Kelet-Magyarország, 1973. október (33. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-26 / 251. szám

fcTT rr-MAGYAT?r.R«?7^G

S. ©MM

"“HW.C '^liSer ?#.

Megnyerni őket

A TERMELŐSZÖVETKEZETI MOZGALOMNAK, de

mem kévéssé a népgazdaságnak. nagy gondot okozó tényezője a munkaerő, a szakmunkások pótlása, elsősorban fiatalokkal. Ez az, amit

„nemzedékváltási folyamatnak ^ nevezünk, amely termelőszövetkezeteinkben is megkezdődött. csak éppen nem a kívánt mértékben. Erre sorolhatnánk országos átlagokat mutató statisztikai adatokat, megyénkből is vehetnénk bárhonnan a példát- de hivatkozzunk a legfrissebbre. egy, a napokban tartott tanácsk^2iás rutaira: a Nyírségi TESZÖV te- rületén gazdálkodó tez-ék tagságának alig egyötöde 35 ev~n aluli. s várható, hogy a következő 5-10 évben a jelenleg dolgozó tsz tagok 35—40 százaléka eléri a nyugdíjkort. Márpedig a nyugdíjba vonulókat részben fiataloknak kell felváltaniuk. e a fokozódó gépesítés. a korszerű nagyüzemi gazdálkodás nélkíilözhetet- len feltétele, a szakmunkás- utánpótlás^ is csak a fiatalok, s elsősorban a falvakban élő fiatalok köréből vártiató.

Közismert viszont, hogv a mezőgazdasági pályát választok száma aggasztóan kevés. Mint ahogy a tanácskozáson is elhangzott, maguk a tsz távok, a községekben élő emberek s»m szívesen adják mezőgazdasági munkára gyermekeiket, legfrtiebb utolsó sorban, amikor a rossz tanulmányi eredményű gyereket máshová nem veszik fel. Belőlük kell még most — több ve- sződéssel. türelemmel — végül is jó szakmunkást nevelni az iskoláknak, a gazdaságoknak. Felvetődött hogy „mert a fiatalok igényesek!”. meg általános tapasztalat: az újonnan belépők jelentős része várost, ipart látott ember. Elvárják. ezt a városi nívót •nvújtsa nekik a falu. a közös gazdaság. a S órai munkát. a .16 keresetet, a fizetett szabadságot, üdülést, általánosan jó szociális ellátást. korszerű lakást, művelődési. szórakozási lehetőséget stb. Baj az. hogy' a

fiatalok igényesek? S az is

kétségbevonható, hogy mindezt csak a fiatalok várják «1- Igénylik, ezt mindazok az emberek, akik & -földeken dolgoznak. ma még vitathatatlanul mostoha kö- rülmények között, a nagyon nehéz, nagyobb részben kétkezi mezőgazdasági munkákat. Eredményként kellene számon tartani ezt az igényességet; hogy társadalmunk a faivakban is eljutott erre a lépcsőfokra. Mert. ahol ezt felismerték, e így tartják számon, ott — az eredményes gazdálkodás révén, s állandóan napirenden tartott törődéssel — gondoskodnak a szociális ellátás fejlesztéséről. gépjármüvekkel szállítják a távolabbi földterületekre a tagokat. üzemi konyhát létesítettek, külföldi és hazai üdüléshez juttatják a dolgozóikat. pontosan kiadják a fizetett szabadságot, s nagyobb jövedelem jut a tagságnak. Az ilyen tez-ekben nincs is fluktuáció, és szívesen maradnak otthon a fiatalok. Természetes. nem lehet egyik hónapról a másikra megvalósítani, hogv ez mindenütt így legyen. Csak ha arra gondolunk, sok még a kedvezőtlen adottságú közös gazdaságunk. De mindenképpen helyben kell megkeresni azokat a lehetősegeket. amelyekhez talán meg különösebben' pénz sem kell, de amelyekkel megnyerhetik maguknak a fezek a fiatalokat. Mint például, a baktalórántházi Úttörő Tsz. amely házhelv juttatásával. fuvarral segíti a fiatalokat az otthonteremtésben, házépítésben. Megér- öemlik a fiatalok a törődést, mert általános tapasztalat. hogy jól megállják a helyüket a munkában, a brigádmozgalomban, a közéletben.

az: pedig e gyszerüen

érthetetlen, hogy kevés tsz ismeri el ma még a szakmunkát. A végzett szakmunkások nem kapják meg mindenütt azt a fizetést, ami nekik a mezőgazdaságban járna, s amit az inar- ban meg is keresnének. Kevés közös gazdaság. s ráadásul még nem is a megfelelő számban ad támogatást, ösztöndíjat a tanulófiataloknak. Erre okot ad az is. hogy a kevés fiatal szakmunkással szemben ott a sok képzetlen, de gyakorlott munkaerő, akik ' tiltakoznak az ellen, hogv a fiatalok többet keresnek, mint ők. Az elmúlt évben például a nyírmeggyes! Petőfi Tsz- ben — amely pedig a jobb gazdaságok közé tartozik — a szocialista ifjúsági brigád szakmunkásainak magasabb keresete tiltakozást váltott ki a tsz tagságából.

Evek óta napirenden lévő probléma, hogy a tsz-ek vezetésében, és a bizottságokban aránytalanul alacsony a fiatalok képviselete. A gyakorlatlan. esetleg mégszak- mai felkészültséggel sem rendelkező fiatalokat nem választják meg ezekbe a testületekbe. Az idősebb generációnak viszont mások a problémái. így a fiatalokat égető gondolatok, elképzelések. panaszok megoldatlanok maradnak, nvvel nem kapnak fórumot, ahol ezeket elmondhatnák. Ezért is van feltétlenül szükség minden közös gazdaságban KISZ szervezetre, vagy csoportra. mint a fiatalság jogokkal felruházott érdekképviseleti szervére.

nincs Altalanos „recept” e felvillantott gondok megoldására. Mindenesetre a Párt Központi Bizottsága ifjúságpolitikai ha. tározata alapján megalkotott ifjúsági törvény világos, egyértelmű meghatározást adott több, korábban vitatott vagy különbözően értelmezett kérdésre. Egységesebb és egyértelműbb lett az ifjúság és a KISZ szervezetek megítélése a tsz-ek- ben is. Ennek következetes megvalósítása, érványreiut- tatása adhat mindenütt erős segítséget.

Kádár Edit

ALMASZVRbl UTÁN

A Szamos két partján

Kpfszpr ofh-vf«$/a

Boái Sándor; a számos- tatárfalvai Ady Endre Termelőszövetkezet elnöke éppen Budapestre készült. A fővárosban, az V. kerületi

tanáccsal c gyüttműködve

megrendezett árubemutató kiállításon — a MÉM Váci utcai kiállítási termében ~ Szamostatárfalva reprezentálta a Szamos menti alma. termesztést. Almát és almapálinkát vittek Szabolcs- Szatmár megye fővárosi bemutatkozására.

Akárki megnézheti

Etet az almát akárki megnézheti —- mondta az el_ nők. — A világkiállításra ifí el mernénk vinni. Nagyon szép és jó minőségű most az almánk.

— És a mennyiség? —

kérdeztem.

— Jó közepes. A fehérrel együtt termett vagy 200 vagon almánk.

— Mennyi területen?

— 150 hektáron.

— A szüret?

— Kész. Befejeztük. Teles hűtő-tároló is. Már csak szállítani kell.

Szamostatárfalva és Sza_ mosangyalos a Szamos két partján egy tsz-ben gazdálkodik A nagyobb termelők közt Szatmárban elsőként fejezték be az almaszedést. Fehér alma 43 vagonnal volt. Abból 27 vagonnal adták el exportra. A jonatán 90 százaléka viszont exportminőségű.

— Van vagy 15—20 vagon nem exportképes almánk. de_ hátmi azt nem is. számítjuk almának — mondta Bódi Sándor. — Abból pálinka lesz. Szilva nálunk nem sok terem. Almából fő a pálinka.

Az almaszüret itt a háztáji kertekben kezdődött. Amíg a háztáji almát le nem. szedték, addig nem mentek a közösbe dolgozni az emberek. Több. mint 40 vagon sima volt a hártánb*m. A tsz 20 vagon almát vásárolt wise a tagoktól. Hinnék na- gvobb részét még szentem, bér 30-a előtt értékesítették. Erre meg is kanták az emberek a sürgősségi felárat, 50 fillért klónként, ha export minőségű volt az alma. De a többire nem kaptak sür- felárat. A csenden ÁFÉSZ nem fizette. Azt mondták az embereknek, hocv s sürgősségi felér a felvásárlót — a bonyolítót — illeti meg. Pedig a rendelet egyértelműen kimondta ho"v a sür"őc,sz<ü felé- csakis a fP éti roe^

akár nagvnrem. akár egyé ni. vagy háztáli.

a két falu apraja-nagyja — ahogy mondani szokás — és két hét alatt el is végezték ezt a nagyon fontos munkát. A családtagokkal együtt naponta 250 ember dolgozott az almásban. Ember, gép, fogat, minden. Vasárnap is

dolgoztak. Előbb Szamosan. gyaloson szedték le az almát. Azután az angyalost tsz-tagok átjártak a tatár- falvi almásokba dolgozni. A Szamoson jártak át minden nap kétszer, oda és vissza. Pedig a Szamos is nagyon kicsi most. Alig van benne víz. Térdig ér.' A ladik, amely

a két falu közt közlekedik a vizen, néhol súrolta a folyómeder fenekét. Nem is lehetett benne egyszerre 25 embert vinni, mint máskor, Csak 15-öi

— Ilyen száraz ősz talán

még sohasem volt — mondta az elnök. — A vetéshez ötször-hatszor annyi talajelőkészítő munkát kellett Végezni, mint máskor. Öt- ször-hatszor annyi költséggel. Az MTZ-traktcr csak egyet, len ekefejjel bírt szántani.

— A vetéssel hogy haladnak?

— 180 hektár búzánk lesz. Ebből több, mint 100 hektárt már bevetettünk. De azt mondom, minek? Olyan talajba, mint a mostani, nem lenne szabad vetni. Csak pazaroljuk a drága vetőmagot. Háromszáz kilót vetünk hektáronként. Jó lesz. ha a fele kikel. Hiába, nem megy minálunk jól a búza. Gyenge. Pedig igazán igyekszünk mindent megadni a talajnak. Trágyát, műtrágyát, munkát, mindent. És mégis csak 28 mázsa termett az idén is hektáronként. De mostmár apiíg nem esik — nem vetünk. Ez az időjárás csak az

almaszüretre jó. Arra kiváló. A szántáshoz-vetéshez nagyon rossz...

S/áHítás 110 liifoméferre

— Kukorica?

— Az nálunk nem jelentős. Közös alig van. Nálunk legfontosabb ősszel az alma.

— Az viszont kész.

— A szedés. De a szállítás még nem. Tuzsérra visz. szűk az almát. Az ide 110 kilométer. De legalább lenne elegendő vagcm. Mi min. den naivra kértünk egy va. gont Tuzsérra. Nem tudták biztosítani. Előfordult, hogy három napig is állfak és vártak a megrakott teherautók Tuzséfon, mert nem volt üres vagon. Néha három-négyszáz almával megrakott teherautó gyűlt össze. Sok visszafordult a rakományával együtt, mert nem volt hová rakodni. Hacsak a földre le nem rakodott az ember. De azután ismét menni kellett berakodni a vagonba

_

— Még most sincs elegendő vagon?

— Jobban, van, , mint volt. de nem elegendő. Illetve:

vagon van. Ezrével állnak ott a nagy szovjet vagonok, de tele vannak áruval. Nincs elegendő ember és elegendő magyar vagon, hogy a: átrakást meggyorsíthassák.' Pedig azokban a vagonokban megy szovjet exportra a magyar alma, amelyekben onnan ide importáru érke- zef* Az lenne a lényeg, & szovjet vagonok kiürítésének meggyorsítása.

Végre megjött m eső!

A szamostatárfalva! tsz most. hogy befejezte az idei almaszedést — hozzákezd a telepítéshez, A terv: 200

hektár új ültetvény telepíté. se sövény-rendszerben. Ezen az őszön 10 hektárt be is raknak. Tavasszal folytatják. Mert az alma Szamostatár- falván és Szamo6angyaloson fő növény. Lényegében ebből élnek az emberek és er- re alapozzák a jövendőt i&

Néhány nappal ezelőtt —- végre — megjött az eső. Még mindig nem elegendő, hiszen legalább 150 milliméter csapadék hiányzik az évi szokásos átlagból. De legalább már nem porzik s föld. kicsit könnyebb a szántás. És végre kikelhet a mag, amit eddig — e már hetekkel ezelőtt — elvetet, tefe. De a Szamos még mindig olvan kicsi, hogy térdig érő. vízben sok helyen át lehet gázolni.

Szénám József

A tsz sajnos, nem sok *ür"ős- sé<p felárat kapott, mert a

kft7.fi* Mmát okt*v'»srhe,n szedték. De akkor mindenki.

ŰJ LA KASOK NYlREGH AZÄN. Rövidesen átadásra kerül a Kossuth utca és San- kantyu utca között felépült öt lépcsőházas OTP-lakás. (Elek Emil felvétele)

Ösvények

Másabb a reggel falun, mint városban. Hajt még a pásztor. Utána a csürhés pattogtat hosszú ostorával. Utca szélességében futkosnak a fiatal süldők. Némely koca vissza-vissza akar fordulni. Haragosan röffen. ha ostor éri. De közben elhaitottak már a iuhászok. Mert töbv' nyái van. Anyák növendékek évjáratok szerint.

Vastag oorfelhő kerekedik az állatserea után. Köves ugvan a haitásra jelölt utca de két oldalon szabadon hagyott a fold. S mostanában nem volt kiadós eső.

Meg ül a por a falu fölött. Hűvös a reggel.

Szekerek zörögnek. Gépeli csörtetnek. A pótkocsik zaja a legerősebb. Motorkerékpá- fok suhannak Biciklit hajtanak meglett férfiak, fiatal asszonyok. Több zetor szembe érkezik. Cukorrépával, burgonyával, zsákokkal rakott kocsikat vontatnak. Már megjárták a határi Pedig nagy, távolra nyúló határa van a téesznek.

Mind ezt látom hosszabb távoliét után a falumban Gyorsabb elevenebb, lüktetőbb ez a régi reggeleknél, öregemberek ballagcsálnak el otthonról a Kraszna híd- iához. Ott zsúfolódik a nap forgalma. Azt nézik, bámulták. Gyula bácsi mondja, „most nem megy gyalog senki a mezőre”.

A Kántor Pista tartja a szavát. A folyón túl fejtűnik a sötétzöld terepjáró. Tegnap ígérte a fiú, elvisz a határba. Utcabeli. Az apja egyidős velem. Tehát a Pityu fiam lehetne. És főiskolát végzett agronómus. Az apja, Sándor, a régi jó cimbora, megmaradt a lóhajtás mellett.

Gyakran dudál az Ifjú, szőke vezető. Neki is jobban ismerem az apját. Nagyszerűen ért a tehenekhez. Sok köze volt hozzá, hogy első díjat nyert tavaly is a téesz a megyei tejversenyben. Fia pedig kocsit kormányoz. Láthatóan nagy kedvvel.

A községet elhagyva, szabadabb az út. A szó is érthetőbb. Pitvu szívesen magyaráz. Mirdiárt azzal kezdi, amin megyünk. Hogv megfizethetetlen a lápon vezető kövesét. Nem is tudja elképzelni. mikéoo lehetett anélkül járni; Akkor ő még tanult. De azt tudja, a láprendezés hozta a jó utat is. Mint annyi mást. Csatornák szabályozhatják a talajvízszintet Nem süllyednek el a gépek Egy részen fgv sem érdemes szántani, vetni a kotut. Nyárfaerdő nő ott A Kraszna

mentén meg csak át kell vezetni a csövet. A folyás mellé állított gép szívja, nyomja a vizet. Gazdag termésű a konyhakertészet. Paradicsom a láp. Búzán kívül mindent ritka bőséggel terem. De talán, ha sikerülne a lápréíeg alatti anyagot felszínre hozni, meg külső hatásos szereket adagolni, a búza is jól fizetne.

Egyenesek a táblák közti utak. Nincs mind persze kikövezve. Ahol ilyenen megyünk. szinte nem jó a hátsó kis ablakon visszanézni. Mintha a földön hömpölygő koromfekete felleg zúdúlna ránk. A felkavart Ián pora. És most két oldalt erdő. Ku- korícaerdő. A szárak mint fa. Csukló vastagságúak. A csövekkel harcolni lehetne.

ösvény. Furcsa, hogy ez a kifejezés megmaradt bennem A sárvári részen épp az előbb haladtunk el azon a helyen, ahol emlékezetem szerint átvezetett az egyik, mindenkori ösvény, amelyiken az író Móricz Zsigmond is járt

Gyula bátyja is azt mond ja a község hídjánál, most nem megy senki gyalog a mezőre. Az ő korában sokan úgy mentek, gyalog, ösvényeken, ameí>ek nem ismertek mesgyét, árkot Egyenesen- vezettek valahonnan valahová. Némely fontosabb árkon-bokron vezetett át kerteken, határrészeken egészen a szomszédos faluba. Meg azon át tovább, a következőbe. És mind, messzebb.

Nem akadályozta létüket sem a földek művelése, sem őszi sár. sem téli hó. A friss szántást is hamar visszataposta a sok láb. Legelőn nem nőtt ki a fű az ösvényen. A havat is csak felette taposták le. Minden jelzés nélkül.

Üresen járt akkpr a vonat. Gyalog ösvényen ment a nép. A mi falunkból Szálkára. Gyarmatra, Csengerbe. Sőt

még Bátorba is. Vásárokra, ügyvédhez, orvoshoz. Nagyon kellett az a kis pénz, amit a vonattól spórolhattak. Egyéb nem is volt. Gyalog indult a család mezei munkára. Szekérre esetleg az apa ült vagy már a nagyapa. S mire a kacskaringós dűlőutakon a határba ért, a többiek kidolgozhatták magukat. Az ösvényen hamarabb értek.

Épp ami helyet az előbb hagytunk, a sárvári ösvény az egyik legforgalmasabb volt. Magam is sokat jártam rajta testvéreimmel. El egészen Tyúkod alá, az Eger tagba, a Zsíros tánya környékére. A községhez jó tíz kilométer.

Mind ez eszembe jut, amikor már Pityu is fogy. a beszédből. Akkor pedig, kérdésemre egyenesen rám csodálkozik. Nem. Egyáltalán nem tud ösvényekről. Sehol a nagykiterjedésű határban.

Asztaláé Káltth-