Kelet-Magyarország, 1973. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-21 / 221. szám

f. oldal AG V ARÖSffZXtf I '57?. If, (Folytatás a* 1. oldalról) sal. Mindez azt a felisme. rést támasztja alá. hogy a béke ügye hazánkban is el­választhatatlan a szocializ. mus iránti hűségtől és oda. adó munkától. Építőmun­kánk kimagasló eredményei, életszínvonalunk biztos üte­mű emelkedése, szocialista nemzeti egységünk megszi. lárdulása módot nyújt ha­zánknak arra, hogy még cse. lekvőbben vehessen részt a pozitív világfolyamatok elő­mozdításában. A továbbiakban Sebes, tyén Nándorné elmondta: — Itthon és külföldön sok­féle módon, sokféle formá­ban ismertettük a Magyar Néplcözársaság be'- és kül­politikáját. Szószólói voltunk annak és a tények erejével bizonyítottuk, hogy ez a kis ríép itt Európa szívében min­dennél többre tartja az igaz­ságos békét, gyűlöli az im­perialista háborút, és arra tanítja fiait, lányait, hogy életüknél is jobban szeressék a szabadságot. függetlensé­get. s példamutatóan állja­nak helyt a munka frontján! — Kormányunk egyértelmű békepolítikája, állásfoglalásai növekvő tekintélyt biztosíta­nak hazánknak a nemzetközi békemozgalombhn is. ,F, poli­tikára támaszkodva hazánk határain túl, nemzetközi ta­nácskozásokon és baráti ta­lálkozók alkalmával népünk véleményének, akaratának következetes képviseletével, hű tolmácsolásával bizonyí­tottuk, hogy támogatunk minden,igazságos törekvést. Nemzeti céljaink szolgála­ta elválaszthatatlanul Össze­fonódik a világ jövője, az emberiség sorsa iránt tanúsí­tott felelőséggel. Néoünk vi­lágosan látja: csak akkor old­hatjuk meg jól a szocializ­mus teljes felépítésépek tör­ténelmi feladatait, ha a tár­sadalmi haladásért, a béke megvédéséért Vívott küzdelem nemzetközi porondjain is szi­lárdan helytállunk. Az együttműködés megteremté­sén munkálkodunk a társa­dalmi haladás, a béke min­den igaz hívével. — Mozgalmunkat eltéphe- tetlen szálak fűzik a Béke Vi­lágtanácshoz. Támogatjuk tö­rekvéseit, segítjük, hogy a világbéke érdekében minél jobban betöltse hivatását. Az Országos Béketanács keresi a párbeszéd lehetőségét min­den olyan mozgalommal, szervezettel és csoportosulás­sal, amely a fő kérdésekben hajlandó az együttműködésre. A békemozgalmunk előtt álló új feladatokról szólva az OBT főtitkára a többi között hangsúlyozta: — A békés egymás mellett élés politikája valóraváltásá- val némileg módosulnak a békemozgalom feladatai. Elő­térbe kerülnek a nemzetközi együttműködést elősegítő tár­sadalmi akciók, Az új hnly- zetben az eddiginél szélesebb lehetőség nyilik a békemoz­galmi tevékenység kibonta­koztatásához is. A mozga­lom feladata: elősegíteni a békés egymás mellett élés politikájának sokoldolu érvé­nyesülését. Ugyanakkor fel kell lépni minden olyan meg­nyilvánulás’ ellen, amely e politika érvényre jutását aka­dályozza. A továbbiakban a szónok rámutatott: — Napi feladataink mel­lett az eddiginél rendszere­sebben és következetesebben kell kimunkálnunk azt a hosszútávú békeprogramot, amely az európai biztonsá­, gi és együttműködés, illetve a nemzetközi biztonsági rendszer előmozdítását cé-, lozza. E mozgalom feladatai ’ sorában az eddiginél fonto­sabb helyet kell tjjztosítani az általános és teljes lesze­relés megvalósításáért, a fegyverzét csökkentéséért, e a nukleáris kísérletek be­tiltásáért. a különböző vál­sággócok megszüntetéséért folyó küzdelemnek. A cél a béke, a biztonság és az együttműködés Európájá­nak létrehozása, — Ha az új helyzetnek megfelelőén határozzuk meg feladatainkat, akkor nem­csak a magyar békemozga­lom további sikereit ala­pozzuk meg, hanem cselek- vőleg segítjük az október 25-én összeülő békeerők moszkvai világkongresszu­sát is, azt a hatalmas fóru­mot, amely a szocializmus, a nemzeti függetlenség és a béke erőinek tömörítésével az eddiginél is pozitívabb hatást gyakorolhat' a békés egymás mellett élés ten­denciáinak térhódítására. E feladatok megvalósítá­sához kérjük a kongresszus, az egész magyar békemoz­galom támogatását. Sebestyén Nándorné nagy tapssal fogadott szavai után megkezdődtek a hoz­zászólások. Takács Péter (komáromi), Végh Lajosáé (veszprémi) és dr. Bognár József (buda­pesti) küldött felszólalása után Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, *a . Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnöke lépett a mikrofon­hoz. Magyar-szovfet közös . hadgyakorlat Csütörtökön újabb nehéz erőpróba, újabb nagy fela­dat várt a „Vértes 73” elne­vezésű közös magyar—szov­jet hadgyakorlat csapataira. A magyar és a szovjet kato­náknak ' feltételezett ellen­séges támadást kellett meg­állítaniuk, együttes erővel. visszaverniük. A gyakorlat fontosabb mozzanatait meg­tekintette Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára. Fehér Lajos, a kor­mány elnökhelyettese. az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagiai, Pullai Árpád, a Központi Bizottság titká­ra. Czinene Lajos vezérez­redes, honvédelmi minisz­ter, Borbándi János, az MSZMP Központi' Bizottsá­gának osztályvezetője és Pap János, az országom hon­védelmi bizottság elnöke. Otf voltak a Magyar Nép­hadsereg vezetői, . a társ fegyveres erők képviselői, megyei párt- és tanácsi ve­zetők, valamint B. P. Iva­nov vezérezredes, a Ma­gyarországon ideiglenesen állomásozó szovjet déli haa- seregcsoport parancsnoka. Kádár János ellátogatott több, a feladat megkezdésé­re készülő, vagy éppen kiin­dulási pontjára tartó alegy­séghez. Az egyik úthajlat­ban magyar tüzérek ásták be lövegeiket, a parancsnokok és a honvédek nagy szeretettel köszöntötték a párt első tit­kárát. Hegedűs Károly őrve­zető jelentette, hogy raja harcra kész — mint ahogy felkészült már az ellensé­ges támadás visszaverésére az a szovjet páncélos oszlop is. amelynek feladatáról Mi­sa Demjánik tizedes tett je­lentést. A Központi Bizott­ság első titkára azt a szov­jet tüzéregységet is fölke­reste, amely a magyarokkal együtt készült a feltételezett ellenséges hadoszlopok meg­semmisítésére. Nem sokkal később rob­banások füstpamacsai jelez­ték: folytatódik a „Vértes 73” hadgyakorlat. A magyar és a szovjet katonák magasfokú. példás együttműködésről téve ta­núságot. sikerrel teljesítet­ték előírt feladataikat. A hadgyakorlat a követ­kező napokban folytatódik. (MTI) Kállai Gyula felszólalása Bevezetőben a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Népköztársaság kormánya és a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa nevében szere­tettel üdvözölte hazánk bé­kemozgalmának képvise­lőit, a kongresszus küldöt­teit, vendégeit, majd egyet­értését fejezte ki azzal a megállapítással, hogy a moz­galom ereje megnövekedett, hangja, befolyása mind messzebbre hatol, és tekin­télye a nemzetközi poron­don ugyancsak örvendetesen gyarapodik. Aláhúzta azt az elvi-politikai következetes­séget. amely a .békemozga­lom tevékenységét jellem­zi. Munkája Jelentős segítsé­get nyújtott a Magyar Szo­cialista Munkáspárt és a kormány nemzetközi politi­kája megértetéséhez, ami egyben azt is jelentette, hogy ez a külpolitika min­denkor a legszélesebb nép­tömegek támogatására szá­míthatott. A tömegek he­lyeslése, egyetértése nagy segítséget jelentett mind a pártnak, mind a kormány­nak külpolitikai tevékenysé­gében. Ez a támogatás nem csu­pán helyeslésben és egyet­értésben nyilvánult meg, ha­nem “elentős tettekben is — fűzte hozzá. A magyar bé­kemozgalom mindig éberen és gyorsan reagált az im­perializmus agresszív lépé­seire és határozottan -szállt síkra a népek, az emberi haladás ügye mellett. Tevé­kenyen járult hozzá az im­perialista agresszióval és el­nyomással szembeni szolida­ritás kibontakoztatásához, a világ békére vágyó milliói­nak összefogásához, a né­pek közötti barátság erősí­téséhez és ápolásához. Nem túlzás, ha azt mondom: azok a sikerek, amelyeket a szocialista tábor kontinen­sünk és a világ békéje és biztonsága érdekében folyta­tott erőfeszítéseivel elélt, a széles tömegek ilyen cselek­vő támogatása nélkül nem lehettek volna olyan jelen­tősek és nagyszabásúak. . — Mindezért, amit a ma­gyar békemozgalom, a ben­ne egyesült társadalmi és tömegszervezetek. mozgal­mak tíz- és százezernyi ak­tivistája tett és tesz né­pünk, s az emberiség legna­gyobb kincséért — a bé­kéért, a Magyar Szocialista Munkáspárt Közpohti Bi­zottsága és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa ne­vében. további sikereket kí­vánva. őszinte köszönetét mondok. —. A magyar békemozga­lom annak a világméretű mozgalomnak szülötte és ré­sze, amelynek most ünne­peljük negyedszázados év­fordulóját. 1948. szeptembe­rében a szinte földig lerom­bolt lengyelországi városban: Wröclawban gyűlt össze 45 ország ötszáz kiemelkedő személyisége, korunk leg­messzebbre látó tudósai, írói, politikusai és kiáltványban jelentették ki: a népek nem akarnak háborút, s elég ere­jük van ahhoz, hogy a bé­két, a kultúrát megvédjék. 1949. áprilisában az első bé- k^-világkongresszus delegá­tusainak egy részétől a fran­cia hatóságok megtagadták a vízumot, s azok a párizsi tanácskozással párhuzamo­san Prágában üléseztek. Ez a kettéosztottság már fenye­getően érzékeltette a hideg­háború légkörét. Ennek elle­nére, mi, akik ott voltunk, nagyszerű történelmi folya­mat kiteljesedésének lehet­tünk tanúi: a népek, a világ lelkiismeretének és felelős­ségének a hangja szólalt meg, sok nyelven, de közös akarattal, egy célért — a bé­ke megőrzéséért. — Ezzel egyidőben új erők jelentek meg a világpolitika frontján: a fasizmus felett győzedelmeskedő Szovjet­unió és az akkor születő és viharos gyorsasággal fejlődő szocialista országok képében. A Szocialista tábor ereje és az induló tömegmozgalom elválaszthatatlan egységbe kovácsolódott. Ahogy a szo­cialista világrendszer erősö­dött, úgy terebélyesedett a nemzetközi békemozgalom is. Európa volt a mozgalom bölcsője; a két világrend- szer fő erővonalai itt húzód­tak, az imperializmus itt kezdte a hidegháborút, ami mögött egy új. minden ed­diginél pusztitóbb világégés kirobbantásán mesterkedett, Kontinensünk fennmaradá­sának szükséglete hívta élet­re, s innen indult el a mozga­lom azon az úton, amely ma már az egész földet átfogja. Benne egységben küzdenek Afrika, Amerika, Ausztrália, Ázsia és Európa dolgozó, al­léit élés politikája korunk egyik fő jellegzetességévé kezd válni. A szocialista országok a békés egymás mellett élést összegyeztethe- tetlennek tartják az impe­rialista agressziókkal, a bel- ügyekbe való beavatkozás­sal, a fellazítás diverziós politikájával, az ellenforra­dalom exportjával. Éppen ezért állhatatosan harcolnak ellenük. Mi — elveinknél fogva — a két társadalmi rendszer országai között, az egymás belügyeibe való be­avatkozás nélkül, a kölcsö­nös előnyök alapján, az élet legkülönbözőbb terü­letein szélesítni akferjuk az együttműködést. Ez a mi programunk! — A nemzetközi imperia­lizmus mesterkedései arra tanítanak és intenek ben­nünket, hogy legyünk ébe­rek — mutatott rá. A béke­harcosok még n^m tehetik lábhoz a fegyvert. Nem pi­henhetnek. A megváltozott viszonyok között változatlan buzgalommal kell folytat- niok munkájukat. Tetteikre még nagy szüksége van a világnak! — A nemzetközi politika pozitív változásai örömmel és bizakodással töltik el a világ népeit. A Szovjetunió, a szocialista országok most arra törekszenek, hogy az elért sikereket megszilárdít­sák. Ebben ugyancsak nagy szerepük van a tömegeknek. Mindezeknek az erőknek az összefogását, egységük erő­sítését szolgálja a'z október végén a szovjet fővárosban tanácskozó békeszerető erők moszkvai világkongresszu­sa, amely nemcsak összege­zi a nemzetközi békemozga­lom eddigi eredményeit, ha­nem a közös feladatok meghatározásában is törté­nelmi jelentőségű esemény lesz. Olyan fórum, amely még jobban. egyesíti majd a háborúellenes erőket és mozgósítja őket, az embe­riség legnemesebb célja — a béke megőrzésére. A magyar békemozgalom további feladatairól szólva hangoztatta: a magyar bé­kemozgalom kezdettől fogva arra törekedett, hogy mi­nél nagyobb tömegeket ál­lítson céljai szolgálatába. Felismerte, hogy a diplomá­ciai tevékenység erősítésében döntő szerepet játszik a tö­megek egységes, vélemény- nyilvánítása, és aktív tevé­kenysége. A tömegmozgalom ma már ismeri erejét. Az egyes ember az elmúlt ne­gyedszázad alatt megízlelte a nemzetközi politika, a vi­lág széles porondján ara­tott győzelem örömét és nem kételkedik többé sem erejében, sem ügye igazá­ban. sem abban, hogy a történelem menetét nem tudja visszafordítani senki. — Tisztelt kongresszus! — Azok a százak és mil­liók. akik megkülönböztetett figyelemmel kísérik a ma­gyar békemozgalom e nagy jelentőségű eseményét, biza­lommal és várakozással te­kintenek a most megválasz­tásra kerülő Országos Bé­ketanács munkája elé. Bíz­nak abban, hogy a VIII. magyar békekongresszus ajánlásai és a békeszerető erők moszkvai • világkong­resszusának állásfoglalásai alapján olyan hazai prog­ramot dolgoz ki, amely fi- gyelefnbe veszi a magyar békemozgálom hagyomá­nyait, a nemzetközi hely-_ zetből adódó új lehetősége­ket és verre építi jövőbeni tevékenységét. kotó népei. Ezért lehetett és lehet a jelenkor legátfogóbb, Romes Chandra felszólalása leghatásosabb tömegmoz­galma. — A nemzetköz} béke leg­erősebb támasza a szocialis­ta világ egysége — mondot­ta ezután. Ez az egység nemcsak a szocialista -világ népeinek az érdeke. Minden haladó mozgalom érdeke, hogy ez pz ‘egység erősöd­jék, mert ez volt és ez lesz a jövőben is az egyetemes béke legbiztosabb garan­ciája. Ennek a megsokszo­rozódott, szüntelenül . gya­rapodó és a Szovjetunióra támaszkodó erőnek köszön­hető. hogy nem lebeg a fe­jünk felett a termonukleá­ris háború közvetlen veszé­lye. S mindazok, akik ezt az egységet akármilyen ol­dalról gyengítik, végsőso­ron a háborúellenes, az em­beri haladás élvonalában küzdő erők ellen lépnek fel. s önmaguknak, népüknek is ártanak vele. — A békés egymás mel­A kongresszusi küldöttek nagy tapsa közben Romesh Chandra, a Béke Világta­nács főtitkára, a békeerő!: világkongresszusa nemzet­közi előkészítő bizottságá­nak elnöke lépett a mikro­fonhoz. — A Béke Világtanács és több mint.száz ország nem­zeti békebizottságának üd­vözletét hoztam el a VIII. magyar békekongresszus­nak — mondotta bevezető­ben, majd elismeréssel szólt arról a sokrétű, eredmé­nyekben gazdag munkáról amelyet a magyar békemoz galom az utóbbi négy év­ben végzett. — Mi a Béke Világtanácsban nagyon büsz­kék vagyunk arra. hogy önök magyar békeharcosok a mi oldalunkon állnak, a mi táborunkat erősítik. — Huszonöt év telt el az­óta. mióta a nemzetközi bé­kemozgalom zászlót bontott —, s az eltelt negyedszázad alatt nagy változások tör­téntek a világban. Ennek megfelelően új légkörnek kell kialakulnia a békemoz­galomban. Ezen a kongresz- szuson is szó volt a vietna­mi fegyverszüneti megálla­podásról, beszéltünk az európai viszonyok rendezé­sére irányuló törekvésekről, a nemzetek közötti új kap­csolatokról, s mindezekber 1 a Szovjetuniónak és a töb­bi szocialista orsz/go..k ki­emelkedő szerepük volt. De mindjárt hozzátehetjük: a világ közvéleménye, a béke mozgalom is igen nagy sze­repet vállalt ebben. A kor­mányok egymagukban nem tudnák elérni a békés .rend e­zést, — ez csupán a töme­gek támogatásával lehetsé­ges. — A békemozgalom eddig elért nagy sikerei azonban nem csökkentik, hanem még Parl!zái>o''T»?ro*‘ha tMrü'nek a cíiiel nép! erők Chilében változatlanul bo­nyolult és feszült a hfelyzet. A junta katonái járőrszolgálatot teljesítenek Santiagó főútvo­nalain — jelenti a UPI hír- ügynökség a chilei fővárosból. Időről-időre a város külön­böző kerületeiből lövések za­ja hallatszik. New Yorkba ér­kezett hírek szerint a néoi egység hívei átcsoportosítják erőiket, partizánosztagok ala­kulnak. Ilyenek létezését Pi­nochet tábornok, a katonai junta vezetője is megerősítet­te. ‘A Prensa című lapnak adott interjújában kijelentet­te, hogy „ez idő szerint sok helyen alakulnák partizán­osztagok” és emiatt „polgár­háborús hadiállapot kikiáltá­sával” fenyegetőzött. Chilében továbbra is üldö­zik a demokratikus erőket. A katonai junta szóvivőjének hivatalos nyilatkozata szerint az elmúlt két napban Santia- góban sok embert tartóztattak le. Mint a UPI jelentette, a katonai kormányzat közölte, hogy 5200 embert, az állam­csíny során letartóztatott sze­mélyeket, állit bíróság elé, akiket „bűnösnek” minősíte­nek, azokat „súlyosan meg­büntetik”. A chilei tragédia szemta­núi arról számolnak be, hogy a rekció terrorja nagyon sok áldozatot követelt. így a mexikói Siempre című lap tudósítója, Leon Roberto Gar­da, aki az államcsíny idején Santiagóban tartózkodott, megírja, hogy a lázadók légi­ereje bombázta a főváros la­kónegyedeit és a bombázás­nak több mint 6000 halálos áldozata volt. A junta betiltotta a hala­dó kiadványok terjesztését. Betiltották mindazokat a rá­dióállomásokat, napilapokat és folyóiratokat, amelyek tá­mogatták a népi egység kor­mányát. Sok újságírót letar­tóztattak. Leonyld Brezsnyev visszaérkezett Szófiába Testvéri kapcsolatok ideo­lógiai egység, forradalmi együttműködés — ezekkel a szavakkal jellemzi a szovjet —bolgár kapcsolatokat a csü­törtöki _ Rabotnicseszko Delo. Valamennyi központi lap részletesen ismerteti Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának előző napi prog­ramját és közli á barátsági nagygyűlésen elhangzott be- szédét.­Leonyid Brezsnyev szerda délután óta vidéken tartóz­kodott. Az SZKP KB főtitkára — az előzetes program szerint csütörtökön este tért .vissza a bolgár fővárosba, ahol át­nyújtotta Cola Dragojcsevá- nak, a BKP KB politikai bi­zottsága tagjának, a bolgár- szovjet baráti társaság elnö­kének a „népek barátsága” érdemrendet inkább fontossá teszik a bé­keerők tevékenységét — mutatott rá, majd cáfolta azokat a vélekedéseket, ame­lyek szerint a mostani ked­vezőbb világpolitikai hely­zetben már kevésbé van szükség a békemozgalomra, hiszen a problémák további rendezésének már mi sem áll útjában. Ez téves felfo­gás — a kialakult helyzet­ben az jelenti az újat. hogy immár a béke hívei erőseb­bek; az imperialisták és a béke ellenségei gyengéb­bek. Ezért tudjuk elháríta­ni a béke megbontására irá­nyuló kísérleteket. A továbbiakban részlete­sen szólt a békeerőknek a közeljövőben Moszkvában összeülő világkongresszusá­ról. Ezután felszólalt Halász Judit (budapesti), dr. Erdey Grúz Tibor, a Magyar Tu­dományos Akadémia elnö­ke, majd M. 1. Kotov, a szovjet békebizottság fő­titkára mondott beszédet. Délután a kongresszus hat szekcióban folytatta munká­ját. A békés egymás mel­lett élés Időszerű politikai, gazdasági és ideológiai kér­déseiről Boldizsár Iván; S válsággócok megszünteté­séért folyó küzdelemben a békemozgalmak feladatai­ról Harmati Sándor; a biz­tonsági és leszerelés kérdé­seiről Pethő Tibor; a nem­zeti függetlenség és béke­mozgalom témájáról' dr. Bognár József; az ifjúság bé­kére. hazafiságra és inter­nacionalizmusra való neve­lésének időszerű kérdéseiről dr. Makoldi Mihályné; a nemzetközi és a magyar bé­kemozgalom 25 évéről, a hazai békemozgalmunk je­lenlegi fejlődési szakaszá­ban adódó feladatokról Darvast István elnökletével tartottak véleménycserét a munkabizottságokban. A szekciókban lezajlott viták­ról, a kialakított állásfogla­lásokról a szekcióvezetők a kongresszus plénumán szá­molnak majd be. A VIII. magyar béke­kongresszus pénteken reg­gel plenáris üléssel folytat­ja munkáját a Parlament­ben.

Next

/
Thumbnails
Contents