Kelet-Magyarország, 1973. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-12 / 213. szám

tfT3. szeptember t? 'KELET-MAnYARORSZÄG 1 oldat Női vagy férfi vezető? HELYES-E az — hallottam már többször is —, ha egy kizárólag női munkaerőt fog­lalkoztató munkahelyen egyetlen férfi van, s az az egy is: főnök. Vajon van-e valahol is női főnök ott, ahol csak férfiak dolgoznak? Én még ilyenről nem hallottam — mondja a méltatlankodó, majd hozzá­fűzi: — Ha a többség nő — nyilván a munka jellegéből adódóan, — akkor a vezető is nő legyen! A férfi vezető megértheti ugyan az irányí­tása alatt dolgozó nő gondját, de képtelen együttérezni ve­le. Megértés és együttérzés — nagy különbség... Oly nagy, hogy óhatatlanul ellentéte­det szül a vezető és a beosz­tottak között. Akivel a közelmúltban be­szélgettem erről a témáról, nézetét bizonyítandó, elmon­dott egy — egyébként meg­lehetősen felháborító — ese­tet. Az egyik intézmény fon­tos — közügyekkel foglalkozó — osztályán kilencvenkilenc százalékban női munkaerőt alkalmaznak. A hiányzó egy százalék: az osztályvezető, az egvetlen férfi. Zsarnok, hir- telenkedő, rosszindulatú... s még jó néhány jelző ráillik a magatartása, a vezetési stí­lusa, légióként azonban á férfi és nő egyenjogúságát, a társadalom nőpolitikáját semmibe vevő szavai és tet­tei alapján. Ez a vezető egyáltalán nem titkolja, kit tart — természetesen a nők között — jó munkaerőnek. „Jó munkaerő csak az lehet, akiről eleve feltételezhető, hogy belátható időn belül nem megy szülési szabadság­ra”. Ezek a hamis csengésű szavak, e balga'fej szülte ér­tékítélet, nem kér kommen­tárt. DE MI TÖRTÉNIK AK­KOR, ha az egyik ilyen mun­kaerő, aki a „legeslegfelté­telezhetőbbek” közé tartozott, egy napon gyermekáldás elé néz? Itt, ezen a munkahe­lyen nem az történik, mint máshol, ahol felnéznek a leendő kismamára, tisztelet­tel övezik és igyekeznek ked­vébe járni. Az említett osz­tály mindaddig kiváló nődol- gozója — valóban az — négy hónapig jól eltitkolta főnöke előtt a „bűnét”. A kolléganők tudtak róla, de érthető mó­don osztoztak a titoktartás­ban. Ám meddig lehet rej­teni azt, ami inkább büszke­ségre érdemes, mintsem tit- kolásra? Ez esetben a kény- szerűség szólt közbe. A ter­hes asszony — szigorú or­vosi utasításra — táppénzre ment. A főnök, aki számta­lanszor megismételte már, hogy neki „a bizonytalan be­tegeskedések” felettébb gya­núsak, megkérdezte, mi ba­ja? Természetesen nem a fel­világosításra legilletékesebb­től — hiszen ő félve, suty- tyomban távozott —, hanem a kolleganőktől, akik egyéb­ként megkapták a felhatal­mazást a „vétség” közlésére. S a főnök megcsalatva-be- csapatva csak ennyit présel', ki magából: nemrég kapott fi­zetésemelést, hát ez a hála?! Nos, mondta ki az áment vitapartnerem, ez a példa is igazolja, hogy nők főnöke nem lehet férfi, csak nő. Nincs igazam? Nincs! Az ilyen példa, s az ilyen vezető csak egészen kivételes. Kirivó. Kevésbé megfogható, árnyaltabb el­lentétek vannak és még lesz­nek is sokáig. De a szembe­tűnő, vagy lapuló konfliktu­sok megoldásának, illetve fel­oldásának semmiképp se az az egyetlen módja, hogy nő­ket csak nő dirigáljon, fér­fiakat pedig csak férfi. Vég­tére is nem az elkülönítés, hanem a közelítés politikáját akarjuk érvényre juttatni. Hétfőn tizenegy szabolcsi termelőszövetkezeti elnök je­lentkezett a Debreceni Ag­rártudományi Egyetem pal- lagpusztai továbbképző inté­zetében, ahol