Kelet-Magyarország, 1973. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-30 / 229. szám

WH. szeptember 30. KELET-MAG YARORSZÁG * i. oía» Merre tart megyénk? Százezer szabolcsi fiatalt érint KÉT IGEN JELENTŐS FŐ­RUMON szerepelt szinte egy- időben az utóbbi napokban ugyanaz a téma: a megye területfejlesztése. S Kár a párt megyei végrehajtó bi. zot.tsága és a közgazdásági társaság megyei szervezete, illetve a Tudományos Aka­démia földrajztudományi bizottsága bizonyos értelem, ben más szemüveggel vizs­gálta e kérdéscsoportot, bi­zonyosan nem volt véletlen ez a találkozás. Két és fél esztendővel ezelőtt vette kezdetét az el­maradott területek tudatos, megfelelően előkészített, át. gondolt tervek alapján való fejlesLésének időszaka. Ek­kor dolgozták ki a megyei pártszervek is a megfelelő irányelveket Szabolcs-Szat. már további útjára s en­nek nyomán rzdődött el a tudományos tervezés. A cél — amely a területfejlesztési elvek és konkrét tennivalók kidolgozóit vezette — az volt, hogy megyénkben fo. icozatosan megszűnjék az or­szág más területeihez viszo. nyitott elmaradottság, hogy az országnak ez a ttiindéh szempontból jelentős, nagy tájegysége a főbb mutatók, ban közelítsen, majd fel­zárkózzék az országos színt- hez. Ennyi idő már elegendő lehet ahhoz, hogy megáll, junk. s felmérjük a meg­tett utat: mi és mennyiben sikerült, s mi az. amiben gyorsabban kell haladnunk. Az említett fórumok megál­lapították, (de aki nyitott szemmel jár, az lépten-nyo. mon alátámaszthatja), hogy Szabolcs-Szatmár gazdasági és társadalmi életében ilyen rövid idő alatt is döntő vál. tozás következett be. Olyan, amely egyaránt érintette az ipart, az élelmiszergazdasá­got. a közlekedést; a keres­kedelmet, a kultúrát, az egészségügyet, egyszóval, az élet minden területéi. Ez természetesen nem jelfenti azt, hogy a megye rrtirtdétt településén erőteljesen érez­hető ez a dinamikus fejlő­dés. de közvetve mindert községünkre, minden ta­nyánkra is kihat. A kon­centrált erőfeszítések, ame. lyék elsősorban a kijelölt fejlesztési központokat érin. tették, már eddig is. a jövő­ben még inkább hatnak a vonzáskörzetekre. NÉZZÜK ELŐSZÖR AZ IPAROSÍTÁST. A tervek' ké­szítői megyénk igen kedve, ző földrajzi helyzetéből, he. lyi erőforrásaiból és de­mográfiai körülményeiből indultak ki. s az iparosítás egyik alapfeltételének függ. vényében terveztek. A szov­jet és romári nyersanyagok nagy része ugyanis itt ér. kezik az országba, az impor­tált energia most és a táv. latokban is tálcán kínálja a lehetőseteket. Éltünk is ez. zel. Szinte fél évenként avattunk eny gyárat. üze­met Nyíregyházán. Máté­szalkán. Kisvárdán. Nyírbá­torban és Tiszavasváriban — Ültünk az asztalnál és be­szélgettünk, mint jó időben a kispadon szoktak a falu­ban. Tsz-elnök, brigádveze- tő, tanácstitkár, pedagógus, háziasszony, postás, a falú minden rétegéből való embe­rek. Nem volt olyan fonala a csevegésnek, mint. az érte­kezletnek szokott. Mindig az vette fel az elejtett fonalat, akinek mondanivalójá akadt. Mégsem volt összefüggéste­len. holtvágányra futott be­szélgetés. A falu élete, mindennapjai a legkisebb foszlányokat is összeforrasztották. Mert ez volt a téma. A fiatal tanácsi dolgozó azt