Kelet-Magyarország, 1973. október (33. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-24 / 249. szám

19fs. október 24. KELET-MAGYARORSZÄG 9. oWal NAPIRENDEN: az osztályozás és az átlagosztáiyzat Minisztériumi vélemény a diákok értékeléséről Az idei tanévben életbe lépett központi intézkedések között az egyik legfontosabb, hogy minden iskolatípusban és osztályban — továbbá az érettségin — megszüntették az átlagosztályzatot. Az intézkedés értelmezése azonban a pedagógusok, sőt a szülők körében sem egysé. ges. A korábbi gyakorlatot illetően a vélemények meg. egyeznek abban, hogy az ér­tékelési rendszer a tanulmá­nyi átlag növelésére ösztön­zött. és nem honorálta kellő­en a tanulók egyes területe­ken nyújtott kiemelkedő tel. jesítményét. Ráadásul a mé­rési módszerek is pontatlan­nak bizonyultak: az azonos iskolatípuson belüli iskolák­ban elért eredmények is ne­hezen, vagy alig voltak ösz- szenasonlíth átok. Az osztályzatok egybeve­tése alapján született érté­kelésnek talán legnagyobb negatívuma az volt. hogy el­lene hatott a szó legjobb értelmében vett tehetség” kibontakozásának. Tehetsé­gen — a korszerű lélektani felfogás szerint — a kiemel­kedő teljesítményekre való felkészültséget kell érteni, amely veleszületett rátér, mettséget. adottságokat felté­telez. Ahhoz, hogy ezekből valóban kiemelkedő teljesít­mények szülessenek, megfe­lelő környezeti feltételekre van szükség, arra. hogy az adottságok és az azoknak megfelelő környezeti feltéte­lek meg-megújulóan talál­kozzanak. Az átlagosztályza­tok kialakult nimbusza ép­pen e feltételeket rontotta. Jogos várakozás tehát, hogy eltörlésük a fiatalok valósé, gos eredményeit iobban fel. színre hozza. Ugyanakkor lehetővé feszi, hogy az álta. Tános és közé iskolai tanulók energiájukat azokra a tan­tárgyakra koncentrálják, amelyek továbbtanulásuk szempontjából a leglényege­sebbek és ezzel jobban meg tudják majd alapozni leen­dő élethivatásukat. Az általános iskolában s bizonyos mértékben a kö­zépiskolában is az általános műveltség legfontosabb ele­mével ismerkednek meg a tanulók. Ezért az átlagosz. tályzatok eltörlése nem je­lenül éti azt, hogy a jövőben csak a „kedvenc” tantár­gyakkal. foglalkoznak, és a többit teljesen elhanyagol­ják. Régi megfigyelés hogy az egyik területen elért eredmények sikereket hoz. nak egészen más területeken más tevéken'-ség-formákban is. Természetesen ugyanez a helyzet a kudarcokkal is. Az egyik tantárgyban élese­dő elme a másik tantárgy­ban is élesedik — erre is gondolniuk kell tehát azok­nak. akik az átlagosztályzat eltörlése után szorgalmukat a továbbiakban csupán egy­két tárgyra tartogatják. Az átlagosztályzat meg­szüntetése természetesen együtt jár az úgynevezett, rendűség fogalmának kiikta­tásával is. Ehhez az intéz­kedéshez az a felismerés vezetett hogy a tanulói ké­pességek, a tanulói egyéni­ség. a személyiség értéke csak igen durván fejezhető ki egy tizedes számmal, és egy ..jó”, „közepes” stb. mi­nősítő jelzővel. Az értékelési rendszer to­vábbfejlesztését szolgálja, hogy osztályozás nélküli ér­tékeléssel kísérleteznek a szakemberek tíz gimnázium­ban. Az érintett osztályok­ban folyamatos. szöveges értékelést kapnak a diákok, osztálvzatokkal csak az év­végi bizonyítványokban f iálköznak. Az eredmények összegezése természetesen még hosszabb időszakot igé­nyel. Ismeretes, hony az általa nos iskolák első osztályaiban megkezdték az úgynevezett automatikus továbbhaladás rendszerének kipróbálását. Ennek lényege, hogy a kis­diák akkor is továbbmehet a II. osztályba, ha az I-ben megbukik. Persze a II-ban — korrepetálással és egyéb módon — el kell érni, hogy hátrányát pótolja. Az automatikus továbbha- ’adás gondolatával kapcso­latosan elég sok az aggály, a fenntartás a pedagógusok között. Többen a buktatás megtiltását emlegetik, holott ilyesmiről nincs szó. Az elsős kisdiákok az osztályismétlés megszüntetése esetén is kap. nak érdemjegyet, sőt — ha azt érdemlik — elégtelen osztályzatot i&. Bukás tehát továbbra is lesz. de az au­tomatikus osztályismétlés nélkül. Ez a bánásmód an. nak elismerésén alapszik, hogy a fiatalok fejlődésének ritmusa — különösen 6—10 éves korban — iskolai év­folyamonként és egyénen­ként is eltérő, s azt kívánja szolgálni, hogy minden egészséges, képezhető gyer­mek elsajátítsa a tudás meg­szerzésének alapjait, megta­nuljon írni. olvasni, számol­ni. Abban szinte valamennyi tanító, tanár egyetért, hogy a haevománvos értékeléssel kialakított osztályzatok több­nyire szubjektivek. Hogy e jellegük csökkenjen. vagy megszűnjön, a továbbiakban is több irányban kell több­féle módszerrel felméréseket végezni, s főként: le kell ar. ról tenni, hogy az elégtelen osztályzatot büntetésként is a’kalmazzák. Uj KSH-kiadvány Megyénk ipara a statisztika tükrében «V üzemi balesetek háttere Váltótisztitas közben egy tolató Diesel halálra gázolta! Rakodás közben egy teher, autó nekihajtott az álló ko. csinált, a rakodómunkás meghalt! Váltóállítás után S vágányok közé lépő dolgozót egy tartalékmozdony tolatás közben elgázolt! A konzerv­gyár pincéjében mennyezet­meszelés közben egy festő a zárlatos lámpatesthez ért, halálos áramütés érte! Rövid, mégis oly sokat mondó mondatok. Többnyire olyanok, amelyekről az ese. mények megtörténtekor rö­vid hírekben beszámoltunk. Miért kerestük most ismét elő ezeket? Nem a hozzátar­tozók fájó sebeit akarjuk felszaggatni. Egész más oka van. Az. hogy beszélnünk kell egy kicsit a felelősség­ről is. Ebben az évben tizenheten vesztették életüket megyénk. ben üzemi baleset következ­tében Heten az iparban és tízen a mezősazdnsáPbnc dolgoztak ök meghaltak raituk már nem íehet segí­teni de nagyon sokat lehe* azért tenni hogy másokkal ne történjék ilye, súlyos baleset. Nagyon sokan látták mép a nanokhan amikor a taka. rékéoüleí tetpi°n. "nhere1' dolgozta'- Látták “s a fö'dör is szédülés foPta el őke* mert 20—S0 'nét°r rria«asar szaladgáltak az emberek. d<- mén csak véjotlerüi sem vob .gO'-i WiV CÉ»n”t n eWrt sisnk és védőknté1 Lgtt?? 97 esés? v9’’Os. csp1 éooen a? 9 munkavezető V9<?v vállal 2 tve7 0+0 Q7 „dtnhoroi Vr)r*j7"'n frt+tnk TTgv n^TTJ H)r főrrf hqíog of 07 <;7j3ronf‘C'~ FT© för*+ér»ílr hVkor Q SÖV rnor»^46> V * Ti» P f(o1<;-zorol előírtuk P hpsvnpfofát ís i-- uffve a dolgozók... É6 ezzel úgy hi­szik. tisztára mosták magú. kát, rákenték a felelősséget a dolgozókra, akik megszeg­ték a szabályokat. Nézzünk néhány számada­tot: az év első felében — csak az iparban — 1262 dol­gozó sérült meg és 28 ezer munkanap esett ki a terme­lésből a balesetek miatt. Igaz, a balesetek szám» 13.3 százalékkal a kiesett mun. kanapok száma 14,2 száza­lékkal csökkent az elmúlt év első feléhez viszonyítva. De vajon elégedettek lehe­tünk ezzel ? A vállalatok azt mondiák: van munkavédel. ml felelős, igv sokat javult a helvzet. és fokozatosan to. vább is fog iavulni. Kétség­telen tény hogy a munka- védelmi felelősök munkáig nyomán mérhető iavldás kő. vetkezett be. De vaion el- fogadhathik-e. hogy a munkavédelem reszortfel. adót? Nem kell sokáig keresni a választ: nem esv ember fel adata miként az »em esv "mberé. hogv lobban men. íen a termelés iavuljon a minőség. Közös a gond és közös a felelősség is. mégis ki ke’l emelni a vezetők fe­lelősségét. Nemrég egyik vállalatunk vezetői írásban igazolták hogy a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa munkavédelmi felügyelősége által előírt fel. hívásnak eleget tettek, meg­szüntették a hiányosságokat. Es mi történt? Két hét sem 'élt el és baleset. . súlyos •sonkulásos baleset történt imiatt. amiről írásban nyi_ átkoztak. hogy megváltoz ‘attak. Hogyan történhetett? nalán kiadták az utasítást le a végrehajtást már nem zUenőrizték és amikor meg-' kanták érte a büntetést sza. 'adeáltak fűhöz-fához. mert „vétlennek” érezték magu­kat. is össze lehet-e végül számolni, hogy mennyi le­het a kár az elszenvedett üzemi balesetek rhiatt? Pon­tosan nem. Akik meghaltak már soha nem fognak ter­melni, akik súlyos, csonku­lásos balesetet szenvedtek, már csak könnyebb munká­ra alkalmasak és akik könnyebb sérülést szenved­tek. ők is sokat termelhettek volna a táppénzes napok idején. Nyugodtan nevezhet­tük ezeket, az összegeket a felelőtlenség miatt kidobott millióknak, a sérülteket pe_ dig a felelőtlenség áldozatai­nak. (balogh) szorosa a tizenkét évvel ez­előttinek. A konfekció ké­szítmények is meghatszoro- zódtak. Több olyan cikk van, amit 1960-ban még megyénk, ben nem gyártottak, mint például a kiszerelt gyógy­szerek. a gyümölcs- és főze­lék konzervek. vagy a keve. réktakarmányok. Ma pedig ezeket a cikkeket több száz millió forint értékben állít­juk elő. 4 szolgáltatás változásai Néhány cikk termelése csökkent. Ilyen a finomított szesz, a fermentált dohány, a tej és a liszt. A lisztterme­lés csökkenése egyben jelzi a táplálkozásban végbemenő —ha lassú is. de fejlődő, egészségesebb tendenciát. A múlt évben nyolc százalék­kal kevesebb lisztet őröltek a malmok, mint 19S0-ban. A tejtermelés csökkenését már nem könyvelhetjük el a liszthez hasonlóan kedvező, nek. A fermentált dohány előállításban történt vissza, esés sem jelent örömet. Részben, mert a fogyasztás nem csökkent, másrészt fon­tos export termékből lett kevesebb. A szolgáltatások változását is érdemes soronkövetni. A szocialista szektorban 1984. ben 279 szolgáltatási felvevő, hely volt, ami a múlt év végére ö85-re növekedett. Különösen előre tört az autójavító, a háztartási gé­pek. és az elektroakusztikai műhelyek száma. E három csoportban szereplő cikkek javítási árbevétele csak a szocialista szerviz szolgálta­tásban öt millió forintról