hat megye tsz vezetőinek ez évi szakmai és politikai továbbképzését kezdik. Szabolcs-Szatmárban a to­vábbképzést a Tsz Területi Szövetségek szervezik. A to­vábbképző intézet vezetői, nek jő a véleménye a sza­bolcsi tsz-vezetőkről. A részt­vevők előadásokat hallgat­nak meg többek között a szövetkezeti — vállalati gaz­dálkodásról, a szövetkezet­politikáról, a vezetési isme­retekről. Az előadásokat az agrártudományi egyetem, a TOT. a MÉM. a Pénzügymi­nisztérium, és az MNB leg­jobb szakemberei 'tartják, A tanfolyamon fele-fele arányban nyújtanak elméle­ti és gyakorlati ismereteket. A három hónap alatt a ball - gátak meglátogatnak több országoshírű mezőgazdasági üzemet, és résztvesznek egy külföldi tanulmányi kirán­duláson. A vezető — legyen az fér­fi vagy nő — ne legyen ve­zető, ha nem alkalmas rá. A tehetséget nem az határoz­za meg, hogy melyik nemhez tartozik az, aki irányit. A mérvadó: az alkalmasság. Az persze más kérdés, hogy a nők jogait szavakkal és tettekkel sértő férfi vezető uralkodását nem tűrjük meg. Törvény védi a nőket, s az egész társadalom ismeri az elveket, amelyek mérvadók. De azt a kívánságot is el­mondtuk és leírtuk már jó néhányszor, hogy a nő is véd­je jogát, s ne hátráljon! Ne tegye ezt különösen/ akkor, ha egy egész kollektíváról van szó. A MAGA NEMÉBEN ért­hetetlen az eset, amit el­mondtunk. Éppen ez mon­datja ki velünk a talán kis­sé erős szavakat is: A társa­dalom védi a nők jogát. Ám a nőnek az is joga — egy kol­lektívának meg egyenesen kötelessége! —, hogy harcia­sán szembeszálljon azokkal, akik ellenük szólnak és cse­lekszenek. Már csak azért is, mert ez nem kizárólag nő­kérdés. Társadalmi ügy! A korszerű üzemszerve­zés. a zárt rendszerek. az állattenyésztés nagyüzemi szintre emelése, a mezőgaz­dasági ismeretek egy részé­nek az elévülése, új, eddig , ismeretien termelési íecno. lógiák bevezetése követelik a vezetőktől ismereteik ál­landó bővítését Ennek ellenére nehézke­sen megy megyénk egyes területein a tsz vezetők to­vábbképzésének szervezése A területi szövetségek már korábban felismerték a to­vábbképzés szükségességét es az abban rejlő előnyöket. Elméletben elismerik ezt a termelőszövetkezet vezetői is. De ha a gyakorlati kivitele­zésre, tehát a saját maguk vagy a vezetőségük más tag­jának beiskolázására kerül sor. akkor már a kifogások egész sora kerül elő. Van ebben elfogadható is, de annál több a vélt. a' tovább­képzés idejét elodázó indok. Megyénk mezőgazdasága- . .ak előrelépéséhez minden eszközt fel kell használni. Ennek egyik hatékony útja a szervezett továbbképzés. ­Csala László Szabolcsi tsz-vezetok továbbképzése Pallagpusztán Galambos Szilvesztert Nehéz gyermekkor Kócos sötétszőke haja a homlokába lógott, szája kö­rül keserű ránc. Húsz évé­nek teljes súlya ráneheze­dett a fiatalember vállára, így szólt: — Maga újságíró. Meg fog engem érteni. Éppen eleget írnak mostanában a szülők felelősségéről, a rossz otthoni környezet hatásáról, a fejlő­dő gyermek lelkére. Én már nem bírtam tovább. Mélyet sóhajtott, aztán fel- dúltan folytatta: — Talán tizenhat éves le­hettem, miko-r egy este. ha­zatérve otthonomba, szörnyű veszekedést hallottam a konyhából. Szüleón szinte ri­kácsoltak a dühtől. Ugyanis a konyhakredencből, a leve­sestül alól eltűnt kétszáz fo­rint. — És ki vitte el? — Természetesen én. De képzelheti, hogy mit éreztem. Hazajövök, hogy nyugodtan Hköltsem vacsorámat, otthon pedig tömböt a vihar, azon vitatkoztak, hogy melyikük rontott el engem. Ha nem állok közéjük, talán össze is verekednek. Szörnyű vol I Higgye el, alig tudtam el­aludni. — Képzelem, hogy megvi­selte az eset. Szegény, sze­gény barátom! — De ez meg semmi. Né­hány hónap múlva, egy kö­dös hajnalon,' arra ébredtem, hogy anyám csomagol. Apám erőszakkal hozta vissza a szobából. Mondanom sem kell, megilit elkezdődött az az átkozott veszekedés. A dunyhát a fülemre húztam, de sajnos, így sí immdetsMw&­lottam. — Miért akart elmenni az édesanyja hazulról? Csak nem egy másik férfi miatt0 — Hová gondol ? Előző nap eladtam anyám ruháit az Ecseri piacon, csak qgy fla­nelt háziruhát, meg egy haj- hálót sikerült megmentenie. Sejtheti, hogy mi következett ez után. Botrány. Óriási bot­rány, ami alaposan feldúlta idegeimet. — Nehéz gyermekkora i'olt, barátom — bólintottam szomorkásán, — Várjon! A pohár akkor telt csordultig, akkor vált pokollá az életem, mikor wpám odtsoágta, mtfássmak: é Fiatalok kulcspozícióban Diplomával Nyírbogáton „Itt apró pénzre kell vál­tani a tudományt, hogy7tisz­tes jövedelme legyen belőle a tsz-nek. a tagságnak.” A fenti mondat a nyírbogát! Rákóczi Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezetben hangzott el. A gazdaság agrár- és közgazdasági szakembereinek egy csoportja ülte körül az elnöki szoba tárgyaló aszta­lát. Arról beszélgettek, hogy az egyetem, főiskola, közép­iskola nyújtotta elméleti tu­dást miként tudják megva­lósítani az életben. Mikor jó a közérzet? — Felesleges szellemi ka­pacitás nincs, — jegyzi meg Baráth István, a termelőszö­vetkezet elnöke. — Földte­rületünk 3333 hektár. Ebből 970 hektár — a leggyengébb földek — már erdő. ötszáz hektáron termesztünk kalá­szosokat. Az almásunk terü­lete 250 hektár. Tagságunk össziétszáma 800. Van 440 női és 360 férfitagunk. Nyug­díjasaink, járadékosaink száma 340. Állandó jelleggel kétszázan járnak munkába. Egy tízórás munkanapra az elmúlt évben 127 forintot fizettünk. Egyetemet, főis­kolát, középiskolát végzett szakembereink száma 20. A szakemberek közül el­sőnek Csikai Ferenc terme­lési főosztályvezető helyet­test közérzetéről faggatjuk: — Ha látja az ember munkája gyümölcsét, akkor jó a közérzete. Most éppen az alma van napirenden. A HUNGAROFRUCT-on kívül a Délbudai ÁFÉSZ-nek is szállítunk. Energiámat a szedés és a szállítás szerve­zése köti le. A beszélgetésbe az — ag­rártudomány egvetemet vég­zett Reszkedő Péter, a se­gédüzeméé vezetője így kap­csolódik be: — Az egyetemen szerzett- tudományos ismeretek hoz­zásegítenek bennünket a konkrét gazdasári feladatok ésszerű megoldásához. Örö­möm. hogy a tsz-vezetés se­gíti elképzelésünk megvaló­sítását. Félesége, — aki szintén agráregyetemet végzett — a tsz üzemgazdásza veszd át a szót: — Jő, ha két mezőgaz­dász összekerül. így otthoni beszélgetéseink is a szövet­kezet életéhez kapcsolódnak. Ezekben a napokban a szarvasmarha hizlalás költ­iségeinek az elemzésével fog­lalkoztam. Számításaimat, érveimet már nemcsak a férjem boncolja, hanem a főkönyvelő és a termelési főosztályvezető is. Jó érzés ha figyelik az ember mun­káját. így eredmény is szár­mazik belőle. „Perben'* önmagukkal A termelőszövetkezet fő­könyvelője Meglécz János arról beszél, hogy a terve­zés. a termelés és az érté­kesítés között összhangnak kell lenni. A főkönyvelő munkája mellett számos társadalmi «ent azért dolgozik, homi gyermektartásdíjat fizessen. — A kedves anyukának született egy — Dehogy! Nekem. S mi­vel állandó munkahelyem nem volt, a gyermektartást se volt miből levonni, A srác pedig mégsem nőhet fel csak úgy ebek harmadjára. Szü­leim éjjel-nappal vitáztak; apám azt akarta, hogy anyám vállaljon különmunkát, mert az én gyermekemet is fel kell nevelni. Nem is folyta­tom. A mi kis meleg ottho­nunkból elköltözött a megér­tés. Nem tudtam tovább élni ebben a légkörben, nem bír­tam tovább: összecsomagol­tam apám holmijait és eljöt­tem hazulról. — Még minden jóra for­dulhat, kedves barátom — mondtam vígasztalban. — Soha — felelt dacosan a fiatalember —, Sohasem tud­nék mcgbocsoxam mk£k*<,„ megbízatást is végez: közsé­gi tanácstag, munkásőr, dol­gozik a járási pártbizottság­nál, ÁFÉSZ felügyelőbizott­sági tag. Végzettsége: szám­viteli főiskola. Az állattenyésztési osztály vezetését Tóth Gyula, szin­tén agráregyetemi végzett­séggel látja el. Tőle kérdez­tük, hogyan érzi magát je­lenlegi beosztásában. — Három évvel ezelőtt fe­jeztem be egyetemi tanul­mányaimat. Második éve dolgozom a szövetkezetben. A közeljövőben a növényvé­delmet veszem át. Ez áll közelebb hozzám. Itt sze­retnék sikereket elérni. Je­lenlegi feladatom a hús, — szarvasmarha, jph — terme­lésre koncentrálódik. Beszélgetés közben vita keletkezett., Érvek és ellen­érvek hangzottak el tápvá­sárlás és a kukorica eladás körül. A tárolás gondjai, a forgóalap szerepe, a gazda­sági kényszer hatása, a szö­vetkezet anyagi lehetőségei kerültek bonckés alá. Az agrárszakemberek közgázt dászokká, a számviteliek ag­rár szakemberekké változ­tak. A vita nem önmagáért való. A forintokért folyik. A fiatal szakemberek a föld minél gazdaságosabb kihasz­nálásáért, az állattenyésztés minél jövedelmezőbbé téte­léért, a lehetőségekhez mert értékesítésért szállnak perbe magukkal, egymással, rent deletekkel. A szövetkezeti gazdálkodás holnapját, a maguk és a tagság jövőjét kovácsolják. — Alkalomszerűen tudni kell megállni, esetleg visz. szalépni is, ha a gazdálko­dás. a szövetkezet anyagi lehetőségei úgy kívánják — jegyzi meg a vitában Orosz Mihály, a termelési főosz­tály vezetője. (A hagyomá­nyos szervezésű termelőszö­vetkezetekben főagronómus.jl A szakemberek feladata, a vezetés minden oldalú át­gondolt informálása. „Valamennyit hazavárjuk...** A termelési főosztály ve­zetője járási irányító mun­kakört hagyott ott a terme, lés közvetlen szervezéséért. Társadalmi munkát a Haza­fias Népfront községi bízott, ságátean, tanácstagi minőség, ben. párttagként, ÁFÉSZ já. rási igazgatósági tagként vé­gez. Á szakemberek terhe, léséről így fogalmaz: — A termelés specializá. lása egyre több jólfelkészült szakembert kíván. Egy erdő. mérnökre, egy gépészmér. nőkre, és három technikusra lenne sürgősen szüksége a szövetkezetnek. Nélkülük szinte félkarú óriások va­gyunk. Baráth István: — A gazdaság jelentős ál. dozatokat hoz a szakemberek anyagi- és lakásgondjainak a megoldására, szakmai mü. veltségük szélesítésére. El. mondanám. hogy kilenc szol­gálati lakásunk van. Szót ejtenék a hazai, — Baja. Nádudvar — tapasztalatcse. regről és a külföldi — szov­jet, -bolgár. NDM, angol — tanulmányi utakról. Nagy gondot fordítunk a snakem. ber-utánpótlásra is. A sző. vetkezeti tagok középiskolá­ba, főiskolára és egyetemre felvett gyerekeinek ösztöndí. jat fizetünk. Jelenleg tíz kö. z piskolás hat szakmunkás, képzős és 2 egyetemi