Kelet-Magyarország, 1973. október (33. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-14 / 241. szám

fttft.irÁeTARORSZAÖ

m n.

*■ dm

smmr

MÁSODÁLLÁS, MELLÉKFOGLALKOZÁS

Mennyit lehet keresni?

Szóbeszéd mesés összegekről — Értékelés a népi ellenőrökkel

Másodállás. Az elmúlt években egy bizonyos gyanakvás párosult e szó mellé.

A dolog lényege az volt: vajon nem harácsolás, nem jogtalan előny-e a mellékesként szerzett pénz. Legtöbbször valami nagy Összeg ju. tott az ember eszébe, ha másodállásról hallott.

Jelentős csökkenés

A népi ellenörök három egymást követő évben pontosan megvizsgálták megyénkben, hányadán is állunk a .főálláson kívüli foglalkoztatással”. ami pontosabb, összefoglaló neve a

másodállásoknak. mellék, foglalkozásoknak. Harmad, szór az idén nyáron nézték meg. hogy mi történt időközben, mi volt a hatása a megjelent pontosabb jogszabályoknak, s nem utolsó sorban kijavították-e a megyei NEB által korábban fel. fedett hibákat. Az összegezést’a héten tekintette át a megyei népi ellenőrzési bizottság.

Érdemes egv pillantást vetni arra. hogy hol vizsgálódtak a népi ellenőrök. Az iparban, a kereskedelemben és az egyéb szerveknél 25 vállalatot, intézményt érin. tett. a vizsgálat, továbbá 29 mezőgazdasági termelőszövetkezetet és négy állami gazdaságot. (Ez 1972-re és 1973-ra vonatkozik, amikorra a gazdálkodó szervek már kijavíthatták az első vizsgálat során kifogásolt szabálytalanságokat.)

A huszonöt vállalatnál két éve. 1995, egy éve 873 főnek volt máso állása vagy mellé’ 'foglalkozása (a dolgozók 17,5 illetve 7,5 százalékác. nak.) Első látásra szembetűnően nagy az arány, a vizsgálatok azonban azt is kimutatták. hogy ezekben a számokban jelentős azoknak az aránya, akik közvetlen fizikai munkát végeznek. A közpyelv fogaim zása sze. rinti másodállás, mellékfog. lalkpzás száma két éve hetvenöt, tavaly negyvenöt volt.

ii Nem rossz a kép

Nézzük. mit csináltak, mertnyit kerestek. Négy anyagbeszerző, három mű. szajji ellenőr, hat üzemorvosi: tizenkét műszaki tanácsadó volt. kilenc adminisztratív feladatot végzett, kétj jogtanácsos, hat tervező, egv dekorációs, kettő pedig eeveb feladatokat látott el. Negyvenötön fél év alatt 197 ezejf forint munkadíiat vettek; fel (átlagosan 4385 forintot). Megnézték a képzett, séglket is: a másodállást, mellékfoglalkozást vállalók

rtatan álltak a bíróság előtt. Első he! ven — ahogy a »íróság i nevezik — az elsőrendű vádlott: Katona

István a Nagykállói ÁFÉSZ vojt elnöke. jelenleg az A FESZ Szövetkezeti Közös Vállalat főosztályvezetője Bartha Elcfnér. a Nagykállói ÁFÉSZ főkönyvelője. Szabó iIstván, a Kalocsai Tex. tilf éjidolgozó Vállalat főni űázerész-helyettese. Menzer Sándor, a Kalocsai Textil- feldolgozó Váll t főműsze- résjje. Tisza Kálmán, a Nagykállói / " SZ osztály- vezetője és Kiss.Szabó Jó- Zsefné. a Naavkállói ÁFÉSZ osztályvezetője.

