Kelet-Magyarország, 1973. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-29 / 228. szám

I oMa! MArtYAnnpcrrfTf fP7$. szépTémSer S§ Szülők fóruma Ifjúság & Ifjúság ^ Ifjúság ^ Ifjúság ^ Ifjúság & Ifjúság ^ Gyermekeink az ifjúsági szervezetben Bizonyára sok szülőnek okoz gondot, hogy amikor a tanulói túlterheltség ellen küzdünk, gyermekeink most is többször hivatkoznak az ifjúsági szervezetben je­lentkező elfoglaltságaikra és kérdésként merül fel az ott eltöltött idő hasznossága is. Valóban, amikor a túl. terhelés ellen küzdünk, szükséges e kérdéssel foglal­kozni: fokozhatja e a túlterhelést az úttöröszervezet- ben végzett munka? Természetesen a kérdés megválaszolása igen nehéz. Elősegítheti a tanulói ■ túlterhelést, de bizonyos határo­kon belül minden tanulónak szüksége van az ottani cselekvésre, ténykedésre. Mindenki előtt ismert, hogy az iskola feladata az életre való felkészítés, s minden iskolai tevékenység elsődleges és végső célja ez. E célhoz való eljutáshoz azonban számtalan eszköz, lehetőség van. ezek közül az egyik legjelentősebb az ifjúsági mozgalom, általá­nos iskoláinkban az úttörőszervezet. Az elmélet és a gyakorlat egységéből kell e kérdés megítélésénél kiindulnunk. Hiábavaló lehet az alkal­mazást nélkülöző ismeret. Hiábavaló valaminek a megtarlulása, ha éppen azt nem tudjuk, hogy azt hol, mikor, hogyan és miért kell alkalmazni. Nem véletlen, hogy ma egyre többször hangzik el ä parancsoló igény: az ifjúságnak gyakorló terület kell. Olyan terület, ahol a felnőtti életre felkészülhet, az ottani helytálláshoz szükséges gyakorlatot megszerez­heti. Ehhez^ nyújt segítséget a jól működő ifjúsági szer­vezet. Határozottan vallom, hogy a jól működő ifjú­sági szervezet mind a szülőnek, mind pedig az iskolá­nak — a gyermeknevelés rangjához méltó — pótolha­tatlan segítőpartnere. Éppen ezért az ott eltöltött — a hasznosan eltöltött — időt a legértékesebb, a legtöb. bet-érők közé sorolom. Az általános iskolai ifjúsági szervezet felépítésénél fogva a demokratizmus, a közéletiségre-nevelés szin­tere. Az ifjúsági szervezet önkormányzati jellegű: de­mokratikusan választott testületéi vannak, amelyek különböző szinten gyakorolják jogaikat, kötelességei­ket. A csapattanács — amely az úttörőszervezet leg­főbb. gyermekek által választott, úttörőkből álló testü­leté — döntési, véleményezési, egyetértési jogkörrel rendelkezik olyan kérdésekben, amelyek az iskolai élet szempontjából igen jelentősek. így pl. az iskolai házi­rend kialakításában, az iskolai ügyeleti munka meg­szervezésében, az ifjúságpolitikai célokat szolgáló anya­gi eszközök felhasználásában, a tanórán kívüli iskolai munka megszervezésében, a testvérüzemekkel, test- vérisikolákkal való kapcsolat kialakításában, a közép­iskolai tanulmányi ösztöndíjra való felterjesztésben. E tevékenységi formákban való aktív részvétel mel­lett a nevelés számtalan más lehetőségéhez ad gyakor­lóterületet az úttörőmozgalom. Akár a szakköri tevé­kenység sokféleségét, akár a romantikus, a gyermeki lelkivilághoz alkalmazkodó egyéb formákat nézzük, mind-mind olyan eszközi lehetőségek, amelyek nélkül nem képzelhető el harmonikus, a ma életviszonyai ál­tal megkövetelt személyiség kialakulása. Ma valamennyi iskola munkatervében megfogal­mazást nyernek a következők: növelni kell a tanulói önállóságot és öntevékenységet, hogy növendékeink a jelentkező feladatoknak ne csak egyszerű végrehajtói, hanem az iskolai élet pezsgésének, a cselekedtető út­törőmunkának kezdeményezői is legyenek. Ez a ma igénye! Ez a felnőtt társadalom által is elvárt és óhaj. tott igény. Ezt pedig önállóságra nem nevelt, öntevé­kenységre nem serkentett ifjúság nélkül nem lehetsé­ges. Ehhez pedig nélkülözhetetlen terep az úttörőmoz­galom. Gyermeke, saját maga, társadalmunk ellen vét az, aki nem ismeri fel — vagy nem akarja felismerni — azokat a lehetőségeket, amelyek az ifjúsági szervezet­ben vannak. A különböző iskolai közösségek egyre na­gyobb erőt képviselnek, s ezek hatása igen eredmé­nyesen egészíti ki az iskola sajátos, a család benső­séges nevelési lehetőségeit. Támogassuk tehát gyermekeink részvételét a moz­galmi munkában, mert. amit ők az úttörőszervezetben tesznek az közügy, s — azzal a közéletiségre-nevelés nagyszerű területeit járva — a mi kezünkben tartott „stafétabot” átvételére készülnek fel. Az ifjúsági szervezetben eltöltött idő tehát az adott pillanatban ki nem mutatható hasznossággal jár, de mindenki számára kamatozóan megtérülő befek­tetés. _ _ . _ , Dr. Toronicza Gyula CSÓKA-VÁR Gyerekek! A csóka-várról Jogok most nektek mesélni. Nem is olyan régen történt ez a kis mese, amit most elmon­dok. A budai hegyvidéken a csókák megunták fészket rak­ni. Elhatározták, hogy körül­néznek a vidéken, hol talál­nának alkalmas helyet fé­szekrakásra. El is küldtek egy nagyobb küldöttséget. .ló idő múlva a küldöttség viásza is tért azzal az öröm­hírrel, hogy jó fészkekre talál­tak, de még a lakók benne vannak. — Hol van! — érdeklődtek a töbiek. — A Budai-hegyvidéken, a Róka-hegy oldalában. — Az jó hely lesz! — mondta rá a csóka had — De hogy tudnánk elfoglalni. — Meg kell várni a reg­gelt, — indítványozta a vezér -csóka. Akkor elmennek a la­kók, a parti-fecskék vadász­ni, bogarászni. Mi odame­gyünk és elfoglaljuk a fész­küket! — Ezt mindnyájan he­lyeselték. Reggel felkerekedtek és az egész csóka-had mire odaér­tek a Róka-hegy oldalába, a parti fecskék már akkorra mind kirepültek s így a csó­káknak minden ellenállás nélkül sikerült elfoglalni a parti fecskék fészkeit. Ott uz- tán jól elhelyezkedtek. Este mikor hazatértek a fecskék, már az új gazdák fogadták őket. De nem csak fogadták, hanem el is zavar­ták őket arról a tájról. Azóta azon a vidéken egyetlen fecskét sem lehet látni. A Budai-hegyvidéken a Róka-hegyet elnevezték Csó­kavárnak. Ezt most is úgy ne­vezik. S ez az egyetlen csóka­vár. Tanulság az: Ki magára hagyja lakását, ne csodálkoz­zon. azon, ha visszatér, hogy szembe találja magát az új lakókkal. Bodnár Bálint mesemondó TÖRD A FE ÍED ! Ölbey Irén: Két mese Vízszintes’ 1. Megfejtendő 6 Római 1050. 7. Ragadozó madár. 8. Egyszerű gép 0. Mezőgazda, sági gép. 11. Anna becene­ve. 12. Kajjsuc alapanyagú készítmény. 14. Kortyolniva. ló. 16. Megfejtendő. 18. Esz­tendő. 20. Időegység. 21. Ki­ejtett mássalhangzó. 22. Szén. védés. 24. Elme. 25. Tőszám­név. 27. Római 105. 49. 28. Peru fővárosa. 29. Dél-ma­gyarországi város. Függőleges: 1. Egyezkedés. 2. Szintén. 3. Maró folyadék. 4. Kétje. gyű mássalhangzó. 5. Nagy szibériai folyam. 6. Dinnyét „kipróbál”. 10. Ez, régiesen. 11. A varróeszköz. 13. Tej­ipari melléktermék. 14. Fo­hász. 15. Férfinév. 17. Vi_ gvázója. 1!). Megfejtendő. 21. Pottyan. 23. Tagadószó. 24. Női név. 26. Helyrag. 27. Ró­mai 900. Megfejtendő: Szabolcs és az ország egyik legkorábbi nagy szocialista létesítménye ...vízszintes 1, függőleges 19. vízszintes 16. Müliheti megfejtés: Az idei ősz nagy szenzá­ciója Nyíregyházán a KRÚ­DY moziban a JANOS VI. TÉZ. Könyvjutalom: Simái Fe­renc és l'omasovszky Tamás Nyíregyháza, Bacsó Erika Nyírtelek. Tukacs Rozália Tuzsér, Kövpssy Margit Le. velek. A kanári Volt egyszer egy lári-fári aranytollú kis kanári. Oly kedves volt az éneke, csupa nagy szépséggel tele. Kalit­kája is színarany, vagy ta­lán csak réz drótja van an. nak a kis kalitkának? S a kanári dala árad. Énekel nagy rabságáról s a szívében bánat lángolj Ablakpárkányon a cica. neve szerint: Kandúr Mica így szól a kis kanárihoz: — Az éneked csodálatos. Ennél szebb csak az. amikor háztetőn cica nyavikol. Saj­nos. kicsit nagyot hallok, s nem hallom jól kedves han­god. Arra kérlek, jöjj köze­lebb, halljam jobban az éne­ked. azt u csodálatos szépet, süket vagyok nagy szót ér­tek Nyitva a kalitka-ajtó, nyit­va felejtette Palkó, mikor vi­zet adott neki, mert Palkó őt úgy szereti. S a kanári mérlegeli, hogy közelebb re­püljön-e, nem lesz-e baj majd belőle. De a macßka csak kérleli, s szava olyan kedves, zen­gő, oly bársonyos, behízel­gő és a szeme zölden lángol, akárcsak a szép zöld sma­ragd. ennek párja már nem akad. Kirepül a kalitkából erre a szép lárifári aranytollú kis kanári, a cicához közelebb megy, cica orra előtt repked s úgy zeng gyönyörű éneket, nagy csuda, hogy be nem re­ked. S csepp híja csak és a macska a kanárit majd be­kapta. Szerencsére a kis madár, egy pillanat és to­va száll. Berepül a kalitkába, s onnan harsog kiabálva: ­— Kandúr Mica, szégyeld magad, nincsen nálad már ravaszabb. O te huncut ó te csaló, ó te komisz madárialó, szavad bárhogy is hízeleg, nem hiszek én többet neked. A kakukk es a szamár Versenyezik a szamár, mag a kis kakukmadár: fo­lyóparti berekben melyik énekel szebben. A kis kakuk. madárka csőrét nagyra ki­tátja, olyan nagyra, mint egy alagút, még nagyobbra, mint egy barlang s zeng a szoprán és az alt hang. így énekel az a kis kakuk: — Jaj. egyedem, begye­déin, szőrös hernyót meg­eszem. kakuk, kakuk. szíve­sen s két felé áll a begyem, nem eszi meg más madár, én megeszem, ugyebár, jaj de csuda szép a nyár. Erre ekképp kiabál a sza. már, a szamár s nagy fülé. vei kalapál, a farka meg csitteg-csatíog, ahogy sza­valata harsog: — Nem vagyok én lusta, lomha, zsákot viszek a ma. lomba, de a gazdám oly goromba, i, á, i, á, nagy a botja, nagy botjával rám sóz nagyot, mert csak szegény szamár vagyok. Béka herceg ott Őgyeleg. kapkodja az arany legyet, figyeli a versenyt s habár nem kérdezte tőle senki, mégis kuruttyolva zengi: — Szebben szól a kakuk­madár, mint te, kedves esa. esi koma. te fajankó, te os­toba. éppen ezért ne kiabálj, ne ordítozz mint egy sza­már. A két pitypang Nyár volt, igazi verőfényes nyár. A két pitypang sétál­ni indult. Az egyiknek a ne­ve Pity volt, a másiké Pang. Oly egyformák voltak, hogy alig lehetett őket egymástól megkülönböztetni, de ezen nincs semmi csodálni való, mert ikrek voltak. Kart karba öltve sétált az ikerpár a folyóparton. Lábu­kon úi szandálkájukat visel­ték, Pity szandálja kék volt, Pangé piros, éppen azért, hogy a többi virág könnyeb­ben tudjon különbséget ten­ni közöttük. Ugyanis olyany- nyira egyformák voltak, hogy este, amint levetették a kü­lönböző színű szandáljukat, Pitypangné asszony, tulajdon édesanyjuk sem tudta meg­mondani melyik kicsoda. Felvetett fejjel, gőgösen lépkedett a két pitypang, ugyanis a hajukra voltak a legbüszkébbek. Hiszen egyik virágnak a szirmai sincse­nek úgy fésülve, mint az övék. öntelten, felfuvalko- dottan sétáltak le s fel a fo­lyóparton, senkit sem kö­szöntve, senkivel szóba nem áilva. Még Százszorszép né­nit sem üdvözölték, sőt Ha­rangvirág kiasszonyt sem, de még Gólyahír apóról sem vettek tudomást. — Te, Pity —, szólt Pang — mi vagyunk a két legszebb virág —, miközben kezével sárga hajfürtjeit simogatta. — Igazad van. Pang — válaszolt Pity és gőgösen kö­rülnézett. — Pity, ilyen koronája nincs egyik virágnak sem— szólt Pang. — Bizony nincs, ilyen gyö­nyörű sűrű hajat, mint ami­lyen a mienk, még nem lát­tam — helyeselt Pity. — És mily különleges a színárnyalata! — egészítette ki a másik virág. — De nem is lesz! —Dob­bantott Pang, piros szandá- los lábával. — Vigyázz! Elborzolod a frizurád — figyelmeztette Pity a testvérét, mivel a dobbantástól Pang virágfeje megrázkódott. (Szlovák népmese) — Jaj! — jajdult fel Pang, és gyorsan belenézett a kis tükörbe, amit magával hor­dott. De nem lett semmi baj. Ugyanolyan rendezetten si­mult fejéhez mindenegyes hajfürtje. — Az összes virág irigyel­het minket —, szólt Pang és gyorsan zsebébe dugta kis tükrét. A két pitypang, ami­óta ilyen sűrű sárga szirom nőtt a fejükre, semmi másról nem beszélt, csak az ékes hajkoronáiukrói — Az irigységtől még meg­pukkadnak —, helyeselt Pity. — Igazán, a virágok ki­rálynőjükké választhatnának minket, hát nem? — szólt Pang. — Pompás ötlet — örült Pity és hogy ez már előbb nem jutott az eszünkbe! Szépségkirálynők leszünk — kiáltozta Pity egyre hango­sabban. Minden virág ne­künk fog engedelmeskedni! Kell, hogy minket tisztelje­nek, és parancsainkat les­sék! Kell! Kell! — kiabálta Pang is. — Mi vagyunk a rét virágainak a királynői! — Halljátok, mi vagyunk a legszebbek a világon! Sen­kinek sincs ilyen pompás fri­zurája. Senkinek! Senkinek, értitek? — kiabálta a két pitypang, le s fel szaladgál­va a réten, közben egyik ke­zükkel a hajukat simogatták. Azonban egyik virág sem figyelt fel a két pitypangra, éppen kedd volt, minden vi­rágnak meg volt az aznapi Horgász Huba egész nyáron a Balaton parton horgászgalott s a halaknak bizony, nem volt pardon! Naphosszat elüldögélt ott, a szerencsét varta, de az nem jött, s Huba halnak még színét se látta.,, munkája, senki sem ért rá törődríi,'''tfn lelticomázott két pitypanggal. '‘‘És' ekkór hirtelen, honnan — honnan nem, ott termett a Szellő. Üde volt, mintha éppen most végezte volna el reggeli tornáját, vagy mint­ha éppen most lépett volna ki a hideg zuhany alól. De mindez nem érdekes. Ki tud­ja, hol, s merre csavargót!. Nyomban felfigyelt a réten szaladgáló két pitypangra. Amint meghallotta, mit kiál­toznak, jóízűen nevetni kez­dett. De mi ez! Pitynek hirte­len elrepült a fejéről egy sárga hajszála, Pangnak ket­tő, és ekkor egyre sűrűbben hullani kezdett a két pity­pang gyönyörű szép haja. — Fíííí — sipított Pity, miközben két kezét a hajá­ra szorította. — Fíííí — sipított hasonló­képpen Pang is, de már vé­dekezni sem próbált, mert látta, hogy minden hiábava­ló. — Fíííí, fíííí, fíííí — sírtak a pitypang testvérek és ro­hantak haza. De a sírás mit- sem használt, hajuk egyre csak hullott és hullott és re­pült valahová messzire. Vé­gül kihullt az utolsó hajszá­luk is és ott állt a két pity­pang teljesen kopasz fejjel. Zokogva tértek haza, és ha Pitynek nem lett volna a lábán kék szandálja. Pang­nak a piros, bizony Pily- pangné asszóny nem tudta volna őket megkülönböztet­ni. Fordította: Papp Sándorné Hanem azért szeptemberben — tudjátok már hogy’ van — hencegett az iskolában: „ILYEN halat fogtam!!!” A fiúk csak nevettek, s ö sértődötten morgott: „Nem hiszitek?!! No, majd holnap behozom a — horgot... Kezdődik az úttörőtanév Szeptember 29-én, a légy. veres erők napján kezdődik az 1973/74 -es úttörő tanév. Az idén a megnyitás a szokott, nál ünnepélyesebb keretek között zajlik le. Fegyveres futárok viszik a csapatzász. lókat az Uttörőszövetség 2, számú expedíciós parancsa, val. Két iskola zászlóünne­pélye különösen fontos. Szeptember 29-én veszi fel az 5. számú általános iskola Szamuely Tibor nevét. Erre az alkalomra a nyomda párt, KISZ és gazdasági vezetése hímzett csapatzászlót adoma, nyoz az úttörőknek. A 16. számú iskolában pedig a KEMÉV párt és társadalmi szervezetei adják át az ál­taluk készített csapatzászlót. A megnyitó napján az út­törőtanács titkára ismerteti a pajtásokkal a tanév fel. adatait. Ez év jelmondata ,.A tettek beszélnek” és ez az idézet érvényes minden programra, összejövetelre, le. gyen az játék, sporttevékeny, ség, kirándulás, megemléke­zés vagy a megye fejlődésével kapcsolatos adatgyűjtés. Minden olyan megmozdulás, amely a pajtások nevelését, ismereteik bővítését segítik. A nevelés sokrétű gondját azonban nem vállalhatja egyedül az úttörőszövetség. Fontos a szülők segítsége is, egyes programok megvalósí­tásában. Az üzemek, vállalatok se­gítségét kérik a „Nem tér­kép e táj” expedíöió sikeres .lebonyolításához. Az év so­rán az őrsök, rajok felkeres, nek egv.egy megyei ipari, mezőgazdasági egységet, hogy a vezetőkkel, a mun. kasokkal beszélgetve mégis, merjék közvetlen környeze­tüket, a megye gazdasági életét, fejlődését. Krecsmáry László: Horgász Huba

Next

/
Thumbnails
Contents