ősz. töndíjasunk tanul az ország különböző intézeteiben. Va­lamennyit hazavárjuk. így kívánjuk fiatalon tartani —• átlagéletkor jelenleg 24 év — szakembergárdánkat. Sigér Imre Gyár épül Üjfehértón Fésűs fonót tervez Szabolcsba az Újpesti Gyapjúszövő Július 15-től új üzem kezd­te meg működését Űjfehér­ton. Az általános iskolában bereit tantermekben meg­kezdte az Üjpesti Gyapjúszö- vógyár kivarró részlege a ter­melést. Augusztus 21-től pe­dig az üzem a 4-es főközleke­dési út melletti csarnokban ad munkát immár 92 újfehér­tói lánynak, asszonynak. A vasvázas szinből átalakított 240 négyzetméter alapterületű csarnok mellett megindult az építkezés is. Az Üjpesti Gyap- júszövőgyár jövő nyárra egy új üzemet létesít Üjfehértón. Régi vályúk teljesül az új­fehértóiaknak az üzem építé­sével. A tanács vezetőinek utánajárása és támogatása ré vén, valamint a megyei ta­nács segítségével valósul meg a javarészt lányokat, asszo­nyokat foglalkoztató beruhá­zás — mint azt a vállalat új­pesti központjában Szabó Jó­zsef igazgató és munkatársai elmondták. A jelenlegi munka, a ki­varrás tisztán kézügyességet igénylő művelet. A még nyers szövet kisebb hibáit javítják ki, pótoljak a kimaradt szála­kat, tüntetik el a csomókat a szövetből. A gyár első 14 munkása Ű ipesten tanulta meg ezt a műveletet, míg a többiek Üjfehértón ismerked­tek meg hat hetes betanulás­sal a kivarrással. Az'-k, akik ennyi idő után elén1- azt a szintet, hogy normában dol­gozhassanak. már nem a be­tanulási 5 forint 20 filléres órabért kapiák, hanem telje «it.ménvük után keresnek. V' első tapasztalatok kedvezőek. A napokban zárt első két he­tes Periódus szerint, v volt ólvan. aki két h*tre ooo—-4000 forintot keresett. Üjfehértón még újabb 70 munkást vesz­nek fel az üzembe hamarosan. A Szabolcs megyei Állami Hpttcepazi ffáüaJag hxnásU, hozzá az új gyár építéséhez. Egy 800 négyzetméter alapte­rületű nagy csarnokot építe­nek a hozzá tartozó szociális létesítményekkel együtt. All millió forintos beruházáshoz a megyei tanács 3 milliót adott az iparfejlesztési alap­jából. A tervek szerint a jövő év nyarára készül el az új csarnok, ahol. már a gépi munkát is megteremtik. Újpestiül összesen 50 millió forint értékben hoznak, szövő­gépeket az új csarnokba. A 40 lengyel gyártmányú szövőgép és a hozzátartozó kisegítő gé­pek révén az újfehértói üzem­ben évente több mint egymil-„ lió négyzetméter szövetet tud­nak gyártani. A kikészítő, végső műveletek továbbra is Újpesten lesznek, mivel ezek nagyon vízigényes munkák, s ehhez Üjfehértón egyelőre nem lehet megteremteni a feltételeket A szövődé munkásait Üj- fehértóról és környékéről to­borozzák. Többen már Újpes­ten vannak, hogy egyéves be­tanulás után helyben dolgoz- ' zanak a gépeken. Az Üjpesti Gyapjúszővő-’ gyárnak további nagy tervei vannak a szabolcsi ipartelepi- téssel. Mivel távlatokban is biztos munkaerőbázist látnak Üjfehértón, ezért részt vesz­nek a Könnyűipari Miniszté­rium által meghirdetett re­konstrukciós versenypályá­zaton, amely egy évi 1200 ton­na kapacitású fésűs fonoda építésére szól. A mintegy 350 milliós beruházás építése 1975-ben kezdődne. A gyár bízik benne, hogy megkapja a megbízást az űjfehértói épí­tésre, mivel a többi textilipari vállalatnál budapesti vagv pestkömvéki trienhePvel nem tudiák megoldani az dl fonoda munkáskezekkel való ellátását ^ / /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents