Kelet-Magyarország, 1973. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-28 / 227. szám

V*. fM. szepfefn^ei- 2§. V V. <*- 'V 'ÜP Kk> ■»>• -iv- VV ' V ^ m^-Ä^fXRSRSZÄ« i. <ma Kérdések és válaszok Aranyszabály: azzal kell t foglalkozni, arról írni. be. szélni, tájékoztatni, infor­málni, ami az embereket ér­dekli. Ez nem felfedezés, de jó ismételni, mert néha el­felejtjük. s abban a tudat, ban vagyunk, hogy erről vagy arról már hallottak az emberek, ismerik, tudják, egyetértenek vele, szóval ha­lad az ügy. Pedig nem így van. A napokban sajtóanké- ton vettem rész- az Aurora Cipőgyárban, Nyírbátorban. Csaknem negyven munkás, műszaki, fiatal, nő figyelte, milyen válaszokat, kapnak kérdéseikre. Itt voltak a Csepel Motorkerékpárgyár Nyírbátori Gyáregységéből és a Nyírbátori Növényolaj­ipari Vállalattól is. Valósággal szomjazzák az emberek a szót. az egyenes tájékoztatást. Csak meg kell kezdeni egy felszólalónak, s hömpölyög a kérdések, a vá­laszok. folyama megnyílnak az őszinteség csatornái is. Lehet belőlük meríteni, oda. figyelni, hasznosítani. Egy munkásasszony mondta: „Kérem szépen, mi hiába szólalunk fel. néhány mondat után azt válaszolják, hogy ez nem odavaló téma. mond­juk el a termelési tanácsko­záson. Ha ott szólunk, akkor a másikra hivatkoznak. Ké­sőbb azon csodálkoznak, hogy hallgatnak áz emberek, közömbössé válnak. Csoda-e ha így van?” Ez az asz- szony kiváló munkás. El. mondták a gyár vezetői, mindig helytáll, példát múl tat. Régi dolgozója az Auró­rának. Jó érzés tapasztalni, ha számítanak az emberre, a barátra, ez esetben a lapra. Segítséget kértek. támoga­tást, főleg világos tájékozta­tásokat. egyértelműséget minden olvasott kérdésben. Ezt azért említem, mert Ismét a félszinré bukkant a nyírbátori fürdő ügye. annak ellenére, hogy a Kelet-Ma- gyarország tájékoztatott ró­la. Nem elégedettek a báto. riák! A legilletékesebbektől, a város vezetőitől szeretnék hallani: mikor lesz fürdő Nyírbátorban, miben kell, s mennyivel segíteni. Talán még társadalmi munkával is jelentkeznének. És ezt ki­hagyni vétek! De nemcsak a fürdő ügye foglalkoztatta az embereket. Sok más is, amit szeretnének elmondani. En.* nek viszont fórumot, vagy fórumokat kell teremteni. Szinte valamennyi részt­vevő — gyári munkások! — hiányolták, hogy ebben az esztendőben még egyik üzemben sem tartottak mun. kásfórumot ahol szemtől- szemben vezetők és munká­sok kérdés-feleleit formájá­ban kölcsönösen tájékoztat­ták volna egymást a leglé­nyegesebb üzemi, vállalati kérdésekről, sőt olyanokról is. amelyek városukkal • van kapcsolatban. Pedig fel kell ébreszteni az emberekben szunnyadó erőt, az alkotó vágyat, amit ifjú városuk Nyírbátor érdekében, fel. emelkedésére kívánnak for­dítani. Űk mondják, sok mindenen változtatni kell, amióta város lett a telepü­lés. Ennek formálásában, alakításában részt kívánnak és akarnak venni. Aztán: bele akarnak szól­ni sorrendbe, beruházások eldöntésébe, mindenbe! És igazuk van. Kádár elvtárs mondta nemrég egyik nyilat­kozatában: „Meggyőződésem hogy nálunk Magyarorszá­gon. a szocialista rendszer további politikai megerősö­désének fő útja a szocialista demokrácia fejlesztése. Más szavakkal, a dolgozók tö­megeinek még aktívabb be­kapcsolása a társadalmi te­vékenységbe, a döntésekbe.” Nos, ez csak úgy lehetsé­ges, ha a dolgozó tömegek minden fontos kérdésről tud. nak. ha mindent megbe­szélünk velük. S igényeljük beleszólásukat, javaslataikat, észrevételeiket, mert ez a kollektív bölcsesség, s en­nek van eredménye, kézzel fogható gyümölcse. Ezért kell, fórum elé áll­ni vezetőknek Nyírbátor, ban és másutt is. E fiatal városunkban egyebek mellett azért, hogy választ adjanak sok, az embereket érdeklő kérdésre. Még akkor is, ha az kényes, ha nem oldható meg, ha még nincs rá pénz. Az emberek megértik a gondokat is és segítenek. De szóvá is tesznek, visszássá­gokat. Itt kérdezték sokak: „A fürdő még csak ígéret, de szökőkút van. Miért nem kezdik az óvodaépítést?” Úgy tudják, a Növényolaj, gyár három milliót ajánlott fel. Valaki közbeszólt: „De csak egy milliót adott. S, hogy mikor adja a többit? Ha látja, hozzákezdtek.” Kel. lene helyi buszjárat. Különö­sen a Györgyligetből bejáró iskolásoknak. Fedett autó­busz megállóra lenne szük­ség, Javítani kellene a zöld­ség és a húsellátást. Kikeltek a tapasztalható protekcioniz. mus ellen. Dicsérték a ma­szek vegyes-kereskedőt, mórt annak „kifizetődő” hogy még vasárnap is nyílva tartson. Az állami és a szövetkezeti üzletek köziái vasárnap csak a kenyérbolt tart nyitva 7—9 óráig, vagy ahogy neki jól esik. Ha város Nyírbá­tor. legalább egy olyan üzlet tartana nyitva, ahol az egész héten dolgozó munkások, asz- szonyok bevásárolhatnának. Talán,felül kellene vizsgálni a nyitvatartás rendjét, s igazítani, változtatni rajta, igazodva az emberek igé­nyeihez. Kikből áll a város? Azott élő-dolgozó ezrekből. Embe. rek sokaságából, akik szeb­bé. kényelmesebbé szeretnék tenni életüket. környezetü­ket. Okét kell meghallgatni, tőlük tanácsot kérni. Ezek­nek az ezreknek okos javas­lataival. kritikai' megjegyzé. seivel bővíteni a tanács okos gyülekezetét. Erőre emelni varosuk ércekében mindazt, ami a fejlődést szolgálja. Gond a város üzemeibe tör. Jenő bejárás. A város és az üzemek vezetőinek össze kell ülni, megoldást keresni a jobb közlekedés megoldása érdekében. Egyik munkás ■szólt így: „Igaz. hogy város lettünk, de van gond itt bő­ven, s ezt még most jobban látjuk. Fáj az ember szíve, amikor látja, hogy kisebb ^települések jobban boldogul­nak mint mi.” Ezekre a szivekre, s gon­dolatokra kell építenie a vá­ros vezetőinek. Hogy a köz­érdek. a közjó érdekében dobbanjanak együtt. egy város javára. így lehet élesz. teni a lelkesedés tüzét. ha­dat üzenni a politikai kö­zömbösségnek, tenni annak érdekében, hogy új rendünk új erkölcsi normái szerint éljenek mind többen. Nem feledkezhetünk meg erről soha. Olyan forrást táplálunk vele. amely a lát­hatatlan, de mégis érzékel­hető-tapintható kapcsot erő­síti vezetők és dolgozók kö­zött. így teljesedik, terebé-- lyesedik a szocialista de­mokrácia. Farkas Kálmán Nemrég fontos, az építtet tőket is érintő döntést ho­zott a Szabolcs megyei Álla. ml Építőipari Vállalat veze­tőségi tanácsa elkészítették az új vállalati munkaver- seny-szabályzatot. Még nem lépett hatályba a szabályzat, mivel a szakszervezeti tanács csak a közeli napokban „szentesíti” azt. A vállalat igazgatójától. Márki Jánostól kérdeztük: mennyire sikerült a munka. verseny új alapelveivel a népgazdasági, a vállalati cé, lókat előtérbe helyezni, s az építkezéseken dolgozó munkások, műszakiak alko­tókészségét, törekvéseit ho­gyan szolgálja majd a sza­bályzat? Az igazgatótól a segédmunkásig — A tervezetet eddig is egészséges vita előzte meg. Mindnyájan azt akarjuk, t hogy összefüggő legyen a szabályzat és minden dolgo­zónak konkrét feladatokat tartalmazzon. Úgy érzem, si­került egy olyan dokumen­tumot szerkesztenünk, amely nemcsak formájában, ha­nem tartalmában is különbö­zik az előbbitől. Reméljük, a jövőben megszűnnek a for­mális felajánlások. Azt vár­juk dolgozóinktól, hogy tö­rekedjenek a versenyben . a gazdaságosság javítására, az építési idők csökkentésére, és arra, hogy a megrende­lők is elégedettek legyenek munkájának minőségével. A konkrét, fontos felajánlások a magasabb követelmény és a nagyobb elismerés vala­mennyiünk hasznára válhat. Tizenkétezer köbméter forgácslap évente Mátészalkának Hosszútávú szerződés meg­kötésére került sor szeptem­ber 26-án, a vásárosnaményi forgácslapgyárban Dr. Speer Norbert, az ÉRDÉRT vezér- igazgatója és Kein István, a mátészalkai Szat.már Bútor­gyár igazgatója írta alá azt a kooperációs szerződést, mely 1990-ig szabályozza a két vállalat közötti termelési és szállítási kapcsolatokat, A szerződés mindkét félnek egyaránt hasznos ■ és előnyös. Évente tizenkétezer köbmé. tér. igény szerint méretre vágott forgácslapot ad át a vásárosnaményi gyár a Szat- már Bútorgyárnak. Olyan terméket, melyet a beszállí­tás után azonnal fel ’ tudnak dolgozni. A termelés így gaz­daságos. a belső anyagmozga­tás és a fuvarköltség csök­ken, valamint a termelő a keletkező hulladékot is meg­felelőképpen tudja felhasz­nálni. Megadott méretek alapján a forgácslapgyár vágja mé­retre a,? anyagot, a szálkái gyártól bérelt olasz lapszafoó géppel. A szerződés gyakor­lati megvalósítására — az évi 12 ezer köbméter for. gácslap legyártását — a kö­vetkező év második felében kezdik meg amikor a lap­szabó géppel folyamatosan dolgozni tudnak. A szabályzat által tehát a vállalat dolgozói az. eddigi­nél érdekeltebbek' lesznek a termelésben. Ennek a meg­rendelők, az új háztulajdo­nosok is örülhetnek, hiszen a szabályzatból az is kiderül, hogy elsősorban a minősé­gen. a technológiai fegyel, men akarnak változtatni. Fi. gyelembe vették a tervezet készítésénél a párt novem­beri határozatát, a kormány és a SZOT határozatát, s a dolgozók véleményét. Az el­múlt hónapokban ugyanis különböző szakszervezett fó­rumokon szó volt a munka­versenyről, s az elhangzott vélemények, javaslatok is bekerültek a, szabályzatba. Az előkészítésnél a legna­gyobb munka a szakszerve­zetre várt. Itt is, mint a leg­több szakszervezeti munká­ban. figyelembe kellett ven­ni a közérdeket és a dolgo­zók érdekeit egyaránt. Szász Sándor, a vállalat szb-titká. ra ezeket mondja: — Minden változik, a sza­bályzatnak is változnia kel­lett, Kiemelném a tartalmi változásokat, amelyek már konkrét feladatokat szabnak a testületeknek és a szemé­lyeknek» egyaránt. Az igaz­gatótól a segédmunkásig mindenkinek megvan a ver­sennyel kapcsolatos feladata. Uj dolog az is, hogy a vál­lalásokat brigádszintre bont­juk. tehát egy építésvezető­ségen belül a felelősséget nem lehet más brigádra át­hárítani. A minőség javítá­sa mellett a munka, és üzemszervezésbe is bevonjuk majd a fizikai dolgozókat. Garancialevelek A határidő rövidítéssel és a minőség javítással több helyen is találkozunk a sza. bályzatban. Az utóbbi külö­nös érdeklődésre tarthat szá­mot, mivel még mindig van panasz a vállalat munkájá­ra. Mint az szb-titkár mond­ja, ezért is akarják szélesí­teni a brigádok garancia vállalását, amely hasonlít a „Dolgozz hibátlanul” mozga­lomhoz. Néhány szocialista brigád ugyanis garancialeve­let állított ki, fnelyben vál­lalja, hogy az épületekben keletkezett hibákat (vakolat. hullás, parketta lazulás, sfb.) egy éven belül kijavítja — ingyen és munkaidő után. A jövőbén nemcsak a ter­melésben, hanem a tanulás­ban. a társadalmi és a ma­gánéletben is többet várnak a versenybe benevezett dől - gőzöktől. Előírás, hogy a ta­nulásban és a közvélemény pozitív formálásában min­denkinek részt kell vennie, a brigádvezetőktől elvárják, hogy tegyenek művezetői vizsgát feladataik jobb ellá­tása érdekében. (A brigádve. zetőknek egyébként hama. rosan klubot alakit a válla­lat,-) Szigorúbbak lettek az erkölcsi normák, áz előírás szerint a tapasztaltabbnak kötelességük segíteni a fia. talok életét, beillesz kodesét A vezetők kötelesek a válla, lások teljesítésének feltétele. Ve megteremteni. A verseny, bői kizáró tényezők köre is bővült. Külön „szúrtak be” a szövegbe az „italozás” szót. Szigorúbb lesz az értékelés, a jövőben figyelembe veszik a fluktuációt is. A törzsgár­da kialakításának érdekében a brigádoknak maximum húsz százaléka cserélődhet évente. A magasabb köve­telmények mellett magasabb elismerésekről olvashatunk a szabályzatban. Főleg a kol. lektívák elismerése növek­szik. A vállalat Kiváló épí­tésvezetősége például 16 ezer forintot kap. s az összeg 60 százalékát a fizikai dolgozók között kell szétosztani. A szakma ifjú mesterét példá­ul az eddigi 600—700 forint helyett 1200 forinttal ismerik el. Igazságosabb értékelés is no­Filkó István munkaver- ­senyfelelős így egészíti ki az előbbieket: — Mélyrehatóbb, igazságo. sabb értékelésre törekszünk a jövőben. Megszüntetjük a névleges patronálásokat, azt akarjuk, hogy a műszakiak, vagyis a patronálok össze­kötők és segítők legyenek a vezetőség és a brigádok kö­zött. A brigádoknak nem annyira a számát, inkább a minőségét akarjuk növelni. Barták István művezető azonban a létszámot vélni akarja. — Nálunk, a karbantartó részlegnél huszonhárom szakmunkás és három segéd, munkás dolgozik, tlgy ér. zem, most már vallóban ér. demes beneveznünk a moz­galomba; Azért is kezdemé­nyezem a benevezést, mert a szerződés is fegyelemre és jobb munkára kötelezi a fiú­kat, s így az én munkám is könnyebb lehet, Budaházi István és lakatos brigádja vasszerkezeteket ké­szít az építkezésekhez. A brigád tagjai örömmel ér­tesültek az új szabályzatról, s máris egy fontos felaján­lást tettek: a hulladék va­sakból hasznos tárgyakat akarnak készíteni, s ha kez­deményezésük támogatásra talál, akkor kevesebb rozs­dás vas kerül a hulladék te. lepre. Nabradi Lajos Jó éjt, Balaton! Ez még nem az igazi ősz, mert a hűvös-nyúlós esők csak október közepén kez­dődnek, de nem is nyár töb­bé, bármilyen melegen süt is a nap délén te; az ember csak gyönyörködik a vízben, de nem kívánkozik bele. Kivéve a skandináv és a német nyaralókat. Borzongva né­zem őket, szél csapkodja a vitorlát, a csónakot, á mólót, s ahogy a parti köveken szét- porlik. érzem, nem volna ba­rátságos mulatság belepoty- tyanni. Ők azonban meg­szokták hazájuk hűs tenge­reit, s mint valami meleg­vizű forrásban, úszkálnak a Balatonban. A szép hervadás minde­nütt. A vendéglőkben is. Emlé­kezhetünk, micsoda fogad­kozások történtek a korábbi években, sőt az idén tavasz- szal is, hogy majd meglát­juk. milyen hajlékonyán s milyen leleményesen alkal­mazkodnak az utószezonba’ az időjáráshoz és a vendé gek óhajaihoz. Hát nem lát­tuk meg, vagy nem nagyon. Badacsonyban például, amelynél szeptemberibb táj kevés van a világon, alig találni partmenti üzle­tet, ahol az idegen vásárol­hat. A legtöbb bezárt. Nem­sokára megkezdődik a szü­ret, édes illatok szállnak már a levegőben, jön a kö­zönség, s az Egry-házon kívül alig talál nyitott helyi­séget Szép az, nagyon szép és tanulságos, de földibb el­látás is kellene melléje — Néhány gazdátlan vitorlás himbálódzik a kikötők men­tén könnyű szélben; belépek az egyikbe. Elhagyott nyári holmik zörögnek-gurulnak a padlón: konzervnyitó kés, petyhüdt gumimatrac, szá­raz kenyérdarabka, üres napolajos üveg, s egy pom­pás hajcsat, valami nagy kontyot szoríthatott. Elmúl­tak a nyári lázak, s a haj­csat most értelmetlenül ug­rándozik a szélrázta vitor­lásban. Deres bácsi az örsi öböl oartján egy hosszú angolná­val 'viaskodik enyhén károm­kodva. Deres bácsi környék­beli szőlősgazda, az angolna pedig, amelyet most véletle­nül ponty helyett fogott s vissza akar dobni, ritka szép példány. Olyan, mint a kí­gyó, szinte rugdalózik, noha nincs lába, rátekeredik a horgászbotra, hiába lóbálja Deres bácsi. Odacsapja a kő­höz, meg se kottyan a szí­vós angolnának, sőt, egyre jobb kedve lesz, ráugrik a horgász karjára. Deres bácsi már magán kívül van mér­gében, nagy követ keres, hogy végezzen erőszakos zsákmányával. Úgy látszik a hal fogott horgászt. Hideg már a tóparti alko­nyat, a hegy eltakarja a bá- gyadozó napot. Messziről még látszik ugyan, amint fürdenek a fényben a Bada­csony vörös bazaltorgonái, de a látvány csak percekig tart, győz a homály, a déli oldal lassan teljes sötétségbe borul. Az esti szélcsendben fekete ragyogás a víztükör, didereg a partmenti nádas Nemsokára utoljára fut ki a kikötőből a Csobánc, megvál­tozik a menetrend, késő ősz­ig csak kis hajó jár naponta Fonyódra, aztán elmúlik az is. ✓ Az ábrahámhegyi tsz-bo- rozóban révetegen ül egy pesti költő ismerős, aligha­nem az őszről ír érzékeny versikét, de titokzatosan el­takarja a papírt, és csak sej­tetni engedi, hogy a költe­mény alighanem még a ka rácsony előtt megtekinthető lesz valamelyik folyóiratban, nyilvánvalóan annak éke­ként. Kisvártatva ugyanitt feltűnik az a svéd hölgy, aki menyasszonyféléje lett egy lengyel fiúnak, a fiú azonban Tördemicen borzal­masan berúgott — örömé­ben? bánatában? —, éjsza­kai csónakázáskoi” beleesett a Balatonba, s szégyenében búcsú nélkül elutazott. En­nek már három hete, most nagy a kavarodás —mindezt a helybéli ismerősök mesé­lik —, mert a hölgy férjjel érkezett, aki —1- a szerelem kibontakozását látva ugyan­csak elutazott, és most se férj, se lengyel. Még jó, hogy egy magyar fiatalem­bert látok a kétszeresen elárvult fiatal asszonnyal; az élet megy tovább, mint a férfiak. Az emberek mindeniéle bolondságot megjegyeznek .maguknak, ahelyett, hogy a dolgukkal törődnének. Hagy­juk is a pletykák színterét és induljunk tovább, Füred fe­lé, végig az északi parton. Tihanynál még megláthat­juk, miként lazult fel a komp révészeinek nyári szigorúsá­ga eddig motorkerékpárt is vonakodva engedtek fel for­galmasabb napokon, ^nem­hogy szénásszekeret, most meg íme, égig rakott szénás­szekér éktelenkedik a köze­pén, vagy árválkodik, mond­hatnánk, mert mellette csak két külföldi rendszámú autó áll, késői turisták. Ilyenkor legszebb a tiha­nyi park, fényes gesztenyék puffannak a vastagodó avar­ra, bokáig gázolunk a lehul­lott levelekben, hűvöset le- hellnek a fák, s olyan mély­séges-mély a csend, hogy szinte félünk megszólalni, hátha sebet üt a hang a va­rázslatos estén. Megvakult a Lepke — az autóstrand át­alakított, valaha kerek büfé­je — becsukta ablakait, nem­sokára .főtáblákat szegeznek a sütögetők bódéira is se­hol egy lélek a néma nyár- fasoron. Füreden, a Baricska Csárdában, ahol ecet ég a lámpában, emelkedett a han­gulat, méla magyar nótát húznak német fülekbe, bús hivogatással telik meg a csárda körül a szeptemberi éjszaka: „Kertetek aljába csak mégegyszer gyere le ...” Csopakon előszüret van, a kivilágított présházakban hordókat mosnak, készülőd­nek az igazi szüretre, ami itt szeptembef végén-október, elején kezdődik. Fent a hegyháton daliás, de már élemedett barátom — egyéb­ként tanár az egyik környe­ző városkában — bevallja, hogy nem vén legény még az öreg legény, mert néhány hete többórás szerelmi val­lomást tett úszva, a Balaton közepén, egy kedves asz- szonyxiafc. — S milyen emlék ma­radt? — Máig tart, sőt félek, ez­után bontakozik csak ki iga­zán. A reuma. Valami ropog a lábunk alatt, lehajolunk: érett dió. Nagy szemek a félig kinyí­lott zöld héjban. Ez már az ősz, az igazi. Még egy-két hét, és végük lesz a szép fényes nappalok­nak és a mélytűzű délutá­noknak. Elmennek az utolsó nyaralók, elúsznak az utolsó hajók, kihunynak a reflek­torok amelyek esti órákon megvilágították a tihanyi templom kettős tornyát s et­től olyan volt messziről, mintha valami mesebeli vár­kastély lebegne a ^íz fölött Leszerelik az utolsó vitorlá­kat nyitva felejtett fakó vál­lalati napernyőket a poros teraszokról elfújja a szél, be­zárják a villák kapuit. Jóéjt, Balaton. ®«»Ss irtván Uj murikaverseny-szabályzat a SZAÉV-nél Cél: a fegyelmezettebb munka, a jobb minőség

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents