag jelentősen hozzájárult a délkelet-ázsiai veszedelmes háborús tűzfészek felszámolásához. Világszerte széles körű politikai ' visszhangra talált a Koreai Néni Demokratikus Köztársaságnak az ország békés újraegyesítését célzó kezdeményezése. A háborút követő fejlődés egész menete meggyőzően bebizonyítja: a legteljesebb mértékben indokolt az a körülmény, hogy az önök kongresszusának az elnevezésében a békéért vívott harcot szoros összefüggésbe hozták a nemzeti felszabadításért vívott küzdelemmel. Ez az összefüggés különös szemléletességgel megmutatkozott annak a sok esztendős harcnak a példáján, amelyet a hős vietnami nép folytatott a szabadságért. Úgy gondolom, valamennyien egyetértünk abban, hogy a vietnami népnek éppen az agresszió elhárításában kivívott sikere, szabadságának és függetlenségének sikeres védelme teremti meg a .tartós és igazságos béke alapját. És vajon nem nyilvánvaló, hogy az arab népek harca az izraeli agresszió következményeinek felszámolásáért — egyidejűleg harc a Közel-Kelet tartós és igazságos békéjének megszilárdításáért? Ebben a térségben a feszültség! góc immár negyedszer robbantott ki háborút. Ebben a hónapban a hadműveletek korábban nem tapasztalat intenzitást értek el, s mindkét fél részéről sok áldozatot követeltek, egyebek között a polgári lakosság körében vannak áldozatok, egyiptomi és szíriai békés városok és falvak barbár bombázása következtében. Az események tényleges lefolyása önök előtt természetesen jólismert. Ezért én itt a kérdés elvi oldalával foglalkoznék. Melyek az ebben a térségben időszakosan kirobbanó katonai konfliktusok, köztük a jelenlegi háború alapvető okai? A válasz a mi szempontunkból világos: az, hogy Izrael az általa elkövetett agresz- szió eredményeképpen arab földeket foglalt el. Tel Aviv makacsul figyelmen kívül hagyja az arab népek törvényes jogait és ez az agresszív politika támogatást kap a kapitalista világ azon. erőitől, amelyek meg akarják akadályozni a haladó arab államok szabad és független fejlődését A Szovjetunió támogatja az arab népek igazságos követeléseit A Szovjetunió az utóbbi évek során ismételten figyelmeztetett arra. hogy a közel-keleti helyzet robbanásveszélyes. Az e kérdésben követett politikánk elejétől végig világos és következetes. Érdekeltek vagyunk abban, hogy a Közel-Keleten létrejöjjön a valóban tartós és igazságos béke, hogy biztosítva legyen e térség valamennyi országának és népének biztonsága. az a joguk, hogy nyugodtan, a saját akaratuknak megfelelően építsék életüket. A Szovjetunió éppen ezért egész idő alatt ragaszkodott ahhoz, hogy az arab államoknak adják visz- sza az Izrael által elfoglalt földeket, hogy érvényesüljön az igazságosság a Palesztinái nép vonatkozásában. A Szovjetunió ilyen politikát folytatott és ezt a politikát folytatja a jövőben js. Attól a pillanattól kezdve. hogy e hónap elején a Közel-Keleten kiújultak a hadműveletek, a Szovjetunió — szoros kapcsolatot fenntartva a baráti arab államokkal — minden tőle telhető politikai intézkedést megtett, hogy elősegítse a háború befejezését és olyan viszonyok megteremtését, amelyek közepette a közel- keleti béke e térség valamennyi állama számára valóban szilárd lehet. Mint ismeretes. október 22-én és 23-án a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok javaslatára az ENSZ Biztonsági Tanácsa kétszer fogadott el olyan határozatot, amely előirányozta a haladéktalan tűzszünetet. Izrael mind a két ízben szóban alávetette magát a Biztonsági Tanács határozatának, valójában azonban hitszegően megszegte azt. s folytatta agresszív cselekményeit Egyiptom ellen. Izrael újabb és újabb egyio- tomi területeket foglalva el, teljesen figyelmen kívül hagyta a Biztonsági Tanácsnak azt a követelését, hogy vonja vissza csapatait az október 22-én estig kialakult állásokba. Nehéz megérteni, hogy mire számítanak Izrael vezetői, amikor ezt a kalandor irányvonalat folytatják, semmibe veszik az ENSZ Biztonsági (Folytatás a 2. oldalon) PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ ETEK) Magyárország és ezt tesszük a jövőben is! Mind szélesebb körű. elismerésre találnak a különböző társadalmi rendszerű államok .békés egymás mellett élésének elvei. Ezek az elvek egvre konkrétabb tartalommal telítődnek és fokozatosan a nemzetközi élet általánosan elfogadott normájává válnak. Jelentős változások mentek végbe az utóbbi években. egyebek között a szocialista államok és a nyugat-európai országok kapcsolataiban, így például a Franciaországhoz fűződő kapcsolatokban, amely az elsők között lépett a különböző társadalmi rendszerű államokkal való konstruktív együttműködés útjára; a Német Szövetségi Köztársasághoz, Olaszországhoz és számos más országhoz fűződő kapcsolatokban. A nemzetközi kapcsolatok egész rendszerében, a jó irányú fordulat együk legjelentősebb megnyilvánulásai voltak azok a szerződések. amelyeket a Szovjetunió, Lengyelország és az NDK kötött a Német Szövetségi Köztársasággal. Ezek a szerződések kétségtelenül javították á helyzetet Európában — azon á kontinensen, amelyen a két világháború kezdődött. Az Európában végbement pozitív változások koncentrált kifejezése lett az európai értekezlet. Már maga az értekezlet összehívása, amiért olyan hosszú ideig harcoltak a kontinens haladó erői az a tény, hogy a tanácskozáson gyakorlatilag valamennyi európai állam; az Egyesült Államok és Kanada is rés/.tvesz, a béke és az európai biztonság kérdéseinek és a békés együttműködés megteremtésének együttes megvitatása — önmagában sem csekély eredmény. Ismeretes, hogy az utóbbi két év pozitív változásokat hozott a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kapcsolataiba. Azok a megállapodások, amelyeket 1972 májusában Moszkvában és ez év júniusában Washingtonban az Egyesült Államok elnökével való találkozásaink idején kötöttünk, megnyitották az utat afelé, hogy a szovjet amerikai kapcsolatokban a konfrontációról áttérjünk az enyhülésre, a normalizálásra. és kölcsönösen előnyös együttműködésre. Ez megfelel mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok népei, mind valamennyi más ország népei érdekeinek. mert a nemzetközi bizottság megszilárdításának ügyét szolgálja. a bébe és a ha**t?Iás javára hogy e vonatkozásban a legfontosabb — a nemzetközi erőviszonyokban bekövetkezett általános változás; a hidegháború, a fegyverkezési hajsza híveinek, a különféle katonai kalandok kedvelőinek rovására, a béke és a haladás erőinek javára bekövetkezett változás. Nehéz lenne lekicsinyelni a szocializmus erői. a szociaíositottaK. az oKtoDen ior- radalom és a világ első szocialista államának első törvényhozói aktusa volt a V. I. Lenin által megírt békedekrétum. A nagy október óta eltelt egész Időszakban meg- másíthatátlánul és következetesen . harcoltunk és harcolunk azért, hogy éooen az igazságos, demokratikus béke arasson diadalt földünkön. A szovjet néD, ameiy a fasizmus ellen vívott harcban 20 millió állampolgárát vesztette el, jól tudja, hogy mi a háború és milyen csapásokat zúdít az emberekre. A nagy honvédő háború számunkra, szovjet emberek számára nem csupán a haza szabadságáért és függetlenségéért vívott harcot jelentette. Ez egyidejűleg csata volt a világ civilizációjának megmentéséért. az eljövendő igazságos békéért is. A Szovjetunió a háborút követő egész időszakban szüntelenül harcolt a tartós békéért és a népek biztonságáért. A jelenlegi szakaszban az SZKP és a szovjet állam következetes békeszerető noli tikáj át a XXIV. pártkongresszuson elfogadott béke- program fejezi ki. Amikor ezt a programot meghirdettük, mi abban láttuk feladatunkat, hogy elősegítsük a feszültségi gócok felszámolását. segítséget nyújtsunk az emberiségnek ahhoz, hogy megszabadulhasson a feje felett lebecr termonukleáris katasztrófa rémétől. hogy mino'en módon előmozdítsuk a feszültség enyhülését. E nemes célért, az egész dolgozó emberiség javáért munkálkodunk ma Kedvező változások erőinek Mély meggyőződésünk, hogy a jelenlegi nemzetközi kapcsolatok fejlődésében a főtendencia: a végbemenő fordulat a hidegháborúból a feszültség enyhülése, a katona konfrontációból a biztonsás megszilárdítása, a békés egymás mellett élés felé. Mi tette lehetővé ezt a fordulatot? Számunkra nem kétséges
