Kelet-Magyarország, 1973. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-29 / 228. szám
I oMa! MArtYAnnpcrrfTf fP7$. szépTémSer S§ Szülők fóruma Ifjúság & Ifjúság ^ Ifjúság ^ Ifjúság ^ Ifjúság & Ifjúság ^ Gyermekeink az ifjúsági szervezetben Bizonyára sok szülőnek okoz gondot, hogy amikor a tanulói túlterheltség ellen küzdünk, gyermekeink most is többször hivatkoznak az ifjúsági szervezetben jelentkező elfoglaltságaikra és kérdésként merül fel az ott eltöltött idő hasznossága is. Valóban, amikor a túl. terhelés ellen küzdünk, szükséges e kérdéssel foglalkozni: fokozhatja e a túlterhelést az úttöröszervezet- ben végzett munka? Természetesen a kérdés megválaszolása igen nehéz. Elősegítheti a tanulói ■ túlterhelést, de bizonyos határokon belül minden tanulónak szüksége van az ottani cselekvésre, ténykedésre. Mindenki előtt ismert, hogy az iskola feladata az életre való felkészítés, s minden iskolai tevékenység elsődleges és végső célja ez. E célhoz való eljutáshoz azonban számtalan eszköz, lehetőség van. ezek közül az egyik legjelentősebb az ifjúsági mozgalom, általános iskoláinkban az úttörőszervezet. Az elmélet és a gyakorlat egységéből kell e kérdés megítélésénél kiindulnunk. Hiábavaló lehet az alkalmazást nélkülöző ismeret. Hiábavaló valaminek a megtarlulása, ha éppen azt nem tudjuk, hogy azt hol, mikor, hogyan és miért kell alkalmazni. Nem véletlen, hogy ma egyre többször hangzik el ä parancsoló igény: az ifjúságnak gyakorló terület kell. Olyan terület, ahol a felnőtti életre felkészülhet, az ottani helytálláshoz szükséges gyakorlatot megszerezheti. Ehhez^ nyújt segítséget a jól működő ifjúsági szervezet. Határozottan vallom, hogy a jól működő ifjúsági szervezet mind a szülőnek, mind pedig az iskolának — a gyermeknevelés rangjához méltó — pótolhatatlan segítőpartnere. Éppen ezért az ott eltöltött — a hasznosan eltöltött — időt a legértékesebb, a legtöb. bet-érők közé sorolom. Az általános iskolai ifjúsági szervezet felépítésénél fogva a demokratizmus, a közéletiségre-nevelés szintere. Az ifjúsági szervezet önkormányzati jellegű: demokratikusan választott testületéi vannak, amelyek különböző szinten gyakorolják jogaikat, kötelességeiket. A csapattanács — amely az úttörőszervezet legfőbb. gyermekek által választott, úttörőkből álló testületé — döntési, véleményezési, egyetértési jogkörrel rendelkezik olyan kérdésekben, amelyek az iskolai élet szempontjából igen jelentősek. így pl. az iskolai házirend kialakításában, az iskolai ügyeleti munka megszervezésében, az ifjúságpolitikai célokat szolgáló anyagi eszközök felhasználásában, a tanórán kívüli iskolai munka megszervezésében, a testvérüzemekkel, test- vérisikolákkal való kapcsolat kialakításában, a középiskolai tanulmányi ösztöndíjra való felterjesztésben. E tevékenységi formákban való aktív részvétel mellett a nevelés számtalan más lehetőségéhez ad gyakorlóterületet az úttörőmozgalom. Akár a szakköri tevékenység sokféleségét, akár a romantikus, a gyermeki lelkivilághoz alkalmazkodó egyéb formákat nézzük, mind-mind olyan eszközi lehetőségek, amelyek nélkül nem képzelhető el harmonikus, a ma életviszonyai által megkövetelt személyiség kialakulása. Ma valamennyi iskola munkatervében megfogalmazást nyernek a következők: növelni kell a tanulói önállóságot és öntevékenységet, hogy növendékeink a jelentkező feladatoknak ne csak egyszerű végrehajtói, hanem az iskolai élet pezsgésének, a cselekedtető úttörőmunkának kezdeményezői is legyenek. Ez a ma igénye! Ez a felnőtt társadalom által is elvárt és óhaj. tott igény. Ezt pedig önállóságra nem nevelt, öntevékenységre nem serkentett ifjúság nélkül nem lehetséges. Ehhez pedig nélkülözhetetlen terep az úttörőmozgalom. Gyermeke, saját maga, társadalmunk ellen vét az, aki nem ismeri fel — vagy nem akarja felismerni — azokat a lehetőségeket, amelyek az ifjúsági szervezetben vannak. A különböző iskolai közösségek egyre nagyobb erőt képviselnek, s ezek hatása igen eredményesen egészíti ki az iskola sajátos, a család bensőséges nevelési lehetőségeit. Támogassuk tehát gyermekeink részvételét a mozgalmi munkában, mert. amit ők az úttörőszervezetben tesznek az közügy, s — azzal a közéletiségre-nevelés nagyszerű területeit járva — a mi kezünkben tartott „stafétabot” átvételére készülnek fel. Az ifjúsági szervezetben eltöltött idő tehát az adott pillanatban ki nem mutatható hasznossággal jár, de mindenki számára kamatozóan megtérülő befektetés. _ _ . _ , Dr. Toronicza Gyula CSÓKA-VÁR Gyerekek! A csóka-várról Jogok most nektek mesélni. Nem is olyan régen történt ez a kis mese, amit most elmondok. A budai hegyvidéken a csókák megunták fészket rakni. Elhatározták, hogy körülnéznek a vidéken, hol találnának alkalmas helyet fészekrakásra. El is küldtek egy nagyobb küldöttséget. .ló idő múlva a küldöttség viásza is tért azzal az örömhírrel, hogy jó fészkekre találtak, de még a lakók benne vannak. — Hol van! — érdeklődtek a töbiek. — A Budai-hegyvidéken, a Róka-hegy oldalában. — Az jó hely lesz! — mondta rá a csóka had — De hogy tudnánk elfoglalni. — Meg kell várni a reggelt, — indítványozta a vezér -csóka. Akkor elmennek a lakók, a parti-fecskék vadászni, bogarászni. Mi odamegyünk és elfoglaljuk a fészküket! — Ezt mindnyájan helyeselték. Reggel felkerekedtek és az egész csóka-had mire odaértek a Róka-hegy oldalába, a parti fecskék már akkorra mind kirepültek s így a csókáknak minden ellenállás nélkül sikerült elfoglalni a parti fecskék fészkeit. Ott uz- tán jól elhelyezkedtek. Este mikor hazatértek a fecskék, már az új gazdák fogadták őket. De nem csak fogadták, hanem el is zavarták őket arról a tájról. Azóta azon a vidéken egyetlen fecskét sem lehet látni. A Budai-hegyvidéken a Róka-hegyet elnevezték Csókavárnak. Ezt most is úgy nevezik. S ez az egyetlen csókavár. Tanulság az: Ki magára hagyja lakását, ne csodálkozzon. azon, ha visszatér, hogy szembe találja magát az új lakókkal. Bodnár Bálint mesemondó TÖRD A FE ÍED ! Ölbey Irén: Két mese Vízszintes’ 1. Megfejtendő 6 Római 1050. 7. Ragadozó madár. 8. Egyszerű gép 0. Mezőgazda, sági gép. 11. Anna beceneve. 12. Kajjsuc alapanyagú készítmény. 14. Kortyolniva. ló. 16. Megfejtendő. 18. Esztendő. 20. Időegység. 21. Kiejtett mássalhangzó. 22. Szén. védés. 24. Elme. 25. Tőszámnév. 27. Római 105. 49. 28. Peru fővárosa. 29. Dél-magyarországi város. Függőleges: 1. Egyezkedés. 2. Szintén. 3. Maró folyadék. 4. Kétje. gyű mássalhangzó. 5. Nagy szibériai folyam. 6. Dinnyét „kipróbál”. 10. Ez, régiesen. 11. A varróeszköz. 13. Tejipari melléktermék. 14. Fohász. 15. Férfinév. 17. Vi_ gvázója. 1!). Megfejtendő. 21. Pottyan. 23. Tagadószó. 24. Női név. 26. Helyrag. 27. Római 900. Megfejtendő: Szabolcs és az ország egyik legkorábbi nagy szocialista létesítménye ...vízszintes 1, függőleges 19. vízszintes 16. Müliheti megfejtés: Az idei ősz nagy szenzációja Nyíregyházán a KRÚDY moziban a JANOS VI. TÉZ. Könyvjutalom: Simái Ferenc és l'omasovszky Tamás Nyíregyháza, Bacsó Erika Nyírtelek. Tukacs Rozália Tuzsér, Kövpssy Margit Le. velek. A kanári Volt egyszer egy lári-fári aranytollú kis kanári. Oly kedves volt az éneke, csupa nagy szépséggel tele. Kalitkája is színarany, vagy talán csak réz drótja van an. nak a kis kalitkának? S a kanári dala árad. Énekel nagy rabságáról s a szívében bánat lángolj Ablakpárkányon a cica. neve szerint: Kandúr Mica így szól a kis kanárihoz: — Az éneked csodálatos. Ennél szebb csak az. amikor háztetőn cica nyavikol. Sajnos. kicsit nagyot hallok, s nem hallom jól kedves hangod. Arra kérlek, jöjj közelebb, halljam jobban az éneked. azt u csodálatos szépet, süket vagyok nagy szót értek Nyitva a kalitka-ajtó, nyitva felejtette Palkó, mikor vizet adott neki, mert Palkó őt úgy szereti. S a kanári mérlegeli, hogy közelebb repüljön-e, nem lesz-e baj majd belőle. De a macßka csak kérleli, s szava olyan kedves, zengő, oly bársonyos, behízelgő és a szeme zölden lángol, akárcsak a szép zöld smaragd. ennek párja már nem akad. Kirepül a kalitkából erre a szép lárifári aranytollú kis kanári, a cicához közelebb megy, cica orra előtt repked s úgy zeng gyönyörű éneket, nagy csuda, hogy be nem reked. S csepp híja csak és a macska a kanárit majd bekapta. Szerencsére a kis madár, egy pillanat és tova száll. Berepül a kalitkába, s onnan harsog kiabálva: — Kandúr Mica, szégyeld magad, nincsen nálad már ravaszabb. O te huncut ó te csaló, ó te komisz madárialó, szavad bárhogy is hízeleg, nem hiszek én többet neked. A kakukk es a szamár Versenyezik a szamár, mag a kis kakukmadár: folyóparti berekben melyik énekel szebben. A kis kakuk. madárka csőrét nagyra kitátja, olyan nagyra, mint egy alagút, még nagyobbra, mint egy barlang s zeng a szoprán és az alt hang. így énekel az a kis kakuk: — Jaj. egyedem, begyedéin, szőrös hernyót megeszem. kakuk, kakuk. szívesen s két felé áll a begyem, nem eszi meg más madár, én megeszem, ugyebár, jaj de csuda szép a nyár. Erre ekképp kiabál a sza. már, a szamár s nagy fülé. vei kalapál, a farka meg csitteg-csatíog, ahogy szavalata harsog: — Nem vagyok én lusta, lomha, zsákot viszek a ma. lomba, de a gazdám oly goromba, i, á, i, á, nagy a botja, nagy botjával rám sóz nagyot, mert csak szegény szamár vagyok. Béka herceg ott Őgyeleg. kapkodja az arany legyet, figyeli a versenyt s habár nem kérdezte tőle senki, mégis kuruttyolva zengi: — Szebben szól a kakukmadár, mint te, kedves esa. esi koma. te fajankó, te ostoba. éppen ezért ne kiabálj, ne ordítozz mint egy szamár. A két pitypang Nyár volt, igazi verőfényes nyár. A két pitypang sétálni indult. Az egyiknek a neve Pity volt, a másiké Pang. Oly egyformák voltak, hogy alig lehetett őket egymástól megkülönböztetni, de ezen nincs semmi csodálni való, mert ikrek voltak. Kart karba öltve sétált az ikerpár a folyóparton. Lábukon úi szandálkájukat viselték, Pity szandálja kék volt, Pangé piros, éppen azért, hogy a többi virág könnyebben tudjon különbséget tenni közöttük. Ugyanis olyany- nyira egyformák voltak, hogy este, amint levetették a különböző színű szandáljukat, Pitypangné asszony, tulajdon édesanyjuk sem tudta megmondani melyik kicsoda. Felvetett fejjel, gőgösen lépkedett a két pitypang, ugyanis a hajukra voltak a legbüszkébbek. Hiszen egyik virágnak a szirmai sincsenek úgy fésülve, mint az övék. öntelten, felfuvalko- dottan sétáltak le s fel a folyóparton, senkit sem köszöntve, senkivel szóba nem áilva. Még Százszorszép nénit sem üdvözölték, sőt Harangvirág kiasszonyt sem, de még Gólyahír apóról sem vettek tudomást. — Te, Pity —, szólt Pang — mi vagyunk a két legszebb virág —, miközben kezével sárga hajfürtjeit simogatta. — Igazad van. Pang — válaszolt Pity és gőgösen körülnézett. — Pity, ilyen koronája nincs egyik virágnak sem— szólt Pang. — Bizony nincs, ilyen gyönyörű sűrű hajat, mint amilyen a mienk, még nem láttam — helyeselt Pity. — És mily különleges a színárnyalata! — egészítette ki a másik virág. — De nem is lesz! —Dobbantott Pang, piros szandá- los lábával. — Vigyázz! Elborzolod a frizurád — figyelmeztette Pity a testvérét, mivel a dobbantástól Pang virágfeje megrázkódott. (Szlovák népmese) — Jaj! — jajdult fel Pang, és gyorsan belenézett a kis tükörbe, amit magával hordott. De nem lett semmi baj. Ugyanolyan rendezetten simult fejéhez mindenegyes hajfürtje. — Az összes virág irigyelhet minket —, szólt Pang és gyorsan zsebébe dugta kis tükrét. A két pitypang, amióta ilyen sűrű sárga szirom nőtt a fejükre, semmi másról nem beszélt, csak az ékes hajkoronáiukrói — Az irigységtől még megpukkadnak —, helyeselt Pity. — Igazán, a virágok királynőjükké választhatnának minket, hát nem? — szólt Pang. — Pompás ötlet — örült Pity és hogy ez már előbb nem jutott az eszünkbe! Szépségkirálynők leszünk — kiáltozta Pity egyre hangosabban. Minden virág nekünk fog engedelmeskedni! Kell, hogy minket tiszteljenek, és parancsainkat lessék! Kell! Kell! — kiabálta Pang is. — Mi vagyunk a rét virágainak a királynői! — Halljátok, mi vagyunk a legszebbek a világon! Senkinek sincs ilyen pompás frizurája. Senkinek! Senkinek, értitek? — kiabálta a két pitypang, le s fel szaladgálva a réten, közben egyik kezükkel a hajukat simogatták. Azonban egyik virág sem figyelt fel a két pitypangra, éppen kedd volt, minden virágnak meg volt az aznapi Horgász Huba egész nyáron a Balaton parton horgászgalott s a halaknak bizony, nem volt pardon! Naphosszat elüldögélt ott, a szerencsét varta, de az nem jött, s Huba halnak még színét se látta.,, munkája, senki sem ért rá törődríi,'''tfn lelticomázott két pitypanggal. '‘‘És' ekkór hirtelen, honnan — honnan nem, ott termett a Szellő. Üde volt, mintha éppen most végezte volna el reggeli tornáját, vagy mintha éppen most lépett volna ki a hideg zuhany alól. De mindez nem érdekes. Ki tudja, hol, s merre csavargót!. Nyomban felfigyelt a réten szaladgáló két pitypangra. Amint meghallotta, mit kiáltoznak, jóízűen nevetni kezdett. De mi ez! Pitynek hirtelen elrepült a fejéről egy sárga hajszála, Pangnak kettő, és ekkor egyre sűrűbben hullani kezdett a két pitypang gyönyörű szép haja. — Fíííí — sipított Pity, miközben két kezét a hajára szorította. — Fíííí — sipított hasonlóképpen Pang is, de már védekezni sem próbált, mert látta, hogy minden hiábavaló. — Fíííí, fíííí, fíííí — sírtak a pitypang testvérek és rohantak haza. De a sírás mit- sem használt, hajuk egyre csak hullott és hullott és repült valahová messzire. Végül kihullt az utolsó hajszáluk is és ott állt a két pitypang teljesen kopasz fejjel. Zokogva tértek haza, és ha Pitynek nem lett volna a lábán kék szandálja. Pangnak a piros, bizony Pily- pangné asszóny nem tudta volna őket megkülönböztetni. Fordította: Papp Sándorné Hanem azért szeptemberben — tudjátok már hogy’ van — hencegett az iskolában: „ILYEN halat fogtam!!!” A fiúk csak nevettek, s ö sértődötten morgott: „Nem hiszitek?!! No, majd holnap behozom a — horgot... Kezdődik az úttörőtanév Szeptember 29-én, a légy. veres erők napján kezdődik az 1973/74 -es úttörő tanév. Az idén a megnyitás a szokott, nál ünnepélyesebb keretek között zajlik le. Fegyveres futárok viszik a csapatzász. lókat az Uttörőszövetség 2, számú expedíciós parancsa, val. Két iskola zászlóünnepélye különösen fontos. Szeptember 29-én veszi fel az 5. számú általános iskola Szamuely Tibor nevét. Erre az alkalomra a nyomda párt, KISZ és gazdasági vezetése hímzett csapatzászlót adoma, nyoz az úttörőknek. A 16. számú iskolában pedig a KEMÉV párt és társadalmi szervezetei adják át az általuk készített csapatzászlót. A megnyitó napján az úttörőtanács titkára ismerteti a pajtásokkal a tanév fel. adatait. Ez év jelmondata ,.A tettek beszélnek” és ez az idézet érvényes minden programra, összejövetelre, le. gyen az játék, sporttevékeny, ség, kirándulás, megemlékezés vagy a megye fejlődésével kapcsolatos adatgyűjtés. Minden olyan megmozdulás, amely a pajtások nevelését, ismereteik bővítését segítik. A nevelés sokrétű gondját azonban nem vállalhatja egyedül az úttörőszövetség. Fontos a szülők segítsége is, egyes programok megvalósításában. Az üzemek, vállalatok segítségét kérik a „Nem térkép e táj” expedíöió sikeres .lebonyolításához. Az év során az őrsök, rajok felkeres, nek egv.egy megyei ipari, mezőgazdasági egységet, hogy a vezetőkkel, a mun. kasokkal beszélgetve mégis, merjék közvetlen környezetüket, a megye gazdasági életét, fejlődését. Krecsmáry László: Horgász Huba
