Kelet-Magyarország, 1973. október (33. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-24 / 249. szám
IWTS. October 24 fCTTT ffT-MAGYARORSZÁQ 3. oldal jobban hasznosítsuk a szellemi kapacitási Beszélgetés Drecin Józseffel, az SZVT elnökéve» A megyei műszaki hónap keretében került sor Nyíregyházán a.Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Szabolcs-Szatmár megyei szervezete által rendezett an- kétra. A vezetés és szervezés időszerű kérdéseivel foglalkozó megbeszélésen előadást tartott Drecin József, az Or. szágos Tervhivatal emökhe lyettese a MTESZ alelnöke az SZVT Országos Szervezetének elnöke. Az előadás kapcsán beszélgetett munkatársunk Drecin Józseffel, s kért választ a következő kérdésekre : — Sokak által még nem tisztázott, milyen feladatokkal, célokkal alakult meg az SZVT? — A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság a vállalati vezetés, szervezés és gazdálkodás kérdéseivel foglalkozó szakemberek társadalmi szervezete. Feladata és célja a vállalati szervezés, vezetés és gazdálkodás tudományos igényű tanulmányozásának, feldolgozásának, továbbfejlesztésének, s a gyakorlati tapasztalatok széles körű ismeretének előmozdítása. Nem kitalált formula ez. Az élet maga támaszt e téren is magas követelményeket. Hiszen a szervezés és vezetés korszerűsítése, a vezetés színvonalának emelése, a vállalati, az állami és társadalmi élet szinte valamennyi területén elsőrendű fontosságú. Ennek megfelelően határozzák meg az e téren jelentkező magas követelményeket és az alapvető feladatokat a különböző párt- és kormányhatározatok. — A társaság munkája tulajdonképpen a transzmisszió szerepe. A határozatok gyakorlati megvalósítására kell serkenteni mindazokat a vállalati vezetés szervezés és gazdálkodás területén dolgozó szakembereket, akiken múlik, akik tehetnek azért, hogy e szellemi kapacitás jól hasznosuljon a gazdasági élet minden területén. A társaság ehhez nyújtott segítsége elsősorban a szakemberek tömörítése. Ezenkívül előadások, ankétok, konferenciák, viták, szakmai bemutatók, kiállítások, szakmai filmelőadások, továbbképző tanfolyamok, tanulmányutak, kerekasztal-be- szélgetések, klubfoglalkozások és egyéb rendezvények szervezése. i » — Hogyan értékeli eb\jen a munkában a? SZVT megyei szervezetének tevékenységét? — Mint a MTESZ alelnöke, „hivatalból” is alkalom nyílik figyelemmel kísérni a Szabolcs-Szatmár megyei szervezet munkáját. Az idei megyei műszaki hónap megrendezése, annak kétségtelen sikere azt bizonyítja, hogy az MTESZ megyei szervezete a maga sajátos eszközeivel jól segíti a párthatározatok — ezek között az MSZMP Központi Bizottságának 1971. évi decemberi határozata — megvalósítását, különösen a műszaki tudományos ismeretek propagálását. Például száznál is több előadás kivétel nélkül mind a fejlődés ütemének meggyorsítását segíti. Minden esetben a konkrét, időszerű feladatok ismertetését szolgálják és sürgetik. Külön elismerés jár azért, hogy ebben az SZVT Szá- bolcs-Szatmár megyei szervezete — mint a MTESZ egyik tagegyesülete — * is tevőlegesen közreműködött. Gondolok itt azokra az előadásokra, amelyek a munka- és üzemszervezés személyi feltételeinek megteremtése, a munkahelyi vezetőképzés korszerű módszerei és technikai eszközei, a munka- és üzemszervezés tapasztalatai, további feladatai címmel hangzottak el. Éppen ezért is örömmel jöttpm ide> hogy ebben a törekvésben a tőlem telhető segítséget adjak. Szabolcs-Szatmár esetében a szervezési és vezetési kultúra ápolása különösen fontos tényező. Ugyanis Sza- bolcs-Szatmárban az iparosodás nagyobb üteme az utóbbi évekbén bontakozott ki. így az itt dolgozó munkások jelentős hányada röviddel az üzembe lépése előtt a mezőgazdaságban, vagy a háztartásban dolgozott. A technika, a technológiák hatékony alkalmazása itt megfelelő szervezettséget kíván, nagyobb követelményt támaszt a gazdasági és üzemi társadalmi szervezetek részére. — Milyen alapelvek határozzák meg a további feladatokat? — Elsősorban a hellyel közzel még fennálló, helytelen szemléletek felszámolása. Nevezetesen az, hogy a gazdasági fejlesztés eszközeinek biztosítása mellett is egyre többet kell törődni az alkotó erő, a szellemi tőke hasznosításával. Több gondot szükséges fordítani a vezetés tudományos szinten történő emelésére, a szervezésre alkalmas emberek felkutatására foglalkoztatására. — Tehát végeredményben mindenki a tehetségének megfelelő helyen, s ki-ki a maga posztján fejtsen ki hasznos tevékenységet. — Igen. Mert mit ér egy nagy költséggel megépített gyár, s hozzá a nyersanyag, ha a szervezetlenség következtében gazdaságtalanná, ráfizetésessé válik a működése? Az eszközök optimális kihasználása — a munkások lelkiismeretén kívül — végeredményben a jó vezetésen, a szervezői munka hatékonyságán és nem csak a kaoa- citásnövelésen. az anyagi bázis megteremtésén, az élő munkaráfordításon múlik. Sokszor inkább egy olyan, meglevő szel'emi kapacitás hasznosításán. amelv már nem kerül külön pénzbe. Kár hogy ennek a tőkének a kiaknázására sok helyen még kevés gondot fordítanak. — Ön szerint mi a leesürgösebb tennivaló? — Véleményem szerint fejlődésünk mai szakaszában továbbra is egyik kulcskérdés az igényeknek megfelelően a vezetés-szervezés színvonalának további emelése. Minden területen el kell érni a korszerű, a követelményeknek megfelelő vezetést és szervezést. Ehhez pedig elengedhetetlen, döntő feltétele, hogy a vezetés foglalkozzék a szervezéssel, gondoskodjék ennek személyi feltételeiről. Nagyobb gondot szükséges fordítani a szervezési szakemberek felkutatására, alkalmazására. A 'szervezéssel kapcsolatos feladatok tervezésénél rögzítsék a megvalósítás módját, konkrét eszközeit — fejezte be nyilatkozatát Drecin József, az SZVT országos szervezetének elnöke. Tóth Árpád Munkásfiatalok Zajácz Anna, Fazekas Ka. talin és a többiek tavasszal a Petőfi nyomában nevet vi. selő vetélkedőn és az ifjúmunkások között indított vetélkedőn nyerték meg a nyíregyházi városi döntőt, maid a megyei versenyről harmadik, negyedik hellyel tértek haza. A gyárban meg. dicsérték, büszkék voltak rá. juk. Közben pedig a munka mellett — a nyíregyházi gumigyár kerékpárköpeny üzemében — tanultak is. — Még az ipariban megbeszéltük. hogy tovább megyünk a hat hónaposra. Élőt. te felrhentünk a pesti gyár. ba, ott voltunk betanulni öt hónapig, decemberben jöt. tünk ide, januárban kezdődött a hat hónapos. Azért kellett mert mi hagyományosba jártunk, különbözeti kellett a harmadikba — ma. gyarázza Zajácz Anna. Vagyis a szakmunkásképző intézet elvégzése után előbb Budapesten megtanulták. hogyan kell elkészíteni, gyártani a kérékpárköpenye. két — februárban indult a gyártás Nyíregyházán — aztán pedig a tankönyveket vették elő ismét, hogy beiratkozhassanak a gimnázium harmadik osztályába. Közben szerezték a babérokat a Vörös Csillag ifjúsági brigádnak. Aztán a nagy lendület azt jelentette, hogy ez év őszén már nem dől. gozhatnak mindnyájan egy műszakban. Ugyanis a 14 tagú brigádból heten tanulnak. »s kénytelenek voltak őket másik műszakba helyezni, hiszen egy-egy délután majd egy fél műszak hiányzott volna a termelésből, a legfontosabb munkaposztokról. No és szeptember végén más esemény is történt a brigádban: ifjú párnak gratulálhattak. Zajácz Anna és Marosán András egybekeltek, ott volt mindenki. gratuláltak nekik. így az ifjú Marosánnéra már hármas munka hárul, tanulni is kell. otthon is van tennivaló, és még min. dig, vagy mindenek előtt ott van a munkahely, ahol eddig is becsülettel rnegállta a helyét. Hogy fogja bírni? — Más is kibírta. Mind a ketten tanulunk (a férj a Veszprémi Vegyipari Egyetem hallgatója), segítünk egymásnak. Legfeliebb keve_ ebb iut szórakozásra. Az az alapműveltség pedig csak kell — mondja a gimnázi. umról. A barna, csillogó szemű Fazekas Katalin a gépénél szinte egy pillanatra sem áll meg, miközben beszélgetünk. Szorítja a norma, egy műszakban 244 kerékpárköpenyt kell „íelépítnie”. azaz a vulkanizáláshoz előkészítenie. — Az ilyen munkát szere, tem — mondja. — Magam látom, hogy mennyi lesz kész, menr-'í rontok, akkor magamra mérgelődhetek. És azért egy műszakban a 250— 260 köpeny mindig megvan. Látom, hogyan alakul. Mint ahogy azt is látja, hogy a brigád élete hogyan alakul, hiszen őt bízták meg a napló vezetésével. — Szeretek az ilyen munkában benn lenni. Annyi ideje, mindig van az embernek. hogy együtt legyen a többiekkel. Mi meg az iskolában is barátnők voltunk, így még könnyebb. Amit vállaltak, azt teljesítették. A selejtet tíz száza, lék alatt tartják, a munka mellett jut idő a közös kirándulásra, szórakozásra, a vetélkedők szinte már ráadás. — Csak az a kár, hogy egy műszakban nem maradhat, tunk mindnyájan — hangsak a panasz, ~ De hát a ÚJ GÉPPEL AZ AU RÓ T 4 BAN. Naponta 6—7 száz pár cipő kéregformálását végzi el nagyteljesítményű célgéppel, Heller Julianna a Nyírbátori Auróra 'Cipőgyárban. Elek Emil felvétele) Közös tanácsok Gazdag menyasszony a falu Úgy tartják, Nemesborzo- va a legmódosabb. Nagy- széké, asen van a legtöbb takarékbetét, Kisszekeresnek az adóssága a legnagyobb, Zsarolyánt a „gazdag menyasszonynak” hívják. Ennek a menyasszonyságnak története van. 1970 januárjában, amikor a három község téesze egyesült. Zsarolyánt is hívták. Közös határszemlére indultak. Amikor megnézték a földeket, megszólalt egy öreg zsarolván; parasztember: -. Meg kell ’ ■•mondani úgy ahogy van. Gazdag menyasszony szegény vőlegénnyel riem mégy egy házasságba!” A zsarolyáni téesz azóta is külön van. A tanács közös. Kisszekeresről 685 ember, Nagyszekeresről 630, Zsarolyánról 520. Nemesbor- zováról 176 ember tartozik a nagyszekeresi közös tanács irányítása alá. Az egyesülés előtt a né»v községnek volt összesen félmilliója évente, ma több mint két millióval gazdálkodik a tanács. Az egyszerű ember igénye A négy falut nem érte váratlanul a tanácsok újjászervezése. Rájöttek már termelésnek is menni kell, amikor iskolában vagyunk. Ott pedig segítenek egymásnak. A váltónak elmondják, ha valami baj van a géppel, tisztán, rendesen adják át a munkahelyet. — Szólnék is. ha nem így volna — mondja Marosán- né. — De inkább olyanok, hogy még az anyagot is bekészítik ide előre, hogy kezdéskor azzal se kelljen baj. lódni. A kölcsönösségi alapon persze ugyanígy, bekészített anyaggal várja ő is a váltótársát. * A kerékpárköpeny üzem az egyik legfiatalabb egység a gumigyárban. Többnyire fiatalok a benne dolgozók is. akik egymásnak igvekeznek segíteni, hogy menjen a munka, minél több legyen az export, S ha a munka megy, akkor a kereset sem marad el. — Nem azért, mert a pénzért vagyunk oda — teszi hozzá Fazekas Anna. — Viszont azzal hogy megvan a 2200—2300, de volt már ettől is több. , félre tudok tenni, a ruházkodásra is jut, rendesen Gondolni kell arra. hogy egyszer férjhez megy az ember, akkor pedig lakás kell, bútor kell. csak jobb a rendes munkahely, a jó fizetés fe & előbb is, együtt könnyebb a boldogulás. A felszabadulás előtt közös közjegyzőség alá tartoztak. A népi kollégiumok idején a két Szekeres legjobb diákjai már közös internátusbán vannak. 1964-be i körzete« ítélték az iskolát. Aztán egyesültek a téesze!: is. Egy folyamat lezárása — vágy éppen kezdete — volt a közös tanács megalakulása. Volt tehát hagyománya a közösségnek. Alap. amire könnyebb volt az építés. A legjobb '" mégis az, hogy a 'közös sors vállalása az egyszerű ember igénye lett. Nem csak a tanácsban, a vezetésben is képviselteti magát mindegyik társközség. Érzékenyen vigyáznak arra, hogy mindenütt ec”eillően legyenek. Még az iskola konyhájának dolgozóit is úgy válogatták össze, hogy sértődés ne essék. Mindegyik faluban van ügyfélfogadás. De az emberek inkább a busznál szólnak az elnöknek, a titkárnak napi gondjukról. így ők Is minden reggel azzal kezdhetik a munkát, hogy érzik a négy falu hétköznapi lüktetését. „Fogjuk meg, és...44 Az igazság az, hogy nincs miért panaszkodnunk — kezdi a beszélgetést Homoki László tanácselnök. — Nincs, mert . előrébb vagyunk sok más községnél. Meglátszik az a pénz. amit az árvíz után kantunk. A házak, a törpevízmű, a közintézmények. Megoldottuk a villany és járdagondokat. van orvosunk. Fehér- gyarmat közelsége miatt az ellátásra sem panaszkodhatunk. Nekünk más a gondunk. A meglévő jó adottságokat kell megtölteni okos tartalommal. És ehhez már nem pénz. hanem az emberek akarata és megértése szükséges. Közelebb akarjuk hozni az embereket egymáshoz munka után is. Közösen ünnepelni, közös énekkart, tánccsoportot szeretnénk. Ha kész lesz az új nagyszekeresi kultúrház, mód is lesz erre. — Kisszekeresen körzete- sített óvodát szervezünk. Autóbusszal hordanánk át a kicsiket. A téesz megveszi a buszt, az óvoda helye is megvan. mi berendezzük, csak az engedélyre várunk. 1980-ra Zsarolyán régi orvosi rendelőjének helyére öregek napközijét tervezzük. — Az a szerencse, hogy díúsoe nép lakik .arra. Sás lünk úgy van a mondás, hogy fogjuk meg és -csináljuk ! Előbb megnézni — Nem volt az mindig olyan egyszerű és természetes — szól az iskolaigazgató. — Rengeteg mun.:a van benne. Beszélgetni az emberekkel. meggyőzni őket a jóról. De ezt csak egyféleképpen lehet,- lóról s í állva. Emlékszem, amikor Nagy. szekeresre került. az '.-kora. megállítottak , a Risszékefé- siek: — Tanító úr, hát hogy lesz most, minúlun.; volt a környéken az első állami iskola, ezután meg a szomszédba járunk? Annyit' tudtam mondani, hogy nézzék meg azt az új. iskolát, és utána kérdezzék meg hogy lesz. Megértették. Pénteken még ott tanítottunk, szombaton költöztünk, hétfőn pedig már nagyszekeresi diák lett a környék gyermekhr.da. Az itteni szülők azt is vállalják, hogy buszra ülhetik a hároméves gyereket, hogy Zsarolyánra menjen óvodába. Máshol még a nagyokkal is baj van. Sok jó valóravált ötletük van az ittenieknek. És észszerű tervük is van bőven. Egyet a sok közül. Úgy építik az új kulfúrházat, hogy a nagyteremben télén tornaórát is tarthassanak az iskolásoknak. Nem kerül sokba, csak ki kell találni — így möndják. Több van így A kisszekeresiék nem zsörtölődtek, hogy Nagyszekeresre került a központ. Pedig ők vannak a legtöbben. itt volt az első állami iskola, ők indultak legmesz- szebbről — és hozták a legtöbbet létre. Tanácstag Kisszekeresről: — Eleinte idegenkedtek tőlünk, mert szegényebbek vagyunk. De mi tudtunk dob. gozni. Aztán megbékéltek. A többiekre is ragadt a munkakedvünkből. Annyi van csak. hogy messzebbre kell menni a tanácsra, de másban nem szenvedünk hátrányt. Több van így a négy falunak — és ez a lényeg. Néha mondunk olyat, hogy a futballcsapatban is innen vannak a legtöbben és mégis Nagyszekeres a neve, dehát mindegyik faluét úgysem lehet beleírni! * Apró falvak a Szamos mentén. Külön-külön a szavuk sem hallatszik messzire. Törvény és az egyszerű ember igénye is az összetartozás. üfioüatfc Adsseaa©
