Kelet-Magyarország, 1973. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-26 / 225. szám

xxx évfolyam 225. szám ÄRA: 80 FILLER 1973. SZEPTEMBER 26, SZERI!A L APUNK . IARTALMABÖfí* Gyorslista az I. Békekölcsö n sorsolásáról (4. oldal) folytatódott az általános politikai vita Gromiko beszéde az Ei\SZ‘ben Az ENSZ közgyűlés általá­nos politikai vitájának ha- gyományosan kimagasló ese­ménye a Szovjetunió képvi­selőjének felszólalása, ezút­tal azonban a szokásosnál is nagyobb érdeklődés előzte meg Andrej Gromiko kül­ügyminiszter keddi beszédet, már csak azért is. mert a vita első napján, hétfőn fel­szólalt amerikai kollegája. Kissinger külügyrpiniszter általánosságokban mozgó be­széde kielégítetlenül hagyta a várakozásokat. A latin-amerikai országok különösen azt vették zokon, hogy a „Latin. Amerika’’ ki-j íejezés elő sem fordult Kis­singer beszédében — olyan­kor. amikor Chile törvényes kormányának- erőszakos meg­döntése és b fásiszta junta véres terrorhadjáráta izga­lomban tartja az egész föld­részt. A keserűséget csak fo­kozta az amerikai kormány­nak az a hétfő esti bejelen­tése. hogy diplomáciai elis­merésben részesíti a chilei juntát. A „harmadik világ” országai rendkívül rossz né­ven vették az új amerikai külügyminiszter utalását a „tömböakívüliek tömbjére”. ami csak tápot adott annak a gyanakvásuknak, hogy Kissinger szónoki fordulatai az ENSZ fontosságáról nem tükrözik a „hatalmi egyen- * súlypolitika” bűvkörében mozgó amerikai diplomácia tényleges felfogását a vi­lágszervezet szerepéről. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter beszédében indítványozta: a közgyűlés sürgős és fontos pontként tűzze napirendre azt a kér. aést. hogy az ENSZ Bizton­sági Tanácsának állandó tag­jai 10 százalékkal csökkent­sék katonai költségvetésüket és a megtakarított összegek egyrészel a fejlődő országok megsegítésére fordítsák. A javasolt csökkentés kiinduló pontjának tekintsék az 1973. as katonai költségvetések színvonalát. A szovjet külügyminiszter hangsúlyozta: az elmúlt év nemzetközi eseményeinek szempontjából a legfonto­sabb volt. hogy ,.a feszültség, tartós időszakából az eny­hülés és a gyakorlati együtt­működés irányába bekövet­kezett fordulat fejlődött és erősödött. A kelet-európai és a nyugat-európai államok közötti kapcsolatok normali. zálásának feladata gyakorla­tilag közei van a befejezés­hez”. , „Az európai értekezlet ősz, szehivásával rendkívül fon­tos. új szakasz kezdődött a biztonság szavatolásában és a békés együttműködés meg­szervezésében az egész kon­tinensre kiterjedően — mon­dotta. , ,.A békés egymás mellett élés elvét ma nemcsak hogy elismerik, mint a szocialista és a kapitalista országok kölcsönös kapcsolatainak egyedül lehetséges alapját, hanem mind teljesebben reá. lizálják is a gyakorlatban; ez az elv szerződésekben és egyezményekben ölt testet. Az enyhülési folyamat ha­lad, szélesedik és elmélyül, magába szippantja mind na. gvobb számban az államo­kat, érintve a köztük levő kapcsolatok mind fontosabb területeit”. „A béke és a népek kö­zötti barátság mindenkor a szovjet külpolitika jelszava, megmásíthatatlan célja volt” — mutatott rá Gromiko. — (Folytatás a 2. oldalon) A megyeszékhely kereskedelmének korszerűsítéséről tárgyalt a Nyíregyházi Városi Tanács VB. Kedden ülést tartott a Nyíregyházi Városi Tanács végrehajtó bizottsága. Első­ként a termelés-ellátásíel- ügyeleli osztály jelentését vi­tatták meg a IV. ötéves terv bolthálózat fejlesztéséről, amelyben különösen nagy hangsúlyt kapott a városköz­pont üzlethalózatanak kor­szerűsítése, bővítése. Három évvel ezelőtt, 1970 júniusában, amikor a városi tanács elfogadta a IV. ötéves terv hálózatfejlesztési irány­elveit, a város áruforgalmá­nak lebonyplításához szük­séges bolti alapterület bőví­tését több, mint 26 ezer négyzetméterben határozta meg. Ezt a hatalmas növeke­dést kívánta meg, hogy Nyír­egyháza kereskedelmének szí­vó hatása kiterjed az egész megyére, s hogy az ötéves terv végére a megyeszékhely lakóinak száma — terv sze­rint — eléri a 80 ezret, ugyanebben az időben közel 40 ezer lesz az aktív keresők száma, valamint az, hogy a meglevő üzletek túlzsúfoltak. Bár . nincs még vége az öt­éves tervnek, a kitűzött cé­lok megvalósítása jó ütem­ben halad. A Szarvas utcai áruház és tejbolt. az Arany János üti zöldségbolt és a Vasgyár úti élelmiszer-zöld­ség pavilon átadásával csak­nem 900 négyzetméterrel nőtt az élelmiszerboltok területe, még ennél is nagyobb terü­lettel — 2111 négyzetméter­rel — bővült az iparcikk-kis­kereskedelmi bolthálózat, a Hotel Szabolcs Szálloda és Vendéglátó kombinát üzembe helyezésével eddig 3520 négyzetméterrel bővült az éttermek, szállodák, presszók •tápterülete, Javítja majd a lakosság el­látását a jövő évtől a város központjában a két új ipar­cikk áruház: az 5800 négy­zetméter alapterületű „Ke­let” és az 5100 négyzetméter alapterületű „Nyírfa” áru­ház átadása. Megnyitásuk egyben lehetővé teszi, hogy a városközpontban jelenleg működő iparcikk üzleteket más áruk értékesítésére pro­filírozzanak át, vagyis olyan boltokat nyithatnak, amelyek a jelenlegi zsúfoltság rhellett megvalósíthatatlanok. Van már ilyen terv is: az ipar­cikk kiskereskedelmi válla­lat például a Zrínyi Ilona utcai női divatüzletben női hobbyboltot létesít, ahol — a tervek szerint — olyan szol­gáltatásokat is bevezetnek, mint az előnyomás, a gépkö­tés, a monogrammozás. A 13-as és 17-es boltban luxus kivitelű női és férfi felsőru­házati cikkeket, az 5-ös ci­pő boltban exkluzív férfi és női cipőket, a 27-es divat­áruboltban csak luxus kivite­lű divatárukat fognak érté­kesíteni. A városközpont kereske­delmi hálózatának korszerű­sítéséhez hozzátartozik a rek­lámvilágítások korszerűsítése, bővítése is. E téren az eddig elért eredmények ellenére sem kielégítő a helyzet, to­vábbi. a városképet is javító reklámfényre van szükség. Sok gondot okoz a város lakóinak és vezetőinek egy­aránt az új lakótelepek ke­reskedelmi hálózatának ki­alakítása. Miután még min­dig nehezen érhető el, hogy a lakásokkal egvidőben a boltok, a szórakozóhelyek és a szolgáltatóházak is meg­kezdjék működésüket, így elsősorban az élelmiszerellá­tás, valamint a napi cik­kek fogalmazása jelenti a kereskedelem alapját. Jósa- városban jelenleg egy 250 négyzetméter alapterületű élelmiszer-csemegebolt és ■egy 55 négyzetméteres alap- területű tej-kenyérbolt nyílt, de már épül az ÁBC-áruház. még ebben az évben átadják rendeltetésének az élelmi- szeheisker tejszaküzletét, a MÉK zöldségboltját, a hús­ipari vállalat hentesüzletét, a nyíregyházi ÁFÉSZ pedig a Smidt Mihály utcában egy presszót nyit. Pénz híján csak a következő ötéves terv­ben épül a vendéglátó kom­binát. Ha lehet a gondokat rang­sorolni, akkor még az új lakótelepek helyzeténél is kedvezőtlenebb a város kül­területein élők ellátása, ke­reskedelmi hálózatuk elma­radott. Az ÁFÉSZ tervei kö­zött szerepelt Borbányán és Sóstóhegyen egy-egy ÁBC- áruház építése, de pénz hí­ján ez sem valósulhatott meg. A végrehajtó bizottság továbbra is napirenden tart­ja és sürgeti a tervezett áru­házak építését. Sürgető és megoldásra vá­ró feladat a lakosság propán­bután gázellátása is, ezért a végrehajtó bizottság a város különböző pontjain mini- gázcseretelepek létesítését határozta' el. összegezésként megállapították: a hálózat­fejlesztés jó ütemben ha­lad, az új kereskedelmi egy­ségek korszerűek és megfe­lelnek az igényeknek, mind­ezek ellenére többet lehet és kell tenni a jelenlegi kö­rülmények között 7s a lakos­ság minél jobb ellátásáért. (balogh) Kádár János Finnországban Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titká­ra és felesége Urho Kékkő, nenmk. a Finn Köztársaság elnökének meghívásara ked­den délután baráti látoga­tásra Finnországba utazott. Kádár Jánost elkísérte Ka­tona István, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a KB osztályvezetője és 3 'agy János külügyminiszter- elv ettes. A kísérethez Hel. sitiidben csatlakozik Rónai Rudolf, hazánk finnországi nagykövete. . Búcsúztatásukra a Ferihe­gyi repülőtéren . megjelent BiszIfU Béla, az MSZMP Po. litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Kisházi Ödön, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke. Benkei András belügyminiszter, dr. Csanádi György közlekedés­és postaügji miniszter. Púja Frigyes külügyminiszteri umi államtitkár és Gyenes And­rás, a Központi Bizottság osztályvezetője. Jelen volt XJlla-Maria Tainio. a Finn Köztársaság budapesti nagy - követségének ideiglenes ügy-, vivője is. Kedden délután, közép­európai idő szerint 6 órakor landolt Helsinki központi re­pülőterén a TU—134-es kü- löngép. fedélzetén Kádár Jánossal, feleségével és kí­séretének tagjaival. A finn főváros légikikötő­jében Kádár Jánost és a többi magyar vendéget ün­nepi külsőségek között , fo­gadta Urho Kékkőnen köz­társasági elnök, Kaiért Sorsa miniszterelnök és több más magasrangú finn közéleti személyiség. Az ünnepélyes fogadtatás ulán Kádár János7 felesége és a kíséret tagjai szállásuk, ra, az elnöki paiotaba haj­t attak. Este. a vacsora után Ká­dár János és Urho Kekko­rién megkezdte megbeszélő* seit. ( . Kádár János — ű^cm Finnország felé — a külön, gép fedélzetéről táviratban köszöntötte országuk fölött átrepülve Gustáo Husákot, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak főtitkárát, Edward de­reket. a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bi­zottságának első d-kárát. va. lammt l—t,.i./'-í niyevet, h Sfovjelonij X . mmunirta Pártja 'Központi Bizottságá­nak főtitkárát. Ml PÁK! ÁMÍT MÁTÉSZALKÁN Hét és léi ezer eniife©rsi©k Dr. Pénzes János mondott megnyitó beszédet Szeptember 25-én faipari tudományos ajakét kezdődött a meg;, műszaki hónap ke­retébén. ' A két napos- ankét Mátészalkán került sorra, a városi művelődési házban. A . tanácskozáson megjelent dr. Pénzes János, a megyei ta­nács elnöke. Forgács Antira -. a városi pártbizottság első titkára. Lánczi János, a vá­rosi tanács elnöke, Kuhár András, az MTESZ megyei szervezetének elnöke, a párt. állami., tömegszervezetek és tudományos egyesületek kép­viselői. Az ankétot Kun István, a Szatmar Bútor­gyár igazgatója nyitotta meg, majd dr. Pénzes János mon­dott beszédet. A telepítések ellenére sem alakult még ki hazánkban a megfelelő arányú erdősült­ség, s éppen ezért jelentős fabehozatalra szorulunk. Ez a faanyag nagy részt Záho­nyon keresztül érkezik — mondta bevezetőként. — Megyénk ipari nyers­anyagokban szegény, de Zá­hony térsége gazdaggá teszi megyénket. A kialakult el­sődleges faipar igazolja, hogy a Záhonyon keresztül érkező nyersanyag nagyban előse­gítheti a megye céljainak megvalósítását, a foglalkoz­tatottság problémáinak meg­oldását. Importunk éves. szinten 1,7 millió köbméter fenyőgömbfa és 950 ezer fenyőfűrészáru. megyei üzemek az érkező gömbfá­ból 850 ezer köbmétert, ' a fenyöfűrészáruból pedig 300 ezer köbmétert fogadnák. Utalt az előadó a Szatmár Bútorgyár jelenleg folyó bő. vítésére, amellyel megte­remtődik a megyében a kor'- szerű bútorgyártás. Jelenleg a faiparban foglalkoztatottak száma mintegy hét és félezer, amely már önmagában is nagy feladatokat ró mind a faiparban dolgozó műsza­kiakra, mind a tudományos egyesületre. — A megyében már meg­lévő üzemekre alapozva — mondotta — még a mostani tervidőszakban, de főleg az ötödik ötéves tervben cél. szerű a fenyőgömbfa mani­pulálást növelni. Megítélé­sünk szerint a jelenlegi mennyisége* 1 millió 100— t millió 200 ezer köbméterre lehet emelni. Ezzel nem csak népgazdasági, de meg vei. cé. lókat, is elősegítünk: további éze'rké Iszáz—ezerótszáz em­ber foglalkoztatását lehet megteremteni, összehangolt intézkedéseket igényel az aktív bútor, és- építőipari, kooperációk megteremtése, létrehozása. — Ismert ■— hogy az öj mátészalkai bútorgyárat 1974. ben üzembe helyezik, s még ugyanebben az évben meg­kezdődik a nyíregyházi bú­toráruház és raktár építése. A vásárosnaményi faforgács- lap gyár és a mátészalkai bútorgyár között már kiala­kult az együttműködés le­hetősége. Célszerű lenne előbbre lépni a többi terü­leten is. Ezt követően utalt az el­engedhetetlenül fontos szak. emberképzósre. továbbkép­zésre. Elismeréssel szólt ar. ról a munkáról, amelyet, ezen a téren eddig is vég­zett az Országod Erdészeti Egyesület ÉRDÉRT csoport­ja és a Faipari Tudományos Egyesület. . — vMeggyőződésünk — mondotta befejezésül — hogy Záhony, Európa legnagyobb szárazföldi „kikötője”, az itt átrakásra kerülő nágy mennyiségű faáru kínálja a lehetőségét annak, hogy Sza- bolcs-Szatmár megyében még dinamikusabban fejlődjék a faipar, javuljon társadalmi gazdaságossága. Alekszej Koszigin. a Szov­jetunió miniszterelnöke ju. goszlóviai látogatásának má­sodik napján folytatta hiva­talos megbeszéléseit Dzse- mal Bijedics kormányfővel. A tárgyalások megkezdése előtt Koszigin jelképesen fát ültetett el az Uj.belgrádi ba. rútság parkban. Délután a jugoszláv főváros nevezetes­ségeivel ismerkedik, este a Dr Penzes János meguvj- tója után több előadást tar­tottak. pr Speer Norbert, az ERDLRT Vállalat, ve­zérigazgatója elmondta azokat a' problémákat, .amelyek a vállalatot ar. ra ösztönzik, hogy nagyobb erőfeszítéseket tegyen a me. gye ÉRDÉRT üzemeinek fej­lesztésére. Ehhez mind a népgazdaság, mind a megye vezetésétől a legmesszebb, menő segítséget kapják. Leg- íontosabb teendők között említette például, hogy a mintegy negymüUárd forint értékben érkező gömbfa tel­jes kérgezését itt kell meg­oldani. Erre csaknem száz­millió forint értékben Nor­végiából Vásárolnak egy komplett gyárat. Tovább fejlesztik a vásárosnaményi faforgácslap-gyárat, nagyobb gondot fordítanak az import fenyőt ' helyettesítő hazai lombos fa félék feldolgozásá­ra, a hulladék hasznosításá­ra. • Az ankét keretében a je­lenlevők megtekintették azt a kiállítást, amely az ÉR. DÉRT mátészalkai gyáregy­ségében nyílt, s ahol egy­részt a fenyő magasabb ké­szültségi fokon történő hasz­nosítását és hazai anyagok, kai való helyettesítésének lehetőségeit mutatták -be az érdeklődőknek. , Ma az ankét szakmai bei mutatóval, az ÉRDÉRT tu. zséri telepén folytatódik. gadást ad vendéglátója tisz­teletére. A keddi jugoszláv lapok nagy terjedelemben számol­nak- be Koszigin jugoszláviai látogatásának első napjáról, ismertetik a diszebéden mon­dott pohárköszöntőket. A jugoszláv sajtó kedden kij emelt helyen, részletesen is­merteti Leonyid Brezsnyev- nek, az SZKP KB főtitkárá­nak Taskentban mondott beszédét. t. A: Koszig!» és Bijfedics tárgyalásai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents