Kelet-Magyarország, 1973. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-08 / 210. szám
TWS mepfemSw I. A fiatalok és a munkahely Egy érdekes tanulmány ' i A szatmár-bereg;i í§z-ek munkaerő-helyzete A HfUNKAEITÖGAZDAL,- KOQAs GONDJA — kicsiben és- nagyban, vállalati és nép- gazdasági szinten — a munkaerőhiány. Irtuk, s írjuk még sokáig: kiapadóban vannak a régi források: a mező- gazdaságból az iparba áramlás, a nők munkába állítása. Egyedül az iskolából kikerülő ifjúság adja évről-évre a nagyobb munkaerő-tartalékot. Á:m az ismert demográfiai hulláin elvonulásával — hoz- závetcöegesen 1977-ig — fokozatosan csökken a munkába állítható fiatalok száma is.- lA.z ipari, mezőgazdasági üze- 1 sneknek, a kereskedelmi és más, a lakosság ellátásával foglalkozó vállatoknak viszont változatlanul sok mun- • kasra van szüksége. I A munkaerőhiánnyal kap- ^ esolatos gondokat tetézi az is, hogy egyes munkahelyeiken szinte állandósult a megengedhetetlenül nagyarányú fluktuáció. Az ilyen munkahelyek vezetői szinte évről-évre ott állnak az uj f munkaerőt igénylők között. Hosszú ideig minden munkaerőhiánnyal kapcsolatos gond megoldását központi intézkedésekben látták. Az utóbbi egy-két évben ezek az intézkedések meg is születtek. Az ifjúsági törvény megadta a keretet, a lehetőséget a céltudatos társadalomépítő munkához. A minisztériumok és országos hatáskörű szervek a végrehajtási utasításokat, az üzemek, vállalatok az intézke^ dési terveket dolgozták ki. Eredményeképpen számos munkahelyen kiváló a fiatalok munkakedve, közérzete, emberi, társadalmi kapcsolata. A múlt év szeptemberétől vált érvényessé az a kormányrendelet, amely húsz ipari szakmában teszi lehetővé, hogy havi 2Q0 forint ösz- töndíj-kiegészitést adjanak a tanulóknak. Továbbá összesen negyvenhárom szakmában adható havonta 250-től 500 forintig terjedő társadalmi ösztöndíj. A kedvezmények kiterjednek a tanulóotthonokba, kollégiumokba való felvételekre is. Az utolsó éves szakmunkástanulók pedig — az elégtelen előmenetelitek és a fegyelmi eljárás alatt állók kivételével — az egész tanévben szakmunkás- bérrel foglalkoztathatók. Ennél is több fiatalt érint a munkába álló fiatalok bérének emelésére vonatkozó rendelkezés -t-, hogy csak néhányat említsünk a központi intézkedések közül. ÁM A HATÁROZATOK, RENDELHETEK csak akkpr válhatnak igazán hatékonnyá, Lehet-e saját faluban egzisztenciát teremteni? Péter Zoltán határozott igennel felel. A jándi Előre Tsz főállattenyésztője huszonnyolc éves fiatalember, ösztöndíjjal végzett felsőfokú technikumot, — Két évet kellett töltenem gyakornoki beosztásban. Közben letelt a katonaidő is. Nem akartam én soha elmenni sehova. S miután befejeztem tanulmányaimat, három év teltével állítottak a szövetkezetben főállattenyésztői posztra. Szülei tizenhat holdas középparasztok voltak. Gyerek korában megismerte a határt, kedvelte az állatokat. — Különös erővel nőtt szívemhez a falu. A kertek alatt folyó Tisza zegzugos ártere __ Feleségét is a faluban ismeri meg. Óvónő. Nem messze kellett menni a szülőkhöz lánykérésre: Bereg- surányba. Kilencszázhat- vannyolc őszén. — Külön megnyugvással töltött el, hogy mindketten ha az üzemelt, vállalatok te megtesznek minden tőlük telhetőt. Semmiféle rendelet, előírás, jogi szabályozás sem pótolhatja a sokféle munkahelyi törődést. Ez is lehet előírásszerű, de rideg, taszító. Egy fiatal szakember így számolt be fogadtatásáról: „Reggel bementem a munkaügyi osztályra, jelentkeztem. Átadtam a munkakönyvernet, ők meg íveket raktak elém. Közölték a beosztásomat, a kereseti lehetőséget, és elintézték a felvételi formásé gokat. Amikor kölcsönösen mindent aláírtunk, kimentem a folyosóra, várakoztam. Délben szólítottak, bemutattak a főnökömnek. Nagyon rendes volt: részletesen elmagyarázta, ml a feladatom, mire ügyeljek, mit hol találok, milyen problémámmal, kihez forduljak. Hat hónapnál nem bírtam tovább, felmondtam. Még ma is irtózom, ha arra gondolok, milyen bízat- matlanság, örökösen hangsúlyozott alá- és fölérendeltség uralkodott”. Nemrég tudományos vizsgálódás céljából megkérdez- tek huszonöt fiatalt, akik jó szakmai képesítéssel kerültek első munkahelyükre és egy éven belül áthelyezésüket kérték, illetve felmondtak. Egymás létéről mit sem tudtak és valamennyien első heSzeptember elejével a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter asztalára kerültek a jelentések arról, hogy milyen műszaki felkészüléssel indulnak neki a megye termelőszövetkezetei az őszi betakarítási idénynek. Szabolcs nem szégyenkezhet; közel négyezer traktorból zöme üzemképes és majdnem háromezer közúti közlekedésre is le van vizsgáztatva. Három és félezer szállító gépkocsi áll a szabolcsi termelőszövetkezetek rendelkezésére, az őszi csúcsforgalomhoz (persze, hogy kevés, mint mindig), de egyetlen pillanatban háromezerkétszáz tonna rakományt tudnak odább vinni. A kukorica betakarításhoz százhetvennégy kukorica- kombájn áll rendelkezésre és 99 csőtörő fosztógép. Két- menetes fejezőből 24, kiszedő gépből 25, hárommenetes fejezőgépből 28, hatsorosból 25. Negyvenhárom burgonya- kombájn áll szeptember elsején rendelkezésre, 588 jól ismertük a falu életét, szokásrendjét. Ez fontos akármilyen végzettséghez. Sok tekintetben figyel a falu. míg tartósan bizalmába fogad bárkit. De «V- a bizalom aztán igen becses, sokat érő. Szép házhelyhez jutnak a Rákóczi utcában. — Házasságom második évében már hozzá is kezdtünk a házépítéshez. Alaposan megválasztottuk a rajzot. Az újabban divatos három szoba, előszoba, konyha, fürdőszoba és kamra beosztású lakás mellett döntöttünk. Feleségem után úgynevezett pedagógus kölcsönt kaptunk. Akkor az jött ki jobban. A lakást tartottuk előbbvalónak, mint a kocsit. Most meg már... a harmadik szoba is külön be van rendezve, negyedik éves kisfiúnké. Péter Zoltán édesapja m lyen említették a rossz munkahelyi légkört, amely csak részben írható a vezetés rovására. inkább az azonos beosztásúak közötti, mély hagyományokból, helytelen, de ott megtűrt emberi magatartásokból származik. PERSZE. ENNEK ELLENTÉTE IS AKAD. Szerencsére ma már ez van túlsúlyban. Az egyik országos hírű építőipari vállalat neves szocialista brigádja 15 évvel ezelőtt csavargó fűit vett magához. Nevelték, tanították, s a fiatalember a szakmájában ki- . váló és példamutató közösségi ember lett. Nemrég magas kormány kitüntetést is kapott. A kitüntetés után sokan gratuláltak neki, márcsak azért is, mert tudták róla, hogy korábbi élete még arra sem volt garancia, hogy egyáltalán ember marad a talpán. A számtalan jókiván- ság, szorgalmának, emberi magatartását megváltoztatni tudó eltökéltségének elisme- rése volt. S ő kissé indulatosan magyarázta: sérti az emberek értetlensége, mert nem látják, hogy a szocialista bri- gád. a , szűkebb munkahelyi közösség törődése, emberséges magatartása az a kö** i anyag, amely formálja, ala-1 kítja a dolgozni akaró ember sorsát, életét. traktoros gabona-vetőgép az őszi munkákhoz. A 38 szárítóberendezésből 36 üzemképes és 15 százalékos vízelvonásra számítva óránként 141 tonna termést képes megszárítani. Végül egy érdekes adat: a termelőszövetkezetek rendelkezésére 4641 vagon almát befogadó hűtőtároló áll rendelkezésre az almaszüret fölöslegének, vagy tavaszra szánt értékes részének a befogadására. Eddig a számok. Érdemes elgondolkozni rajtuk; mekkora műszaki felkészültség kell csak a termelőszövetkezeteknél az őszi csúcs- munkaidőszak lebonyolításához. A számok önmagukban sokat mondanak el, de nem mindent. A gépek mögött emberek állnak. A meghibásodásokon szerelőknek kell úrrá lenniük. Kiváncsiak vagyunk rá, hogy a szép számok mögött mennyi reális. szervezési munkaérték rejtőzik, amikor, — néhány hét múlva —. egyszerre keil végezni majd mindent. baromfitelepen dolgozik. Beosztottja a fiának. — Nem származik ebből semmi ellentét. Mint ahogy bátyámmal és öcsémmel sem. akik ugyancsak a téeszben dolgoznak. Azt tartjuk, nem a személyen a hangsúly. Hanem hogy ki mit ér el a munkájával, tisztességével. S tudom, ez kétszeresen vonatkozik rám. Tanultam, fiatal létemre fontos posztom van — ehhez mérhető tőlem az elvárás. Mond egy esetet. Minden második vasárnap inspekciót tart a közös gazdaság állattenyésztési telepén. Személyesen ügyel az etetés, itatás, fejés és tisztasági munkák jó elvégzésére. Ilyenkor szabad a brigádvezető. — Nekem is érdekem, hogy jól menjenek a dolgok. Legyen jövedelem. Megyei és országos össze - hasonlításokhoz is nélkülözhetetlen tények kristályosodtak ki abból a tanulmányból, amelyet dr. Takács Lajos, a Szatmár-Beregi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének közgazdász munkatársa kés/í- tett el a Közgazdasági Bizottság megbízásából. A bizottság a vizsgálat anyagát -— az ívnyi terjedelmű tanulmányt — megvitatta és jóváhagyta, majd elküldte a Termelőszövetkezetek Or. szágos Tanácsának. Kevesebb az élőmunka A vizsgálat és a tanul, mány címe, témája: Munka, erőgazdálkodás a szatmár- beregi tájegység termelőszövetkezeteiben. A vizsgálat a szövetséghez tartozó valamennyi termelőszövetkezetre kiterjedt és három év — 1969, 1971 és 1972 — adatait hasonlítja össze, majd vonja le a következtetéseket. A vizsgálat és annak ősz. szegezése megállapítja, hogy a termékek előállításához Szatmár-Seregben Is egyre kevesebb élőmunkára van szükség, mert a gépesítés erőteljesen fokozódik, de az egyes mezőgazdasági'kultúrák gépesítettségi szintje Szatmár-Beregben különösen eltérő. A gabonafélék gépesítettsége 100 százalékos, a kapásoké részleges és nem egyenletes, míg a téli alma termesztésének gépesítettsége (a talajmunkák és permetezések kivételével) még kezdetleges és belátható időn belül nem is lesz megoldva. Ezek a tényezők az élőmunkával való gazdálkodás kérdéseit bonyolítják és nehezítik. Mindezek ellenére a szatmár-beregi termelő- szövetkezetekben is — a gépesítettségi szint emelkedése szerint — egyre több élő munkaerő szabadul fel, aminek üteme azonban lassúbb az országos átlagnál, mert a tájegységen nincs olyan ipari „háttér”, amely az élő munkaerőt „els?;ívhat- ná”. Ez jó is, meg rossz is. Jó azért, mert van mivel gazdálkodni, rossz azért, mert termelőszövetkezeti sajátosság, hogy a termelés szerkezetét mindig a meglévő élő munkaerőhöz kell szabni, igazítani, hiszen a tsz-tagok gazdák, a közös gazdaságban minden az Fizetésemet megfelelőnek tartom. De jó ha van prémium is. Ez pedig közös ügy. Másrészt, a brigádvezető is megérdemel egy — egy nyugodt vasárnapot. Pedig volna kedvtelése. „Kísért” a közeli folyó. Másodszor váltotta ki a horgászengedélyt. Megvannak a kellékek is: üveg- és bambuszbot, Rex orsók 35- ös zsinórral. — Ebben az évben mindössze még csak háromszor sikerült víz mellé ülnöm. Akkor se kísért szerencse. Különben . .. nem is bánja a feleségem horgász kudarcomat. Nem szereti a halat sehogyan. De mindig is jön közbe valami. Eltörhetem a szabad időt. Van amikor épp vasárnap kell szállítani. Mint legutóbb vágómarhát. Meg sem állanám, hogy nálam nélkül történjen. Kedves kirándulás, mikor el-ellátogatunk a feleségem szüleihez Surány- ba. Itthon a kertben, ház körül is gyakran akad tennivaló. Most utóbb a szilvaszedés. összekerült hat— övék. és abból mindenkinek meg kell élnie — és meg is éi. A szatmár-beregi tsz-ek többségében nincs munkaerőhiány (néhol inkább több. lot mutatkozik), és a munkaerő nagyságrendje, ha az összes foglalkoztatottak számát adjuk össze, a három járás átlagában (fehérgyarmati, mátészalkai, vásáros- naményi) 1969 óta mindössze 3—4 százalékkal csők. kent. De ezen belül a rendszeresen dolgozó, tehát a nem nyugdíjas és nem járadékos tagok számának csökkenése -+ szövetségi átlagban — is" mindössze 12 százalék, sőt, a vásárosna- mányi járásban csak 8 százalék. Ezek jelentéktelen csökkenések, hiszen a gépesítettségi szint — a műszaki színvonal általában — 1969 óta ennél sokkal nagyobb ütemben emelkedett. Több az idős, járadékos Vannak azonban más tényezők is. amelyek a munkaerőhelyzet alakulását meghatározzák. Ezek közt is elsődleges a munkaerő minőségének alakulása. Az ösz- szes foglalkoztatottak számán belül ugyanis a nem nyugdíjas és nem járadékos munkaerő aránya ma már csak 65 százalék, ami 1969- ben még 71 százalék volt. Ért ellensúlyozza viszont, hogy az állandó alkalmazottak (a nem tsz-tagok) száma és aránya mindhárom járás átlagában emelkedett 1969 óta. A meglévő munkaerő egyik minőségi meghatározója viszont az. hogy a munkában még részt vevő nyugdíjas és járadékos tsz- tagok száma 1969 óta- mindhárom járásban lényegesen, összesen 30 százalékkal emelkedett s még ezen beiül is szembeötlően kiugró a nyugdíjas és járadékos nő tsz-tagok számának emelkedése, ami a három járás átlagában 68 százalék, a mátészalkai járásban még több: 117 százalék. Más szavakkal ezek a tények azt jelentik, hogy Szatmár-Beregben egyre több idős, már nyugdíjat, vagy jára. dékot élvező ember, köztük sok koros nő dolgozik a tsz- ekben. Arányuk jelenleg: a munkákban még részt vevő hét mázsa. Szeretek foglalkozni rózsákkal. Vagy, ha már semmi egyéb nincs nyáron, szívesen megyünk át Ugornyára, a strandra. Szombat délután, vasárnap csinálták az óvoda kerítését társadalmi munkában. Illő volt ott lennie a községi népfront bizottság elnökének. Az pedig két év óta Péter Zoltán. — Nem akaharn vállalni. Hivatkoztam arra, még harminc éves sem vagyok. Felelet: az nem kifogás. A napokban fél íves borítékot kapott. Benne ielent- kezési lapot az élelmiszer- ipari főiskola állattenyésztési karától. — Különbözetivel három fél év. Megszerzem a szakmérnöki diplomát. ★ Búcsúzóul egy kis rózsacsokorral ajándékozott meg. Gyönyörű, színpompás virágokkal. Kertjükből szedte, amit maga nevel. Asztalos Bálint minden negyedik tsz-tag öreg, nyugdíjkorhatár fölötti. S ebből következtetni lehet a szatmár-beregi tsz- ek „nagytömegű” munka, erejének minőségére. Jobban élnek a tagok A fehérgyarmati járás kivételével a munkában részt vevő családtagolt száma is 5—6 százalékkal növekedett 1969 óta. így kiderül, hogy ma a szatmár-beregi tsz. ekben a gépesítettség rohamos ..ejiooese ellenére is 1100-al dolgoznak kevesebben, mint 1969-ben. Viszont megnyugtató, hogy sokkal jobban élnek ma, mint négy évvel ezelőtt. A rendszeresen dolgozó, tehát nem nyugdíjas és nem járadékos tsz-tagok közösből származó jövedelme (háztáji nélkül!) 1969 óta több. mint 25 százalékkal emelkedett, a nyugdíjasok és járadékosak közösből származó átlagos jő. vedelme viszont 6 százalék, kai csökkent, de még így is havi 500 forint körül alakul — átlagosan. A csökkenés nyilvánvaló oka, hogy az egyre nagyobb számú idős embereknek nem tud. nak a tsz-ek elegendő és megfelelő munkalehetőséget biztosítani. A családtagok közösből származó jövedelme is csökkent, mégpedig 37 százalék, kai. Elsősorban az állandó embereknek biztosítják a munkát. Magasabb lermelékenység A felsorolt problémák ellenére jó ütemben emelkedik 1969 óta Szatmár—Be. reg tsz-eiben az élőmunka termelékenysége. Összegszerűen 1969-ben egy dolgo. zó tagra — a három járás átlagában — 49 170 forint halmozott termelési érték jutott. 1972-ben 72 670 forint. A növekedés tehát 47,8 százalék. Ennél kevesebb jut egy foglalkoztatottra akkor, ha az összes dolgozó létszámmal osztunk. Akkor a növekedés 1969 óta csak 46 százalék, de ez is szép eredmény. A három járás összes tsz.ében előállított halmozott termelési érték összege 1972-ben majdnem 2 milliárd forint volt (az idén még több várható), s ez 41 százalékos növekedést jelent 1969-hez viszonyítva. A tér. melési értéknek ez az ör. vendetes növekedése mutat, ja a gépesítés, a műszakitechnikai színvonal emel. kedését, hiszen az élő munkaerő összetétele (minősége) sokat romlott. A Szatmár-Beregi Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége közgazdasági bizottsága a munkaerőgazdálkodással kapcsolatban végzett vizsgálat értékelése során azt is megállapította, hogy a tájegység tsz-einek munkaerőellátottsága jobb az országosnál, viszont az egy dolgozó tagra jutó, közösből származó évi átlagos jövedelem 1972-ben még 3000 forinttal volt kevesebb az országosnál. Ennek egyik fő oka, hogy a szorgalmukról híres szatmár-beregi em. berek munkakedve és munkaereje még nincs folyamatosan hasznosítva. A jövő legfontosabb feladata tehát úgy tervezni és szervezni a termelést, hogy intenzívebb kultúrákkal, ipari és más ki. egészítő tevékenységgel a munkaerő lehetőleg mindenütt folyamatosan és 100 százalékosan hasznosodjon. Ez éppen úgy érdeke a tsz. eknek és tagjaiknak, minta népgazdaságnak. Szendrei fémet G. N. Z. .■ c Mai karrier Négyezser traktor