említette, hogy a falu történetében először végre lesz otthbna a műve­lődésnek. Épül és belátható időn belül elkészül a műve­lődési ház. Egy középkorú férfi egészen más problémá­val hozakodott élő. A köz­rend dolgával, ami bizony fizetési napokon nem mindig áll a legerősebb lábakon. Né­hány garázda valósággal ret­tegésben tartja a járókelőket. Ilyen napokon egy pohár Ez ifjúsági törvény végre hajtása Beszélgetés Szilágyi Józseffel, a KISZ megyei bizottságának első titkárával vagy avatunk a közeli jövő. ben. Ezeken kívül olyan kis. és középüzemeket létesítet­tünk például Tiszalökön, Fe. hérgyarmaton. Vásárosna- ményban. Nagyhalászban és Ibrányban, amelyek elsőren­dű célja a munkaerő hely. ben foglalkoztatása. Közmű, vesített iparterületeink van­nak línmár., s olyan ipar­ágak telepedtek meg a ho_ mokon. mint a gyógyszer, a papír, a tejpor, az elektro­akusztika. vagy. a gépipar. Majd kétmilliárd forintos ipari beruházást sikerült mfegvalösítáüi ez idő során túlnyomórészt annak a tá. mogatáshak a révén, amit az országos szervek adtak a szabolcsi iparosítás segítésé­re. A fhégyei párt vb és a tudományós ülésszak részt­vevői is elégedettek voltak az Ütemmel és szóvá is tét. fék, högy az évi kétezerkét­száz ipari munkahely alig­ha valósulhatott volna meg központi támogatás nélkül. Am a ^realitásokhoz tarto­zik hogy azt is elmondjuk: ez az ütem további gyorsí. fásra vár, hogy üzemeink nagy • többsége még mindig alacsony kvalifikáltságú, s hogy holnap már Szabolcs­nak sem eiég, ha csupán a m3 még kedvező munkaerő, adottságra építve iparosítunk «tovább. Olyan ipari1 kapaci­tást kíván a megye és a népgazdaság együttes érdeke is ezen a területen, amely a tárlatokban is jobban szol„■ póZig a korszerű, intenzív termelés céljait. Felvetődött másrészt, hogv sajnos, a me­gye vándorlási vesztesége sem csökkent. Évente töb­ben kénytelenek elmenni a fővárosba, vagy az ipari vi. dékekre. mint ahányan itt. hon munkát találnak, s az elvándorlók nagy része munkaképes fiatal. Teljes volt az egyetértés ahriak a megállapításában is hogy az iparosit <? a megye további fejődésének ugyan nagyon fontos, de csak az egyik járható útja. Érthető ez ríálúnft, egy ilyen nagy agrár-mfegyében, ahol a la­kosság jelene — és nem kis mértékben jövője is — an­nak a függvénye: mennyire vagyunk képesek a mező. gazddság gyorsütemű fej. lesztés'ér'e. az új termelési módszerek, rendszerek meg. honosítására, a termelési szerkézét átalakításával. a gépesítéssel, az optimálisabb területnagyság kialakításá­val. Való igaz. már itt is ta­lálkozhatunk az új látható jeleivel, erősödik például a koncepció folyamata. Két és fél év alatt új állatenyésztő telepek sora épült, évéhként Hái-omszáz.mniiI'+ költérték a tsz-ek gépekré. megjelentek a zárt termelési rendszerek is. A szabolcs-szatmári kö. zös gazdaságok állóeszköz, állománya ma már tnegha. ladia a hatfrtilliárdos érté­ket! És niég íny is Csák az elején vágnunk a jövő felé vezető útnák. Anyagi lehe­tőségeink végesek. A sza. bolcsi mézőgazdasáá súlyos öröksége dlyán teherként ne. sörre, üdítőre az ártalmatlan vendégek aligha mernek be­lépni áz italboltba ... A tsz-elnök ezúttal nem a „szakmáról”, a gazdasági eredményekről tett említést, hanem arról, hogy negyed­évenként hatszáz forintnál többet költenek újságokra, szakfolyóiratokra. A jutalma­zás egyik fajtája lett. hogy mégrendelik a brigádveze­tőknek, a szakmunkásoknak az őket legjobban segítő szaklapokat. Valaki más témára terelte a beszélgetést, mondván, ez se maradjon ki a falu mos­tani krónikájából. Napokig nevettek rajta. A kövérek és a soványak focimeccséről van szó, s aki az „ügyet” előhoz­ta a soványok egyik arról nevezetes erőssége, a kilenc­ven perc alatt meg tudta csinálni, hogy egyszer sem rúgott a labdába... hezedik ránk, amelyen csak a további központi támoga­tással, s a helyi, átgondolt intézkedések sorával lehet úrr= lénni. SOKSZOR EMLEGETNEK MANAPSÁG egy divatos, idegen kifejezést, az infra, struktúrát. Arról van szó, hogy a fejlesztésre áldozott nagy összegek sokoldalúan szolgálják az egyes területek közötti különbségek Csök­kenését. Vagyis az ipar, a mezőgazdaság beruházásait kövessék a kommunális, szociális-egészségügyi és kul­turális létesítmények is. Re. ménypkre jogosít; az 1971 és 1975 közötti öt év rendelke. zésre .álló megyéi keretét már úgy költjük el. hogy annak a fele a tervszerű, arányos, mindenirányú fej. lesztést szolgálja. Csak né­hány adat: az állami erőből épülő Jakások nagy része Is a vonzáscéntrumokban épül, hasdnlóan a villarrids- és gázhálózat, s a vízművek. Nem mindenhápi dolog. de tény: ott, áhdl hem is Olyan régen még a megyeszékhely­nek sfem vblt közművé, ma már ötvfenkét település ren­delkezik vízhálózattal. És ezeknek döntő többsége harminc hónap alatt léte. sült. Szólhatnánk még a vasúti közlekedés nag- arányú kor­szerűsítéséről, a hírközlő hálózat reneszánszáról, az utak építéséről — amelyek mind Szabolc« holnapját te­szik könnyebbé. De az el. maradottság leküzdéséhez itt sem elég három év. Közle­kedésünk a közutakon közel sem felel meg a mind job. ban növekvő szükségletnek. Hasonló a helyzet a keres, kebelemnél, az egészségügy, nél, az iskolák hálózatánál. Minden területen rengeteg épül. s mindenből kevés van. alig csökken a kü-lönb. ség a megye és a régen is színvonalasabban ellátott te.' rületek között. Itt van tehát a feladat: a több Ipari munkahely, a tő­keerősebb, új eljárásokkal dolgozó mezőgazdaság. a több lakás, a több orvos, bölcsődéi, óvodái, iskolai fé­rőhely, a jobb közlekedés, bolthálózat és a többi. Mond. j hatná az ólvasó. akkor miért igaz. amit sokszor hangsú­lyozunk, Hogy megyerikben a gazdasági ágazatok fejlődé­se meghaladja az országos ütemet. Igaz, hogy mégha, ladjá. De gz is igaz. hogy aki messzebbről indul. h:aba fut gyorsabban, később ér a célba. A TFFNigfi VILÁGOS. Net szabad lassítani a megvefei- lődési lépteit. Ehhez a sajá’ erő holnap is kevés lesz. Igénvt tartunk az ország fo. vábbi megkülönböztetett tá. mogatásira. Hátid. tegyük eh. hez: a folyamat ffiigvÖr*’l!á- sához azonban nekünk is megduplázott energiával — elsősorban szel1 ért) i . ráhatás, sál — kötelességünk hozzá­járulni. Kopka János ' A vidám dolgok után ko­molyak következtek. Egy al­koholista család él a község­ben. A gyermekek hétszámra alig esznek, éheznek. NéHá be sem engedik a szülők a gyermekeket a lakásba, a fét- szérbe, az eperfa alatt alusz­nak. A szomszédok, a közel lakók szenvednek a látvány­tól, sajnálják a gyermekeket. Nem tudják már továibb néz­ni a tétlenséget, saját lelki- ismeretük háborog: meddig tart még a szerencsétlen gyermekek kálváriája, miért nem veszik őket állami gon­dozásba ... Mély csend ülte meg a kis termet. Nem a közöny, a kívülállás csöndje volt ez. A töprengésé, amely remél­hetőleg meghozza a cselek­vést is. Talán még nem lesz késő... A téma a családra terelte a beszélgetést. Előbb a „rek­Sxázezer harminc éven aluli fiatal él Szabolcs- Szatmár megyében. Valá- mennyiüket közvetlenül érinti az iljúsági törvény hatása. Tanulás, munkahelyi beilleszkedés, katonai szol­gálat. családalapítás, hogy csak egy-egy, a fiatal életé­ben sorsfordulót jelentő nagy eseményt említsünk — rnihd különleges figyel­met, gondoskodást igényel. Ezekhez az új törvény jobb lehetőségeket teremt, mint amilyenek korábban bármi­kor voltak. — Elilek-e ezekkel a le­hetőségekkel a szabolcsi fia-, tatok, s egyáltalán hogyan ‘Dalősiit meg megyénkben az ifjúsági tÖ'rbehy, milyen tapasztalatai vannak ezzel kapcsolatban a Kóhiihuhista Ifjúsági Szövetség megyei vezetőinek? — kérdeztük Szilágyi Józseftől, a KISZ megyei bizottságának első titkárától. Milliók az ifjúsági alapra — Az ifjúsági törvény, a párt ifjúságpolitikájának egyik megvalósítási formá­ja, azt eredthériyezte. hogy az ifjúsággal kapcsolatos kérdések a társadalom ér­deklődésének középpontjá­ba kerültek — rtiondtá á KISZ megyei bizottságá­nak első titkára. — Ezen Kívül áitálábán javullak a fiatalok élet- és munkakö­rülményei, több és jobb le­hetőség van a szabad idő kulturált eltöltésére. A köz­életi tevékenység, az isko­lai élet demokratizmusa ki­emelkedően fejlődött. Az ifjúsági törvény megvalósí­tása érdekében a negyedik ötéves tervben a megyei tanács 2,2 millió forintot ad költségvetéséből az ifjúság­politikái alap céljaira. a helyi tanácsok egy része is' jelentős összegekkel támo­gat ilyen célokat. A KISZ évente egymillió forintot költ a klubrhözgalom fej­lesztésére. Széleskörűvé vált a klubépítésben az összefo­gás: a költségek egyharma- dát fedezi a KISZ a töb­bit a tanácéi, gazdasági szarvak, szövetkezetek ad­ják a fiatalok társadalmi munkája mellé, amely egy­ben jelentős nevelési ered­ményt is jfeiéz. — Ezek szerint egyértel­műen jó eredményekről be­szélhetünk? — Ami az ifjúsági tör­vény megvalósítása érde­kében történt, az vélemé­nyem szerint egyértelműen jó. de a megvalósításban már lényegesén előbbre le­hetne tartani. Értekezlete­ken, vitákon sokoldalúan elemeztük a tennivalókat a KÍSZ-bén, foglalkoztak a törvény valóraváltásával a lámözótt” fogamzásgátló sze­rekről hangzott el egy-egy félig komoly félig hütnoros megjegyzés. Aztán ismét ko­molyra fordult a szó. A fa­luban "kevés az egyke, nincs baj a népszaporodással. De a meggondol tság, a felvilágosí­tás itt is elkéi, mert nem ke­vés á széthulló, csonka csa­lád. De rettenetesen nehéz erről a falusi emberekkel úgy elbeszélgetni, hogy ne sértse senkinek a személyes ét-zéseit, meggyőződését. Né sértse a családi „belügye- ket”. Mégis szólni kell róla. nem csak a tanácsadáson, az orvosi rendelőben. Mi mindent tartottak még fontosnak a beszélgetők? Az ingázás elleni itthoni munkalehetőségeket, a csa­tolt község ügyeinek egyen­rangú kezelését, a mindig emberséges hangot a rende­legkülönbözőbb szervek. Az energiának nagyobb részét azonban ez fel is emésztet­te és kevesebo jutott a mindennapok munkájára, ahol leginkább »(enni lehe­tett volna: s kollektív szer­ződések módosításának, az ifjúsági törvény igazgatói végrehajtóéi utasításainak kialakítására, segítésére. Idő­közben ugyanis valamennyi miniszter és országos főha­tóság vfezetöje kiadta a vég­rehajtási ütásítást. Ezek jók. Megyei sziriten is gon­dos munka történt. A KISZ megyei bizottsága együtt­működési terveket. Progra­mokat, készíteti a Szakszer­vezetek. Megyéi TáHácsáCa1. a KISZÖV-vsl és a ME- SZÖV-Vel, felfrissítjük tsz-szövetségekkél köt megállapodásokat, a közel­jövőben várhatóan sor Rfe- riS a KISZ megyei bizott­sága. a megyei tanács, és a Hazafias Népfront megyei bizottsága közötti együtt­működési terhek aláírására. Ezekben szinte minden olyan lehetőségre, gondra, problérnárá kitértünk, illet­ve kitérünk, amelyek az if­júsági törvénv végrehajtása során számottevőek lehet­nek. A már elkészült helyi intézkedések többségének ismeretében mondhatom, hogy jó intézkedések mel­lett az üzerhekben, szövet­kezetekben nagyon sok az általántís, áz ifjúság! tör­vény lényegét, helyi céljait, sajátosságait héfn érintő megfogalmazás. Szinte min­den területre érvényes, hogy több erkölcsi megbecsülést, nagyobb anyagi segítséget. Is kapnak a gazdasági veze­tőktől a fiatalok. Érdekvédőiéin, tóvábbképzés — A törvény az állampol­gárokra vonatkozik, megva­lósítása alapvetően állami felajat. A KlSZ-alapszerve- zefekben végzett munkához ázónban vitathatatlanul nagy Segítségét hyújt. Milyen kor.krét tapás-tálatok van­nak az üzemekben? — Az ifjúsági törvény vál­lald ti intézkedési tervei kés­ve készültek, illetve készül­nek. Ez természetesen nem jelenti .azt, hogy nyomtala­nul múlt el a két esztendő, a szemlélet változásának je­leit érezzük. Konkrét ered­mények is vannak. Elsősor­ban a nagyüzemekben — miiit például a nyíregyházi gumigyár, a tiszavasvári Al­kaloida. a záhonyi MÁV- ésomópönt,, építőipari víllá- latok, a MEZŐGÉP, az álla­mi gazdaságiik, az élelmi- szeripari üzemek — vannak eredmények. Jól működnek az „üzemi négyszögek”, rendszeresen kikérik a fia­talokat érintő döntések előtt lőintézetben áz idős paraszt­emberekkel. a helyi hagyo­mányok ápolását, a Pávakor jő szereplését, a gazdagnak ígérkező évét. S ki tudná fel­sorolni valamennyit. Már kezdtek szedelőzködni a be­szélgetők. amikor egy har­minc év körüli asszony köze­lebb lépett hozzánk. Egyedül neveli a gyermekét, a férje elhagyta, s a nagyszülők ki akarják túrni a lakásból. Már kétszer volt idegössze- ropbáhása... Alig másfél óra alatt egy szabolcsi falu sok apró és nagyobb gortdja, öröme tá­rult fel előttünk. Néhány személyes tragédiát rejtő mozzanat is. Az újságírónak — aki olvasói ankéton vett részt, mert ez volt a beszél­getés apropójg — sök Ötle­tet, a valóság egy-egy darab­ját jelentik a feljegyzések. A falunak, s azoknak, akik el­mondták az életüket, min­dennapjaikat jelenti, ami után nem lehet pontot tenni. P. G. a KISZ-vezetők véleményét Bz már maga jó lehetőséget teremt az ifjúsági törvény szellemének érvényesítésé­hez. Jól alkalmazható aján­lásokat dolgozott ki a ta­nácsi vállalatok számára a megyei tanács vb ipari osz­tálya. A termelőszövetkeze­tekben viszont alig van el­nöki. vagy más intézkedés az ifjúsági törvénnyel kap­csolatban. A tsz-ekben el­vétve tartják meg rendsze­resen az elnök, a párttit­kár, a KlSZ-titkár együttes megbeszéléseit. Áz intézke­dések kiadásához azonban a közelmúltban megjeiént „TOT itáriyeivek” és a tsz- szövetségek ajánlásai nagy segítséget nyújtanak. Jó ta­pasztalatok azonban a tsz- ekben is vannak. Dögé köz­ségben és még néhány más helyen — hogy csák egy .je­lfen tős témát emfeljek ki — a tsz-tag fiataloknak házas­ságkötés esetén kedvezmé­nyes, vagy ingyenes házhe­lyét juttat a szövetkezet. — Az eddigi intézkedési tervek és a megyei ered­mények ismeretében milyen főbb feladatok megoldásá­ra irányúja a figyelmet a KISZ megyei bizbttsüpa? — Számottevő megyénk­ben a nyolc általános isko­lái végzettséggel nem ren­delkező fiatalok száma. és még nem alakúit ki a hatá­rozott megoldási lehfetőség, Ebloől a tanácsok mellett a KISZ is kiveszi a részét. Hásonlódh sok tennivalót látunk a fiatal segédmunká­sok továbbképzése terén. A harminc éven aluli fiatalok egvharrbada naponta utazik be lakótiélyéről munkahe­lyére. nagyszámú fiátái 2— 4 órát is az utazással tölt el. A vállalatok és intéz­mények eddig nem sokat tettek a bejárók helyzeté­nek javításáért. Úgy véljük, a pályakezdő fiatalok beil­leszkedésének megkörmyí­-i s0]< a tennivaló, s ezeket a KISZ csak részben tudja vállalni. Égető kérdés a tsz-ekben dolgozó fiatalok állandó foglalkoztatása, a szociális és munkakörülmé­nyek gyorsabb javítása. Aktívabban, reálisabban — Mindezekben sajátos feladatai vannak a K1SZ- nek. Hogyan kívánnak a KISZ szervei részt venni az ifjúsági törvény megvalósí­tásában? — Legfontosabb felada­tunknak tartjuk az Ifjúsági törvény megismertetését a fiatalokkal és másokkal is. Értélmezni, magyarázni, népszerűsíteni szükséges a törvényt. Ebben a legtöbb segítséget eddig is a párt­szervektől. szervezetektől kaptuk. § közösen kívánunk továbblépni is. Azt akarjuk elérni, hogy KlSZ-szerveze- teink mindén lehetséges fó­rumot felhasználjanak erre: termelési tanácskozásokat, közgyűléseket és természete­sen á KISZ helyi fórumait. Az új KISZ oktatási évben minden oktatási körben több foglalkozást szánunk á törvény megismertetésére. Azt szeretnénk elérni, hogy az üzemekben a vállalati és társadalmi vezetők segítsék elő: a fiatalok jobban él­hessenek az üzemi demok­rácia adta jogokkal. hogy aktívabbak legyenek, járja­nak nyitott szemmel, tud­ják megkülönböztetni a jo­gos és jogtálán igényekek öszeegyeztetni a társadalmi, csoport és egyéni érdeke­ket. nagyobb bátorságra, több kezdeménvézokés^sás- te ösztönözzék őket. Ezek mind beletartoznak az ifjú­sági törvény lényegének megvalósításába. Azt. szeret­nénk. Ha mindenki, áki töb­bét tud tendi az ifjúságért, legyen az politikai vezető, gyárigazgátó, vagy műveze­tő, segítse az ifjúság még jobb kibontakozását — mondta befejezésül Szilágyi József. Marik Sándor Mint a kispadon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents