Kelet-Magyarország, 1973. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-21 / 221. szám
Í973. szeptember fi. íffttttT-MAGYAPORSZAGÍ 8. o!M a nyírségi ősz keretében Országos tanácskozás műemlékeink idegenforgalmi hasznosításáról 'ív Nyíregyházán, a városi ta. nács nagytermében 'szeptem. bér 20.án kétnapos, műem. léki témájú országos rendezvény kezdődött a Nyírségi Ősz keretében, a NYIRTOU. RIST és a Szabolcs-Szatmár megyei műemléki albizottság szervezésében. Az első nap „Hazai műemlékeink idegen, forgalmi hasznosítása” cím. mel tanácskozást tartottak, amelyen idegenforgalmi és műemléki szakemberek vettek részt. A ‘tanácskozált — nme K en megjelent dr. ördöqh János, a városi tanács elnökhelyettese — Nemes András. a megyei tanács kereskedelmi osttálvvezető helyettese nyitotta meg. Ezután dr. Barcza Géza, az Országos Műemléki Felügyelőség osztáTyvezetője tartott előadást „A műemlékvédelem helvzéte és műemlékeink hasznosításának lehetőségei” címmel. Bevezetőül a műemlékvédelem tudományos fontosságát hangsúlyozta, majd a műemléképületek szerepével foglalkozott az esztétikai nevelésben és íz. lésfejlesztésben, valamint a szocialista pazafiságra nevelésben. A nyíregyházi or. szágos tanácskozás előzményeként utalt az 1965-ben Velencében rendezett nemzetközi műemlékvédelmi ta. nácskozás megállapításaira illetve az UNESCO végrehajtó bizottságának 196S-ban Budapesten tartott ülésére, amelynek témáia megegyezett a nyíregyházi tanácskor zás céljaival. Mintegy nyolcezerre tehető azoknak a műemlékeknek. műemlék jellegű építményeknek és városképi jellegzetességeknek a száma, amelyeket védetté nyilvánítottak. Nagyrészt a barokk, stílus korszakától kezdődően maradtak fenn jelentősebb műemlékeink, főleg azokon a területeken, amelveket a történelem Viharai kevésbé érintettek. Megyénk nem tartozik a . műemlékekben gazdag települések 1 közé, azonban szégyenkezésre sincs okunk. Nem mindenhol megfelelő azonban műemlékeink hasznosítása, s mint azt dr. Barcza Géza is hangsúlyozta. sokkal több megyénkben az értékes emlékanyag, mint „amennyiről tudunk”. Ezért tervezik tudatosan a műemlékekről nevezetes helyek és az idegenforgalom kiemelt területei programjainak ösz- szehangolását. A műemlékek tudatos hasznosítására a Nyírbátori Zenei Napok példáját említette, ahol szerencsésen ötvöződnek az idegenforgalmi és a művészeti gélok a műemlékek szélesebb körű megismertetésével. A „másik oldaF’. az idegenforgalmi szakemberek terveit és feladatait ..Műemlékeink szerepe az idegen- forgalmi kínálatban” címmel dr. Borda József a Bel. kereskedelmi Minisztérium Vendéglátó és Idegen forgalmi Főosztályának osztályvezetője ismertette. A tanácskozás délután konzultációval és vitával folytatódott. Pénteken ta. nulmányi kirándulás szerepel a programban, amelynek során Szabolcs község. Sá- rospatak és Tokaj neveze. tességeit tekintik meg. NYITÁNY NAGYECSEDEN Megkezdődött az alkoholizmus elleni hónap megyénkben A szatmári egészségügyi napok keretében csütörtökön Nagyecseden került sor az alkoholellenes hónap megnyitójára. A megnyitón részt vevő vendégeket, a község lakóit Tóth János tanácselnök köszöntötte, majd dr. Magyar János a megyéi tanács vb., egészségügyi osztályának vezetője megnyitotta az alkoholizmus ellenes hó. nap eseménysorozatát. Elsőként dr. Kalocsai Ama. lia, az országos alkoholizmus eliéni bizottság titkárságának munkatársa tartott előadást „Az alkoholellenes küzdelem hazánkban” címmel. Az alkoholizmust a legsúlyosabb társadalompolitikai prc^alémának -nevezte, amely közvetve, vagy követlenül az élet minden területén gondokat okoz. Elmondta, hogy míg 1961-ben az egy főre jutó abszolút alkoholfogyasztás 6 liter volt. 1970- ben már 8,75 liter. Ebben az évben, az alkoholisták száma eléri a 120 ezret, a fogyasztás pedig 10 literre nőtt. Legsúlyosabb a helyzet a 30 és 50 év közötti időszakban, éppen ezért az aktív keresők mintegy egyötödé veszélyeztetett. az alkoholisták egyötödének az apja is alkoholista volt. és ugyancsak egy-, ötödük valamilyen bűncselekményt követett el. Elmondta. hogy az alkoholfo. gvasztás miatt évente 5 milliárd forint a népgazdasági kár. amely a balesetekből, az ápolási költségekből, a kifizetett táppénzekből, a termeléskiesésből tevődik ősz. sze de legalább ennyi az az össze nenf ^zámolt kár. ami a túlzott alkoholfogyasztás ‘miatt- a mezőgazdaságban, a kereskedelemben, az élet más területein keletkezik. Marina Gyözöné, a megyei egészségnevelési csoport főelőadója .'.Az alkoholellenes küzdelem megyei tapasztalatairól” tartott előadást. Elmondta. hogy megyénkben az alkoholfogyasztás maga. sabb. mint az országos átlag és ez ellen mindenkinek küzdenie kell. Ennek iegyé- ben rendezik meg 1971 óta minden évben az alkoholellenes hónapot. Ezt követően dr. Pásztor János, a vásá- rosnaménvj kórház igazgató főorvosa ..Az alkoholizmus és a belső szervi megbetegedések” majd az „Alkohol okozta idegrendszeri károso. dások” címmel tartott előadást. Elmondta, hogy az alkohol az emberi szervezet szinte minden részében okoz elváltozásokat. különösen gya. kori a máj megbetegedése, ami csaknem minden életfunkcióra "káros hatással van. Dr. Czár Károly főorvos, a kisvárdai kijózanító állomás főorvosa „A kisvárdai de- toxikáló állomás működésének tapasztalatai” címmel tartott előadást. Elmondta, hogy a kijózanító állomás — amelyik első 'a megyében — a tavalyi átadás óta 424 be. teget kezelt, közülük 397 férfi és 27 nő volt. „A kereskedelem szerepe az alkoholizmus elleni küz. delemben” címmel Bódi Andrásné, a megyei tanács vb. kereskedelmi osztályának főelőadója tartott előadást. Beszélt arról, hogy az utóbbi időben a lakosság élelmiszer- fogyasztása az egészségesebb táplálkozás irányában fejlődik, ennek ellenére még mindig az országos átlag alatt vagyunk a tel és tejtermékek. a baromfi és hús- készítmények fogyasztásé, ban. Bár az utóbbi években gyorsabb ütemben nőtt a vendéglátásban az ételforgalom. még mindig túlságosan magás az alkoholra köl - tött pénzforgalom. Ezért A szatmári egészségügyi napok eseményeként csütörtökön „Vöröskeresztes napot” tartottak Nagyecseden. Dr. Nagy István, mátészalkai járási főorvos megnyitója után Pámer József, a Magyar Vöröskereszt megyei titkára tartott előadást „A vöröskeresztes munka néhány fontosabb területe”, majd Pásztor rmre, a Magyar Vöröskereszt központ külügyi osztályának munkatársa .,A Vöröskeresz* nemzetközi tevékenysége” "ímmel tartott, előadást. Farkas Andrásné, a, MEZŐGÉP Vállalat üzemi Vöröskereszt titkára „Vöröskereszt az üzemekben”, Sziics István, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának szakfelügyelője „Vörösolyan szabályozókat léptettek az utóbbi években érvénybe. amelyek a vendéglátókat az ételforgalom és az üdítő italok forgalmának növelésére, a szeszes italok forgalmának Csökkentésére ösztönzik. Rendszeresek az üdítő italbemutatók, javultak a hűtési lehetőségek és a kereskedelmi dolgozókat anyagilag is érdekeltté tették az üdítő italok forgalmának növelésében. 1 Ezt követően Végh János, a megyei szálloda és vendéglátó vállalat igazgatója tartott előadást „A vendég, látóipar lehetőségei és korlátái az alkoholizmus elleni harcban'" címmel, majd dr. Margitics Imre, megyei tanácsvezető bíró „Az alkohol szerepe a bűnözésben” címmel tartott előadást. Dr. Bartha István, megyei rend- őrföorvos „Az alkohol szerepe a közlekedési balesetekben”. dr. Nagy Lászlón#, a megyei tanács vb. igazgatási osztályának főelőadója „Közigazgatási intézkedések az alkoholizmus ellen”. Halász\ László pszichológus pedig „A szeszes ital fogyasztásának káros hatásai az ifiúságnál kulturált szórakozás’’ címmel tartott előadást. keresztes munka a mezőgazdaságban”. Szakács Jánosné, az ököritófülpösi ál-alános iskola vöröskeresztes lanárel- nöke „A Vöröskereszt tevékenysége az iskolákban”, dr. Jenei Zoltán a kisvárdai kórház Vöröskereszt szervezetének vezetőségi tagja ..Vörös- kereszt az egészségügyi Intézményekben”, dr. Csató Endre, a megyei kórház vérellátó alközpontjának vezető főorvosa „A véradás jelentősége”. dr. Nagy István mátészalkai járási főorvos, Franczel András, a Vöröskereszt nyíregyházi titkára és Vajda László. a nagvkállói iárás egészségnevelési felelőse „A Vöröskereszt és az állami egészségnevelés kapcsolata” címmel tartottak előadást Szatmári egészségügyi napok Tanácskozás a vöroskereszles munkáról Nyíregyházán, a Bethlen utca—Mező utca sarkán dolgoznak a távfűtés építői. Az építési munkák e hó végéig elkészülnek. így az október 15-t fűtési idényre már a Jósavá- ros távfűtése is bekapcsolódik.(Hammel József felvétele) Gép és vegyszer Suli a lasset a itiezipiffasiik a Nagyobb gondot a dolgozók oktatására, szociális ellátására Az elmúlt nyolc hónap baleseti statisztikájáról, az okokról és a baleseti megelőzést szolgáló intézkedésekről beszélgettünk. Ober- mayer Mihállyal, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya műszaki munkavédelmi felügyelőjével. Elmondta, hogy szeptember 1-ig a megyében a mezőgazdaságban 1052 baleset történt. A balesetek közül hét végződött halállal. A halálos balesetek között három történt az állattenyésztésben. Három pe- a gépesítéssel és a szállítással kapcsolatos. Egy halált villámsújtás okozott. A balesetek között öt volt a csonkulásos. A számok arról vallanak, hogy az év eddig eltelt 8 hónapjában a tavalyihoz vi-; szonyítva a balesetek száma nem csökkent. Ennek oka, hogy egyre bonyolultabbá, egyre több szakértelmet kívánóvá, mind szakositottab- bá válik a mezőgazdasági termelés. így a mezőgazdaságban is jelentkeznek az iparban található baleseti jelenségek. Egyre több a különböző energiát szolgáltató gépek körüli baleset. Jelentősen -növekszik a vegyi anyagok mezőgazdasági célokra történő felhasználása és az ezzel kapcsolatos balesetek száma! Jelenleg a mezőgazdaságban a balesetek 40 százaléka a gépesítéssel kapcsolatos. A gépi munkán belül is a szállításban történő balesetek vezetnek. Ez részben magya- ' rázható. Egy hektár területre 80 tonna különbözei, anyag — termékek, szerves- és műtrágya — szállítása, illetve többszöri mozgatása jut. A mezőgazdasági termelés veszélyességét fokozza a vegyszerek egyre szélesebb- körű alkalmazása. Ez új és szokatlan termelési mód a mezőgazdaságban. Fokozza a gondot, hogy a vegyszerek zöme igen erős méreg. És ezek tonnaszámra kerülnek felhasználásra. A vegyszerekkel közvetlen dolgozó emberek szakismerete zömében igen alacsony. így a méreg fokozottan válik baleseti forrássá és ráadásul egyszerre több embert is veszélyeztethet. A termelőszövetkezetek tagsága a szövetkezeti és háztáji gazdaságban is szembekerül a vegyszerekkel. Hogyan lehet mégis elkerülni^ baleseteket? A termelőszövetkezeteknek nagyobb gondot kellene fordítani a tagság balesetvédelmi oktatására. El kellene érni. hogy a mezőgazdáságban dolgozók jólf ismerjék a balesetek veszélyfermáit. Nem kielégítő a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a munkahelyi szociális ellátottság sem. Egyesek tévesen azt hiszik, hogv a gépesítés, mindent megold. Ez így nem igaz. Az aratás évszázados formáihoz kialakult az öltözék: a kalap és a fehér ing a nap ellen. A paraszt ember az élelmezését is a kaszálás nehézségi fokához igazította. Az arató mindennap főtt ételt evett. Ezzel szemben ma például a szálastakarmány betakarításánál, vagy a silózásnál, a rekkenő hőségben zöméber. sötét ruhában, egy vagy két ember áll a mozgó pótkocsin és villával dolgozik. Közben a silókombájn szórja a szecskázott terményt és a port a szemébe, szájába, bőrére. Ezek a műveletek veszélyesebbek az aratásnál. És ezeknek az embereknek ráadásul sem az öltözködése sem az élelme nem igazodik Hagyomány már. hogy a Vörös Október Férfiruhagyár minden év őszén egy egy gyáregysége székhelyén rendezi meg a VOR-napokat. A nagyvállalat fennállásának negyedszázados jubileuma a! kalmából Nyíregyházán kerü sor szeptember 21-én a negyedik ilven tanácskozásr" A VOR nyíregyházi gváreg'1’ '•égé — amelv kivá'ó műnké ‘a alapján az elmúlt évbe kiérdemelte az éh'izvn cím- — idén vendégül látja - VOT és gyáregységeinek 86 tag' csoPörHát. Boston, a két na nos találkozón itt lesznek a nagyvállalat, a budapesti. ' székesfehérvári, a dunaújvá rosi és a váma'otai gváregv ség képviselői. Képviseli magát a tanácskozáson a Könykellően a munkájukhoz. A mezőgazdaságban dolgozók ma nem kapnak delente főtt ételt. A gépek viszont megkövetelik a -fizikai erő igen intenzív kihasználását. — Valahogy embert kimé- löbbé kellene tenni a mező- gazdasági termelést. Egyes nehéz munkafolyamatokat további gépesítéssel kellene könnyíteni. Közelíteni kellene a termelés könnyítésében az iparhoz. Sok vár munkaszervezés területép a termelőszövetkezetek vezetőire is. Ezt párt és kormányhatározat is rögzítette. A nehéz • és bonyolult munkafolyamatok kiküszöbölését segítik az országosan is terjedő komplexen gépesített termelési folyamatok. Az' állattenyésztésben az utóbbi években a 26 szakosított telep létrehozásával a nehéz fizikai munka kiküszöbölésében lényegeset léptünk előre. A főnövények zártrendszerű termesztésével is haladnunk kell. Meg kell valósítani a termelőszövetkezeteknek a növénytermesztésben is az iparszerű termelést. Kellő körültekintéssel és szakértelemmel végezve ezek1 a beruházások lényegesen javítják a munka szociális feltételeit, csökkentik a 'baleseti veszélyt. Ez érdeke a közös gazdaságnak és a nyűipari Minisztérium, a Ruhaipari Dolgozók Szakszervezete is. A VOR napok nyíregyházi programjában több mdekes szakmai előadás is szerepel. Sós Sándor vezér- gazgató bevezetője után lobrotka László, a Könnyű- oari Minisztérium iparpoli- ikai főosztályának vezetője A kutatás és szervezés je- entőságe a textilruházati nar műszaki fejlesztésében” ímmel taTt előadást, Keme- ies Károly, a" VOR gazdasági igazgatója a vállalat 1974 'vés gazdaságpolitikáját ismerteti. György Károly mű- ;zaki igazgató pedig az új zervezési módszerek vál'a- atl eredményeiről, tapasztalatairól és a további feladatokról beszéL taginak egyaránt. (sigér) VOR-napok Nyíregyházin