Miért kerültek bíróság elé? Mejit Katona Istvé" azt hitte. hogy övé a szövetkezet és úgy| rendelkezett a közös vagyon felett, mintha senki. ne8| nem tartozna számadás, sál. | Ez a szemléletmód ve. ze'.-jtt a fársad-imi tulajdon har rag kezeléséhez, árdrá #gíta ihoz sikkasztáshoz, or. go 41-^áahoz é* más. kisehi sóié ú bűne«ei<.icménvekbez a! főbb bűncselekménybő’ és 1 vétségből álló sorozat még 1969-ben kezdődött, •mikor a Nagykállói ÁFÉSZ

többsége olyan magas szak. mai tudással rendelkezik (orvostudományi, jogtudományi, műszaki elvetem), akikről feltételezhető, hogy magasfokú ismereteiket a megbízó szervek feltétlenül hasznosítani tudják. Hasonló ’ számadat volt a 33 mező- gazdasági üzemben, ahol 24 agrárszakember, 15 jogász, hat építőipari, tizenhárom műszaki, öt orvos, illetve ál- : latorvos ‘ vállalt másodállást mellékfoglalkozást.

Általában megfelelő munkát takar tehát a másodállások többsége. Az elvétve előforduló túlkapások között említik a NEB-vizsgálat ősz. szefoglalójában a fehérgyarmati járásban dolgozó egyik erdőmérnök esetét, aki négy tsz-től másodállásban több, mint negyvenezer forintot vett fel, holott éppen ennél a négy tsz-nél főállásban kellett volna elvégezni a speciális munkát.

A jogszabály segít

Mindezekből azt a következtetést vonhatnánk le. hogy. kár is foglalkozni a másodállások, mellékfoglalkozások ügyével. mert majdnem száz gazdálkodó egységnél jelentős kirívó szabálytalanságokat a jól felkészült néni ellenőrök sem találtak. Hozzá kell azonban tennünk, hogy éppen az elmúlt három év alatt történt jelentős változás. Jogszabályban tisztázták: mit jelent maga a fogalom, mi számít másod lásnak, és mi nem. Szigorú és követke. zetes előírások vannak, amelyek a foglalkoztatás mértékét, időtartamát, formáját

meghatározzák. Tehát szükséges volt a hiányosságok feltárása, így lehetett rendet teremteni a „dzsungelban”, megszüntetni a szóbeszédet. És megakadályozni. hogy egyes ügyeskedők kincses- bányának tekinthessék a vállalatokat, gazdaságokat, ne lehessen olyan, aki papíron egy nap 26 órát „dolgozik”. Most tehát az a helyzet: ha valaki az érvényes jogszabályok alapján vállal és végez munkát főállásán kívül — nem lehet elmarasztalni.

Mégis túlzás volna azt állítani. hogy ezek után nem szükséges további visszatérő ellenőrzés. Éppen azért,

hogy megtartsák az egyébként elég részletes szabályokat. Néhány a leggyakoribb hibák közül. Irányító

szerveknél dolgozó szemé-’

lyeket alkalmaztak másod, állásban anélkül, hogy részükre a szükséges felmentést beszerezték volna. Nem újították meg a korábban kiadott engedélyeket, sőt engedély nélkül foglalkoztattak dolgozókat. Több helven hi. ányzott a munkavállalási szerződés. Hiányzott a másodállás és mellékfoglalkozás munkakönyvi bejegyzése is. Külön témát jelentenek az anyagiak. Több he. iyen tapasztalták a népi el. lenőrök, hogy azt a munka- nelyet, ahol a szakember fő állásban dolgozik, nem értesítették a másodállásban mellékfoglalkozásban végzett tevékenységről és az érte ki.

fizetett összegről. Ezek a kapott összegek egyébként több esetben nem a rendeletben előírt maximumot, hanem annál több pénzt jelentettek. Ráadásul olyan személyeket is alkalmazta^ néhány helyen műszaki tanácsadóként. akik ezt a feladatot főállású munkahelyük távolesö , helye miatt (Budapest. Jászberény) nem valószínű, hogy megfelelően elláthatták.

figyelemmel kísérni

Tehát tennivaló változatlanul van, még mindig lehet bizonyos létalap la a szóbeszédnek — mindaddig, amíg a munkahelyek vezetői vagy a másodállást, mellékfoglal, kozást vállaló dolgozók túl könnyedén fogják fel az előírások megtartását. A me. gyei NEB idei vizsgálata jelzi: jó néhány helyen igyekeznek pótolni a mulasztást. A császárszállási, a biri, a barabási, a győri eleki. a ho. dászi tsz-nél elvégezték a munkakönyvi bejegyzést, vagy beszerezték a főállás munkahelyének engedélyét. Tárnán megkötötték a szerződést. A nyírvasvári, domb. rádi, szatmárcsekei tsz-nél a problémát a másodállás, mellékfoglalkozás felmondásával oldották meg. A záhonyi MÁV állomásfőnökség hat fős csoportot csökkentett 2 főre. a TEMPÖ is felére csökkentette a főálláson kí_ vüliek létszámát, s így indokolt a foglalkoztatásuk. A tapasztalatok viszont arra is rámutatnak: nem mindenütt vizsgálták felül, hogy a másodállásban v'-i’v mellékfog. lalkozásban dolgozóknak kifizetett összeg nem csök- kenthető-e. illetve arányban áll-e a végzett munkával.

Mindezek együttesen indokolják a mesvei NEB ál. ’ásnontját: a főálláson kívül létesített jogviszony alapján végzett munka rendszeres fWvelemmel kísérése a jövőben i-s indokolt.

Kérünk egy sztorit!

Nyíregyháziak Tbilisziről, Havannáról, Koppenhágáról

Kérünk egy történetet! Dr. Vétek Jánostól, a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola főigazgatójától, aki a napok, ban tért haza a Szovjetunióból, dr. Székelyföldi Jó, zsaftől, a megyei kórház fertőző osztályának főorvosától kubai útjának élményeiből és Salzmann Tamástól, a SZAVICSAV beruházási osztály vezetőjétől koppenhágai üzleti tárgyalásé, ról.

Marik Sándor

Még ebben a hőnapban átadják Mátészalkán, a Rácz-kertben az első OTR-laMsokat. Az itt felépülő több száz lakás közül 180-at a helyi vegyesipari szövetkezet készít. (Elek Emil felvétele)

Minisztériumi delegáció tagjaként a szovjet mező. gazdasági felsőoktatást tanulmányozta Moszkvában, Leningrádban és Tbilisziben a hajdani micsurinszki diák. A hasznos tapasztalatszerzés mellett a szakmához kapcso. lódó élményekben is bőven volt részük.

— Többször jártam már Grúziában, de a mostani út is tartogatott meglepetéseket, Csak egy élmény a sok közül. Korájában nem láttam olyan agyagba ágyazott cse. répkorsókat. melyeket mára rómaiak is használtak. Egy borpincében aztán kiderült, hogy a grúz bortermelők ma i-s szívesen használják ezeket a hengerszerű, alul öblösö- dő. majd csúcsosodó, felül pedig szűk száj t edényeket. E szakmai és kultúrtörténeti érdekességű korsó alkalmazása ma is hasznos, mivel a bennük levő bor kiválóan megőrzi ízét, zamatát, illatát. Nem csoda, ha ilyen környezetben külön varázsa és szabálva van a borivá®, nak. A társaság tagjai közül tamadát választanak — aki .lehet a házigazda, de a vendég is. Ő szervezi, irányítja az asztaltársaságot a tósztokat.

— Jól értenek a szőlőhöz. Bizonyos magasművelésű el. járással 250 mázsa termést is betakarítottak e^fy hektárról a híres grúziai szőlővi. déken. Hasonlításképpen, nálunk egy jó évben, a tangazdaság területén 65 mázsa volt a termés. Van mit tanulnunk...

lógiai intézetben szerelték, a nemzetközi hírű Sotoiongo professzornál.

— Gyakorlott, lelkes fiatal gárdával dolgozik együtt a professzor. Alapos kutatásokat végeznek és a műszerei vizsgálatokat bátrabban al. kalmazzák. mint hazánkba«. Laboratóriumuk jól felsze. relt, a betegségeket eredményesen. tudják gyógyítani.

A kimondottan trópusi be. tegségként nyilvántartott malária alig fordul elő az országban, csupán behurcolt esetekkel kell számolniuk. Ez elsősorban a világméretű maiári aeiienes küzdelemnek köszönhető, a megváltozott szociális körülményeknek, a szervezett megelőzésnek. Ugyancsak ritkán fordul elő leprás megbetegedés is.

A kubai tél végén járt a messzi szigetországban dr. Székelyföldi József, öt hetet töltöttek Kubában budapesti kollégájával. Feladatuk a trópusi betegségek vizsgálata volt.

— A Kubában élő magyar családok száma eléri a szá. zat, de sokan csak egy pár hónapig élnek kinn. Az orvosoknak is fel kell készülniük, ismerniük kell az ott előforduló betegségeket,

hogy megfelelő tanácsokkal, gyógyszerekkel lássák el a családokat, a kiutazókat. Ez nem kis feladat, hiszen az éghajlat, a szokások nagyon eltérnek a hazaiaktól.

A legértékesebb élményt és tapasztalatot a parazitoMás ország, más éghajlat, tál, európai szokásokkal. Koppenhága az északi orszá. gok kissé hideg, kimért fö. városai után európaibb hangulatot kelt. Vidámak, zajosak az utcák, az emberek barátságosak és ked. vesek. Egy hetes útja idején Salzmann Tamás nem sokat látott Koppenhágából. de annál többet tud elmondani arról, hogyan jött létre szerződés a nyíregyházi vállalat és a dán külkereskedelmi cég között.

— Az előzmény igen egyszerű. Prospektusokból ismertük meg a Claudius Hansen kereskedelmi céget. Előzőleg már szállítottak mozgatható távfűtési konté. nerkazánokat Kisvárdára éa Mátészalkára ők rendezték be a nyíregyházi tejporgyárat is. Vízgépészeti berendezéseket most első ízben szállítanak hazánkba.

Hogy miért döntött a SZA. VICSAV a dán gépek mellett? Nyíregyháza ivóvízigénye olyat! mértékben meg.

. nőtt. hogy a vízmű II.. beruházási programját jelentős többletköltség nélkül előre kell hoznunk. A hazai be. rendezések azonban csak hosszú átfutás! idővel szerezhetők be. Több egyeztető tárgyalás után írtuk alá a szerződést a dán fővárosban.

— Kisebb vita az áraknál keletkezett, mely eredménye ielentős árengedmény lett. Fontos, hogy a szállító a* aláírást követő négy hónapon belül — december végére — a helyszínre küldi a vásárolt berendezéseket. Ve. zető szerelő irányítja majd a beüzemelést,

Az üzleti tárgyaláson kívül több vfzmütelfepet megnéztek, működés közben látták a változtatható fordu. latszámú szivattyút és bemutatták a meghibásodáskor szükséges szerelés-' műveleteket, Ezeket a tapasztalatokat a hazai gyakorlatban is kamatoztatni lehet.

Balogh Júlia

A tárgyalóteremből

Sajátfának tekintette a szövetkezet árn'át

egy paplankészítő üzemet létesített. Többet akartak termelni és egy '.j génét akartak vásárolni. Körülnéztek az országban de megállapították, hogy Magyarországon azocialista

szektor ilyen gépet nem gyárt, .importból pedig — 2Ü—30 ezerért - csak hosZ. szú határidővel tudnák meg. venni..' Hogy ezt elkerüljék. Katona István, az ÁFÉSZ elnöke Kalocsára utazott és árajánlatot kért Menzer Sán. dórtól — aki az első paplanvarrót is készítette. — ö a két varrógép árát hozzávetőlegesen 1°0 ezer forintban állanítottá meg.

Menzer ugyanakkor azt s megmondta, hogy esetiee ,-sak . segédkezik, -meri nem akarja a korábbi gén elkészítése körüli huzavoná' uegismételni, de munkatársa Szabó István elkészíti' é gépet. A meeállaoodást az ÁFÉÓ7 igazgatósága is jóvá. hagyta: 50 ezer forint munkadíjat ás 30 ezer forint anyagköltséget fogadtak el és a pénzügyek lebonyolításával Bartha Élemért, a szövetkezet főkönyvelőjét, a szerződés megkötésével pedig Katona István el ököt bízták meg.

Szeptemberben megkötőt, ték a szerződést: az anyagot az ÁFÉSZ adja. a munkabér pedig 50 ezer forint. Abban is meg'Hapodtak. hogy az anyagköltség több is lehet harmincezernél, de a vállalók másnak ilven pépet nem, készíthetnek és egy évi garanciát is adnak. Katona ekkor 15 ezer forint elszámolásra szóló anyagvá. sárlási előleget, és az ÁFÉSZ bélyegzőiét adta. A gép el is készült, de Szabó István már azt is tudta, hogy az ahvf (költség még az engedélyezett összeg felél sem érte el. ezért 16 478 forint értékű anyagot vásárolt, természetesen sa'át magának, mégpedig olyan anyagokat, amelyekre a géphez nem is

volt szükség.

Az elszámoláskor Szabóék a hamis számlát is átnyújtották. Bartha Elemér pedig .büntetőjogi felelőssége tudatában” igazolta, hogy a varrógépbe a megvásárolt anyagokat beépítették. Men. zer ekkor még nem tudott Szabó sikkasztásáról, de ami. kor Szabó elmondta, felelete arányban osztoztak a pénzen.

Katona István elnök azonban nem csak felületesen ke. zelte a szövetkezet vagyonát, hanem más ’"ódon is visz. szaéV beosztásával. 1970-ben például 20 ezer forintos reprezentációs Verpt állt ren. del kezesére. 'e méa ez a oénz Is kevésnek bizonyult. Amikor alándékokat vásá colt, nem akarta hogy ezzel az összeggel csökkenjen a reprezentáció összege, ezért az áruház divatosztályáról

elszámolás nélkül kért 2198 forint értékű ajándékot. Szabó Józsefné kiadta, sőt kiadott három hónappal később újabb 1000 forint értékű árut is az elnök utasítására. Amikor a főosztály- vezető tudomást szerzett egy korábbi ajándékozásról, Sza. bonét utasította, hogy fizesse be az összeget. Az imént leírt két ajándékozást azonban Szabóné sem jelentette, mer: úgy látta, hogy a leltározásnál nem lesz hiány. Igazolta ezt a feltevést a leltár, többlet volt, aztán Szabóné égis bejelentette a történteket a belső ellenőrnek. mert attól tartott, how úlabb elszámolás nélküli ajándékozásokra is sor ke. rülhet. A szövetkezet kára így 3247 forint lett.

1971 nyarán Katónn István a szövetkezet vegyi boltjából 600 forint értékű kézi szivattyút vitetett - ki- . saját. vik end talkére. A visszaszállítás során azonban a szivattyú ismeretlen körűimé, nyék között 'tűnt. Ezt a kárt Katona István megtérítette. Nem térítette megvi. szont senki a vásárlóknak azt

a nyolcezer forintot, amit Tisza Kálmán áruházi osztály, vezető az árdrágítással ki. vett a zsebükből azzal, hogy az 500 forint fölötti pulóvereket az előírtnál magasabb áron számoltatta.

Elsőfokon a nagykállói járásbíróság tárgyalta Katoná. ék ügyét és Katona Istvánt 5000. Bartha Elemért 2500 forint pénzbüntetésre ítélte. Szabó Istvánt 6 hónap szabadságvesztésre — ezt három év próbaidőre felfüggesztette — és 6000 forint pénzbüntetésre. Menzer Sán. dort 4 hónap szabadságvesztésre — 3 év próbaidőre felfüggesztve — és 6000 forint ’'énzbüntetésre. Tisza Kálmánt 4000 forint és Szabó •Tózsefnét 3000 forint Pénzbüntetésre ítélte. Fellebbezések folytán került az ügy a megyei bíróságra., ahol a dr. Margitig Imre tanács Katona István büntetését 10 000 forintra felemelte. Szabó 1st. ván hat hónán büntetését ké( Av próbaidőre függeezfette fel és Menzer Sándort a szabadságvesztés helvett 6000 forint óén ^főbüntetésre ítél.* te. Az ítélet jogerős.

(balog»