harminc millió forintra nö­vekedett. Viszont lábbelik javításéra 1964-ben tizenegy és félmilliót költött a lakos­ság. a múlt évben már ke­vesebb. mint hatmilliót. A statisztikai kiadvány bőséges adatot közöl a kis­iparosok helyzetiről is. Tíz év alatt az összes szakmát figyelembevéve a kisiparo­sok száma aiig változott, Hullámzás ugyan volt. 1983. ig állandó volt a csökkenés, majd azóta fokozatos növe­kedés tapasztalható. Szak­mánként azonban már nagy a változás. Igen megfogyat, kozott a bognárok, kocsi- gyártók, kovácsok, cipészeit, csizmadiák, asztalosok, fér­fiszabók. kőművesek és fod­rászok száma. Nuttyobb lopielil el Természetes, hogy a terh. nlka- fejlődésevei előrelő a gépjérmű-jaVftó, rádió és tévészerelő, valamint a ma. szerész kisiparosok száma. Érdekes, hogy 1963-ben da. rálót üzemeltető kisioc mindössze tizenkettő volt. a múlt évben pedig már 47 en űzték ezt a mesterséget. Pe­dig ez idő alatt a magán ál. iattBrtás nem növekedett. Iíz a változás inkább azza" ma. gyarázható. hogy kevesen vannak már, akik hajlandók órákon át hajtani a kézid*., rálót. Szintén érdekes adat, hogy a lófogatos fuvarozók szánta 147-ről 481-re növeke. détt. Ez pedig azt igazolja, hogy a szövetkezeteit és a közlekedési vállalatok nem képesek a lakosság igényeit kielégíteni. A villamosítás és közművesítés előrehaladásé­val jelentősen nőtt a víz- és villanyszerelő kisiparosok száma is. A kiadvány sok érdekes adatot közöl még a munka, ügy, és a technikai felsze. reltség változásairól, vala­mint az Iparral összefüggő sok más kérdésről. A több ezernyi adatból a találomra kiragadott néhány is jól bi­zonyítja, mekkora léptekkel halad megyénk az iparosítás útján. (Cs. B.) Kerékpár, alkatrész, épitőanyotr Jövőre 450 ezer rubeles for­galom a „kishal**rmeutifoen44 Október első felében Ung- váron járt a szovjet—magyar kishatármenti forgalom ügyeit intéző KELET Szövetkezeti Közös Vállalat vezetősége Nyíregyházáról és a HUN- GAROCOOP Szövetkezeti Külkereskedelmi Vállalat küldöttsége, hogy megtekint­sék a kárpátontúli terület szövetkezeti kereskedelme által megrendezett árubemu­tatót és aláírják a jövő évi keretmegállapodás és árulista jegyzőkönyvét. Dr. Békési Sándor, a HUN- GAROCOOP szovjet osztá­lyának vezetője tájékoztatott a látogatásról. Mindkét fél elégedett a két határterület, a kárpáton­túli terület és Szabolcs-Szat­A nyíregyházi almatárolóban cukorcsomagolási végeznek a dolgozók. (Hammel József felvétele) már megye között folyó és egyre növekvő kishatárme iti forgalom által nyújtott elő­nyökkel, mert az említett te­rületeken ezáltal egyre je­lentősebben gazdagodik a szövetkezeti kereskedelem áruválasztéka. Ezt a kölcsönös felismerést mi sem jellemzi jobban — fűzte hozzá az osztályvezető hogy az aláírt jegyzőkönyv máris jelentős mértékben kiterjesztette a jövő évi for­galom kereteit. Idén az első három negyedévben mintegy 270 ezer rubel értékű áru cserélt gazdát mindkét oldal­ról a kölcsönös elszámolás alapján. Ez év végéig még mintegy nyolcvanezer rubel értékű mindkét oldali forga­lom várható. Ezzel szemben a jövő évi kereteket 450 ezer rubel for­galomra állapították meg. Ez mintegv harminc százalé­kos növekedés. Továbbra is a műszaki áruk vezetnek ér­tékben a szovjet féltől kért cikkek listájában. Elsősorban női és férfi kerékpárok, kis- rádiók. a Szabolcsban nagvon népszerű és olcsó szovjet mooedek (VERHOVINA) és hűtőszekrények (SARATOV). De az a törekvés, hogy egy­re több építkezési anyag is ' érkezzék a kishatármenti forgalomban a kárpátaljai áoítőanvaginari üzemekből, mert azonkívül, hogy erre Szabolcsban változatlanul nagv szükség van, a ha*ár közeli üzemekből a közveien szállítás igen gazdaságos is, mindkét fél számára. A szabolcsi szövetkezeti >.eresked°lem túlnvomórészt a szabolcsi körzet kisipari szövetkezeteinek * érmékéivé], bőrdíszmű-áruval konfekelés '•uhaterméVekke! As műbőr lábhelíkkei egyenlíti k> a kis­határmenti forgalomba' -fij- "'üó számla egyenleg' gnz) Október elején jelent meg a KSH Szabolcs-Szatmár megyei Igazgatóságának egy kiadványa: Ipari adattár 1954—1972 címmel. A közel száz oldalnyi számtenger el­ső látásra úgy tetszik, csak a közvetlen érdekelteknek, vagy a statisztikában jára_ tos avatottaknak lehet él­vezetes olvasmány. A ki­adványt lapozgatva, a külön­böző évek adatait hasonlít- gatva minden a megye fej­lődése, sorsa iránt érdeklő­dőnek egyszerre sokatmondó­vá válnak a számok. Mint a cím is jelzi, a sta­tisztikusok 1954—1972 végé­ig szóló adatokat közölnek sokféle variációban. Meg­tudhatjuk, hogy a megyében lévő ipartelepek száma (mi. nisztériumi, tanácsi, szövet­kezeti) 405-ről 344-re csök­kent. Ez furcsának és el­lentmondásosnak tűnik. ami. kor állandóan arról beszé. lünk, hogy milyen nagy fej­lődés ment végbe megyénk iparában. Ez i-»az, de nem a telepek száma növekedett, hanem a meglévők koncent­rálódtak. illetve egy-egv te­lephely nagysága megsok­szorozódott. Egyedül a mi­nisztériumi telepek száma nőtt tízzel, de ugyanakkor a tanácsi és szövetkezeti ipar a koncentrálódás folytán 164-rő] 125 telepre csökkent. 4s iparosítás hatása A növekedést és a minősé, gi fejlődést együtt példázza a villamosenergia felhaszná­lás változása. 1954-ben (1000 kWó-ban számolva) 10 247, a múlt évben pedig 94 494 volt a fogyasztás. Ez több. mint kilencszeres növekedés. Ez részben a gépesítés növeke. dósét, másrészt az energia felhasználásban végbement változást mutatja a gőz- és olaj-meghajtású gépek rová­sára. Az iparban dolgozók száma 1954-ben megyénkben II 610. a múlt év végén 39 536 fő volt. De nemcsak a dolgozók száma, hanem a termelési érték is többszö­rösére növekedett. Ha az 1954. évi termelést száznak vesszük, akkor az 1972 évi 657-nek felel meg. Az egy foglalkoztatottra jutó terme­lés indexe 193, tehát majd­nem kétszeres a termelé­kenység. Érdemes néhány jelentő­sebb cikk termelését is fi­gyelemmel kísérni, habár az adattár itt az 1960-as ter­melést veszi összehasonlító száznak. Vannak olyan ipar­ágak. mint például a gyógy, szeralap-anvag gyártás, ami harmincnégyszeresére nö. vekedett, vagy üdítő italból több. mint hatszorosát tér. melik az akkorinak. Eseti ej ezekre a cikkekre rá lehel fonni, hogv alacsony volt a: 1960-as évi termelés, de E férfi- vagy a női lábbelit készítésére ez már nem il. llk. mégis az eavik tizenhét­szerese. a másik pedig hat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents