Kelet-Magyarország, 1973. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-05 / 207. szám

■ M A G Y AR0RS7Ä & 5. ofM Rendes lakást szeretnének A kékesei Danké-teiepen Népművészeti kiállítás — Rhoda Scott koncertje Lengyel vendégek Mit „hozott“ a Nyíregyházi Nyár ? A kocsi megáil. A por még percekig száll mögötte, aztán szétterülve ülepszik le a házak falán, az ablakon. Kerítés sehol, de nincs is rá szükség, hiszen ház is csak öt van, a többit még jóindu­lattal sem lehet annak ne­vezni. Szalma és nádfedél, vert fal és vályog: a kékesei Dankó telepen. Az egyik ház mellett teknő és lavór, egy fiatalasszony mosógépből szedi a ruhát. Öblöget, tere­get — Bent nem férne — mondják — mert az első szo­bában is, a hátsóban, és kö­zépen, a konyhában is lakik egy család Az 53 éves Hor­váth Jánosé, aki bent fek­szik, nyugdíjas, leszázalékol­ták. Aztán a két fia: ifj. Horváth János családjával és Horváth András a családjá­val. összesen tizenöten. Hogyan férnek el? Sehogy — mondják egymás szavá­ba vágva —, mennének, csak lenne hová. Kérvény kérvény után — 1069 óta kérvényezem a tanácsnál, hogy építhessek, vagy vehessek egy házat, de még mindig elutasítottak — mondja ifj. Horváth János. Most is a tanácstól jövök Mindig azt mondták, hogy addig nem tudnak semmit csinálni, míg a Kossuth utcá­ban a házhelyeket le nem rendezik. Ez a Kossuth utca — mutat végig a telephez ve­zető úton — itt mellettünk. A beszélgetésre 25—30 asz- szony, gyermek gyűl körénk. Hallgatnak, aztán beleszól­nak. ők is magyaráznak, hogy velük mindig csak „ki­tolnak". Horváth János inti csendre őket, aztán folytatja: — Három C-lakásépítésre és két lakásvásárlásra ka­pott engedélyt a tanács 1975- ig. Amikor telekrendezés mi­att nem engedtek építeni, mondtam, akkor vegyenek egyet nekem. Erre meg azt mondták, hogy cigánycsalád nem költözhet más utcába. Hívnak, nézzem meg a kúljukat, amiből a vizet isszák, Két putri között a szabad­ban egy nyitott kút. A víz nincs mélyen, négy-öt gyűrű A kevésbé egészséges, a vérszegény és a gyengén fej­lett gyerekek számára ősszel és télen is fontos a jó levegő, a szabadban való mozgás. A SZOT Üdülési és Szanató­riumi Eőigazgatósóga elsősor­ban nekik és a kedvezőtlen körülmények között élő gye­rekek számára biztosítja az őszi-téli felüdülést. A Szak- szervezetek Szabolcs-Szatmár Megyei Tanácsa már elküldte az általános iskolákba a beu­taló jegyeket. A szülők, illet­ve a gyerekek az iskolák szakszervezeti vezetőinél, vagy az osztályfőnököknél je­lenthetik be igényüket az üdülésre. Megyénkből az üdülők első csoportja szeptember 17-én indul Parádfürdöre. Novem­ber 20-ig. vagyis az őszi sze­zonban háromhetes turnusok­ban több száz szabolcs-szat- mári gyerek üdül Parádfür- dőn. Mikosdpusztán, Kősze­gen. Vajtán, és Sasváron. A parádfürdői, a sasvári és a vajtai gyógyüdülőbe a felső tagozatos, a kőszegi, és a mi- kosdpusztai gyógyüdülőbe pedig az alsó tagozatos diákok mehetnek. A téli üdülés programját később állítják össze, s utána mindjárt a té­li üdülőjegyeket is megkap­ják az iskolák. Mind az őszi, mind a téli üdülés alatt a fő tantárgyak­ból napi három óra előadást hallgatnák a diákok, a korre­petálásra napi másfél órát kell fordítaniuk. A felügyele­tet pedagógusok és szakkép- I lehet az egész. Se gém, se kútostor, ha Valaki vizet akar húzni, egy kötélre kötött vedret kell beledobni. Mond­ják: sokszor kérték már csi­náljanak ezzel is valamit. Nincs lefedve, a gyerekek já­tékból is beledobnak vala­mit. Aztán mondják azt is, kit vitt el a mentő, mert beteg lett a víztől. A tanácsházán az elnök­asszony mondja: korábban valóban nem (tudtak telket adni, de már nincs probléma. A végrehajtó bizottság eldön­tötte, hogy négyszögölenként 8 forintért adják a Kossuth utcai telkekét a cigánylako­soknak és azt is, hogy ifj. Horváth Jánost kijelölték. — Tavaly az apja volt ki­jelölve. de közben leszázalé­kolták, így már nem tudja vállalni azokat a kötelezett­ségeket, amelyek akár az építéssel, akár a vásárlással járnak. De az, hogy a fia 1969-ben kérte, az túlzás. Fi­atal még, akkor nem is ren­delkezhetett a feltételekkel — mondja a tanácselnök. Ahol olcsóbb a telek Beszélgetünk a vásárlásról is: ha már nem tudott Ifjú Horváth János építeni, mi­ért nem vehette meg azt a házat, ami eladó volt a falu­ban. Mondják: az a ház többe került volna, mint amennyi pénzt a fiatalember össze tudott volna hozni, az ötvenezer kölcsönhöz — eny- nyit ad az OTP vásárlás ese­tén — legalább 30 ezret kel­lett volna tenni. A feltételek között szereplő egyéves fo­lyamatos munkaviszonya megvan, az előírt tíz száza­lék előtakarékosság is, de harmincezer nincs. És valóban csak . a telep mellé, a Kossuth utcára le­het a cigánycsaládoknak köl­tözni? A tanácson azt mond­ják. ott az olcsó telek, mert amit most a tsz-től sajátíta­nak ki. az 22—25 forint lesz négyszögölenként. Foghíjak? Kevés van. meg drága. Egv fiataiasszonv mondta: „Inkább a Dunántúlra köl­töznék, minthogy egy cigány legyen a szomszédom.” Egy zett gondozónők látják el. Valamennyi gyerek rendsze­res orvosi és védőnői fel­ügyelet alatt les2. Délutánonként a pajtások játszanak és sportolnak. Va­lamennyi üdülő erdő, vr"v park közepére épült, így a vendégek állandóan friss, egészséges levegőt szívhatnak. Hóesésben szánkó és sí, máskor könyvtár, tv és dia- film szórakoztatja őket. A legyengült, szervezetű A Szabolcs-Szatmár Me­gyei Tanács V. B. ipari osz­tályának és a KIOSZ me­gyei titkárságának képvise­lői a napokban együttműkö­dési megállapodást írtak alá. Vállalják egymás kölcsö­nös tájékoztatását. A külön­böző szintű tanácsok idő­ben értesítik a KIOSZ helyi szerveit a kisiparosokkal kapcsolatos rendezvényekről, iparpolitikai terv készítésé nél bedig figyelembe veszik és egyeztetik álláspontjukat a KIOSZ álláspontjával. A két szerv együttesen lép fel a kontárok ellen. a nyugdíj és munkaviszony melletti ipargyakorlás kiszé­lesítéséért. Az utóbbi rend­kívül előnyös a hiányszak­másilc: „csak meg kellett vol­na nézni, amikor idejött egy család Szabolcsverésmartról. Állandó cirkusz volt, míg vissza nem cserélték a há­zat.” Ellentétek tehát bőven vannak, érzik, tudják ezt a kékesei cigányok is. Egy cso­móban, kis területen él a 48 család 177 tagja 22 putriban, öt valamivel rendesebb ház­ban. Az ötven 16 éven felüli közül 3ö-nek van állandó munkája. 6 munkaképtelen, a többiek alkalmi munkából élnek. A gyerekek cigányosz­tályba járnak, sőt most egy újabb osztályt akarnak szer­vezni nekik. Miért? Azt mondják: gyengébb képessé­gűek, ha hozzájuk alakítják ki a tanítás ütemét, lemarad­nak a többiek is. Kékesén is lehelne,.. Szabolcs-Szatmár megyé­ben 1971—72-ben 281 cigány-' családnak épült lakás és 207-et vásároltak, az idén pedig 37 építésre és 51 vásár­lásra adott kölcsönt az OTP. Sok községben javult a hely­zet, sőt van néhány, ahol végleges megoldást találtak. Kékesén ez varat magára. Azt mondják, most 6—7 csa­lád van, akinek nem csak a kérvénye készült, hanem az építés, vagy a vásárlás fel­tételei is adottak. Csak ép­pen a keret kevés, vagyis a község nem kap ennyi építé­sére, vásárlására lehetőséget. Ezt mondják. Pedig átcsopor­tosításra van lehetőség: ha az Igények nagyok, a járási hivatal elnökének hatásköre a módosítás, tehát oda adni. ahol kell és elvenni, ahol nem élnek a lehetőséggel. De ezt a tanácsnak is tudni kell, kérni kell, mint ahogv tették f't már a megye más köz­ségeiben is. Ifj. Horváth János esete el­gondolkoztató: ha nincs is négy éve, hogy építkezni szeretne, akkor sem ebben az évben találta ki először. A tanácsunk pedig sokkal ru­galmasabban kellett volna intézkedni, mert nem csak a tavalyi, hanem az idei év is lassan elszáll. Balogh József gyérekek étkeztetésére kü­lönös gondot fordítanak a. üdülőben: naponta öLszik kaöfiak vitamin- és fehérje dús ételeket. A felső tagozato­sok étkeztetéséhez az üdüli vezetői külön pótlást is ad­hatnak. Valószínű, hogy a té­li csoportokat Röjtökrrvuzsaj- ra, Tóalmásra és Ormánd- pusztára viszik üdülni. Min­den üdülőben a tavalynál gazdagabb program várja s diákokat. mákban — a lakösság szem­pontjából. A jobb minőségű munka érdekében a kisiparo­sokat mestervizsgává ösztön­zik. Munkájukban helyet kap a megfelelő felvilágosí­tó propaganda is. . Ez fő­leg az iparjogosítvány ki­váltásánál szükséges. A tanácsok kedvező felté­teleket nyújtanak a kisiparo­soknak. A szerződés értei - tnébeh a kisiparos ötezer forint értékben kaphat hitelt szerszám- és anyagvásárlás­ra, tízezer . forint értékben műhelyépítésre és korszerű­sítésre az OTP-től. A kisipa­rosok ellenőrzésében kölcsö­nösen járnak el. Minden év január 30-ig egyeztetett ütemterv készül, amely ala­pul szolgál az ellenőrzéshez. Nyíregyháza és a megye kulturális életét irányító, mű­vészeti eseményeket rendező intézményei a hagyományos tavaszi művészeti hetek, a Nyírségi Ősz, a nyírbátori zenei napok mellett — szin­tén hagyómánvosan — Nyír­egyházi Nyár címen szervez­nek programokat az uborka- szezonnak számító nyári hó­napokra. Teszik ezt egyrészt azért, hogy a hazai közönség júniustól augusztus végéig is részese lehessen a színvona­las, vagv éppen pihentető ze­nei rendezvényeknek, kiállí­tásoknak, másrészt azért, hogy a nyári szabadságra me­gyénkbe. vagv Nyíregyházára látogató ideeenek is találja­nak megfelelő programokat a szabad időre. A Nyíregyházi Nyár rendezésének törekvé­sei természetesen nem mér­hetők egy-egv rangosabb ese­mény — például a gyulai várjátékok, szegedi ünnepi játékok —- színvonalával. Azért is, mert nem egy tö­mörített, néhány napos ren­dezvényről van szó, s azért is. mert kevés az olyan prog­ram, amely országos szerve­zést is megérdemelne. Szinte minden művészeti ág megta­lálta már a maga városát, ahol országos fesztiválokat, bemutatókat tartanak, ke­resni azonban lehet és érde­mes is azokat a lehe­tőségeket, amelyekkel egy A megyei tanács sóstói to­vábbképző intézetében szep­tember 3-án, este 7 órakor 'ünnepélyesen megnyitották at 1970 óta mindén ‘év őszén hagyományosan megrende­zett nemzetközi képzőmű­vésztelepet. Megjelent a megnyitón dr. Cservényük László, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője, Gyúró Imre, a megyei tanács el­nökhelyettese. Szemerszki Miklós, a városi pártbizott­ság titkára, több szabolcsi képzőművész és meghívott vendég. Dr. Kuknyó János, a me­gyei tanács művelődési osz­tályának vezetője méltatta a nemzetközi müvésztelep je­lentőségét Szaboics-Szalmar megye kulturális életében. A külföldi képzőművészek ne­vében Tibor Csorba magyar származású, Varsóban élő művész mondott köszönetét a meleg fogadtatásért. A Mindén nyitás előtt ünne­pélyes szertartás. Külön kulcs a főnöknél és külön a helyettesénél. Az üzletbe még a két vezető Sem lép­het be egymás tudta nélkül. A VAGÉP nyíregyházi — a Széchenyi és a. Vécsey ut­cában lévő — óra és ék­szerjavító részlegében a nyi_ tás szertartása a páncélszek­rény előtt folytatódik. Fi már így megy 1952 óta. A VAGÉP órajáVító részlege ugyanis ekkor alakult — három fővel. A Kossuth téri műhelyben — a jelenlegi vi­rágüzlet helyén — kezdetben alig kétszáz órát iavítottak meg. Azóta ez a szám meg­tízszereződött, de javult a i+olHáltaiSs minőségé is. Nyíregyházán új részleg ala_ -ült a Vécsév Utcában, ií- 'etve a régi 1966-ban át­költözött a Széchenyi utca 3. szám alá. A Széchenyi utcai részleg., ben az elmúlt évben, mint­egy harmincezer órát javí­tottak meg, ez év első felé­rendezvénysorozat híre el­jut egy város határain túl Is. Ilyen volt például az idei program legrangosabb ese­ménye, az első országos nép­művészeti kiállítás. A Nép­művelési Intézet és a nyír­egyházi városi művelődési központ közös vállalkozása sok ezer látogatót vonzott az ország minden részéből, kül­földről is, ahol mintegy 400 tárgy mutatta be a magvar népi díszítőművészet: legszebb motívumait, szőttesek, hímzé­sek, fafaragások, eevéh ipar­művészeti tárgyak. (A kiállí­tást a nagy érdeklődésre való leki rí tettél meg is hncsín•■>bí- Az ötlet: is ió veit, a rendezés is, a tanárkon7-5 ke- rene-me pedii ism^t ideál!s k i á 1K i ó ’ ? r em n ° k bi 7nr\ yul t. Még két. kiállítás került a progrrmhs, rz, emukon a Mű­csarnokkal közös rendezés­ben Páni Cains szobrai* lát­hatta c kÖZÖnsóo n s^ahrőtőfi színpad kertjében (itt is lő­hetne több, eaész nyáron át tartó tárlatot rendezni!). a másikon a képzőművészek szövetsége kelet-magyaror- széaí terű’éti szervézote me­gyei tagjainak munkáit mu­tatták be a nyár elején. Ahogyan a kiállítások pál­máiét a népművészeti össze­állítás viszi el, úcv a zenei rendezvényekét Rhoda ^eott koncertio a sz-bnd*ó[-j szín­padon. Világhírű művész, vi­művésztelep rendező bizott­ságának vezetője, dr. Dienes Isivdnné muzeológus ismer­tette a mintegy húsznapos iít-tartózkodás eseményeit. A művészek szeptember 4-én a megyeszékhely neve­zetességeivel ismerkedtek; ellátogattak-egy tirpák ta­nyára. Szerdán nyírségi kör. útra indulnak, megtekintik Nagykálló, Nyírbátor, Vaja. Ölehértó műemlékeit. Ké­sőbb beregi, szatmári és fel­ső-szabolcsi kiránduláson vesznek részt. A nemzetközi művésztáborban két mű­vészettörténeti előadás is sze­repel, egyikei Telepy Kata­lin, a Nemzeti Galéria tu­dományos íömunkalársa tartja, a másik előadásra Lancz Sándort, a Tudómé nyos Akadémia munkatársét kérik fel. A művésztelep záró kiállítását szeptember 27-ére tervezik. A megnyitón Lakatos Jó­ben pedig közel tizenötezer darabot. A modern épület­ben korszerű, de hia thai1 szűk felvételi irodában fo­gadják a vendégeket. A mű­hely viszont minden szem­pontból kielégíti az igénye­ket: tágas, világos. Az or­szág egyik legmodernebb műhelye mellett a vezetőség­nek gondot okoz. hogy nem­csak a munkafelvételi te­rem, de a raktár is kicsi. A tervek szerint a közeljövő­ben a jelenlegi raktárt át­alakítják felvételi helyiséggé, s az alkatrészeknek új rak­tárt építenek. Egyes hiányzó alkatrésze, két házilag is előállítanak. A műhely modern műszerei és gépei is országszerte köz­ismertek. Az esztergapad, a központi beütőgép, az üveg- vágó, óramosó gépek mellett talán a legérdekesebb — és a leghasznosabb — az óra- pontosség-szabályozó elekt­romos műszer. A svájci gyártmányú vibrográf ké­szülékben egy kvarcóra lágszínvonalú műsor — jó öt- le* volt meghívni Nyírégyhá- zára a hazánkban egyébként többféle koncertező orgona­művészt. A szabadtéri többi rendezvénye, az ORl-műso- rok, a debreceni és a miskolci színházak előadásai, az opé- retthangversény kivétel ével hagyományos programok voltak. Sajnos, elmaradt a Szentendréi Teátrum Shakes- psáre-bemutatőja, amely ná­dig eay tipikus nyári színház előadásával gazdagíthatta Volna a r e n d e zv é ” v so rp e a | ot. Egyetlen pyífégvházi feltűné­se miatt n programok között említhetjük a megyében iárt kielcei lengyel ec-1ré.de’7vüt- tes bemmatóját. Kár, hogy épom Nvú-egvházán nem tudták teli es műsorukat e'ö- adni az ifjúsági park tenyér­nyi „színpadán”. A két or­szágos konferenciát idézhet­tük még fel — a honismereti és a népművészeti tanácsko­zást —. ezek azonban csak a meghívót* szakembereknek szóltak. S a sor ezzel véget is ért. Két-három igen színvo­nalas rendezvény, a többi a barkochbából kölcsönzött ki­fejezéssel — nem jellemző. A programok nagy része ezúttal is olyan volt, amit címszavak nélkül is rendezhettek volna, akár van Nyíregyházi Nyár, akár nincs. zsef festőművész, a sza­bolcsi művészeti csoport tit­kára színes di af elvételéiből adott ízelítőt Szabolcs-Szat­már megye néprajzi, népmű. vészeli és idegenforgalmi ne­vezetességeiről, melyet a részvevők nagy tetszéssel fogadtak. Ezután baráti beszélgetés, sei folytatódott a nemzetközi müvésztelep megnyitója, me. lyen négy külföldi vendég vett részt: Velemir Petroo Bulgáriából, Tibor Csorbáéi feleség? Hanka Csorba Len- gyelországból és Axcl Wünsch, a Német Demokra­tikus Köztársaságból. A na* polcban várják a két szovjet vendéget, és a két magyar művészt a fővárosból. A há* zigazda szerepét Lakatos Jó. zsef nyíregyházi festőművész tölti be. s a művészleleoré meghívják a Bujon élő Ke­rülő Ferencet is. (p) működik — évenként egy ezred másodperc eltéré­si pontossággal — s ezzel párhuzamosan a szabályozás­ra szoruló ólát bemérik. A készülék a két óra közötti különbséget es egyes hibákat . szívvizsgálathoz hasonlóan kardiográfszerűen szalagrá kivetíti. A szakembernek ezt csak le kell olvasni és e szerint beállítani a javításra szoruló órát. E készülékek nagyban elő. segítik a részleg 22 szakem­berének munkáját, illetve gyorsítják meg a lakossági szolgáltatást. így ma már a kisebb javításokat helyben is el tudják végezni, nagyobb munkákat pedig 8—10 na­pos határidőn belül vállal­nak. A csúcsidőszakban — az iskolák kezdete előtti hó­napokban — ez a javítási határidő eltolódik de a rész­leg dolgozói igyekeznek ek­kor is a munkát a lehető leggyorsabban elvégezni. (bakonyik Szakszervezeti beutaló az iskolákban Irány: Parádfürdö, Kőszeg, Vajta, San vár Kedvezmény krsipnrosoknak EgiütlmüLüdés a lakosságért (baraksó) Hegnyílt a sóstói nemzetközi művésztelep EVENKÉNT EGY EZREDMÁSCDPERC LegToaitosalflb a pontosság

Next

/
Thumbnails
Contents