Kelet-Magyarország, 1973. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-08 / 210. szám

1*73 szeptember 8. keleV-magyarorszäö í. oHßJ I E G Y Z E T Kinek az CSAK EGYÉNI ÉRDEK-E, vagy a vállalatnak is hasz- na származik abból, ha va­laki továbbtanul? Sokszor szó esik ezekről az érdekek­ről, ha munkahelyén egy dol­gozó azzal kéréssel áll elő, hogy szeretne jelentkezni es- ti, vagy levelező tagozatra. A szakmai jellegű továbbkép­zések nem tartoznak ebbe a kategóriába, hiszen azt más- fajta mércével mérik. Inkább akkor kerül sor a vitákra, ha a szakmával nem szorosan összefüggő, általános ismere­teket szerző tanulmányokról, gimnáziumról, vagy a dolgo­zók általános iskolájáról van szó. A dolgozók esti és levelező oktatásával foglal- kozó nyíregyházi iskolákban nem egy példát, tudnak idéz­ni, kit miért nem engedtek, kinek miért kellett abbahagy­nia a tanulást. A konzultációkra, előadá­sokra szóló igazolt távollétet sokszor nem k? -ni. de kihar­colni kellett , még. abban az esetben is. ha a vállalat hoz­zájárult a dolgozó továbbta­nulásához. Az is hosszú időt, éveket vett igénybe, mig a vállalatok a legszükségesebb felméréseket a elvégezték, s választ tudtak adni arra a kérdésre, hogy milyen a dol­gozók iskolai végzettségének aránya, hányán nem végezték el az általános iskolát. Az elmúlt tanév szerencsés változást hozott. Kétszerany- nyian jelentkeztek a dolgozók általános iskolájának valame­lyik osztályába, mint az azt megelőző tanévben. Nem óri­ási számokról van szó. csu­pán 120 elyan dolgozóról, aki esténként az iskolapadokba ült. Az oktatást irányító is­kola azt reméli, hogy ebből a duplájára emelkedett ta­nulói létszámból lehet kö­vetkeztetni valamire. Egé­M eljelent a Fáklya Megjelent' a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság folyó­iratának, a Fáklyának ez évi 16. száma. Képes tudó-' eítást olvashatunk Fock Je. nő miniszterelnök augusztu­si moszkvai útjáról. Részle­tes jelentést arról. hogy megszületett a Szovjetunió 250 milliomodik lakosa. So­ha még nem volt ilyen nagy lélekszámú az ország. A .Tudomány és szocializ­mus rovatban rendkívül ér­dekes fénykép-dokumentu­mokat láthatunk a moszkvai állandó népgazdasági kiállí­tás jelenéről és az 50 évvel ezelőtti, a-z 1923-as első ki-,, állításról. Ugyan ebben a rovatban a műszaki, tudo­mányos forradalmak útjáról szóló cikket, illetve Pillan­tás a jövőbe cím alatt ki­váló tudósok nyilatkoznak arról.' milyen új felfedezi, sekkel fogja gazdagítani a szovjet tudomány kétezerre az emberiséget. Egy munkás l^eningrádból cím alatt Ivan Leonov ma­rósról szói az írás. aki részt. vett Budapest felszabadítá­sáért folyó harcban és érde­kes baráti kapcsolatai ala­kultak ki magyar munká­sokkal. Fényképes tudósítás szó] Lvov és Pécs testvér- városok barátságáról. Ké­pekkel illusztrált tudósítás számol be az altatóval való vadászatról. Lézerrel o zöld. hályog ellen című tudomá- nvos beszámoló a barátság elleni küzdelemről számol be. A szociológiai rovatban Kitől függ a boldogság? cím alatt, 3 fiatalok problémáiról írnak, a Nyaralás. utazás cím alatt pedig a 900 ezer férőhellyel rendelkező szov­jet szanatóriumokról: és üdülőkről találunk képes tu­dósítást. A folyóiratot népszerű orosznyelv oldal. kénes eoort oldal, keresztrejtvény tgésaiti ki. Magánosok testületé? Súlyos szabálytalanságok a nyírbátori vadásztársaságnál szén pontosan arra, hogy a vállalatok is felismerik; nem­csak az egyén haszna, ha az iskolában szerzett ismeretek­kel tágul az érdeklődési kör, gazdagodik a műveltség, szi­lárdul a világnéaet, AZ ELMÚLT TANÉVBEN 30 ÜZEMHEZ küldött felhí­vást a dolgozók iskolája, amelyben támogatást kértek; segítsék a továbbtanulni akarókat. Tíz üzemből érke­zett válasz, a szóbeli megbe­szélésre azonban már csak hat üzem küldte el „képvise­lőit”. Így alakult ki a múlt tanévi százhuszas létszám a tízhónapos esti, a 160 órás (16 hetes) rövidített tanfo­lyamon és az üzemi kihelye­zett tagozatokon. Rossz példa is akadt, a gumigyáré, ahol nem fejezték be a tanítást a kihelyezett tagozaton, s a dolgozók csak plusz erőfeszí­tések árán tehettek osztályo­zó vizsgát. A leggördüléke­nyebben az ingatlankezelő vállalatnál szervezték meg a kihelyezett tagozatokat a dolgozók és a vállalat össze­tartásával. Itt indult alapis­mereti képzés is — főleg -analfabéta cigánydolgozóknak — igen jó vizsgaeredménnyel. Tovább is folytatnák tanul­mányaikat, ha az iskola az üzemben maradna. A bevált iskolai oktatás mellé tehát felzárkózik egy új forma, az üzemekbe kihe­lyezett tagozatoké. Az elmúlt években több helyen kísér­leteztek vele, s mindenhol be­vált, ahol komolyan vették. A legutóbbi tanévben pedig központi segítség érkezett a.z üzemi iskolák szervezéséhez, indításához. Azok a dolgozók, akik négy éve ugyanabban a munkakörben dolgoznak, s nincs szakmunkásbizonyítvá­nyuk. a munkafolyamat meg­felelő elsajátítása után, esy rövidített kéozés végén szak­munkásvizsgát tehetnek — természetesen akkor. ha a nyolcadik osztályt is elvégez­ték. Ehhez ad segítséget 0 művelődésügyi minisztérium utasítása a munkások szak­mai továbbképzéséről, az- ál­talános iskolai végzettség megszerzését elősegítő tan­folyam szervezéséről. AZ ELSŐ TAPASZTALA-, TÖKBŐL az derül ki. hogy 1 ezzel a lehetőséggel is kö­zelebb hozható egymáshoz a vállalati és az esvéni érdek — ott is, ahol azt feltételez­ték, hogy a tanulás csak az egyén érdeke — hiszen talál­kozik a szakmai és az álta­lános jellegű képzés. S külö­nösen most aktuális ezeknek az érdekeknek tisztázása és egyézt.etése, amikor a rövidí­tett idejű tanfolyamra, az es­ti és a levelező tagozatokra, az alapismereti osztályokba szeptember elején még tarta­nak a jelentkezések. Baraksó Erzsébet Sipos Ferenc vadászt, a Nyírbátori Vörös Csillag Va­dásztársaság tagját, a va­dásztársaság volt elnökét, a fegyelmi szabályzatba ütkö­ző súlyos fegyelemsértésért a vadásztársaságból kizárták, Ezt határozta a vadásztársa­ság közgyűlése. A dolog úgy kezdődött, hogy a járási Népi Ellenőr­zési Bizottság az első fél év­ben a járás területén műkő­dó két vadásztársaságot vizs­gálta, mert meg akarták néz­ni, hogy vadgazdálkodásuk összhangban van-e a termé­szetvédelemmel, a gazdálko­dás és fejlesztés érdekeit nem szorítják-e háttérbe a közvetlen vadászati célok és azt is, hogy megtartják-e a vadásztársaságok a jogsza­bályban, az alapszabályban és a házi szabályzatukban előírtakat. iNem!éfező bizonylatok Mint ilyen esetekben szo­kás, a Népi Ellenőrzési Bi­zottság írásban előre kérte a vadásztársaságok vezetőit, hogy a vizsgálathoz szüksé­ges anyagokat bocsássák az ellenőrök rendelkezésére. Sí­pos Ferenc, a vadásztársaság elnöke üres kézzel állított be a népi ellenőrökhöz, mond­ván, hogy a papírok a gaz­dasági vezetőnél vannak. Csakhogy a gazdaságvezető is ott volt a megbeszélésen, mert a népi ellenőrök őt is meghívták. így aztán a probléma rész­ben megoldódott, mert a gaz­daságvezető tudott szolgáltat­ni néhány anyagot. A több­ség azonban hiányzott, mert vagy az elnöknél volt. vagy egyáltalán sehol. Néhány do­logról ugyanis elfelejtettek írásos dokumentumokat ké- szíteni. A vizsgálatot azért, megtartották a népi ellenő­rök, de a sok hiányosság, az elnök makacssága és néhány nagyon nehezen felfedhető, de súlyosnak látszó mulasz­tás miatt pótvizsgálatot kel­lett elrendelni. Ez aztán nem is tetszett Sipos Ferencnek, de nem is igyekezett eltitkolni. Még a NEB-ülésen is az volt a kér­dése: milyen okmányokra tá­maszkodik a második vizsgá­lat, amikor az elsőt is ezek alapján folytatták le? Meg­kapta rá a választ: az első vizsgálat segítő szándékkal indult, de az elnök a vizsgá­lat jogosságát kétségbe von­ta. Ez kénvszerítette a vizs­gálatot végző szerveket, hogy részletesen tárjanak fel min­dent. Kérdéseket is kapott. Pél­dául: rrrárt nem szerepel a költségvetésben a MAVAí) tölténytéritése, mdven jogon gyakorolta p jelölőbizottság A funkcióját ' a vezelősésvá- lasztáskor a társaság elnöke, milyen jogcímen nem fizet­tek az intéző bizottsági ta­gok tagdíjat, milyen célból utazott Budapestre a vadász- mester, amiért komoly össze­get kapott, milyen jogcímen vett fel pénzt igazolás nél­kül Sipos Ferenc, miért fi­zettek egyik tagjuknak töb­bet, mint amennyi járt vol­na neki, miért helyeztek kia- dúsba 6291 forintot 5805 fo­rint bevétel helyett és hová lett a különbség, hová lett az a 3300 forint, amit a va­dászoktól szedtek be, mert nem vettek részt a fogol.yhá- lózásban, hová tette az elnök azt a kétezer forintot, amit a gazdaságvezető neki áta­dott? Kö/gvűlés, vagy vadászai? Volt még több is. Azt is meg kellett kérdezni, kik az intéző bizottság tagjai, mert ezt sem tudták, aztán, hogy milyen alapon nyilvánította közgyűlésnek az elnök a kö­zös vadászatot, és miért vá­sároltatta meg a golyós fegy­vert, amikor ezt a javaslatát a közgyűlés nem fogadta el. Sípos Ferenc meglepő vá­laszt adott. Az egyik, hogy ő minden fillérrel el tud szá­molni, hiába nincs bizonyla- tolva. A másik: „A társaság magánosok testületé, ránk az érvényben lévő iogszabályok- nem vonatkoznak, így a bi­zonylati fegyelem sem. Raj­tunk múlik, hogy milyen bi­zonylatokat fogadunk emeh­hez másnak nincs köze.'’ A válaszok érthetetlensé- gük ellenére is magyarázha­tók, különösen ha Sípos Fe­renc oldaláról nézzük a- dol­got, aki saját alapszabályu­kat figyelmen kívül hagyva, elnöki funkciójával vissza­élve a vadásztársaság pénz árából vásároltatott egy 5000 forint értékű fegyvert a vadőrnek, holott ezt egy, az elnök által közgyűlésnek nyílvánított megbeszélésen ellenezték, de tiltakoztak ak­kor is, mikor Sipos egy kö­zös vadászaton kijelentette, hogy vezetőséget választanak, a jelölőbizottság teendőit pe­dig ő maga látta el. Ai eStücií forintok De ő kezelte a vadásztár­saság betétkönyvét, az ő mu­lasztása miatt maradtak el az intéző bizottság tagjai nyolc és félezer forint tag- díjfizetéssel. Rajta múlott, hogy a vadászok részére kia- ‘dott tölténvekről nem vezet­nek számadást, pedig ez ko- mblv visszaélésekre ad lehe­tőséget. hogy a vadőr részé­re 2770 forint dúvadirtási lő- díiat fizettek ki. úgy, hogv a dúvadiel megsemmisítéséről jegyzőkönyvet sem készítet­tek. És az is. hogy a vadásza­ti világkiállításra szóló je­gyek egy része úgy tűnt el, hogy az ára nem került be a társaság pénztárába. Nem vezették be a pénz­tárnaplóba a fogolyhálózás kiadásainak fedezésére a ta­gok által befizetett 3300 fo­rintot. Ennek ellenére ilyen címen 5674 forintot kifizet­tek. Nem szerepel bevétel­ként a gazdaságvezető által idén fogolyhálózásra besze­dett 2000 forint sem, amelyet — a gazdaságvezető írásos nyilatkozata szerint — áta- dott Sipos Ferencnek és 1000 forinttal lépték túl a repre­zentációra fordítható keretet is. Amikor a vizsgálat befeje­ződött, a vadásztársaság köz­gyűlést tartott, amelyen a fe­gyelmi bizottság elnöke is­mertette a tagsággal a fe­gyelmi eljárásról készült anyagot. Amikor ennek vége volt, Sinos Ferenc arogáns, lekezelő, cinikus modorban kezdte a hozzászólását. Csak akkor volt hajlandó a fegyel­mi ügyével kapqsolatos kér­désekkel foglalkozni, amikor erre erélyesen figyelmeztet­ték. A végeredmény; kizár­ták a vadásztársaságból, a NEB-vizsgálat eredménye alapján pedig bűnvádi felje­lentést tettek a megyei ren­dőr-főkapitányságon. Balogh József —----------------------------—A LAPSZÉLEN Giecsek Nem kétlem, a készítőket a legjobb szándék vezette. Mi más is lehetett volna az in­díték akkor, amikor a par­kokba a füvet és virágot óvó táblákat kihelyezték? Sajnos, a legjobb szándék is elsülhet visszafelé, ha nem kíséri kellő műgond. Mert mi is történt? A szigorú, fed­dő, tiltó szövegek helyett a gyepágyak szélére táblácská­kat helyeztek ki, melyeken kép hívja fel a figyelmet arra, hogy a park nem ját­szótér. A képpel van a baj. A fi­gurák, a gyermekek, a moz­dulatok, a színek nem ütik meg azt a mércét, amit el­várhatunk. Egyszóval gics- csek. Kétségtelen, nem fes­tőművészek feladata, hogy parkvédő táblákat fessenek; De valami kontroll kell. Ez­rek látják. Naponta. Mindegy lenne, hogy mit néznek? Vannak művészeink, szak­embereink, akik tudnak ta­nácsot adni, talán vázlatot is, segítenek. Forduljanak hozzájuk a parkok gazdák Nem csak a park, az ízlés is védelmet érdemel! (bürget) A rohodi Üj Élei Termelőszövetkezetben megkezdték a rozs vetését. (Hammel József felvétele) — Tata környékén szét­ment a hátsógumi, Brno előtt kiesett egy küllő, a határ előtt már három (küllő) hiányzott. Aztán Drezdában egy óra alatt két defekt is volt. mir.e 'Berlin­be értem elhajlott a váz. .. ★ Kerékpárral — Berlinig. A hír hallatára első pilla­natban csak mosolyogni tud az ember. Pedig Ferenczi Sándor valóban kerékpárral tette meg az utat a X. VIT színhelyére. Asztalos a Nyír­bátori Faipari Vállalatnál. Tizenkilenc éves lesz. A gé­pek fölé hajló munkások között rögtön megismerem. Munkaruháján egy nagy VIT embléma. — Most már jó visszagon­dolni rá. De akkor, amikor naponta 4—5 órát vert az eső ,az országúton — nem volt ilyen nagy a lelkesedés. Egy hétig tartott az út Bér­linig. Volt olyan nap. hogy 270 kilométert tettem meg. Igaz. akkor hajtottam is. Ez volt az első ilyen nagy ke­rékpártúrám. Bár már hét­éves koromban biciklivel jártam Nyíregyházára. ★ — Nehezebb volí elindul­ni, mint végighajtani az utat. . A szomszédok teljesen elijesztették a szüléimét. Hogy engedhetnek ilyen nagy útra! Már a végén én is megijedtem. A vállalatnál azt mondták, hogy úgy se érek oda. meg hogy vigyek hintőport magammal... Június 20-án elindultam. Két sátorlappal, egy gumi­matraccal, pokróccal, meg egy hátizsákkal. Nem vélet­lenül hajlott el az a váz. Minden reggel fél ötkor már kerekeztem. Kétszer álltam meg estig. Reggelizni meg ebédelni. , Ez volt a lé­nyeg. Kellett a kondíció. Megettem naponta még egy kiló citromot is. Vagy ha nem volt — narancsot. Este mindig addig mentem, míg kempingre nem találtam. Csak egyszer voltam vad- kempinges. Féltem is egy kicsit, hogy ellopják a bi­ciklit, mert a nélkül létezni nem tudok, de megoldottam a dolgot. Hozzákötésem a gumimatrac dugójához. Az. tár> ha viszik — én Is fel­ébredek. Nem vitték. Egyszer sem tévedtem el. Jóik voltak az utak. Csak hegyről lefelé volt nehéz — hátsófék nélkül. Mert az sem birta sokáig. A legna­gyobb élvezet az volt, ami­kor autópályán mentem. Ma­gyarországon azt hitték, hogy versenyző vagyok. NDK-ban már megállítottak a rendőrök. De amikor meg­látták az útlevelem, s a bi­ciklimre néztek — csak ne­vetni tudtak. Tovább me. hettam. ★ — A megnyitóra én is Berlinben voltam. Soha nem felejtem el azt az egy he­tet. Nem volt meghívóm, de ahova csak lehetett bemen­tem. Berlin utcáit járni bekben a napokban — min­dennel felért. Mindenhol program, az ember nem tudta mit nézzen, hova men­jen. A magyarok éjfélkor mindig találkoztak az Ale­xen. Hajnalig tartott az ének, a játék, a beszélgetés. Az egész út kétezer fo­rintomba került. Az volt a baj, hogy nem volt útitárs. Mielőtt elindultam, próbál­tam beszervezni gyerekeket, de senki nem vállalkozott rá. Tartottam már élmény- beszámolót is. Nagyon tet­szett a fiataloknak az ötlet, meg a sok élmény, de nem csinálnák utánam. Pedig megéri. Ha lehet, a követ, kező VIT-re is elmegyek. ★ Öt kilót fogyott, mire ha. zaért. Itthon senki nem is­mert a biciklijére. Pedig visszafelé vonatra adta hű társát. K. As

Next

/
Thumbnails
Contents