Kelet-Magyarország, 1973. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-08 / 210. szám

^LVf-VíAtstnSÖ ffSSTS i. mé Síülök fóruma & Ifjúság & Ifjúság & Ifjúság ^ Ifjúság Ifjúság & Ifjúság M A család és az iskola kapcsolata A család és az iskolai nevelés összhangjának szük_ ség es ség érői és az iskola — mint a két legfontosabb ne­velési tényező közötti elsődlegességről még ma is sok a vita. El kell fogadniuk a szülőknek, hogy a családi nevelés eredményességében is és fontosságában is megelőzi az iskolát. Az iskolának viszont mindenkit és mindent megelőző a szerepe, a különböző nevelési té­nyezők összehangolásában és feladataikra való felké­szítésében. Az iskolák most új rendtartás szerint kezdik meg munkájukat. Az új rendtartásnak a szülőkkel, a szü­lők közösségeivel foglalkozó része is igazolja az előbbi megállapítást. Szükségszerű most e kérdésekkel foglal­kozni, hiszen az új tanév , előtt álló'feladatok a szülők teljes támogatásával érhetnek csak valósággá. Elkép­zelhetetlen a tanulói túlterhelés nagy gondjának meg. oldása, ha az iskola ilyen törekvéseit nem követi a szü­lők megértése is. Hiábavaló az iskola minden erőfeszí­tése, ha a tanulókat otthon túlzottan igénybe veszik, ha meg nem alapozott szülői ambícióból túlterhelik to_ vábbra is gyermekeiket a képességükön és a fizikai erőnlétükön túlmenően rendkívüli foglalkozásokkal. S ezek különösen túlterheljek akkor, ha a gyermek azt nem szívesen csinálja, hanem az a szülők által rá- kényszerített többletmunka. A következő tanévtől kezdődően nagyobb szüksége lesz tehát az iskolának az egyes családra, nagyobb fel­adat vár a szülők közösségére. A szülők egészének jobban meg kell érteniök az új célkitűzéseket. Az is­kola ugyanis újszerűén törekszik majd oktató-nevelő feladatainak ellátására. Küzdeni kívánunk a tanulói túlterheléssel párhuzamosan az egyoldalú, a csak em­lékezetre épülő ismeretszerzés ellen. Célunk az alap­vető ismeretek megértésének és alkalmazásának, a gondolkodás fejlesztésének, a tanulói öntevékenység­nek az elősegítése. Ezek pedig a tanórai és tanórán kívüli munkák összehangolását, a tanulók szabad ide­jének ésszerű megszervezését, a családi és az iskolai nevelés együttműködésének erősítését igényli. Ezekhez pedig aktív szülői közreműködés kell. Nagyobb felada­tok hárulnak a jövőben a szülők közösségeire, a szülői munkaközösségre, mert ez lesz hivatott a közös felada­tok végrehajtásának szervezésére. A tapasztalat azt iga_ zolja, hogy vannak szülők, akik nem ismerik el: gyer­mekük iskolába járásával ők egy új közösségnek, az egyes iskolákba járó gyermekek szülői által alkotott szülői munkaközösségnek lettek a tagjai. Nem tagsági díj, sem igazolvány, hanem a gyerek iránt érzett és a társadalom által elvárt felelősség, a szülői státus teszi annak tagjává. Az új rendtartás felelősségének megfelelő helyet biztosít a szülői munkaközösségnek. A régi rendtartás­hoz hasonlóan hagyta meg szervezeti keretét: az is­kola egyes osztályaiba tartozó tanulók szülei osztály­szülői munkaközösséget alkatnak.,Jennek a szülők ál- tál megválasztott elnöke és. tisztségviselője van. Az egyes osztályok oktatási-nevelési problémáival ez a testület foglalkozik; Az osztály szülői munkaközössé­gek együttesen alkotják az iskolai szülői munkaközös­séget, amelyet választmány irányít, ennek élén az el­nök áll. A szülők nagy társadalma ezen a szervezeten keresztül tart állandó kapcsolatot az iskolával, annak vezetőivel. Ez a forma, ez a keret is igazolja: nem­csak az egyes szülők, hanem a szülők testületének munkáját is kéri, igényli az iskola. A szülői munka- közösség választmánya, annak elnöke tartja a közvet­len kapcsolatot a szülőkkel, a nevelőkkel, s ennek a kapcsolatnak állandónak kell lennie. Az iskola a szü­lőkkel (választmánnyal) együtt határozza meg ,az is­kola és a családi nevelés közös feladatait, együtt érté­kelik a tanulóifjúság erkölcsi, politikai és világnézeti fejlődését, együtt szervezik a különböző iskolai rendez, vényeket. Ezeket csak aktív részvétellel lehet elvégez­ni, megtenni. A rendtartás még sok más jogosítvány- nyál ruházza fel a szülők közösségét. így például vé­leményt nyilvánít az iskola házi. és naiprendjével kap­csolatban. Javaslatot tesz és véleményt nyilvánít az úttörőcsapat, a szülői munkaközösség és a nevelőtestü­leti együttműködés elvi és gyakorlati kérdéseiben: azokban a kérdésekben, amelyek a szülőket, a családi nevelést, pedagógiai, szervezési, vagy anyagi tekintet­ben jelentősen érintik. Most a tanév elején szerveződnek újjá a munka- közösségek. Szeptember 1-től az iskolák még jobban szeretnének támaszkodni segítségükre. Az új elvárások­nak, a sok-sok szép tervnek azonban csak úgy tehe­tünk eleget, ha minden szülő érzi azt az egyéni és Kö­zös felelősséget, amely nfehéz ugyan, de a legszebb. Erezze minden szülő az új tanévben, hegy joga és kötelessége figyelemmel kísérni és segíteni annak az Is­kolának a munkáját, ahol gyermeke életének egy je­lentős, legszebb szakaszát éli. A lehetőségek adottak, csak ki kell használni azokat. Dr. Toronicza Gyula Qyevekszéj TÖRD A FEIEDI Vízszintes: 1. Megfejtendő (a függ. 6. folytatása). 6. Libahang. 7. Sérülés. 8. Lötty. 9. ... Miklós (neves magyar építész). 11. Hímállat. 12. ÜAEL. 14. Becézett szülő 16. Törvényes. 18. Derékszíj. 20. Megfejtendő (a vízszin­vfzszintes 1- sorban). 10. Vissza: szignál. 11. Kosár. 13. Gyulladás. 14. Vissza: kacat. 15. Amerikai űrkuta­tási program neve. 17. Víz- töltés. 19. Hord, szállít. 21. Péter beceneve. 23. MAT. 24. LTS. 26. Néma pék! 27. Kettőzve megyeszékhely. tes 1 folytatása). 21, Olasz folyam. 22. .. .-lom. 24. Ta­lál. 25. Vízkifolyó. 27. Né­ma áttétel!!! 28. Gyógyító­hely ismert rövidítéssel. 29. Névelővel, dunántúli folyó- csatoma. Megfejtendő: Szeptember 16-án Nyíregyháza nagy eseménye lesz a ... (függ. 6, vízszintes 1. 20). Múltheti megfejtés: EL­JÖTT AZ UJ TANÉV. Függőleges: 1. Bódult. 2. Egymást kö­vető betűk az abc-ben. 3. Tagadószó. 4. Háziállat. 5. Alvó ember lát ilyet. 6. Megfejtendő (folytatása a Könyvjutalom: Kenyeres Mária Máriapócs, Csordás Mihály Nyíregyháza. Solyom Zoltán Kömörő, Halmi Er­zsébet Csenger és Máj tény i Melinda Nyíregyháza. TYUKOM-BUKOMÉKNÁL Volt egyszer egy nagy kakas, rőt taraja sugaras, felesége Margaréte eltűnt egyszer három hétre. Három hét az nagy idő ez alatt az idő alatt a tojásban élet fakad, benne pihés csibe nő. Három hétre Margaréte hazajött egy kis csibével, csibe neve Csibe Péter. Mérgeskedett a magas domb tetején a kakas, no, még ilyet, éppen három hétig ülni egy tojáson. Hisz költeni akkor szokás, amikor húsz a tojás. Kukorékolt veszekedve, de azután a kedvence lett a drága kis Péter ke. Ölbey Irén Egyszer egy ember kint szántott a kisfiával a me­zőn. Amint így szántogat- nak, egyszer csak kifordít az eke egy kis ládát. Nagyot nézett az ember, de még a kisfiú is nagyon megörült a kis ládának. Mindjárt oda is szaladt a barázdába és felemelte a lá­dát. Ahogy így nézegeti, for­gatja jobbra-balra. hát ész­megyünk, hazaviszük. majd fog nagyon örülni a két kis testvéred, meg az édes­anyád. Úgysem láttak még ilyet! Akkor aztán tovább szán- togattak, de a fiút nyugta­lanította a. kíváncsiság — így kiáltott fel: — Édesapám! De jó len­ne, j ha találnánk ehhez a ládikóhoz egy kis kulcsot! A tanító panaszkodik az igazgatónál: — Tegnap hazaküldte™ az egyik tanulót, mert mosdatla- nul jött az iskolába. Ma az egész osztály piszkosain jött... ★ Miska levelet visz a postá­ra. Találkozik vele Évikep aki megkérdezi: — Miért nem címezted meg a leveledet? — Nem kell mindenkinek tudnia, hogy kinek írok. ★ Kosárlabda-mérkőzésen voltam. És ki győzött? — Senki, az a labda soha nem állt meg a kosárban. A VILLAMOSON — Kérem ön a nyakken­dőmbe kapaszkodik. — És talán le akar már szállni? ★ A’ órás kérdezi Lacikától: — És amikor leejtetted az órádat a földre, azonnal meg­állt? — Természetesen. Miért, szaladnia kellett volna? ★ Apa: Ugye Gyurika, jót lovagolsz a nyakamon! Gyurika: Nagyon jót, de egy igazi szamár sokkal jobb len­ne. Szlovákból fordította: Dr. Papp Sándomé revette, hogy van benne valami, de kinyitni nem tudta, mert a fedele kulcs­csal volt bezárva. Akkor így sóhajtott fel a fiú: — Édesapám ebben a lá- dikóban van valami! — Ugyan mi lehetne ben­ne, kedves fiacskám? — Ebbe valami. kikcs van, úgy érzem a súlyáról. — Ugyan honnét veszed ezt a badarságot? — Na majd meglátja édesapám, csak az a baj, hogy be van csukva, külön­ben bele nézhetnénk. — Na jól van fiam, ha így gondolod, vigyük a sze­kérhez, majd este ha haza­Ahogy így szántoqatnak, egyszer csak felfordított az eke egy kis kulcsot. — Megörült az ember, de még jobban a fiú. Szaladtak mindjárt a szekérhez, pró­bálták kinyitni a kis ládát. — Óh, bár csak kinyílna! — kiáltott a kisfiú. — Ahogy ezt kimondta, hát csak kinyílott a zár, felpat­tant a láda teteje és kiug­rott belőle egy szépséges szép kurtafarkú nyúl. Ha a nyúl farka hosszabb lett volna, az én mesém is tovább tartott volna. Bodnár Bálint mesemondó A tyúkudvar meséiből Az elveszett csibe Fürge szél rázta meg az akácok lombjait, majd ne­héz esőcseppek hullottak a földre. Kotkot anyó aggo­dalmasan nézett fel az ég­re, aztán nagyot rikkantott a kertalján kaparászó csibéi felé: — Ide, ide sok. csibe, fus­sunk haza sebtibe! Mind­járt nyakunkon a zápor, vi- har lesz itt a javából! A csibék mindjárt sza­ladni kezdtek, hanem a nagy riadalomban össze- visza futottak. Tyúkanyó mérgesen kotyogott rájuk: — Ejnye, mi van veletek? Ide hozzám gyerekek! Se nem jobbra, se nem balra, egyenest a tyúkudyarba! Mind, ahányan voltak, szaladtak Kotkot anyó nyo- mában. Nem is volt semmi baj, -^egy-kettőre fedél alá értek. Az ól ajtajából aztán nevetve bámultak kifelé. A vidám Csimpi pedig azt csipogta: — Víz csepereg, esik eső, megrepedt az égi teknő. Bizony, már alaposan zu­hogott, és ekkor Kotkot anyó végignézett a csibese­regen. Amint nézi őket, ijedten rikkahtotta: — Kakas csípjen, jaj ne­kem, hiányzik egy gyerme­kem! Akárhogyan is szám­lálom, nincsen meg a ti­zenhárom ! Fel-alá futott, még az esőbe is kiszaladt, aztán új­ra számolta az apróságokat, de bizony csak tizenkét ten voltak. Ugyan, melyikük hiányzik? Ekkor a kopasz nyakú Putyi azt csipogta: — Tyúkanyókám, nézd csak. kérlek, nyoma sincs a Csöpikének. \ Csakugyan Csöpike hiány­zott. a legparányibb csibe. •Kotkot anyó megint szaladt ide-oda, kérlelte és hívo­gatta, de Csöpike nem ke­rült elő. Még tán sírt vol­na is bánatában, ha észre nőm veszi, hogy az eső el­állt, és egy háphápozó ka­csahang őt hívogatja: — Kotkot anyó, nézz csak ide, itt tipeg a Csöpi csibe! Patak partján, amint jártam, bokrok alatt megta­láltam, s amíg szépen ha­zahoztam, a szárnyamrr nJ, védtem, óvtam. Bélus volt, a kacsa. Tol­lazatán nyoma sem volt az esőcseppeknek, de a mel­lette tipegő Csöpi bizony megázott kissé. Dideregve bújt az anyjához, aki mind­járt a szárnya alá vette, de nem mulasztotta el megpi- rongatni egy kicsit: — Haszontalan csibegye­rek, hogy én mennyit ke­restelek! Tűvé tettem ud­vart, házat, úgy kutattam teutánad. És ha Bélus nem lel téged, macska torka már a véged. Hökköm begy. köszönd meg! Csöpi megköszönte Bélus- nak, aki hápogott egyet, és elballagott. Zsombok Zoltán HOBBY SAROK Melyek a legritkább magyar bélyegek? A magyar bélyegek nem csak tetszetős kivitelükkel, érdekes téma jukkái aratnak sikert a gyűjtők körében, Vannak közöttük világritka­ságok, rendkívül értékes pél­dányok, amelyek itthon és külföldön egyaránt a legke- resettebbek közé tartoznak. Melyik a legértékesebb ma­gyar bélyeg? Erre a kérdés­re nem könnyű válaszolni, hiszen az 1871. évi első ma­gyar kiadás, a Ferenc Józse­fet ábrázoló úgynevezett kő­nyomatos maid minden da­rabja ma már kuriózumnak számít, de ugyanígy a táv­nyomótok között is találunk nagy értékeket. A kőnyoma­tos bélyegeink közül a zöld színű 3 krajcáros egvike a legritkábbaknak, eredeti, hi­bátlan, nem javított példány mindössze néhányszáz akad belőle, hamisítvány, készít­mény viszont annál több. A levelezőlapok, borítékok ugyanis szintén 3 krajcáros bélyeggel készültek, ezeket a hamisítók azután kivágták, majd újrafogazták és a gyűj­tőknek mint eredetit adták el. A valódiság természetesen kvarclámpa alatt megállapít­ható, s a gumírozás is biz­tos támpontot nyújt: ennek a csaknem 100 éves bélyegnek hátlapján a ragasztóanyag már repedezett, míg a hami­sítványoknál általában ép. Hasonlóan nagy értéket képvisel a sorozatnak 25 krajcáros lila színű bélyege, különösen akkor, ha a bélyeg eredeti, úg3mevezeít „futott” levélen kerül a gyűjtemény­be. Abban az időben 25 kraj- cár nagy pénz volt, az ilyen névértékű bélyeget legfeljebb pénzküldemények bérmente­sítésére használták, levélre ritkán ragasztották. A 25 krajcáros kőnyomatost levé­len a Filatelia Vállalat Kata­lógusa több. mint 10 000 fo­rintra taksálja, persze ez csak irányár, a külföldi ár­veréseken a bélyeg ennél jó­val magasabb árat is elér. Rendkívül érdekesek a kü­lönböző tévnyomatok is. A bélyeggyűjtők jól ismerik a „fordított Madonnát”, azt a Madonnát ábrázoló bélyeget, amelyen a középrész fordítva helyezkedik el, vagy a Nagy- mányán forgalomba került bélyeget, amelyről hiányzik az eredeti felülnyomás. Mindkét ritkaságot többezer forintra becsülik a szakem­berek. Kiss Dénes: Kánya lánya Kánya feketén károg, hullnak a károgások. összegyűl szarka, vércse, hogy a károgást értse. De nem értik a kányát, megkérik hát a lányát, fordítsa le, hogy vércsék, szarkák is megértsék. Ám rest a kánya lánya minden tolmácsolásra, azt mondja egyszer, máskor, másoknak és majd máshol. Nógatja szarka, vércse, nem hajlandó azértse. Konok kányákkal károg. Ilyenek lám, a lányok! ■ Kopré fóisef: Hinta a téren Van egy hinta a téren vas ülőke — kötélen. , Nézem, milyen jó lenne, ha valaki föltenne? Bekapcsolná a láncot, hintám — járná a táncot. Két marokkal megmarkolnám jó szorosan a láncot! Csüng a hinta magába, meg se mozdul a lába! Áll, csak áll és csalogat Hallom: ásít nagyokat. Ezt a hintát, a téren jövőre tán fölérem! De, ha nem, hát fölmászok én a hintára — kötélen... A kis láda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents