Kelet-Magyarország, 1973. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-25 / 224. szám

1973. szeptemBéi KELET-MAGYARORSZÄG I. oldat Kállai kettős néptáncfesztivál Nagykállóban Képünkön: n gyomai Körösmenti táncegyüttes. (Elek Emil felvétele) A Nyírségi Ősz kereté­ben Nagykunéban szeptem­ber ' 22-én és 23-án harma- di'- alkalommal került sor a Kállai kettős néotánc- fesztiválra. amelyet a Nagy- kál'ói Össz-szovetkezeti Kul­turális Társulás rendezett, a járás és a n’agyközsét* párt­állami és társadalmi szer­veinek közreműködésével. Az io'ei fesztiválra kilenc együttes fogadta el a meg­hívást: a balkánvj nép- ,tánccsoport, a hajdúböször­ményi Bocskai Néptánc- együttes, az ököritóíülpösi Fergeteges táncegyüttes. ’ a sátoraljaújhelyi* “ HeRv^sT Népi Egvüttes. a iászberé- nv| Jászsági Néni Együttes. 8, gyomai Körösmenti tánc- együttes, a nyíregyházi Sza- bolcs-Volán Táncegyüttes, a nagy káliéi Kállai kettős Együttes és a Gávaíencsel­Aruk őszre, télre Az iparcikk kiskereskedel­mi vállalat áruforgalmi osz­tályvezetőiével. Kramrríer Gyufával a boltók őszi és teli áruellátásáról beszélget­tünk. A tájékoztatóból meg­tudtuk hogy a vállalat elő­re felkészült a várhaíó na­gyobb őszi téli forgalomra. A női konfekció árukban az „egyenruházati cikkektől” várnak sikert. Ezek az úgy­nevezett „szafari” fazönnal kerülnek forgalomba, váll­pántnak. fémaothbosak, „katdnás" zsebekkel. Ez a fa zon nemcsak a női, ha­nem a férfi konfekció áruk­nál is ielentkezik. Női kabátoknál és kosz­tümöknél nagy divat a könnyű posztó és velúr szö­vetek. erősen bolyhozott, selvmesfénvű kikészítéssel. A női divat továbbra, is a rö­vid szoknya mellett döntött. Á ruhák nagy része térden felüli. Az őszi és téli divat, bar. nagy sze-eoe lesz a nadrág kosztümnek. Érdekes új fo-májú férfi cipők Kerülnek forgalomba. A talp szélessége két centi­méter. a sarok magassága hat centiméter az orra ke­rek A meglehetősen feltűnő cipő elsősorban a fiatalság divatie nesz. Magas sarok és vastag talp Ielentkezik a női divatcipőknél is. (F. P.) lői Vegyesipari Szövetke­zet tánccsoportja. A program szombaton dél­után a táncosok színpompás felvonulásával és vrienet- tánccal kezdődött, a Sza­badság téren. amelyet a fesztivál megnyitója köve­tett. A megnyitó ünnepsé­gen megjelent dr. Cservé­nyek László, a megyei párt­bizottság - osztályvezetője. Gyúró Imre, a megyei ta­nács elnökhelyettese és Csepelyi Tamás, a nagy- kállói járási pártbizottság első titkára. A kétnapos ese­ményt Belicza István. a nagyközségi tanács elnöke műtotta meg. képv.őmtlvészéfi kiállítás is nyílt a fesztivál alkal­mából dr. Wisch án Elek festményeiből, a járási mű­velődési központ kistermé­ben. amelyet a látogatók két héten át tekinthetnek meg. A fesztivál este kör­zeti' bemutatókkal folytató­dott Geszteréden. Bököny- bén. Szakoly ban és , Bal- kánvban. ahol telt házak előtt mutatták be műsoru­kat az amatőr táncegyütte­sek. Vasárnap reggel szintén telt házzal kezdődött meg a másnapi program, a szak­mai bemutató, melynek so­rán a közönség előtt bemu­tatott táncokat, a műsorvá­lasztást. a koreográfiát és a művészi előadásmódot zsű­ri értékehe. Este