Kelet-Magyarország, 1973. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-27 / 226. szám
ÍÚ7S. szeptember KELET-MAGYARORSZÄG Az oktatási párthatározat nyomában Városi vagy tanyai iskola? HOSSZÚ, POROS UT VÉGÉN, a Kisteleki-szőlő egyik sarkában, amolyan világvégi helyen van a nyíregyházi 15. számú általános iskola. Ez már nem is a város pereme, olyan, mint egy nagy, álmos tanya. Végtelen házsor, az út is inkább csak szekérnek való, meg gyalogosnak. Itt baktatnak a gyerekek reggel, délben.este, ki a szomszéd, ból, ki három kilométerről. Az iskola a nevében városi, helyzete, adottságai, környezete miatt azonban jóval nehezebb helyzetben van. mint a „belvárosi” iskolák. Másfajta szerepet ró egy ilyen iskola pedagógusaira az oktatás-nevelés feladata? Milyen tervekkel indultak az idei tanévnek? Hogyan valósulnak meg az oktatási párthatározat nyomán hozott minisztériumi intézkedések a félig városi, félig ta. nyaj körülmények között? Olyan időszakban kopogtattunk az iskolában, amikor az új tanmenetnek még csak a körvonalai bontakoztak ki. de a nevelők szakmai közösségei már dolgoznak a helyi alkalmazásának előkészítésén. Nehezen képzelhető el, hogy van még egy iskola, ahol egyetlen gyerek kivételével az iskola tanulói valamennyien fizikai dolgozók gyermekei. Végignézve az egyik osztálynaplót, a szülők foglalkozása rovatnál a legtöbb helyen segédmunkás bejegyzés apánál-anyánál egyaránt. A legtöbb család, ból az édesanya is dolgozik. A gyerekek otthoni tanulá- sara és annak ellenőrzésére nincs biztosíték. Kétszázhatvanhat gyerek nevében ezért mondják a Kisteleki- szőlő iskolájában, hogy pon. tosan az ő érdekükben szú- letett az oktatási párthatározat. Hiszen az új tanterv. nek talán az a leglényegesebb vonása, hogy a gyerek már az iskolában értse meg, tanulja meg az anyagot. Hogyan oldják meg ezt a feladatot? Az iskola igazgatója, Vass Piroska 1 először a nevelők szakmai közösségei, nek munkájáról beszél. — A pedagógusok a szak. mai közösségekben tantárgyanként állítják össze az új tanév feladatait. Vannak átfedések az egyes tárgyaknál Ezért a nevelők szorosabb együttműködése szűk. séges, az anyag átcsoportosí. tása, egyes anyagrészek törlése és a megmaradó anyag tanításának figyelemmel kísérése érdekében. A legfontosabb a lényeges összefüg. gések megértése. Mivel az írásbeli házi feladatok is csökkennek az otthoni tanulás inkább az ismeretek bővítésére, az ismétlésre és kiegészítő irodalomra fordítható. További lényeges vál. tozás a testnevelés órák számának felemelése, erre is igen nagy szükség van. A felemelt testnevelés órákhoz most tesz jó szolgálatot a Dózsa Tsz és a JEGYZET „Magánkikötők“ A következő, nem min. dennapi látvány a Tisza melletti üdülőhelyen található. A parton egy félkör alakú vesszőfonat. A tetején körben egy szál szöges drót. A vesszőkas közepén ajtó, rajta hatalmas lakat. Mindenek fölé emelkedik egy tábla, rajta a szöveg: „Ma. gánkikötö! Idegeneknek ti. los’’ Nyolc-tíz földbevájt lépcső vezet a vízhez, melyen egy rozzant ladik himbálódzik. A kép meglepő, — és jelképes. Nem a kikötő itta lényeg. A szemlélet, amely ezt szülte. A kispolgár bete- ges félelme, hogy a sok száz méternyi parton valaki az „ő” partjára lép. Az „Ö" iszapjába tapos. Ilyen magánkikötőt sokat találunk. Nem a vízpartokon, hanem mindenfelé. Városok, ban, falvakban. A köztől visszavonuló emberek építik, házaikban, lakásaikban, melyeket a magatartás tüskésdrótjaival vesznek körül. Kultikus szokásrendeket alakítanak ki. melyekbe csupán szűk körüket avatják be. Ha az ember szóbahozza a kérdést, az érintettek rend. szerint így válaszolnak: megteszem a magamét a munkahelyen, mi mást akar. nak még? Ledolgozom becsülettel a munkaidőmet, miért mozduljak ki az otthon biztonságot adó falai közül? Hiszem, hogy mindez féligazság. Nem azt kívánja senki, hogy munkában valóban elfáradt emberek örök. ké nyüzsögjenek. De itt sokkal többről van szó. Az emberi kapcsolatok lazulásáról, olyan körülményekről, amelyek teljesen idegenek társadalmunktól, ahol éppen az ember, az emberi kapcsolat a döntő. Ilyen szemlélet mellett előbb-utóbb a becsületes munka is csupán kötelező penzumok teljesítésévé tor. zul, lélektelenné válik, elveszíti alkotó értelmét és jellegét. A tulajdon bűvöle- jte, a maga számára kialakított öntörvények rendszere, az értékítélet sajátosan torz módszere kétségtelenül kiemeli környezetéből, de ez a különállás korántsem jelent rangot. Szüli a fegyelmezetlenséget. az úrhatnámságot. és egy sor olyan tulajdonsá. got. amely idegen a munkásosztálytól. Mi mindig büszkén vadlőttük és valljuk, hogy poli. tikánk munkásjellegű. Ebből következik, hogy ezt védjük is. A Magyar Szocialista Munkáspárt országos agitá. ció6, propaganda és művelő, dési tanácskozásán ez így fogalmazódott meg: „A szó. cialista gondolkodásmódot az a felismerés vezeti, hogy az egyének. a kisebb közösségek nem boldogulhatnak a társa, dalom rovására, csak a köz. érdek szolgálatával alapoz, hatják meg saját boldoguld, sukat.” Végtelen nagy hiba lenne, ha ma, bonyolult ko. runkban a „magánkikötők” kérdését úgy tekintenénk, mint mellékes körülményt. A közömbösség, a közdől való elzárkózás, a saját világ ki. alakítása nem magánügy. Ideológiai tartalma van, mégpedig olyan, amely harcot követel, elsősorban a kommunistáktól. Amikor az ember a megyét járja, sokszor találkozik a kispolgáriság szülte gondokkal. Ezeket általában leszűkítve halljuk. Sokan úgy érzik, hogy csak a ha. rácsolás tartozik ide. Mások kiskirálykodásról beszélnek. Mindez így nagyon is kevés. A veszély ezeknél még nagyobb akkor, ha észrevesz- szűk a nem-politizálást. Az ember magatartása akkor válik kispolgárivá, amikor ösztönösen vagy tudatosan, de mindenképpen önzésből, kényelemszeretetből beszű. kíti, megszünteti kapcsolatát a közösséggel, a kisebbel éppúgy, mint a tágabbal. És itt nyomatékkai kell elgondolkodni valamin: az egyéniség aszerint gazdag, , vagy szegény, hogy mennyire gaz. dagok és szegények a közösségi kapcsolatok. A valóban emberi életforma igénye csak a közösségi emberben alakul ki. A „magánkikötőkben” élők nagyon is gyorsan távolodnak el a közösségtől, a társa, dailomtól. Bénítják környezetüket, hatnak mégpedig sok esetben egy-egy község, kollektíva egész életét negatívan befolyásolók. A szocialista forradalom, ezen belül az emberi agyak, tartásrendszerék átalakítása hosszú folyamat. Nem egy aktus. nem kampányfeladat. Legyen ez figyelmeztető számunkra, akik felelősséggel tartozunk az új rendért. • Bürget Lajos KEMÉV társadalmi munkájával, valamint a KISZ anyagi támogatásával eUcé_ szült sportpálya — mert egyébként csak szükségtantermük van a testnevelési foglalkozásokhoz. AZ OKTATÁST GÉPEK SEGÍTIK, hangosfilm-vetítő, több televízió, rádió, diafii. mek, magnó, írásvetítő. A tanulók órai „munkáltatásához’’ szükséges eszközökből azonban kevesebb van. mint kellene, például a kémia- és fizika kísérletekhez. — Hiányos a tanulók egyéni felszerelése — foly. tatja az igazgató. — Nem kérünk pedig lehetetlent, csak annyit, amire a gyereknek feltétlenül szüksége van. De mit tehetünk, ha szülői értekezletekre is csak a legjobb gyerekek szülei jönnek ed? így az iskola nagyobb tér. heket visel, mert nincs megosztva a családi és az iskolai nevelés. Az egyik szülői értekezleten például elhangzott, hogy a szülők nem akarnak „városi iskolát”. Egy másik alkalommal az, hogy majd akkor jön el a szülő az értekezletre. ha ötöst visz ha. za a gyerek. Egyik szemlélet sem egészséges, de különösen nem a városi-tanyai iskola elmélete, hiszen a külterületeken lakó és továbbtanuló gyerekeknek is olyan feltété, leket kell teljesíteniük, mint bármelyik nyíregyházi isko. Iából kikerülő nyolcadikos, nak. Elgondolkoztató például a múlt évi továbbtanulási arány. Negyvenkét végzett nyolcadikosból csupán nyol. can maradtak otthon, a többi jelentkezett továbbtanul, ni. FONTOS RÉSZE AZ ISKOLAI OKTATÁSNAK a napközis tanulás. Sok helyen elkövették azt a hibát. — s adódott a régi tanmenetből is, — hogy megpróbálták újratanítani az órákon hallott anyagot. Az új tanmenet itt is változásokat hoz, támaszkodva a tanítás alapjaira, amely nem a lexikális, hanem az értelemszerű tanulást tűzte célul. Az új tanévben új rendtartás is készül, amelynek kialakításánál figyelembe veszik a gyerekek javaslatait. A rendtartás kialakításánál figyelembe veszik a megnövekedett szerepkörrel felruházott szülői munkaközösséget, a szülőik véleményét is. így áll egységbe az oktatási párthatározat nyomán egy iskola oktató-nevelő munka, ja a gyerekek bevonásával, az iskola és a szülők szorosabb kapcsolatával. A Kisteleki-szőlőben ezek a terveik — bár most alakulnak — máris azt mutatják, hogy si - keresek lesznek az új tanév első lépései. Baraksó Erzsébet Iparfejlesztésünk 1990-ig Elmaradott körzetek és támogatott iparágak Az ipar fejlődése megváltoztatta Szabolcs-Szat- már arculatát. Megállította a népesség elvándorlását, hozzájárult a városiasodás- hoz a nagyobb településeken, emelte a szakmai és általános műveltségi szintet, a mind több ..kereső révén nőtt a lakosság jövedelme, , emelkedett az életszínvonal. Sommásan talán elég ennyi jelző arra, hogy mit hozott és mit hozhat még a megyének az iparosodás. Éppen ezért nem árt röviden átetkinteni az iparfejlesztés jelenét és jövőjét, számokkal Illusztrálva a tényeket és lehetőségeket. mint ahogy teszi az a kidolgozás alatt lévő tanulmány, amely a fejlesztés főbb koncepcióit tartalmazza 1990-ig, s amelyet a közelmúltban ismertetett Sándor József, a megyei tanács ipari osztályának vezetője a műszaki hónap egyik előadásán Nyírbátorban. Munkaalkalom több ezer embernek Néhány éve kezdődött az a folyamat, amikor óriási mennyiségi változások révén a szinte tisztán mező- gazdasági jellegű Szábolcs- Szatmár rátért az iparosítás útjára. Jelezte ezt olyan beruházások megkezdése, majd átadása, mint a Nyíregyházi Konzervgyár, a gumigyár, a Villamosszigeteiő- és Műanyaggyár kisvárdai egysége, az Auróra Cipőipari Vállalat Nyírbátorban, Mátészalkán a Magyar Optikai Művek gyára, az Alkaloida bővítése Tiszavasváriban. a farostlemezgyár felépítése Vásárosnaményban, vagy a fehérgyarmati automata téglagyár belépése a termelésbe. ■ ■/naorn « ,.u, His-Vív; A felsorolás nem teljes, de mutatja, hogy többezer embernek teremtettek munkaalkalmat az ntóbbi években az új gyárakban. A következő években viszont már nem lesz annyi „látványos” átadás, a megyében is rátérünk az intenzív fejlesztésre, ami a meglévő üzemek, gyárak tartalékainak feltárását jelenti, a termelés növekedése pedig nagyobb részt a termelékenység emeléséből fog adódni. A IV. ötéves terv végére az egyes iparágakban rni-l- Eárdokban számolhatunk. A kohó- és gépipari ágazatban például a motorkerékpár alkatrészek, öntvények, mérlegek. festőberendezések, féktárcsák és más gépek, alkatrészek gyártásával 17 üzem 12 ezer munkása foglalkozik, évi két és fel milliárd termelési értéket létrehozva. A nehézipart a kőolajfeldolgozás, a gumiipar és a gyógyszergyártás jelenti. Itt hét üzemben hét ezer ember hozza létre a 3,5 milliárdos termelést. Legtöbb üzem a könnyűiparban dolgozik, összesen 43. Papíripari termékeket, ajtókat, ablakokat, bútort, alsó és felső ruházati termékeket. cipőket gyárt az iparág 16 ezer munkása, s 1975 végére már meghaladja a 3 milliárdot munkájuk értéke. Az élelmiszeripar 9 egysége pedig 5 milliárd termelési értéket tesz le a megye asztalára tízezer gazójával. Kamatozó állatni segítség Az ipar fejlődésére az eddigiekben nagy hatással volt az állami segítség, az új gyárak telepítése, de segített a földrajzi környezet is, hiszen a Szovjetunió közelségének köszönhető, hogy a faipar meghonosodott. Ugyanakkor a területi elhelyezés a településfejlesztési tervvel összhangban történt, elsősorban a városokban épültek és épülnek az új gyárak. A távlati tervekben több indok szól amellett, hogy folytatni lehet a megyei ipartelepítést. A régi, hagyományos ipari centrumokban már nincs hely új üzemek telepítésére, sok esetben a rekonstrukció többe kerül, mint egy új gyár felépítése. Ugyanakkor a hagyományos körzetekben a krónikus munkaerőhiánnyal is számolni kell, míg a megyében. potenciálisan megvan a munkaerő, hiszen a mezőgazdaság kemlzálásá- val és gépesítésével újabb ezrek keresnek munkát az iparban. Az alapokat pedig már megteremtette a megye azzal, hogy közművesített területek állnak rendelkezésre. létezik egy olyan szakképzett, begyakorolt munkaerő-bázis, amelynek a segítségével az új dolgozók könnyen betaníthatok. Gazdaságosabban — nagyobb beruházások nélkül A megyei fejlesztésű pofr fSkában a következő években jobban oda kell figyelni az elmaradott körzetekre. Főként a határterületeken kell segíteni a fejlődést. így a vásárosnaményi, a fehérgyarmati és nyírbátori járásokat kell támogatni, Ujfehértó, Penészlek, Fe hérgyacniat . KöSesa ltom beitek, Jánkmajtis teterthet meg úgy a gazdasági térképeken, mint iparral rendelkező nagyközség. A hatékonyság növelésére tovább kell fokozni a gépek kihasználását. A megyén belül az átlagos műszak* szám alacsony, mindössze 1,2. Ha ezt emeljük, akkor nagyobb beruházások nélkül munkaalkalmat teremthetünk, s a gépek kihasználása s egyúttaü Jövedelmezősége is jobb fesz. KüBí. nősen a gépipari ágazatokban lehet ezen a téren kát változtatni. A fejlődés irányát «ékrnáft ve a következő években Sehet számolni a válferferfdki magasabb .szintű társulásává! is. Különösen a bútor- és fatömegcikk iparban van lehetőség eSőbb a közös anyagbeszeraés. marit? értékesítés, műszaki fejlesztés révén az egyesített erőforrások hatékonyabb feS- használására. A jój műkő- dő, távlatokban is tejlSöré képes tanácsi vállalatoknál pedig az üzemek nagyváQar latoknak történő átadásával lehet a további fejlesztést elősegíteni, mint ahogy erre már eddig is voltak pék- dák. Szükséges jobban kSe használni a határmeretl fenj csőlátókat, néhány év mőíE va akár közös vállalatok Jár: tesítése is elképzelhető. É. földrajzi adottságok kiharap hálása pedig még nagyobb mérvű lehet, akár egy ato-» minium feldolgozó kombt- nát építésére is megvarrni®! az előfeltételek. Az egyes nagyobb .ipa** agaknál a fejlődés knveSw*i zó irányai indokoltak: m energia ellátás biztosítását» a megye mind a négy vátncr sát el kell látni földgázzá» az itt húzódó wezetetoeÄ megcsapolásával A gépipar»» ban a koncentrált fojtesztés az ajánlatos, tehát amikor nem csak részegységébe#! hanem teljes darabot áUffiai» nak étő a* Szemek ben. Nagy lehetősége vsat az uptikrü ipar tegiesztéséndfe. A vegyiparban a különbítaő fcgtflgj- származékok előállítása, a gyógyszeriparban jtt alap» anyagok gyártása mellett • félkész és késztermékek nfk vetése a cél. A gumiiparban az abroncsgyártás meghóra** futásának van jövője, a fo- lel dolgozás tehetőségei m épület-asztalos ipar és « bútoripar fejlődését « m*» gukkai hozzák. Az életen*-' szer-iparban pedig a fia**®“ gozás fokozása a oSt tgJ a onoomftfekkágoeria. a teilunt fejlődhet főbbem. an .<?. __Jit —étf Túl a szélső házakon Elmaradtak a szélső há. zak. Utunk irányát a hosz. szán elnyúló, felvert nyíri por mint kondenzcsík jelzi. Nyírvasvári határában járunk. A tarlók, apró erdők, fasorok között vivő út a mozdulatlanságot, az ősi paraszti életet idézi. Az egyik kiserdő szélen különös emberekre találunk. Irigylésre méltó nyugal. műk, szorgalmuk, munkaszeretetük. Munkaidejük, ahogy a kiszólás tartja „látástól vakulásig” terjed. Foglalkozásuk: sertésgondozók. Nevük: Miklósi Sándor és Béres János. A két férfi 300 sertés — 77 anyakoca és malacaik — gondozását végzi. És a gon. dozást itt szó szerint kell érteni. Ahhoz hogy időben etessenek, itassanak, almozzanak, hogy tegyék valamennyi kötelességüket, nem kell parancs, utasítás, de még kérő szó sem. A csonkási sertéstelep a községtől öt kilométerre erdők, legelők, szántók között búvik meg. A telepet a szer. fáskorszak hőskorában építette a szövetkezet. Azóta nem sokat költött rá. Állapota mégis megfelelő. Itt már sokszorosan megtérültek az építkezés költségei. — És az itt dolgozók munkakörülményei? — tesszük fel a kérdést Nyitrai Árpádnak, a szövetkezet elnökének. — Szeretik a munkájúkat. Miklósi Sándor tizenkét éve van a telepep. Nincs zokszava, pedig 'lehetne. Mert tessék csak elképzelni: itt nincs moslékgyár. trágyalehúzó, vízvezeték. Itt min. dent kézierővél kell elvégezni. És csinálni kell. ha esik az eső és fúj a szél. ha rekkenő a hőség, vagy ha 30 fokos hideg van. — Tessék csak végignézni a kocákon. — mutatja Miklósi Sándor. — Egyik szebb, mint a másik, hát nem örül az ember lelke, ha látja őket? Béres János veszi át a szét: — És a kismalacok? Almonként hét, nyolc. tíz. & szemünk láttára nőnék. Itt az elhullás szinte ismeretlen fogalom. Állatorvost is csak ritkán hívunk. — És mikor pihennek? — Ha megjön az éjjeliőr, akkor mi lelépünk. Vár a család, a pihenés. De én nyugtalan természetű vagyok. Mindig a jószág jár a fejemben. Előfordul. hogy kapom magam, beülök a kocsimba és irány a sertéstelep- Két szó az éjjeli őrrel, egy pillantás a fekvő falkára és már meg is nyugodtam — feleld Miklósi, követve félszemmel a kocák mozgását. — Csak vízből négyezer litert kell karral naponta felhúzni — folytatja. Eat a lajtba tölteni, onnan a moslékkeverőbe. Elkészítem a moslékot, majd széthordani az etetővályukba. Ráadásul időben, pontosan, mert a jószág gyomra pontosabb műszer az óránál. Félórás késés és akkora a disznóví. sitás, hogyt megsüketíti az ember. A gondozók a ßaatestete 1: íSW kaäauzohnfc. B8utosafje& m napos, hetes, csomóban fefc. vő apró jószágokat. Mindet« kutncánál megállnak. Sorol, jak az anya ismertető jekat, az előző fialások eredményét Felzavarják az egyik ktemeu lac-csapatot és Béres János az elnökhöz fordul; — Életre való kis jöszáaok, Egészségesek, mint a makik, Alkalmasak a tovabbtenyésau lésre. A friss idom, a Osztat® gereblyézett folyosó a fel.: sepert kifutók mind árnál beszélnek, hogy a két gon-: dozó nagyon szere® mrtnká-' ját, az állatokat. A kocák ott legelésznek az erdő széj lén. Annyira jámborok, nyugodtak, hogy az idegent sem veszik észre. Nincs itt dolga a két hűséges kutyának sem. Keresetükről, a családról érdeklődünk; — A jutalom-malacok áráj va4 kijön a négyezerötszáx, A család is elégedett —• mondja Béres János. — Mi is, mert munkánkat nem zavarja semmi Ha valamire szükségünk van, aes állatok ellátásához, a tecj mel őszó vetkezet ásómnál tejesíti kérésünket — tolefja meg MSdősí Sattdcee, Steft to§ ■
