Kelet-Magyarország, 1973. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-04 / 206. szám
T T973. szeptember 4. KEtET-WACYARÖÍtSZAÖ rm LÉTSZÁM ÉS TERMELÉKENYSÉG A szarvasmarhaprogram első éve EGY ÉVVEL EZELŐTT, a múlt év nyarán jelent meg a kormány átfogó Határozata a szarvasmarha-tenyésztés fellendítésére. A hosszú távú programból egy év még nem sokat mutathat. Az anyagi kihatások, szervezési feltételek sokkal más súlyúak ebben a programiban, mint például a baromfitenyésztésben. Még inkább így van ez, ha élettani szempontból vizsgáljuk a kérdést, hiszen egy jó törzsbaromfi egy év alatt 100-nál is többet szaporíthat, a sertés is 15—20 malacot nevel évente, míg a tehén egyet ellik. Az állomány növelése, az istállók megépítése és az intenzívebb takarmánytermelésre való átállás nem csak elhatározás és még nem is csak anyagiak, hanem hosszabb idő kérdése is. A programot elindító szervező munka és a kezdeti gyakorlati lépések már bizonyos jelzést mutatnak. Erről beszélgettünk dr. Szkíta Józseffel, a megyei állattenyésztési felügyelőség igazgatójával, aki többek között az alábbiakban összegezte a tapasztalatokat : — A kormányhatározat megjelenése után széles körű szakember-kollektíva vitatta meg a megyei teendőket. Ennek alapján a múlt év végére elkészült a szarvasmarhaprogram közép- és hosszú távú terve, amit illetékes párt- és tanácsi fórumok megtárgyaltak, jóváhagytak. A megyei tervben meghatározott feladatokról — fajta, 'tétszám, hasznosítási irány — a járási állattenyésztési főfelügyelők tájékoztatták a termelőszövetkezeteket. Megismerve a megyei programot, a termelőszövetkezetek főbb, vonalaiban szintén megtervezték a helyi teendőket. Elmondhatjuk, hogy a kormány határozatába jól beleilleszkedik a megyei terv, és a szövetkezetek elképzelése. Az 1973-as tenyésztési, hizla- lási és takarmánytermelési terv legtöbb szövetkezetben már a program szellemében készült és így is valósul meg. — A termelőszövetkezetekben a létszámnövelésre különösen serkentően hat a 20 ezer forintos vissza nem térítendő állami támogatás. A megyei fejlesztési terv 1973- ra a termelőszövetkezetekben mintegy 17 ezer darab tehénnel számolt. Ezzel szemben már 21 ezer körül van a közös állomány. Ez a létszám a vártnál kedvezőbb. A háztáji és egyéb gazdaságokban a csökkenés megállt, sőt átmenetileg mérsékelt emelkedés van. Megyénkben az ösz- s?es szarvasmarha az utóbbi egy év alatt 5,4 százalékkal növekedett ezen belül a tehénlétszám 7,7 százalékkal. A szakosított telepeken már több mint 6000 darab tehenet, vemhes üszőt tartanak, ami a jelenlegi tervezettnek 77,4 százaléka. — A KEDVEZŐ LÉTSZÁMNÖVEKEDÉSSEL nem tart lépést a minőségi változás. A hasznosítási célnak megfelelő fajták, különösen vonatkozik ez a tejtípusra, nem kerültek megfelelő számban felvásárlásra. Fékezi a jobb minőségű tehenek beállítását a szövetkezetek szűkös anyagi lehetősége. A meglévő állomány tejtípusú keresztezését is határozottabban kellene elkezdeni. A közös gazdaságokban az első fél évi tej termelési adatok ugyan az egy évvel korábbihoz viszonyítva jelentős nö- 1 vekedést (39 százalék! mutatnak, de ez nagyobb részt a létszámnövelésből ered. A jelenlegi költségráfordítások mellett 2800 liter az a tehe- nenkénti hozam, ami már nem ráfizetéses. A megy« JEGYZET Kétarcú ellenőr A megyeien elsőként teljes állásban foglalkoztat beteglátogatót á nyíregyháza gumigyár. Újszerű bezdemé- ntyeaes ez, aminek indokott- sagát a nagy gyár tapasztalataira alapozzák. A betegkrtogatónak kettős a feladata. Egyrészt meglátogatva otthonukban a tartósan megbetegedetteket érdeklődik hogylétük felől, a körülmények ismeretében megpróbál minden segítséget megadni ahhoz, hogy a betegágyban eltöltött napok után zökkenőmentes legyen a bekapcsolódás a gyári életbe. A másik oldalon viszont, ellenőrizzen, nézze meg, hogy valóban indokolt-e a táppénzes állomány, nincs-e csalás a dologban. Csalásról beszelünk. mert sajnos még ma is vannak olyanok, akik nem azért mennék orvoshoz, mert valóban betegek, hanem a betegség látszatát keltve ily módon akarnak maguknak sza-l badságot szerezni. Az első" hónap gumigyári tapasztalatai is mutatnak ilyet, hiszen hihetetlen, hogy egy fekvőbeteg külföldre utazzon kirándulni, vagy ha valaki a gyárban nem tud dolgozni, akkor a tsz-szel kössön szerződést, s dolgózzon ott jó fizetésért — miközben táppénzen van. Az ellenőrnek persze nem feladata az orvos megállapításait felülbírálni. Az ilyen kirívó esetek nem lehetnek gyakoriak. Viszont az üzemorvosi elemzések azt mutatják, hogy sokszor indokolt a 2—3 napos betegséggel táppénzre menőket megnézni, mert a kis betegség inkább a munkakerülést jelenti. így például sohasem magyarázható meg orvosi szemmel, hogy március végén általában miért nagyobb 2—3-szor a táppénzes állomány, mint máskor. Vagy a mezőgazda- sági őszi csúcs idején miért szökik fel a rövid időre megbetegedettek száma. Nem annyira a büntetésre, inkább a megelőzésre fordítanak gondot a gumigyárban. Ahol nyilvánvaló táppénzcsalásról van szó, ott természetesen büntetni is kell, de az ellenőrnek az is feladata, hogy kapcsolatot tartson a táppénzesekkel, segítse őket gyárral kapcsolatos ügyes-bajos dolgaikban. Kifejezésre akarják juttatni, hogy a gyár gondol a munkásaira, számít arra, hogy meggyógyulva újból elfoglalják helyüket a ‘ termelésben. Segítenek, ha valakiről azért nem tudnak napok óta, mert egyedül él, nincs aki akár a legszükségesebbekkel is ellássa . Nevel is az ellenőr, figyelmeztet, hogy ha valaki fekvőbeteg, akkor az orvos által megadott időn túl való utcán sétálás nem gyorsítja meg a gyógyulást. (lány!) terv 1975-re 2850 literes átlag elérését tűzte célul. Ennek megvalósulása a jelenlegi -ütemmel kétséges. Genetikailag a most tartott vegyes tehénállomány is képes lenne ilyen termelésre, ez csupán a tartás, a takarmányozás megjavításán múlik. A szakosított telepeken minél előbb a tehenenként! 4000 liter fölé kell eljutni, hogy célunkat elérjük. Természetesen megállni ilyen szinten sem lehet, évenként háromnégy százalékkal növelni kell a hozamokat, hogy a költségek, emelkedését ellensúlyozhassák a termelőszövetkezetek. A hízómarha létszámban is alatta van a tervezettnek, de a súlygyarapodással sem lehetünk elégedettek. Ma már napi 900 gramm ráhiz- lalás kevés, 1200—1300 grammal lehet jövedelmezővé tenni ezt az ágazatot. Eddig mintegy 600 darab magyar- tarka tehenet hasznosítanak kimondottan hústermelésre, fejés nélkül a közös gazdaságok. 1975-re 12Ö0 darabot terveznek a tsz-ek. Ez a létszám megvalósíthatónak látszik. A takarmánytermő terület növekedett, de még nem érte el a szántó 50 százalékát, pedig az állatsűrűség és a hozamok növelése ezt kívánná. Fokozottabb ütemben kell javítani a rét- és legelőgazdálkodást. Például az öntözött legelő jelenleg 2290 hold a tsz-ekben, és 1975-re 6300 holdat kellene öntözni. A kukoricatermesztés és a pillangós takarmányok területének növelése is további feladatokat ró a szövetkezetekre. A megyei terv az első években a meglevő állományban rejlő termelőképességek kiaknázását helyezi előtérbe. A jó tejtermelő egyedek és a hus- típusok különválasztása, s az így elkülönített csoportokból a maximum kihozása. Más szóval, az egy állatra jutó termelést — termelékenységet — növelni. Az előrelépés gazdaságos sorrendje csak ez lehet. * A TERMELÉKENYSÉG FOKOZÁSÁNAK természetesen sok összetevője van, kezdve a gondozás szakszerűségével, a fajta, az elhelyezés a takarmányozás, az állategészségügyi rendszabályok betartása, és így tovább. A gazdaságon belül a termelékenységet a tejhozam növekedésére, vagy a rábízlak súlygyarapodásra nem lehet leszorítani. Termel ékenyen. más szóval olcsón kell termelni a takarmányt, jól hasznosítani az épületeket, az állattenyésztés gépeit, takarékosan bánni az eszközökkel és az élő munkával. Végezetül még egy kérdést, ami dotációt a szarvasmarha-tenyésztésre- kapnak a szövetkezetek, azt ott is hasznosítsák, és az ágazat bevételeit is a fejlesztés érdekében, a program megvalósítására fordítsák. Cs. B. A Villamosszigetelő és Műanyaggyár kisvárdai gyáregységében műszakonként 450- 500 kapcsolótárcsát készít Boskoczki László a magasnyomású présgépek segítségévek (Elek Emil felvétele) Autó nincs, de.. Új ház a dombtetőn Egy kis faluban az embereik egymásról még azt is tudják, ki mit főzött vasárnap. Akkor azt ne tudnák, kinek van gépkocsija? Az egyik riport mégis a személygépkocsi-tulajdonosok között említette Jármiban Simon Józsefet, az Alkotmány Tsz gyümölcstermesztőjét. Alig jelent meg a riport az augusztus 20-i ünnepi lapbán. máris érkezett, a reklamáció: „Kocsink nincsen, csak gyerekkocsink.” így igaz. Simon Józsefné a többi között a következőket írta levelében: „...Ezzel a kocsi dologgal igen kínos helyzetbe kerültünk. Dühös volt a férjem, yoll olyan ember, aki azt mondta, no miért nem gépkocsin megy a gyümölcsösbe — említi a fiatalasszony. — Elképzelheti miket mondott itthon.” Lassan enyhül Simonná is, s megnyugszik. Nem kell komolyan venni a gúnyotokat, irigykedőket. Mert, bár igaz, hogy a Simon házaspárnak kocsija nincs, de panaszra nincs okuk. Szépen haladtak, amióta egybekeltek. Arany János ú< 1. Csinos űj ház áll a dombtetőn. Ez az Arany János út 1. szám. Már állnak a betonoszlopok a kerítésnek, csak a betétek hiányoznak. Gá- gogó lúdcsapat fogad. A kert mélyen nyúlik le. ötszázötven négyszögöl. Beültetve gyümölcsfákkal. Főleg az illatos jonatán díszük benne, már pirul az alma. „Fiatal, mindössze 4 éves házasok vagyunk, van egy 3 éves kisfiúnk, igaz. hogy új lakásunk van OTP nélkül, . de még igen sok a hiánya.” Ezt írta Simonné. Körülvezet a lakásban. Kerttel együtt úgy 100 ezer forintra értékelhető. Lehet több, lehet, hogy kevesebb. Van benne egy szoba, konyha. — És ez lenne a. fürdőszoba. álról most főzök. Nincs meg a berendezés, de hiányzik a víz is még — mondja. Az udvaron aprójószágok. Nincs elválasztva a nagy kerttől. Szépen sorakoznak a gyümölcsfák, ötvenegy darák nagy értékű fa. Még nem termő, de ha. „beáll'’, jól fog adni. Ez a Sirnop család vagyonkája. — Ezeket a férjem ültette. Gyerekkorától a téeszben dolgozik, ott kereste rá a pénzt. Tavaly már kaptunk az üt termelt almából néhány száz forintot, idén már több lesz, jobban mutatkozik a termés — magyarázza az asszonyka. — Házunkat apósommal együtt építette a férjem, Józsi. Amikor engem feleségül vett, már készen volt. Amit azóta ragasztottunk hozzá, azt együtt kerestük. Hiányzik a pucolás, de még sok minden. 4 Amire még nem jutott Simon József gyümölcstermesztő a szövetkezetben. Szorgalmas ember. Csak 1963 óta tagja a téesznek. előtte bedolgozó volt. Elvégezte a növényvédő és a gyümölcs- termesztő betanítottmun- kás-képző tanfolyamot. Felesége azt mondja, elégedett emberek, — Attól függetlenül, hogy kocsink ' nincs. Mert személygépkocsira csak annak jut,, aitinek már mindene megvan. Nincsen mit titkolnunk — mondja. Becsületesen dolgozik a férje a téeszben. Ennek köszönhető, hogy tavaly szépen keresett. Zárszámadáskor 23 ezer forintot kapott. Ev Régóta álmodoztam egy olyan regény megírásáról, amely eredetiségével és különlegességével mély hatást gyakorolna az olvasóközönségre, s ami olyannyira kapós lenne, mint a nagy nyerési lehetőséget rejtő sorsjegy. Mikor aztán végre agyam. ban „összeállt” a regény vázlata, felkerestem a könyvkiadó igazgatóját. — Szeretném figyelmébe ajánlani az én leendő világsikert arató kirakatregényemet. — Kirakatregény? Mi a szösz lehet az, ha szabad kérdeznem? — Ó, ez csupán olyan hozzávetőleges meghatározás, ami valójában roppant egyszerű: „Regény, amit soha senki nem olvas végjg”. — A meghatározás fölöttébb merész és érdeklődést keltő, —' mondta elégedetten Y. Romanov: Kirakatregény az igazgató. — Az ilyen regény szerintem okvetlen sikert arat. Feltéve, ha kiadják! — Már miért ne adnák ki? — kérdeztem felcsattan- na. — Nem kérek horribilis honoráriumot, csupán: térítsék meg a felhasználandó papír, plusz a gépeltetés költségeit. — Remek! — örvendezett az igazgató. — Dehát, miért ennyire szerény? — Ö, hát mire való ez a sok pénzpocsékolás? Művembe nem szándékszom egy fikarcnyi új gondolatot se becsempészni. Regényem funkciója: állni a polcon és porosodni! Porfogó lenne! A kiadó valósággal feléledt. Valószínű megértette, hogy az én regényem a könyvpiac nagy szenzációja lesz. — A kirakatregény azok_ nak íródik majd, akik megveszik, de soha nem olvassák. Kívül-belül tetszetős, szemkápráztató lenne. Fenntartás nélkül el lehet helyez_ ni a szekrényben, polcon, bárhol... A borítója világos, fényes és nem egyszínű, hogy harmóniát képezzen a mellette lévővel, no és & bú- torral-. — Vörös könyvjelző is fenne benne? — érdeklődött a kiadó. — Felesleges! Hát érdemes időt és energiát pazarolni' arra a nyavalyás könyvjelzőre? — Tökéletesen értem — jegyezte meg a kiadó. — Tehát új gondolat és könyvjelző a regényben nem lesz? És a témája? — A téma, mondanom sem keU— homályos. De azért a zajló életről lenne benne néhány szó... — Ezek szerint a cél: meghökkenteni, valósággal fejbe kólintani az olvasót? Olyannyira, hogy érezze szegény: még nem nőtt fel az ön mondanivalójához, hogy aztán visszategye a polcra? Jól mondom? Igennel válaszoltam. közben azonban több ezeí forint előleget is kivettek. Annyit, amennyit munkaegységenként adnak. Itt, ez a szokás. Ülünk, beszélgetünk a „kisházban". Ez a család tartózkodási helye. Itt van a rádió, a tévékészülék. — De még nem jutott mosógépre, háztartási gépekre — említi Simonné. Édesanyámnak van mosógépe, itt laknak a szomszédban, még ez a szerencsém, s ha szükséges elkérem. Zsolt, az egyszerű fiúcska most hároméves. Sokat kell rá masni. — És sokba is van. Csak az óvodában háromszáz forintot kell fizetni érte havonta. Magas a férjem átlag- keresete. meghaladja a 3600 forintot. így most Zsolti a 12 forintos kategóriában van. Ha én is dolgozni fogok — s remélem hamarosan — akkor bizony még többet kell fizetni a gyerekért. Simonné a tanácsnál dolgozott pénzügyi előadóként. Szerződéses munkaviszonya volt. így jött el szülési szabadságra. „...összejött minden bosszúság“ — Most. hogy jelentkeztem munkára, azt mondták, hogy a munkahelyemet betöltötték, s megszüntették a munkaviszonyomat. így most munka nélkül vagyok, de remélem, hamarosan tisztázó, dik az ügy. Ezért mondtam, hogy összejött most mindéin bosszúság. Ez is, a kocsiügy is. Kérdezem terveikről. Gépkocsiról szó sincs. Ellenben a lakás tovább csinosításáról, berendezéséről annál inkább, — Szeretnénk a jövő évben a felső szobát lepadlóz- tatni, új bútort vásárolni be. le. befejezni a kerítést, s a kertet körülkeríteni. Attól függ, mennyit keres a férjem. Ez csak terv. Ha megvalósul mind. nagyon jó lesz, ha nem mind, csak egy része. akkor is örülünk, s a többit majd azután — mondja. Szép siker ez négyéves há_ zasság után. Különösen, hogy Simonné említi, egyikük szülei sem voltak tehetősek. Cse. lédek voltak, négy pitvaron éltek-laktak hosszú évekig, s egyik uraság befogadta, a másik kivetette őket. vagy harmadában dolgoztak keserű kenyéren. Nem úgy, mint most gyerekeik. . Most a nagyszülőknek te, gyerekeiknek te új otthonuk van. Igaz ennék az Arany János utcai háznak van még híja, de ahogy én azt a jo- natáncest néztem, megtenni a rávalót, g ki twdja, talán még másra te jttt egyszer belőle... Bwxötoöaa Basafe