az együt­tesek gálaműsorral búcsúz­tak el a nagykállői közönség- tői. A gálaest műsorában a táncegyütteseken kívül ^ fel­lépett a televízióból iól is­mert Nacsa János népmű- vész-énekes és a Kállai Ket­tős Együttes népi zenekara. A zsűri döntése szerint a «•'fesztiválon részt vett. vala­mennyi együttest emlékpla­kettel és oklevéllel jutal­mazták. a kiemelkedő telje­sítményéit pedig hat együt­tes részesült pénzjutalom­ban. Háromezerötszáz fo­rintot kapott a Szabolcs- Volán Táncegyüttes és a gyomai Körösmenti tánc- együttes, 2500 forintot a sá­toraljaújhelyi Hegyalja Népi Együttes. Kél 2000 forintos díjat adtak át. az egyiket a nagy kallói Kállai Kettős Együttesnek, a másikat a jászberényi Jászsági Népi Együttesnek. Az 1500 forin­tos díjakban az ököritófül- pösi Fergeteges Táncegyüt­tes és a hajdúböszörmény' Bocskai Néptáncegyüttes ré­szesült. A táncegyütteseimé' kifejtett pedagógiai oktat/ tevékenységért oktatói kü- löndíjat adtak át D el'"'-: Györgynek, Putnoki E'e- ■jnémek és Gellert Dezsőnek. A h é tf ő Ronda nap ez a hétfő. Tegnaptól nem tudok meg. szabadulni attól a gondolat, tói. hogy megint megetették velem a csirke nyakbőrét. Az asszony azt hiszi, hogy sze­lni. Csupán azért, mert ' nkét évvel ezelőtt meg. c.-em. Amikor a vőlegénye voltam. A gyerekeknek is példát kell mutatni. Mert ők utálják. Es ki is mondják, Éjszaka pedig kilopóztam, hogy igyák egy pohár Sal- vust. Lopózkodtam. hogv meg ne hallják. Még mindig itt érzem a mellcsontom tá­jékán azt a bőrt. És ez hány hétfőn fordul elő! Ha nem csirkenyak. akkor a marha combjának rezgője. Azt se állhatom. így kezdem a he. tét. . Ehhez a nyomasztó érzés, hez mindig jön valami. Most győzött a csapat. Körbe- körhe őrülnek. Engem nem , érdekel. Utálom a focit is. De egy ál-lelkesedést ki kejl passzíroznom. Van úgy két éve. hogy Vas« azt mondta az intelligencia egyik fok. mérője, hogy valaki sport- kedvelő-e. Nos, most úgy csinálok, mintha intelligens lennék. Közben a munkám fölé hajlok. Hangok szűrőd­nek hozzám. . Feltolom a szemüveget, és megjegyzem: „Hát igen. a lelkesedés cso­dákra képes!" Ebből vita robban ki: tudás, vagy lel­kesedés. Nem kell részt vennem a palávsrben. Dol­gozom, már megtettem a magamét. Kínoz a csirkebőr, a vita. és ráadásul jön egy ügyfe­lem is. Minden héten jön. Mindig hétfőn. Kedvesnek kell lenni. Pedig ki nem áll- hatörn. Igaza sincs, erősza­kos is. De erőltetem az ud­variasságot, magyarázok, eleve reménytelenül Mi mást tehetek ha kirúgom, megy a főnökhöz, ő ts utálja. de előbb engem okít, és ez így megy. Hallgatom R sirámo­kat, bólogatok, szeretnék ki­menni a szobából, de nem lehet, szeretftém felpofozni Amikor elmegy, kimegyek vízért. Megint zavaros. Ve­szem a szódabikarbónát. Hogy ne lássák. Mert szé-' gyellném. ha göthösnek, be­tegnek, öregnek nézne bárki is. Megfésülöm a hajam, be­megyek, Jó arcot vágok. V A KB oktatáspolitikai határozatainak végrehajtása Hülyénkben ■ «fohlt lésrkop, kedvezőbb feltételek A Központi Bizottság nagy- jelentőségű oktatáspolitikai határozatának fokozatos megvalósításáról, a szabolcsi helyzetről kaptunk tájékoz­tatást a megyei tanács mű­velődésügyi osztályán. A mű­velődés megyei szakvezetői elmondták; jó légkörben, a korábbiaknál kedvezőbb kö­rülmények között kezdődött megyénkben az uj tanév. Az iskolai munka korszerűbbé tételét elősegítő új dokumen­tumokat a nevelők általában kedvezően fogadták. A Rend­tartást, a tananyagcsökken­tés dokumentumait, az isko­lai házirendről ’ szóló állás- foglalást. az ifjúsági szerve­zet tevékenységét érintő ha­tározatokat járási, városi igazgatói értekezleteken, majd a* nevelőtestületi érte­kezletekén. szakmai tanács­kozásokon megvitatták. Pedagógiai terv és tananyagcsökkentés A nevelők felkészítése az új tanévre általában ered­ményesnek mondható: leg­többen a tanmenetkészítés- sel, a szemléltetés lehetősé­geivel. a szakkörök munká­jával, a tananyagcsökkentés témáival foglalkoztak. Tísz-i tázták a nevelői megbeszélé­seken a feltétlenül megtaní­tandó törzsanyag és kiegé­szítő anyag problémáit, az egységes követelményeket. A megyei oktatási szervek eredményesnek minősítik a nevelőtestületi értekezlete­ket, ahol általában a neve­lők a tananyagcsökkentés irányelvének és dokumentu­mainak ismeretében Vettek részt. A tanévnyitó tantestü­leti értekezleteken'"a legfon­tosabb feladat az iskola éves pedagógiai tervének elfoga­dása volt. Egy-egy iskoláján szakonként is egységes ál­lásfoglalást. alakítottak ki. és részletesen megbeszélték a feladatok gyakorlati megva­lósítását, a tanmenetkászí- lést, a húziíeladatok csök­kentését. a tail tervek álveze- .sét, a harmadik testneve­lési óra bevezetéséi és más időszerű feladatokat. A megye iskoláinak tárgyi feltét V élről elmondták, hogy az új i -.névben tovább javult az is!; Vük felszereltsége,, el­látottsági- Ez vonatkozik az óvodai ,\ ilózatra is; 1970-ben 221 óv i'j volt Szabolcs- Szatmát'-an 11616 h-aPvcl, 1972 í ’ emberében 2 i4-re eme!ked«\' az óvodáit száma. 13S#S-Fn c helyek száma. Tizenöttel csökkent azoknak a községe'--: k a szá n y ame­lyek korábban nem rendel­keztek óvodával. Szeptember, 1-től óvodai hely megteremtését tervezték a megyében, s ez nagyrészt már megvalósult. Ezek szerint nét olyan köz­ségben létesült óvoda. ahol eddig nem volt' Sonkád, Be- regsurány, Zsurk. Besenyőd. Kisszekeres, Beszterec. Ilk. Kedvezően alakult öt külte­rületi település óvodai ellá­tottsága is. Ez év szeptembe­rében tovább fejlődött — az iktatáspolitikai határozat­ban is lényeges feladatként említett •— napközi otthonos hálózat. Hatvanöt új napkö­ziotthonos csoport indult. Külön gondot fordítottak az ellátottságban eddig elma­radt fehérgyarmati és nyír­egyházi járásokra. A vásá- rosnamciyi járásban a ta­nulószobai hálózatot bőví­tették. Említésre méltó, hogy további hat új gyógypedagó­giai osztállyal- bővült a kise­gítő iskolái hálózat: Csen­gerben. Szamosszegen, ■ Mán- dokon, Nyírbátorban és Ti- szávasváribart. Uj napközis csoportok Kedvezően befolyásolják a tárgyi feltételek javítását a nemrég átadott iskolák is: az öt tantermes piricsei. a hat tantermes baktalórántházi, a nyolc tantermes berkeszi és a két nyíregyházi iskola. Fo­lyamatosan készülnek az ár­vizes részeken az új iskolák: Nábrádon, Nagyszekeresen, Rozsályban,-Kisu ban, Jánk- majtison és Tunyogmatol- cson. A fejlesztések zavart ilan megvalósításáért sokat: fára­doztak az általános iskolák igazgatói, a helyt tanácsok vezetői. Ennek ellenére elő­fordult,' hogy néhány helyen az új iskolák átadáyi. a szük­séges felújítások elvégzése esetenként elhúzódott, s ez nehezítette a tanév zavarta­lan Megkezdését. A személyi feltételek, a szakos n'Htotisáf? is kedve­zőbben alakul* KbzisMért. hogy az óvodákban, isko­lákban a szakos síié' tiság elnrvad az országos átlag­tól. Az e'múlt évihez viszo­nyítva p ml javulás tapasz­ba !hhj. A szikes ellátottság jelenleg 73 százalékos. Az is­kolai nevel 5m unka Haté­kor s-s ágát neheztti, bogv az óvodákban 137. az általános iskolákban 330 képesítés nél­küli dolgozik. A tapasztala­tok szerint ennek nemcsak objektív, hanem szubjektív okai is vannak. Sajnos az igazgatók egyrésze nem vé­gez tervszerű munkát a tah- testü'ei személyi állományá­nak fejlesztése, .az utánpótlás osztályának intézkedését ar­ról. hogy az 1973—74-es tan­évben nem kívánnak újabb képesítés néküli nevelőket alkalmazni, kivéve az óvónői és gyógypedagógiai osztályo­kat. Ennek ellenére több is­kolából érkezett felterjesz­tés, amelyben képesíti^ nél­küliek alkalmazását kérik. Egyes iskolák tantárgyfel­osztását megvizsgálva megál­lapították, hogy az igén'' nem volt indokolt, a feladat a meglevő nevelői létszámmal megoldható. A legjobban in­dokolt. helyekre eddig csak­nem hatvan iftolsó éves, il­letve indokolt esetben ala­csonyabb évfolyamú főisko­lai hallgató alkalmazását en­gedélyezték. Ez folyamato­san történik ezekben a na­pokban is a járási osztályok igényei alapján. Kedvezménye* vásárlási akció A tankönyvellátásról meg­állapították, hogy javult a tanulók ellátása. Ezt jól se­gítette a kedvezményes vá­sárlási akció, amit a szülők kedvezően fogadtak. A jobb ellátás ellenére is előfordult ebben az évben is, hogy né­hány szükséges lelsz,erelés nem állt rendelkezésre a tanév kezdésekor. Ez rész­ben az iskolai tankönyvtele- lösök hiányos munkájából származik. A tanulók nem mindenütt kaptak például gyakorlati foglalkozáshoz elegendő számú munkafüze­tet, több tantárgyhoz hiá­nyoztak a feladatlapok. A hatékonyabb ismeret- szerzést szolgálják az új tan­évben nagyobb számban be­rendezett szaktantermek, me­lyek előnyéi: az iskola igazga­tói, tantestületei sok helyet), felismerték. Különösen jelen­tős a szaktantermi fejlesztés a nyíregyházi iskolákban, a kisvárdai 4. számú iskolá­ban. Tiszadadán. Baktaló- rárttházán és másutt is. A tanulók kedvezőbb körülmé­nyek között tanulhatnak az újonnan körzétesitett isko­lákban: a nyírteleki tanyá­kon. Kalmánházán. Nagy- szekeresen, Rozsályban, Nábrádon. ahol megfelelően előkészítették, zökkenők nélkül bonyolították le a szakrendszerű oktatást szol­gáló körzetesítést. Jól kezdődött megyénkben az. új tanév, a feladat nagy, de már 73-ban érezhető jelek mutatnak arra, hogy az ok­tatáspolitikai határozat a megvalósulás útján halad. P. O. 2500 új nevelése érdekében. Minden általános iskola megkapta a megyei tanács művelődésügyi Ronda nap ez a héttő. A büfében szombati a ke­nyér. Es. zöldes a parizer közepe. Gyümölcsöt se hoz. tak. A sör meleg. Várni kell. amíg az árut bepakolják. 'Az eladó ránk se néz. Állunk sorba, es várjuk, hogy mél. iőzlasssk kiszolgálni. Közben Lódiné arcátlanul flörtöl Gáspárral De miért pont Gáspárral? Pocakja is van. ég ostobán heherész. azon­kívül tehetségtelen is. Gás. pá* hozzámfordul: „Mit szólsz a most elkészült ter­vemhez?” „Remek, kérlek remek. Van fantáziád.” Mit mondhattam volna. Végtére a büfé nem alkalmas arra. hogy szakmai vitába, bonyo­lódjak. Dolgozom. Végre. Persze ehhez se sok kedvem van. Még maradvány a múlt hét­ről. Pedig megesküdtem ma­gamnak. hogv a hétfőt tisz. ta lappal fogom kezdehi Cseng a telefon. Ez az átko­zott jószág. Hogy a fen: essen belé. Pont most afni kor belelendülök. „Te vág: édes? Dehogy zavarsz. Hogy a gyerekekért menjek dél után? Szívesen. Á. dehogy nincs semmi különös. Es te" Ja. a fodrászhoz mész" Ilyenkor nincsenek sokan’ Nem. hogyan is mondhatsz ilyet. Te sosem tartasz fel.” Nem akarja abbahagyni. Az egész vasárnap kevés volt ahhoz, hogy elmondja, amit akar. „Nem, dehogynem fi­gyelek. Éppen rád ne fi­gyelnék, te angyal.” Röngy az ebéd. Ilyenkor mindig lebbencsleves van. Elázott tésztával. Meg gya­nús a töilöttpaprika is. Sze­rintem a szombati pörköli maradványából csinálták. Mindig ilyen a hétfői ebéd. De ki nézi ezt? Csak a csir­ke nyakának bőrét ne érez- nérn. És langyos a víz is. Biztos már tízkor kitöltötték a kancsóba. Megint Csurkai ült mellém. Csámcsog. Meg szívja a fogát. És a vasár­napi ebédről beszél. Mint egy költő. Már rosszul va­gyok, ráadásul a paprika is csíp. „Na és nálatok’ Mit főzött az asszony?” Mondom a csirkét, a levest, lelkese­dem, hiszen hogyan nézne ki,. ha nem tenném, ha pa­naszkodnék, hogy megetették velem a bőrt. „Szerencsés, boldog ember vagy — csap i vállamra Csurkai —. aki így tud örülni a vasárnapi ebédnek, az hétfőn is bol­dog.” Még mindig négy és fél óra van hátra a napból. Es most is. mint mindig. Hétfőn jön a munkamegbeszélés. Ugyanazt mondják mint a múlt héten. Ülünk. A főnök mbndja, álmosan, jóllakot. tan. Hallgatjuk. És ilyenkor jegyezni kell. Legalább is úgy teszek. Rajzolok. Oda se figyelek. Tudom, mit fog mondani. Minden hétfőn ugyanaz. És nem lehet rá. gyújtani. Elv, hogy nem za. varjuk egymást a füsttel. Mert nálunk mindenki tö. rödik a másikkal. Alig vár. juk, hogy vége legyen. Mert igenis, rá akarunk gyújtani. Kaparászok a zsebemben. Nincs cigarettám. Tudtam, hogy valamit elfelejtettem. Minden hétfőn így van. Szombaton veszem a ciga­rettát. és hétfőn pont dél­ben fogy ki. Most liftezhe. tek a büfébe. Ronda nap ez a hétfő. Az órámra nézek. Lopva, Ha észreveszik, még azt hi. hetik, unom. Pedig unom. De nem illik unni. Még ke­vésbé kimondani. Pöckölöm a szemem, és várom a vé­gét. „Hát akkor munkára fel!” Elhangzik a sztereotip buzdítás, és megyünk. „Ra­gyogó volt ma a főnök!” „Mindig van valami új öt­lete!” „Nékem a higgadtsá. ga tetszik.” Nekem is kell mondani valamit: „A non. konformista koncepciója tet­szik.” Sikerem van. Hinni senki nem hiszi-, hogy úgy van, ahögy mondtam, de szép. Buráét Lajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents