Kelet-Magyarország, 1973. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-07 / 209. szám

1 -<sa* SfLtT-MAGYAROnSZÄ 6 f§73. sz^fémSe? T. Újdonságok I­T udományos kutatások Tapasztalatcsere á mezőgazdaságban Á kukorica betegségeiről... Mi így csináljuk: Látogatóban a nyírmadai tehenészetben Hol alul, hol felül tágul a lánchurok a tehén nyakán. A lánc enged annyi mozgást, hogy enyhe nyújtózkodással elérje a jószág a jászlat, az önitatót, hátra félé pedig ne lépjen túl az automata trá- gyahordó vájatán. Az istálló­ban nem csak a falak, és a jászlak vannak betonból, de az állások is. A jószág az év háromne­gyed részét jászolnál tölti. Csak szárazra állítás után, a vemhesség utolsó két-három hónapjában kerül karámba, napfényre és szabad levegő­re. A fenti kép fogadja a láto­gatót a Nyírmadai Állami Gazdaság tehenészeti te­lepén. Köztudott, hogy úgy az istállók és a férőhelyek ki­alakítását, mint a nagyüzemi jószágtartás mai formájának bevezetését nemzetközi ta­pasztalatokon alapuló kísér­letek előzték meg. Ám az új­ságíró kérdéseiben Rádi Ist­ván, a gazdaság főállatte­nyésztője kételyt érezhet, mert a következőképpen nyugtatja: Legelőn, vagy istállóban ? — Napjainkban megoszlanak a tudományos vélemények arról, hogy van-e elég ter­mészetből, napfényből nyert vitamin a nagyüzemi istál­lózott állattartásból származó tejben. Azt sem meri senki mondani, hogy szinte az egész évben istállóban tartott tehenek ellenállóbbak a be­tegségekkel szemben. Vitatott téma az is, hogy valóban el­mozogja, dulakodj a e a te­hén a tej hozam és a zsírtar­talom egy részét a karámo- zott és a szabadtartás körül­ményei között? Vagy éppen a kellő mozgástól lesz több és zsírosabb a tej. Közgazdasági szempontok miatt azon is el kell gondol­kozni, hogy a szabadtartás, vagy istállózott előnyösebb-e a gazdaságnak. Az sem kö­zömbös. hogy milyen költség­gel állítanak elő egy liter te­jet. A munkaszervezés, az elegendő munkáskéz is fontos tényezők között szerepel. A gazdaság épDen a közgazda- sági tényezők hatására vá­Egy héttel ezelőtti szá. munkban tudósítást közöl, tünk a vetőmagellátás hely­zetéről, amiben hírül ad­tuk. hogy a bezosztája vetés- területének csökkentéséhez, a fajtaváltásra megvannak az új magyar nemesítésű őszi búzafajtáink is. Igaz a két fajta, amit bemutatunk nem teljesen új már, hiszen mind a kettő 1971-ben elő­zetes elismerésben részesült. Azóta két esztendőben jó terméseikkel bizonyítottak. A két fajta: a GK fértődi 2 és a martonvásári 1-es. A korábbi érési csoportba tartozik a GK fertődi 2. Faj­taleírása : levele közepesen hosszú, széles, világoszöld, kissé hamvas, lehajló. Szára vastag, magassága 60—100 cm. a legfelső ízköz hosszú. Kalásza rövid, t&nött, szál­kás, hasáb alakú. A kalász­nál jól termékenvülnek. Éréskor fehér vagy világos­sárga. A szem színe világos- barna. hosszúkás, félig üve­ges törésfelületű, mély hasi barázdával. Ezermagsúlya 40—45 gramm. Gazdasági értéke: korai érésű, a ratinája 12-vel azo­nos időben érő fajta. Étke- eési búza. Bokrosodó típusú, lasztotta az istállózott és ez­zel együtt a, nagyüzemi, a gyárszerű tejtermelést. A gazdaság persze azért kísérletezik. A kéthasznosí- tású — tehát a burjadzó és tejelő istállóban tartott — ál­lományon kívül tartanak egyhasznosítású teheneket is. Jószágaik zöme tejelő ma­gyar barna, A gazdaság 749 tehenéből 339 tejelő. Van 234 sajátnevelésű növendék ál­latuk. Egyhasznú húsmarhá­ból 176 darabot számolnak je­lenleg. Ebből 60 tehén. Az egyhasznú jószágokat teljesen a szabadtartásban gondozzák. Ezeknek a vem- * hesedése természetes úton történik. Ellés után a borjak „elrugásig”, tehát 6—7 hóna­pig szopnak. E tartásformá­nál lényegeset szeretne előre­lépni a gazdaság. Mintegy ezer jószágra szeretné növel­ni a tejelő magyarbarna te­henek és a Hereford bikák keresztezéséből származó húsmarhaállományt. A Törekvés brigád A gazdaságból naponta át­lag kétezer-kilencszáz liter hűtött tejet szállítanak el. Az istállóátlag kilenc liter. Je­lenleg van negyven tehenük, amelyek 15 liternél több te­jet adnak naponta. Az egyedi tervezésű istál­lót 1971-ben építették. A te­henészeti kombinát gépesített. Az NDK-ból vásárolt fejőbe­rendezéssel dolgoznak. A tej emberi kéz érintése nélkül jut el a teiházba. Zisgó Mihály tehenész bri­gádvezetőtől tudjuk meg, hogy a tehenészek „Törekvés'’ szo­cialista brigádjában 28-an dolgoznak. — Én csak az állattenyész­tésben szeretek dolgozni — mondja a brigádvezető. A juhokat is széretem: de a te­hén az más. 1982 óta va­gyok tehenész. Szeretni kell az állatot. Ismerni minden mozdulatát, szokásait, még a szeszélyét is. Akinek nincs türelme, az kerülje el mesz- sze az istállót. A falak fehérek, az istál­lóban tisztaság, nyugalom és csend. A 15 liternél többet adó teheneket, háromszor fe­jik. És természetes — há­romszor abrakoljájc. Az egvik tehenész a 213 Csokoládé, nevű zsemlyeszí­nű tehénnél áll meg. A főál- lattenvésztő fejből mondja tél- és fagyállósága jó. A szárazságot jól viseli, álló- képessége kifogástalan. Le­vélrozsdára fogékonyabb, mint a bezosztája 1. pergés- re nem hajlamos. Termőké­pessége 5—10 százalékkal jobb, mint a rannája 12-é. Ülepedett, beérett mag­ágyat kíván. Mivel állóké­pessége kifogástalan, a nagy műtrágyaadagokat megdőlés, nélkül hasznosítja. Öntözé­ses termesztésre alkalmas fajta. Legkedvezőbb, ha ősz­szel 30—40 milliméter ke- lesztő öntözést, kalászolás előtt levéltrágyázással együtt vízpótló öntözést kap. Mivel kissé bokrosodásra hajlamos hektáronként 5,2—5,5 millió csíránál többet ne vessünk. Optimális vetésideje október első fele. A középkorai érésűek cso­portjában találjuk a marton­vásári 1-es fajtát, aminek leírása a következőírben fog­lalható össze: Levele vilá­goszöld. enyhe viaszbevonat­tal. közepesen hosszú, széles, lehajló. Szára vastag, köze. pesen magas. Tavaszi fejlő­dése gyors. Kalásza éretlen állapotban kissé hamvas, vi­lágoszöld, laza, hosszú, fel­álló. Kalásza tar, ro<»d szál. jellemző adatait: „Az elmúlt évben 7125 liter tejet adott. A tejének zsírtartalma átlag­ban 5,7-es volt.” Most már tehenészek is csatlakoznak hozzánk. Minden tehénről van kedves szavuk. Néme­lyikről egész anekdota csok­rot tudnak mesélni. Közben mossák a tőgyeket és felkerülnek rájuk a fejő­gépek. 222 Babára mutatnak. Színe egérszürke* Különösen büszkélkednek vele, mert sa­ját nevelésük, és hatezerkét­száz liter tejet adott a múlt évben 5,4-es zsírtartalommal. 645 Ragyogó nem azért érde­kes, mert fekete,' hanem azért, mert 25 százalékos la­pályvér van benne. Ekkor jegyzi meg a főállattenyész­tő, hogy 50 százalékos la­pályvér tartalomig szeretné­nek eljutni. Nyugalom, csend Munka közben Varga Fe­renc és Baráth Lajos tehené­szek nem a hajnali kelés fá­radalmairól, hanem a jószág szeretetéről győznek meg bennünket: — A tehén a nyugalmat szereti. A lánccsörgéshez, a gépek monoton zajához már hozzászokott a jószág. Fejés közben különösen nagy szük­ség van a megszokott csend­re. Csak így adja le a tejet. Nemhogy tvasvilla, de még a hangos szó sem járja ezt az istállót. Utunk a frissen meszelt és fertőtlenített elletőbe visz. Ennek az istállórésznek Mol­nár György elletőtehenész szakmunkás a gazdája. Az ál­lás egyik oldalán, az elővára- kozóban, az ellés előtt álló tehenek, a másikon az utó­várakozóban, a már megel­lett jószágok állnak. Borjaik életük első tíz napját a boci „bölcsődében”, az előneveíő- ben töltik. Molnár György ellető te­henésztől az elhullásról ér­deklődünk: — Hét hónapja vagyok el­lető tehenész. Azóta 120 el- lést vezettem le, és csak két borjú nem maradt meg, pe­dig voltak nehéz ellések is. A higiéniát, a rendet, az istállóban csak az állatszere­tet múlja felül. És mindez a Törekvés brigád munkáját dicséri. Sigér Imre kaképződmény csak a felső kalászkán található. Szem­termése ovális, barnáspiros, acélos törés felületű, üveges. Ezerszemsúlya 42—45 gramm. A bezosztája 1-gyel közel azonos időben érik. Gazdasági értéke: Közép­korai érésű étkezési búza. Bokrosodó típusú. Tél- és fagyállósága kitűnő. A szá­razságot jól tűri. Termőké­pessége jobb. mint a bezosz­tája 1-é, 5—10 százalékkal többet terem. Jó alkalmaz­kodó képességű, szárazabb klímájú tájakon és közepes ellátottságé termőtalajokon is sikerrel termeszthető. A gombabetegségekkel szem­ben ellenáílóbb. mint a be­zosztája. sütőipari tuiííjdon- sága nagyon jó. Eredményes termesztésé­hez hektáronként 5—5,5 mil­lió csira vetése szükséges. Szára magasabb. mint a bezosztája 1-é. ezért öntözé­ses termesztésre nem java­solt. Optimális vetésideje ok­tóber eleie. Megfelelő körül­mények között hektáronként 50—60 mázsa termésre is képes. Az adatokat a MÉM újabban minősített búzafai - ták leírásának félhasználá­sával közöljük, (es) Az állattenyésztés legfon­tosabb takarmánynövénye a kukorica, mely hazánkban az abraktakarmány-termő te­rületek 50 százalékát teszi ki. Számos betegsége és kártevője található meg ha­zánkban, melyek ellen ered­ményesen védekezünk. Észak-Amerika' kukorica- termelő állama’ban — első­sorban az USA-ban — az el­múlt időszakban néhány újabb kukorica, gombabeteg­séget fedeztek fel és írtak le, melyek erősen fertőzött esztendőkben a termésnek több, mint 30 százalékát pusztították el. Ezen kukorica újabb — nálunk még (!!) nem talál­ható, de várhatóan a követ­kező esztendőkben fellépő — betegségeiről tartott előadást Molnár József, a Szabolcs. Szatmár megyei Növényvédő Állomás karantén felügyelő­je augusztus 24-én a nö­vényvédő állomás nagyter­mében. • a megye nagyobb kukoricatermelő gazdaságai­ból meghívott szakemberek részére. Az előadásban először a betegségeket ismertette, el­terjedésük, tünetek szerint, majd pedig ezek felfedezésé­re és az ellenük való véde­kezésre vonatkozó legfonto­sabb feladatokat vázolta. A betegségek leírása: 1. A kukorica déli levél­foltossága : Hazánkban már ismert a Helminthosporium turcicum által okozott csí­kos levélszáradás. Ennek tüneteihez hasonlít a Hel­minthosporium maydis által okozott déli levélfoltosság, mely Észak-Amerika kuko­ricatermését nagymértékben hátráltatja. Kezdetben a le­vél az alsó leveleken apró sárgás, vizenyős foltok kép­ződnek, amelyek rövid időn Az utóbbi hetekben igen kellemetlen károsítok elsza­porodására figyelhettünk fel Szabolcs-Szatmár megyében, ha figyelmesen szemléltük almafáinkat, illetve szilvafá­inkat. E kártevők a takács­atkák a pókszabásúakhoz tartoznak. A levelek fonák­ján élnek, az erek között készített laza szövedék alatt. A kártételt szivogatásukkal okozzák. A szivogatás helyén elő­ször a levél színén apró hal­vány foltok árulják el a kártételt. A károsított leve­lek növekedésben is elma­radnak. A további szivoga­tás következtében a levél egész színe megfakul „ólom­fényűvé” válik^Ezek a leve­lek a későbbiek folyamán sárgulni kezdenek, majd az érzugokban, érközökben megindul a levél pusztulá­sa, száradása is. Kártételük' végeredményben a levél el- száradásához és lehullásához vezet. A levél pusztulását gyakran a levél torzulása is kíséri. Az atkák kártétele követ­keztében a megtámadott le­vél párologtatása növekszik, a levél kiorofiltartalma pe­dig fogy, az asszimilációs fo­lyamat is lecsökken. A le­vél elpusztulása után lehull. Az atkák kártétele- tehát lényegében az asszimilációs felület csökkentése, melynek következménye gyengébb minőségű, anró gyümölcs, a fa leeyengülése. így a többi kárasítóklíal és a faggyal szemben érzékenyebbé válik a növény és könnyebben el is fagy. Erősebb kártétel esetén a kár elvan nagymérvű lehet, hogy a károsított gyümölcs­fa leveleinek nagy részét már nyáron lehullatja. Ez a lombveszteséa alma esetében a 30—10 %-ot is elérheti. A kaliforniai pajzstetű kárté­telétől azonban • mindig könnyén, már távola''ViT-ól is megkülönböztethető. Míg a kaliforniai pajzs.tetűre főleg a csűcsszáradás jellemző, addig a takácsatkák kártéte­lét lombszámdás és lomb- hullás j-íikmd. A lombhbi­béiül az egész levélfelületet beboríthatják. Előrehaladott állapotban rugby-labdaszerű foltokat mutat a fertőzött le* vélen. Fertőződik a szár és a cső is (szár és csörothadás). 2. A kukorica kabatiellás szemfoltbetegsége: 1959-ben írták le először Japánban, azóta több országban elter­jedt, elsősorban az USA-ban és Kanadában. Az elmúlt esztendőben Jugoszláviában és Ausztriában (tehát köz. vetlen szomszédainknál) már megtalálták. A betegség tünetei legkifejezőbben a leveleken jelentkeznek, a nyár közepétől számos, kö­rülbelül 1—4 milliméter nagyságú sárga foltok jelen­nek meg, melyek áteső fény­ben . olajszerűek. Később a levél közepe elhalványodik, kifakul, szélük vöröses-bar­na. Egyéb gombák megtele­pedése folytán a középső ré­szen fekete pontok jelent­keznek, és ebben a stádium­ban egy szemhez hasonlíta­nak, innen kapta a nevét. 3. A kukorica sárga levél­foltossága: Jelenleg csak Észak-Amerikában fordul elő. ahol 1967 óta minden esztendőben fellép különbö­ző mérvű kárral. A betegség tünetei nagymértékben ha­sonlítanak a déli levélfoltos- ság tüneteihez. A levélen már kora tavasszal elszórtan sárga, vagy világos barna színű kör, vagy ovális foltok jelennek meg. A felsőbb le­veleken a foltokat a levél­erek határolják. A tünetek megjelennek a levélhüve­lyen és a csuhé leveleken is. 4. A kukorica kurvuláriás levélfoltossága: Európában ezideig szintén ismeretlen. Szintén a levélműködés za­varát idézi elő, mely a le­velek sárgulásában. majd elszáradásábain mutatkozik. lás és az ágak kopaszodása rendszerint a legalsó ágakon kezdődik és innen halad fel­felé. Ha ilyen károsított le­vél fonáki részét megvizs­gáljuk, akkor elsősorban a levélerek között szőtt pókhá­ló szerű szövedékük árulja el a kártevők jelenlétét. El­nevezésük is ettől a szöve- dészövő tevékenységüktől származik. A szövedékükre levedlett lárvabőrük, ürülé­kük tapadhat. A takácsatkák 0,4—0,5 mm.es, igen apró tgstü álla­tok. i A 35—55 % relatív pára­tartalmú 30 C-fok körüli hő­mérséklet már nagyon ked­vező számukra, tehát a szá­raz, meleg nyáron tapasztal­ható súlyos mérvű kártéte­lük teljesen érthető. A kukorica levelén apró, kör alakú, vagy ovális, sárguló foltok jelennek meg, melyek közepe gesztenyebarnára szí- neződik. Kezdetben az alsó, később a felső levelekre is ráterjed. 5. A kukorica peronoszpó. rája, vagy „bolondfej” be. tegsége: Szintén Észak-Ame. rikában terjedt el leginkább, de már megtalálták ezt is Jugoszláviában és Ausztriá. ban is. tehát hazai elterje. désével is számolni kell. A kukorica minden föld feletti részén látható a tünet, de legjellemzőbb a címeren. Fő tünetei: ha fiatal állapotban fertőződik a kukorica, törpe növés és rendellenes osztó, dás; címerhányás állapotban történő fertőzéskor címer helyett többszörösen fnaguk. ba csavarodó, apró levelek, bő! álló torz képződmény keletkezik. A csövek helyett megvastagodott hajtások keletkeznek. Ezen betegségek ellen való védekezés két feladatból te. vődik. Először fel kell ku. tatnunk a hazai esetleges elő. fordulást, melyhez hathatós segítséget nyújthatnak -az üzemi szakemberek az által, hogy rendszeresen vizsgálva a kukoricatáblákat, felkutat, ják az esetleges fertő, zést. A betegség pontos megállapítása csak labo­ratóriumi keretek között lehetséges, ezért minden olyan tünetekből, amelyeket még eddig nem ismertek, mintát küldjenek a növény­védő állomás részére, pontos hely, idő és táblamegjelölés. sel. A második feladat már növénynemesítői munka, mely szerint megállapítják a fogékony fajtákat, és ezek azonnali lecserélésével to. vábbra is eredményes kuko­ricatermesztést folytatha. tunk. (BG) Tömeges elszaporodásukat a túlzott és aránytalan N. műtrágyák használata is elő. segítheti. A takácsatkák ellen folyó vegyszeres védekezésben jó hatású készítmények a 25 % diazinon-j-5 % lenkapton hatóanyagú Diazinon Phen. kapton WP 0,25 %-os to. ménységben (élelmezés, egészségügyi várakozási ide. je 21 nap) és a 8 % tetradi. fon hatóanyagú Pol-Akari. tox 0,2 %-os töménységben (élelmezéslegészségügyi vá. rakozási ideje 14 nap). A permetezési munkák végzésekor a munka és bal. esetvédelmi óvó rendszabá­lyokat szigorúan tartsuk be! Széles Csaba adjunktus mg. főiskola Nyíregyháza A Tompái Kossuth Termelő Szövetkezet étkezési papriká­ja aranyérmet r^eri a Hamburgi Kertészeti Világkiállításon,] Nagy mennyiségben termelik a fehér húsos, a pritamin és a fűszerpaprikát. Az idén 400 vagon paprikatermést várnak, Osztályozzák a paprikát.. (MTI fotó: Fehérváry Ferenc) A fajtaváltáshoz Uj őszi búza fajták Védekezés a takácsatkák ellen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents